Népszabadság, 1972. november (30. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

MAROKKÓ Királyi reformok? II. Hasszán pontosan két hónapot várt a leszámolással. Október 16-án állította a kenitrai katonai törvényszék elé a marokkói légierőnek azokat a tisztjeit, akik merényletet kíséreltek meg ellene. Tavaly júliusban a kadétok vonultak Hasszán skhirati nyári palotája ellen — azt a zendülést is menetrendszerűen követte a bírósági megtorlás. A múlt év szeptemberében ért véget a koholt vádak alapján megrendezett, a baloldal elleni hadjárat szellemében fogant marrakesi per. És hogy a főváros se maradjon esemény nélkül: most folyik Rabatban az a nyílt tárgyalás, amelynek vádlottjai közt van hat volt miniszter, valamint több magas rangú tisztviselő és tekintélyes kereskedő. A vád: sikkasztás, hivatali hatalommal való visszaélés. A korrupciós botrány egyébként már másfél éve kipattant, az első kihallgatásokra is sor került idestova egy esztendeje. Lépéskényszer A hadseregnek a „fegyveres erők legfőbb parancsnoka” címet is viselő király ellen elkövetett két merénylete megmutatja: a trón ugyancsak ingatag. Hogy a fenyegető „mattot” elkerülje, a király lépni kényszerült. Bázist, tömegbázist próbált szerezni. Ezt a célt szolgálja az a szeptemberi döntése, amelynek értelmében 90 ezer hektár földet osztanak szét a fellahok között — pontosan annyit, amennyit 1956- tól, Marokkó függetlenségének kikiáltásától mostanáig. V. Mohamed, II. Hasszán apja és elődje, óvakodott a gyökeres változtatásoktól. Az a hatezer hektár, amelyet 1957-ben juttatott a földre éhes fellahoknak, alamizsnának is szűkmarkú volt. 1966. július 4-én már fia adta ki azt a dahirt, uralkodói rendeletet, amely nagyszabású földosztást irányoz elő. Ámde Allah marokkói malmai lassan őrölnek ... Pedig a mezőgazdaság, amelyből a 15 millió marokkói 70 százaléka él, ugyancsak megérett a változásra. A királyi elgondolás szerint ugyan a fő feladat a mezőgazdaság fejlesztése, a nyomor mégis évente százezer fellahot hajt a Városokba. Munkaalkalmat keresnek. Nagyon gyakran hiába. Igaz, a több éve meghirdetett öntözési programból sok minden megvalósult — a spekulánsok legnagyobb örömére. Amint kitudódtak ugyanis a tervek, a vagyonosok felvásárolták a földeket. Lehet persze, hogy ezúttal rosszul számoltak, mert II. Haszszán a korrupció ellen folytatott harc és a „gazdagabbá tenni a szegényt” jelszó jegyében úgy döntött, hogy maximálni kell a birtokok nagyságát ezeken a területeken. Mennyi a 90 ezer? A megművelhető földterület Marokkóban hétmillió-hatszázezer hektár. A most szétosztott 90 ezer ennek 1,2 százaléka. Az ellenzéki sajtó adatai szerint 1957 óta összesen 45 ezer fellah jutott földhöz. Ez még az egyhatoda sincs a tavalyi év vidéki népszaporulatának. A földosztásnak van még egy apró szépséghibája. Sokkal inkább nevezhető kedvezményes földeladásnak, semmint földosztásnak. Az új tulajdonosoknak ugyanis a harmadik aratást követően 20 éven belül átlagosan 20 ezer dirhamot (körülbelül 120 ezer forint) kell érte fizetniük az államnak. Ingyen jutottak viszont földhöz azok a szerencsések, akik részesültek II. Hasszán adományából: az uralkodó szétajándékozta Marrakes környéki birtokait. Noha csak néhány száz hektárról volt szó, a müezzinek országszerte zengték Hasszán dicséretét. A megbízhatatlan hadsereg Ez a jelentéktelennek tűnő epizód nagyon is jellemző. -Az agrárreform csupán látványosság és nem őszinte törekvés, hatékony intézkedés a fellahok sorsának megjavítására. Éppúgy, mint a „korruptok” nyílt tárgyalása, amelynek célja a közvélemény meggyőzése a király igazságosztó határozottságáról, feddhetetlenségéről. No és persze a külföldi tőke bátorítása, meggyőzése arról, hogy erős kézzel tartja kezében az ország gyeplőjét, konszolidálja a viszonyokat, megteremtve ezzel a tőke beáramlásának alapvető feltételét. Az úgynevezett agrárreform motívumai világosak. Amikor Hasszán 1965-ben az alkotmányos uralkodást „fölcserélte” az abszolút monarchiával, uralmát a hadseregre alapozta. A tavalyi puccs aztán alaposan kérdésessé tette a fegyveres erők hűségét és odaadását. Következett a zsoldok emelése és az óriási tisztogatás — Ilfkir tábornok vezetésével. A teljhatalmú tábornok természetesen saját embereit ültette a kulcspozíciókba. És mivel ő volt a második összeesküvésnek, a légierő merényletének szervezője, most már a második garnitúra is megbízhatatlanná vált. Hasszán taktikát változtatott. Kényszerült rá. A cél: nem fejleszteni, hanem, amennyire csak lehetséges, „leépíteni” a hadsereget. Jelentős létszámcsökkentést vett tervbe, a nyugdíjazási dömping még mindig tart. Gyanakvás és félelem diktálta azt az intézkedését, amelynek értelmében a hadianya-raktárak irányítása ezentúl a civil hatóságok feladata, védelmükről a nagyrészt még gyarmati csendőrökből álló „kiegészítő alakulatok” gondoskodnak. Ugyancsak a megváltozott taktika jegyében, a király egyezkedni próbál az ellenzékkel, szeretné külföldi tőkével gyorsan „feldobni” a gazdaságot, és — ezt célozza az agrárgesztus — igyekszik maga mögé állítani a lakosság legszegényebb és ugyanakkor legtudatlanabb, vallási demagógiával leginkább fanatizálható részét. A politikai hatalom a gazdasági mellé kki Jata, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártjának főtitkára a L'Uniténak adott interjúban kijelentette: az augusztus 16-i államcsínykísérlet mögött a marokkói földbirtokos és dúsgazdag vállalkozói réteg állt, amely az üzleti és gazdasági hatalom mellé a politikai hatalmat is meg akarta szerezni a monarchia felszámolásával. Hasszán is látja, honnan fenyegeti pillanatnyilag a legnagyobb veszély. Nemcsak uralmát, életét is. Ezért kényszerül az óvatos és tétova lépésekre, ölti magára a reformer meglepő szerepét, ezért hanyagolja el augusztus óta kedvelt tevékenységét , amelynek valóban kiváló művelője —, a golfot. Bognár Róbert ELADJUK a miskolci István malomból kiszerelt 6 megállós, karos vezérlésű, személykíséretű, 500 kg-os TEHERFELVONÓNKAT Cím: Miskolc, Zsolcai-kapu 34. Telefon: 13-531, 32-44-es mellékállomás. NÉPSZABADSÁG 1972. november 1. szerda Kedvezett az időjárás az őszi munkáknak Sok kukorica vár még betakarításra • A vevőszántás 90 százalékát befejezték A búzavetés háromnegyedével végeztek (Tudósítónktól.) Tegnap a MÉM-ben ülést tartott az őszimezőgazdasági munkák segítésére létrehívott országos mezőgazdasági operatív bizottság. Mészáros István, a bizottság elnöke ismertette a betakarítás, a vetés-előkészítés és vetés helyzetét. Az elmúlt héten az időjárás kedvezett a munkáknak, csak a hét elején okozott a dél-alföldi megyékbennémi fennakadást az eső. A korábban élő növények betakarítása a gazdaságok többségében befejeződött. Vonatkozik ez a burgonyára és a napraforgóra is. A cukorrépaszedés a múlt hét szombatján 72 százaléknál tartott. A rizsaratás üteme gyorsult ugyan, de még mindig nagy területen van kint a termés. Kukoricából a termőterület 55—56 százalékáról törték le a csöveket. A szüret a homoki szőlőterületekenmintegy 95 százaléknál, a történelmi borvidékeken 85 százaléknál tart. Ez alól csak Tokaj-Hegyalja kivétel, itt a termésnek alig több mint a fele került le a tőkékről. Az almaszedés a jelentések szerint pár napon belül befejeződik. Az ősszel elvetendő terület 90 százalékán végeztek már a gazdaságok a vetőszántással. A mélyszántásnak egyharmadát fejezték be eddig. A vetésre előkészített — megszántott terület — mintegy 200 ezerhektárral nagyobb, mint a bevetett. Így mód van arra, hogy az elkövetkezendő napokban gyorsabb ütemű legyen a vetés és a mag jó talajba kerüljön. A búza kivételével, az őszi növények — őszi takarmánykeverékek, őszi árpa, rozs, triticale —vetését a legtöbb gazdaságban befejezték. Búzából a gazdaságok által tervezett terület 74—75 százalékán került földbe szombatig a mag. A dunántúli megyék többségében 80—82, az észak-magyarországi megyékben 85—86 százalékra állt a búzavetés. A legkedvezőtlenebb a helyzet Békésben, Csongrádiban, Bácsiban. Ezekben a megyékben a többszöri őszi esőzések miatt jóval az országos átlag alatt van a bevetett terület. A kikelt vetések szépen fejlődnek, kevesebb értékű gépet vásároltak, mint amúlt esztendő hasonló időszakában. Akereskedelemben levő gépek mennyiségenem kevesebb, választéka nem roszszabk a tavalyinál. Alkatrészekből viszont 100 millió forint értékkel több fogyott, mint 1971 első három negyedében. Növényvédő szerből 28—29 százalékkal, műtrágyából 8—10 százalékkal adtak el többet eddig, mint a múlt esztendő első kilenc hónapjában. Az elmúlt napokban kismértékben javult a foszforműtrágya-ellátás, mert az elmaradt importok jelentőshányada beérkezett. Ezzel együtt október végéig négymillió 30 ezer torna műtrágyát vettek meg a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, s ez 400 ezer tonnávaltöbb a tavaly október végéigmegvásárolt műtrágyánál. Karádi István, az ÁFOR kereskedelmi igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy a múlthéten már kevesebb fennakadás volt a mezőgazdaság üzemanyag-ellátásában. Október 29-ig a vállalat 300 ezer tonna üzemanyagot értékesített, 100 ezer tonnávaltöbbet, mint tavaly októberben. Azért, hogy az őszi munkáikban a lehető legkevesebb fennakadást okozzon az üzemanyaghiány, szombaton és vasárnap is szállítottak tankautóikkal. Vetik az őszi árpát Újhartyánban. (Kéri Dániel felvétele.) Beszámoló a felvásárlásról, a műtrágya-felhasználásról, az üzemanyag-ellátásról Az országos mezőgazdasági operatív bizottság keddi ülésén Császár Balázs, a Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese a felvásárlás helyzetéről adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy ezen a héten különösen a terményszárítók jobb kihasználása kerül előtérbe. A tröszt elrendelte a szárítási, ügyeleti szolgálatot. Napraforgóból október 28-ig több mint 8900 vagont vásároltak fel. A múlt heti felvásárlás mintegy ezer vagonra rúgott. E héten már csökken a napraforgó felvásárlási üteme, de így is több mint 10 ezer vagon éves felvásárlással számolnak. Rizsből 3400 vagon került eddig raktáraikba, a múlt héten 600 vagon rizst vettek át a gazdaságoktól. E héten lényegesen nagyobb rizsfelvásárlást várnak. Kukoricából 12 000 vagon termés átvételére került sor, a múlt héten, ezzel együtt október 28-ig 45 000 vagon kukoricát vásároltak fel. Az Agrotröszt vezérigazgatóhelyettese, Konkoly István elmondotta, hogy a mezőgazdasági üzemek az idei év első három negyedében 600 millió forinttal okszágos Értekezlet a Kgmben A tervezettnél gyorsabban növekszik a kohászat és a gépipar termelése Egyenetlen az export — A vállalatok pénzügyi helyzete — A jövő évi feladatok (Tudósítónktól.) A kohó- és gépipar 1972. évi várható eredményeiről és az időszerű feladatokról tanácskoztak kedden a KGM-hez tartozó vállalatok igazgatói, társadalmi szervezeteinek képviselői. Az értekezlet előadója dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter volt, aki rövid kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. Előzetes számítások szerint a kohászat termelése 4,3, a gépiparé 8,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s mindkét ágazatban meghaladja a tervezettet. A kohászaton belül a nyersvas, a nyersacél és a hengerelt áruk gyártása egyaránt növekszik, s a vas- és acélöntvény termelése is mintegy 7—7,5 százalékkal nagyobb, mint 1971-ben. A gépiparban az átlagot meghaladó mértékben fejlődik a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok, továbbá a személygépkocsi-alkatrészek, egyes számítástechnikai, híradás- és vákuumtechnikai termékek gyártása. A szocialista országokba irányuló export a tervezettet jelentősen meghaladja, a dollárelszámolású export növekedése azonban nem kielégítő. A gépipari vállalatok belföldi értékesítési forgalma mérsékelten fejlődik. Egyes termékekből az ipar kínálata meghaladja a keresletet (olajkályha, gázkályha, gáztűzhely, mosógép, rádió, tv, magnetofon stb.), de néhány gyártmányból nem tudja kielégíteni az igényeket (kerékpár, csavar, biztonsági zár stb.). A tartós fogyasztási cikkek minősége az első félévben javult, de ez a javulás még mindig nem kielégítő. A vállalatok gazdálkodásáról szólva a miniszter elmondotta, hogy sem a kohászati, sem a gépipari vállalatok pénzügyi helyzete nem kiegyensúlyozott. Gyakori a fizetésképtelenség és a gépipari vállalatok zöménél jelentkeznek átmenetileg kisebb-nagyobb finanszírozási problémáik. Ez elsősorban a rossz készletgazdálkodás következménye. A kohászat 1972. évi árbevétele egymilliárd forinttal, azaz 2,5 százalékkal, a gépiparé előreláthatólag 8 milliárd forinttal, azaz 8,9 százalékkal haladja meg a tavalyit. A nyereség alakulásában igen kis fokú javulás várható. A termelés ütemessége a kohászatban 1971-hez képest javult, a gépiparban változatlan maradt. A gépi kapacitások kihasználásában nincs javulás. A gépipar összes gépeinél az átlagos műszakszám 1,14, s a vas- és fémmegmunkáló gépek kihasználása az első műszakiban is csak 69 százalékos. A korszerű gépeknél sem tapasztalható javulás. Dr. Horgos Gyula részletesen szólt a jövő évre kitűzött célokról. Az erőket mind a kohászatban, mind pedig a gépiparban az intenzív fejlesztésre kell összpontosítani, mivel a létszámtartalékok kimerültek. Fontos feladat az export növelése, s ehhez jó alapot biztosítanak a bővülő államközi kapcsolatok és a vállalatok nemzetközi kooperációs lehetőségei. A belkereskedelem egyes gépipari termékekből várhatóan jövőre sem igényel annyit, mint amennyit az ipar gyártani tud. Fontos tehát, hogy a vállalatok minél előbb állapodjanak meg a kereskedelemmel a szállítások mennyiségében és ütemezésében. Fordítsanak az eddiginél is nagyobb gondot a tartós fogyasztási cikkek választékának bővítésére, korszerűsítésére, a minőség javítására. A miniszteri beszámolót vita követte.