Népszabadság, 1972. december (30. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
1972. december 31. vasárnap NÉPSZABADSÁG KUBA NEMZETI ÜNNEPE iW«|/»/«r vezet**h udviisló távirata A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő a következő üdvözlő táviratot küldte dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének és dr. Osvaldo Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökének. Kedves Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzelmének napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának és a testvéri kubai népnek. A kubai történelem e nagy napjának évfordulóján mély rokonszenvünket és őszinte baráti érzelmeinket fejezzük ki a kubai népnek, amely kommunista pártjának vezetésével történelmi jelentőségű eredményeket ért el a szocializmus építésében, hazája függetlenségének és szuverenitásának védelmében, s az imperializmus és a neokolonializmus ellen folytatott harcával a világ népeinek elismerését váltotta ki. Nagy örömmel töltenek el bennünket a testvéri kubai népnek szocialista gazdasága megteremtésében, kultúrájának kibontakoztatásában elért eredményei. Szilárd meggyőződésünk, hogy Kuba és a szocialista országok közötti kapcsolatok erősödése, Kubának a KGST-be történt belépése kedvező hatással lesz egész nemzetgazdaságának gyors fejlesztésére. A magyar és a kubai nép testvéri barátsága, széles körű együttműködése új lendületet nyert és tovább mélyült a Fidel Castro elvtárs vezette kubai párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásával. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján pártjaink és népeink között egyre szorosabbá váló kapcsolatok egyaránt szolgálják a két nép, a szocializmus és az egész haladó emberiség javát. Nemzeti ünnepükön szívből kívánunk önöknek jó egészséget és sok sikert. A testvéri kubai népnek kívánjuk, hogy újabb kimagasló eredményeket érjen el országa függetlenségéért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott küzdelmében. * Péter János külügyminiszter az ünnep alkalmából dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, a SZOT és a KISZ kubai partnerszervezeteit üdvözölte táviratban. (MTI) Tizennégy esztendővel ezelőtt aratott győzelmet a kubai nép fegyveres harca az amerikai imperializmus bábjának, Batistának a diktatúrája felett A kubai forradalom győzelme nemcsak egy országban nyitott új korszakot, hanem rendkívüli jelentőségű nemzetközi szempontból is. Megcáfolva a „földrajzi fatalizmus” elvét, az Egyesült Államok partjai közelében, a nyugati féltekén elsőnek szakította szét az imperialista elnyomás láncát. Amikor pedig Washington el akarta szigetelni a forradalmat, a saját „hátsó udvarának” tekintett Latin-Amerikában, Kuba példáján bebizonyosodott, hogy az imperializmus csendőrszerepe menynyire korlátozott. Amikor a háborús szakadék széléig is elmentek a washingtoni politikusok, elpusztítással fenyegetve a szocialista Kubát, a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa segítségével sikerrel hárította el ezt a fenyegetést. Az idő nem az Egyesült Államoknak, nem az imperializmusnak dolgozik, hanem a kubai forradalomnak. A győzelem óta elvégzett nagy munka az, amit a kubai nép vitt véghez a társadalmi viszonyok szférájában, a mezőgazdaság és az ipar fellendítésében, az oktatás és a kultúra területén, maradandóan járult hozzá a világ forradalmi átalakulásával kapcsolatos tapasztalatok közös tárházához. Joggal váltottak ki nagy nemzetközi érdeklődést ezek az eredmények és tapasztalatok korunk haladó mozgalmainak részvevői körében. És ösztönzésül szolgált számos antiimperialista rendszer létrejöttéhez és fejlődéséhez, mindenekelőtt a latin-amerikai országok körében. Kuba már Latin-Amerikában sem áll egyedül: Chilében győzött a Népi Egység, s programjában szerepel a szocialista fejlődés útjára való térés. Peruban a katonai kormányzat figyelemre méltó strukturális reformokat indított el és vallja, hogy a nem kapitalista fejlődés útján kíván járni. A földrész országai harcba indultak, hogy védelmezzék természeti kincseiket az amerikai monopóliumoktól, a szocialista Kuba megszületése óta mélyreható változások következtek be a földrész népeinek tudatában. Alig egy esztendeje Castro latin-amerikai körútja keltett nagy visszhangot. Az idén egy másik földrész, Afrika fejezte ki, hogy nagyra értékeli a kubai forradalom eredményeit. Ezt bizonyította Fidel Castrónak guineai, Sierra Leone-i és algériai meghívása és látogatása. Az európai szocialista országokban tett nyári körútja sem csak nagy visszhangra talált a világban, hanem tovább erősítette Kubának a szocialista országokhoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő barátságát; egész sor gazdasági, kulturális, műszaki egyezmény mélyítette el még jobban azt az együttműködést, amely Kuba és a szocialista országok közt kialakult A szocialista országok nemzetközi együttműködésében jelentős mérföldkövet jelentett az, hogy 1972 júniusában Kuba belépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába. A KGST tevékenységében való részvétel hatékonyan segíti Kubát hogy meghonosítsa és felhasználja a műszaki-tudományos forradalom legújabb vívmányait népgazdaságában. A magyar politizáló közvélemény már a fegyveres harcok idején együttérzéssel figyelte az eseményeket, utána pedig hazánk is ott állt a többi szocialista országgal együtt a Kubát védelmező, a kubai építést segítő barátok táborában. Ennek az egységnek fontos szerepét hangsúlyozta Castroy amikor kijelentette: „Az imperializmus újra meg újra megkísérli, hogy hatalmába kerítse azokat az országokat, amelyek lerázták igáját. Kubának is csak úgy sikerült visszavernie az imperializmus kísérleteit, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítette küzdelmében.” Jólesően gondolunk vissza azokra a napokra, amikor személyesen is találkozhattunk Fidel Castro elvtárssal, s megismertethettük vele országunkat, életünket és eredményeinket. Hallhatta az emberek szívből fakadó köszöntését: „A magyarok szeretnek téged!” Annak idején a magyar és a kubai vezetők tanácskozásán bebizonyosodott, hogy álláspontunk azonos a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzetnek megítélésében és az alapvető kérdésekben. Az ünnepnapon ezt az elvi alapon álló egységet méltán tekintjük különösen fontosnak együttműködésünkben. Egy fronton harcolunk, s a jövőben még inkább vállt vállnak vetve fogunk küzdeni népeink javára, a szocializmus és a béke nemzetközi ügyének hasznára. Ebben a szellemben köszöntjük a baráti Kubát nemzeti ünnepe alkalmából, s kívánunk a testvéri népnek a szocializmus építésében újabb sikereket. • Nemcsak mennyiségi feladatok A feladatok meghatározásában nagy előny, hogy alvállalatoknak és a szövetkezeteknek most már van a jövőt legalább nagy vonalakban felvázoló középtávú tervük, abba beilleszthetők az 1973-as év sajátos tennivalói. Bármilyen vállalatról legyen is szó, el kell oszlatni a csodavárás esetleges hangulatát, minden olyan tévhitet, amely azt tételezi fel, hogy a helyi problémákat a reform szellemével ellentétesen, helyettük fogja bárki is megoldani. A vállalati önállóság és felelősség irányítási rendszerünk változatlanul, sőt fokozottan fontos alapelve marad. Ez nem mond ellent annak a követelménynek, hogy a hozzájuk tartozó vállalatokért a minisztériumok is felelősek, s hogy az eddiginél jobban, kezdeményezőbben kell segíteniük a gyorsabb fejlődés útjainak, lehetőségeinek A jobb szervezés tartalékol A munkahelyi rend és fegyelem, az eredményes munka elemi követelménye, hogy a vezetők gondoskodjanak az egyenletes ütemű termelés minden feltételéről, a tevékenység összhangjáról, szervezettségéről. A vállalati üzem- és munkaszervezés fejlesztésére a legtöbb helyen még csak kezdeti lépések történtek. A lassú előrehaladás miatt éppen az anyagi ráfordítás nélkül vagy viszonylag kis befektetéssel mozgásba hozható tartalékok nagyrészt még kihasználatlanok. Pedig a dolgozók az e tekintetben, tapasztalt visszásságokat ismét és ismét szóvá teszik és sürgetik, hogy a következőhónapokban nagyobb lendülettel kezdődjék meg az üzemi rendcsinálás, az ésszerűbb munkaszervezés, a párt és a kormány szervezésihatározatának megvalósítása. Az 1973-as év új távlatokat nyit meg előttünk a szocializmus teljes felépítésének útján. S ha ismerjük a nagy és valóban lelkesítő társadalmi célt, akkor a jó hangulatú ünnepek után az új évben nagyobb kedvvel, egységes akarattal kezdhetjük el a ránk váró munkát, jobban láthatjuk, érezhetjük egyéni és közös erőfeszítéseink értelmét,hasznossárgát Oroszi István A hétköznapok munkaprogramja Az új év kezdetén az embereik rendszerint számvetést készítenek egyéni, családi terveik, elképzeléseik megvalósulásáról és új terveket, reményeket szőnek jövő boldogulásukról. Az egyéni, családi tervek és törekvések mint máskor, ugyanúgy most is ezer szállal kapcsolódnak az ország életében, a népgazdaság fejlődésében végbement változásokhoz, s a jövő új, magasabb célokat kitűző feladataihoz. A küszöbönálló 1973-as év nem akármilyen esztendő, hanem a negyedik ötéves terv fordulóéve, a jelenlegi középtávú tervünk középső esztendeje. Az első két évben megtett utat, távlatait és tennivalóit, a X. pártkongreszszus határozatainak eddigi végrehajtását a Központi Bizottság novemberi ülése értékelte, összegezte. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen, irányítási rendszerünk alapelvei helyesek, kiállták a gyakorlat próbáját, segítették gazdaságunk lendületes fejlődését, és segítik a végrehajtás nehézségeinek leküzdését. Eredmények a tények mérlegén Ha csupán címszavakban említjük az 1972-es év eredményeit, a jövő szempontjából akkor is jelentősnek kell tartanunk, hogy erőfeszítéseink a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítására nem voltak hiábavalók. 1972-ben a nemzeti jövedelem növekedése úgyszólván teljes egészében a termelékenyebb, a hatékonyabb munka eredménye. Megvalósult egy egész sor jelentős beruházás, felépült több mint nyolcvanezer új lakás, határidő előtt sor került a metró új szakaszának üzembe helyezésére. Javult a lakosság ellátása, erről tanúskodott a gazdag karácsonyi forgalom is. Az óvodák és bölcsődék építésében az idén a több éves elmaradás jelentékeny részét sikerült pótolnunk, s jövőre számszerűleg elérjük az eredetileg csak 1975-re tervezett színvonalat. Az eredményeket egyénileg ki-ki sokallhatja vagy kevesellheti. A tények azonban mindenképpen tények maradnak, és önmagukban is az MSZMP politikájának sikerét igazolják, a munkásosztály, a dolgozó nép alkotóerejéről, szorgalmáról tesznek kézzelfogható tanúságot. Persze vannak másfajta tények is. Sok még a megoldásra váró országos és helyi gond. Távolról sem lehetünk elégedettek például a termelés gazdaságosságának javulásával, a korszerű termékek részarányának növekedésével. Tudjuk, jó lenne az 1973. évre tervezettnél is még többet tennni a nagyvárosi lakásviszonyok javításáért, a gyermekintézmények további gyors ütemű építéséért az elavult üzemek modernizálásáért, az élet- és munkakörülmények nagyobb arányú fejlesztéséért, és így tovább. A népgazdaság anyagi lehetőségei azonban végesek, s nem teszik lehetővé egyszerre valamennyi mégoly jogos igény kielégítését. Mégis bizakodóvá tehet bennünket az, hogy a párt és a kormány, az eddigi gyakorlathoz híven, nyíltan az ország közvéleménye elé tárta fejlődésünk gondjait, s határozott programot adott az eredmények továbbfejlesztésére, a nehézségek megszüntetésére. Köztetett figyelmet szentelnek az ország ipari termelése jelentékeny részét előállító legnagyobb állami vállalatok tevékenységének, s néhány különösen indokolt esetben az általánostól eltérő megoldásokkal is segítik a saját erőből le nem küzdhető akadályok elhárítását A jövő esztendő társadalmi, politikai indítékú, de gazdasági fejlődésünkben is meghatározó jellemző vonása az állami iparban dolgozó munkások és művezetők bérének az átlagost jóval meghaladó mértékű, a jövő év első negyedében sorra kerülő emelése. Ez egyik fontos biztosítéka annak, hogy a X. kongresszuson elhatározott s a negyedik ötéves tervben számított életszínvonal-emelkedés a munkásosztály legaktívabb, legáldozatkészebb részénél, a nagyüzemi munkásság körében is megvalósuljon. A jövő évben — mint ismeretes — felemelik a tej és a tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk árát. Az áremelésnek természetesen senki sem örvend, még akkor sem, ha ezek köztudottan a termelés és a fogyasztás jobb összehangolását, fő gazdasági és életszínvonal-politikai céljaink elérését szolgálják. A központi intézkedésekről, a népgazdasági feladatokról a nyilvánosság előtt is sok szó esik majd a következő hetekben és hónapokban. A kormányzati, minisztériumi intézkedések azonban csak akkor érhetik el a kívánt célt, ha a vállalatok már most haladéktalanul hozzálátnak a párt és a kormány határozataiból adódó helyi munkaprogramok kidolgozásához. Hiszen gazdasági előrehaladásunk most is elsősorban a termelésben, a munka első frontvonalában, a gazdálkodás javulásában elért eredményektől függő keresését. Különösen időszerű ezt aláhúzni ott, ahol a beruházások visszafogása vagy a termékszerkezet változása átmeneti gondokat okoz a foglalkoztatásban, a kapacitások kihasználásában s szükségessé válik a helyileg felesleges dolgozók átcsoportosítása más, gyorsabban fejlődő területekre. Az új évben is igaz, hogy a mennyiségi feladatok teljesítése önmagában semmiképpen sem elegendő. A termelés mennyiségi növekedésének feltétlenül együtt kell járnia a termékek minőségének és korszerűségének javulásával, a pénzzel, az idővel, az anyaggal és energiával való észszerű takarékossággal, az önköltség csökkenésével s a műszakilag, gazdaságilag megalapozott versenyképesség növekedésével A feladatok megkövetelik a munkahelyi emberi kapcsolatok továbbfejlesztését, az üzemi demokrácia erősítését. Az üzemekben napirendre kerülnek majd a központi béremelés és a helyi bérfejlesztés kérdései. A munkások, a kollektíva igazságérzetének megfelelően, a vélemények ismeretében kell dönteni arról, hogy a munka szerinti elosztás elve minél következetesebben érvényesüljön, s valóban azok kapjanak többet, akik arra szorgalmukkal, példamutató munkájaikkal elsősorban érdemesek. Kiegyensúlyozott fejlődés Az 1973-as év új, nagyobb követelményeket támasztó feladatainak sikeres teljesítését mindenekelőtt az alapozza meg, hogy a beruházási feszültségek feloldására irányuló körültekintő és határozott intézkedések már kezdik éreztetni kedvező hatásukat. Jó kiindulási alap az export és az import idei kiegyensúlyozottsága, s általában a tervszerűség javulása. Az új évben elsősorban ezeken a stratégiai pontokon kell megerősítenünk és kiszélesítenünk a gazdaság hadállásait. A kiegyensúlyozottabb, a hatékonyabb fejlődést várhatjuk azoktól, a Központi Bizottság útmutatása alapján sorra kerülő intézkedésektől, amelyek meg külön BŐVÜLT A FERENC TELEFONKÖZPONT Felavatták a Ferenc távbeszélőközpont kibővített gépi berendezését A négyezres kapacitású, új egységre mintegy háromezer állomást kapcsolnak, a fennmaradó vonalak a túlzsúfoltságot enyhítik majd. Az igényeket sajnos ez sem elégíti ki, mert még mindig több mint húszezren várnak telefonra a központ területén. Képünk a hibaosztályt ábrázolja, ahol az újonnan bekapcsolt állomásokat vizsgálják.