Népszabadság, 1972. december (30. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
4 NÉPSZABADSÁG 1972. december 31. vasárnap Várossá avatták Kiskőröst Ünnepélyesen átadták a városi rangról szóló díszes oklevelet A tizennégyezer lakosú Kiskőröst, Bács-Kiskun megye járási székhelyű nagyközségét — Petőfi Sándor egykori nádfedeles szülőfaluját — a felszabadulás óta, különösen pedig az utóbbi tíz évben elért általános fejlődésének eredményeként várossá nyilvánították. Bács-Kiskun megye hatodik városa a költő születésének 150. évfordulójára kapta meg a városi rangot. A kettős esemény, a várossá nyilvánítás és a Petőfi-jubileum alkalmából szombaton egész napos ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt Kiskőrös. Az Országos Petőfi Emlékbizottság és Kiskőrös tanácsa nyilvános ünnepi tanácsülést és Petőfi-jubileumi emlékülést tartott az ország legfiatalabb városának most felépült új művelődési központjában. A Himnusz elhangzása után dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Tadeusz Hanuszeket, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetét, majd ismertette az Elnöki Tanács határozatát, amely Kiskőröst 1973. január elsejével várossá nyilvánította. Ezt követően Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet, pontosabbak, kézzelfoghatóbbak. Ezen a ponton találkozott a párt és az állam célkitűzésével az itt élő emberek akarata, tettrekészsége és szorgalmas munkája, támogatva a járási és a megyei szervek megkülönböztetett figyelmével. Losonczi Pál beszéde végén tolmácsolta Kiskőrös Város Tanácsának, lakóinak a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács üdvözletét, jókívánságát. Az Elnöki Tanács elnöke végül átnyújtotta a várossá nyilvánító díszes oklevelet Oláh Pálnak, Kiskőrös város tanácselnökének, aki meleg szavakkal mondott köszönetet az országos, a megyei és a járási szerveknek, Kiskőrös szorgos lakosságának, s mindazoknak, akik a várossá fejlesztést elősegítették. Szót kért az ünnepségen részt vevő dr. Tillinger István, az ezeréves város, Székesfehérvár tanácselnöke is, majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Országos Petőfi Emlékbizottság tagja mondott emlékbeszédet. Az emlékülés a bajai Liszt Ferenc Kórus és a kalocsai népi együttes díszelőadásával zárult. A kiskőrösi Petőfi-emlékünnep a költő szülőházánál folytatódott; a ház emléktáblájánál koszorút helyezett el Losonczi Pál és Ortutay Gyula is. Az ünnepi emlékezés a Petőfi-parkban ért véget. A kecskeméti Katona József Színház este a kiskőrösi városi művelődési központban ősbemutatóként adta elő Fekete Sándor „Borostyán, a vándorszínész” című drámáját, amely Petőfi kecskeméti vándorszínészkedésének napjait idézi. Losonczi Pál beszéde Elöljáróban arról beszélt, hogy Kiskőrös történelmének mérföldköves állomásához érkezett el. Jeles napon, szülöttének és nagy fiának, a szabadságharcos és forradalmár költőnek, Petőfi Sándornak 150. születésnapján éri a megtisztelő elismerés, hogy megbízottjai és képviselői átvehetik az Elnöki Tanácsnak Kiskőrös várossá nyilvánításáról kiállított oklevelét. Az egykor és ma itt élők régi vágya teljesedik be ezzel. Ezután ismertette Kiskőrös történelmi múltját, sorsfordulóit. A továbbiakban arról beszélt, hogy Kiskőrösön megvannak a várossá fejlesztés törvényesen előírt feltételei. A népesedés és a foglalkoztatás szintjében és összetételében, az egészségügyi és a művelődési intézmények, a kereskedelmi hálózat, közműellátottság és az általános rendezettség tekintetében már elérték a kitűzött városi szintet. Itt is bebizonyosodott, hogy a várossá fejlődés reménye, lehetősége és bizonyossága társadalmi értelemben szervező, mozgósító erő, a hazafiság tettekben kifejeződő megnyilvánulása. — Az országot átfogó társadalmi fejlődés — mondta végül —, a szocializmus magasabb szintű építéséért folytatott küzdelem a lendítőereje annak az irányzatnak, amely a városiasodás meggyorsulását jelzi hazánkban. Azt hiszem, elegendő, ha csak utalok és emlékeztetek a társadalmi fejlődés és a városfejlesztés összefüggéseire, az országos politika és a várospolitika kölcsönhatására, a központi és a helyi erőforrások kívánatos összehangolására. Önök igazán a megmondhatói, hogy amióta van az országnak kidolgozottabb, átgondoltabb településhálózat-fejlesztési terve, amióta megtörtént a felső, közép- és alsó fokú központok kijelölése, azóta a helyi célok is Jubileumi emlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szombaton, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából, jubileumi emlékkiállítás nyitt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A megnyitón megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, társadalmi, politikai, tudományos és művészeti életünk számos kiválósága, az ifjúság képviselői. Jelen voltak a Petőfijubileum alkalmából a szocialista országokból Magyarországra érkezett delegációk is. Megnyitóként Papp János színművész szavalta el A XIX. század költői című költeményt, majd Sőtér István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mondott beszédet. A Petőfi-életmű mához szóló tanulságairól szólva kiemelte: " Az életöröm és az életerő sűrített foglalatának tekinthetjük a költő életét és költészetét. A forradalomhoz is az életöröm vitte el, gyűlölte az élet ellenségeit, s a boldog életben népét, az egész emberiséget kívánta részesíteni. Magához méltó hősöket ábrázolni csak Petőfi tudott: János vitézt, Szilvesztert, és népdalainak szabad, pusztai embereit, csikósait, betyárait, juhászait — a népi Magyarországnak ezeket a szabad, töretlen típusait és jellemeit. A Petőfi Múzeum Petőfi-emlékkiállítása, hat teremben mutatja be a költő egész életét, majd a halála után megjelentetett műveken keresztül azt, hogyan él a nagy költő a nép emlékezetében. A tárlókban helyet kaptak kéziratai, műveinek első kiadásai, a róla készített egykorú arcképek, fennmaradt emléktárgyai, ruhái, valamint feleségének, Szendrey Juliannának különböző használati és emléktárgyai. A dokumentumok között ott sorakoznak a korabeli újságok, plakátok, csataképek, 1848-as zászlók, valamint a kézzel írott verseinek hatalmas fotói. A látogató bepillanthat Petőfi és a korabeli irodalmi élet kapcsolatába, Arany János iránti legendás barátságának fejezeteibe, az 1848-as szabadságharc fontosabb epizódjaiba. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a terem, ahol megpróbálták hozzávetőlegesen rekonstruálni Petőfi pesti lakását néhány eredeti bútordarabbal. A közönség elé került ezenkívül az a sajtógép is, amelyen Landerer és Heckenast nyomdájában 1848-ban a Nemzeti dalt sokszorosították. A költő arcképét megörökítő képzőművészeti alkotások között találjuk Hincz Gyula kompozícióját, amelyet A XIX. század költői című vershez készített illusztrációként, Kondor Béla faliképét, amelyet Az apostol illusztrálására festett. Külön helyet foglalnak el a kiállításon azok a plakátok, amelyek Petőfi műveinek jelenlétét bizonyítják a magyar színházi és filméletben, valamint a Petőfiemlékbélyegek. Az irodalmi múzeum a Petőfiemlékkiállítással párhuzamosan a tervek szerint több külföldi városban rendez még kisebb-nagyobb Petőfi-kiállítást, a Kulturális Kapcsolatok Intézetével közösen. Különösen jelentős lesz ezek közül az a tavasszal Moszkvában megnyíló bemutató, amelyre az Állami Irodalmi Múzeumban kerül sor. Hasonló nagyszabású kiállítást rendeznek a bécsi Collegium Hungáriáimban is. Ferenczy Béni remek Petőfi-szobra is látható a kiállításon. Ünnepségek a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján A Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileuma tiszteletére szombaton Szolnokon együttes ülést tartott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága és a Szolnok megyei tanács. Dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót, majd Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke méltatta a Szovjetunió fejlődését. Fejér megye több községében is megemlékezésekre került sor ez alkalomból. Gánton december 30- án ünnepelték a község felszabadulásának 28. évfordulóját is, majd megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet; Móron, a 2. sz. általános iskola MSZBT-tagcsoportjának ünnepségén, Katona Imre igazgató méltatta a jubileum jelentőségét; Kincsesbányán, a bauxitbánya dolgozóinak összejövetelén, a Szovjetunióban járt Barátság-vonatok utasai tartottak élménybeszámolót. Pusztavámon, a Budalakk festékgyárban KISZ—Komszomol találkozót rendeztek. Az MSZMP Somogy megyei és kaposvári városi bizottsága, valamint a megyei és a városi tanács koszorúzási ünnepséget rendezett Kaposvárott a Szabadságparki szovjet hősi emlékműnél. (MTI) A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának állásfoglalása A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa rendkívüli közgyűlést tartott dr. Bartha Tibor püspök elnökletével. A közgyűlés állásfoglalása egyebek közt hangoztatja: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése visszatekintve az 1972-es évre, mély megrendüléssel állapítja meg, hogy — minden jóakaratú törekvés ellenére — ez az esztendő sem hozta meg Indokínában a békét. Azokban az órákban is, amikor a világ valamennyi keresztyén templomában az Isten szeretetéről és az ember békéjéről szóló karácsonyi evangéliumot hirdették, bombák ezrei öltek Vietnamban, újabb megdöbbentő bizonyítékául annak, hogy az USA indokínai agressziója Isten és az ember ellen való bűn. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában egyesült protestáns és ortodox felekezetek többször félreérthetetlenül kifejezésre juttatták, hogy a vietnami nép igazságáért, szabadságáért és függetlenségéért vívott harcot minden erejükkel támogatják. A legutóbbi hetek megdöbbentő fejleményeinek láttán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ismételten kifejezi együttérzését a vietnami nép szabadságáért, függetlenségéért vívott harcával. Az egész magyar társadalommal együtt követeli, hogy az amerikai kormány haladéktalanul szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázásokat, írja alá a létrejött megállapodásokat és tartsa meg az abból fakadó kötelezettségeket (MTI) Egyszerűsítették a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számvitelét (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusán több kritikai megjegyzés hangzott el a mezőgazdasági üzemek statisztikai, tervezési és számviteli kötelezettségéről. Az észrevételek főképp az adatszolgáltatás túlzott voltát és ezzel összefüggésben az adminisztratív tevékenység növekedését kifogásolták. Ezek után a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek statisztikai, tervezési, számviteli rendszerének és adatszolgáltatási kötelezettségének felülvizsgálatáról. Meg is kezdődött a széles körű munka, a felülvizsgálatot végző bizottság figyelemre méltó javaslatokat gyűjtött össze, és ennek nyomán jelentős intézkedések születtek. Az alábbiakban dr. Scholcz Rezső pénzügyminisztériumi főosztályvezetőtől kapott tájékoztatás alapján ismertetjük az intézkedések lényegét. A felülvizsgálat eredményeként már az 1972. évi évközi beszámoló adathelyeinek száma 36 százalékkal csökkent, az év végi mérlegbeszámolóé pedig az előző évhez viszonyítva, több mint 50 százalékkal lesz kevesebb. Az év végi mérlegbeszámolóból elmaradnak például az ágazati költségek és az ágazati eredmény alakulásának kimutatására szolgáló mellékletek, és ezzel az adatszolgáltatás terjedelme csaknem 2500 adathellyel csökkent. 1973-ban az évközi adatszolgáltatási kötelezettség mértékének további csök-kentése várható. Több intézkedés szolgálja a folyamatos könyvviteli munka egyszerűsítését. A számlakereti előírások módosításával 1973. január 1-től a mezőgazdasági üzemeknek különböző költségeket nem negyedévenként, hanem csak a beszámoló készítésekor — tehát évenként legfeljebb kétszer — kell felosztaniuk teljesítményekre, illetve termékre. Maguk dönthetnek továbbá egynémely könyvviteli részletezés módjának meghatározásáról. Tehát tovább növekszik a termelőszövetkezetek önállósága üzemi számviteli rendjük kialakításában. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a részükre ajánlott önköltségszámítási módszereket igen széles körben alkalmazzák. Már 1964-ben több mint kétezer termelőszövetkezet vizsgálta — ha nem is a termelés teljes körénél — a legfőbb terményeknél, termékeknél a költség, a jövedelem, valamint az önköltség alakulását 1971. január 1-től a termelőszövetkezeteknél a saját termelésű mezőgazdasági eredetű készleteket — az előző években alkalmazott felvásárlási ár helyett — szűkített önköltségen kell értékelni és a mérlegben szerepeltetni. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben 1971 előtt nem alakították ki a termelési költségek elszámolásának olyan rendjét, amely e követelményeknek megfelel, az önköltségszámítás kötelezővé tétele valóban megnövelte a számviteli munkát. A felülvizsgálatnál többen vitatták a szűkített önköltség — mint értékelési kategória ■— alkalmazásának helyességét Bírálták azt az előírást, amely szerint az értékelésnél felső értékhatárnak kell tekinteni az állami gazdaságok részére központilag meghatározott, a könyvviteli mérlegkészítésnél alkalmazott készletértékelési árakat. Ezekben a kérdésekben , minthogy a szabályozás megváltoztatása hatással van a termelőszövetkezetek egész gazdálkodására, érinti vagyoni helyzetüket, az üzemek eredményét és így a tagok személyes jövedelmét, az üzemek fejlesztési lehetőségeit — további részletes, mélyreható vizsgálatra van szükség az érdekelt szervek bevonásával és csak ezt követően kerülhet sor a megfelelő intézkedésekre. Az előzőekben jelzett — a már megtett és sorra kerülő — intézkedések elősegítik az üzemek számviteli munkájának egyszerűsítését, segíthetik hatékonyságának növelését, továbbá a vezetés részére szükséges korszerű információs rendszer kialakítását. Mindezek hozzájárulhatnak a bizonylati fegyelem további megerősítéséhez, a vagyonvédelem fokozásához és a gazdálkodás jövedelmezőségének növeléséhez. Szükséges viszont az is, hogy a tsz-ek számviteli dolgozói megfelelő támogatást kapjanak a szövetkezetek vezetőitől.