Népszabadság, 1973. június (31. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ratsofillér NÉPSZABADSÁG 1973. június 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 126. szám Kiváló gazdaságok Az elmúlt hetekben több mint kétszáz termelőszövetkezet és hu­­szonegy állami gazdaság vezetői, dolgozói vették át a kiváló szövet­kezet, illetve kiváló vállalati ki­­­­tüntetést. A napokban még né­hány termelőszövetkezetben tarta­nak oklevél és jutalom átadási­átvételi ünnepségeket, s ezzel le­zárul a tavalyi gazdálkodási ver­seny végső szakasza. Az ünnepségeken mindenütt el­mondották: miért is sikerült az adott mezőgazdasági nagyüzem­nek elnyernie a kitüntetést, s mi­ként őrizhetik meg rangjukat, amelyet a tavalyi munkával érde­meltek ki. Szinte mindenütt el­hangzott a megállapítás: az igény, a követelmény ma az, hogy ne csak termeljenek egy-egy nagy­üzemben, hanem a szó szoros ér­telmében gazdálkodjanak is, még­hozzá magas színvonalon. Gazdál­kodni a meglevő erőkkel, eszkö­zökkel, a fejlesztési alappal úgy, hogy lehetőleg mindent a végső eredmény érdekébe állítsanak, na­gyon nehéz, bonyolult feladat. Egy mezőgazdasági üzemen belül a ter­melés — bármennyire is egysze­rűsödik a szerkezete — szerteága­zó tevékenység. Azt jól összefogni csak kitűnően szervezett, a terme­lésben jártas vezetés képes. A szövetkezeti mozgalom kitel­jesedésének éveiben gyakran el­hangzott: amilyen a vezetés, olyan a szövetkezet. Napjainkban ezt az igazságot aránylag ritkán emlege­tik. Vitathatatlan, hogy egy me­zőgazdasági üzem helyzetét, gaz­dálkodási eredményeit sok min­den befolyásolja. Mégis tény és való: a vezetés színvonala, cselek­­vőkészsége, megfontoltsága, új iránti érzéke meghatározó. A leg­jobb gazdaságok példája mutatja, hogy a termelésfejlesztésiben mennyire fontos a hosszabb távú előrelátás — akár a termelés szer­kezetének kialakításáról, akár az alkalmazandó technológia megvá­­lasztásáról, a feldolgozás és érté­kesítés tennivalóiról legyen is szó. A vezetés színvonalának javítá­sa olyan tartaléka a mezőgazda­sági termelésnek, amely milliár­dos értékeket rejt magában min­den esztendőben. Másik nagy tar­talék a termelés szervezése, a munkaidő jó kihasználása, a ki­dolgozott termelési technológia következetes betartása. Amikor a kitüntetések átadási ünnepségein a gazdaságok vezetői az idei fel­adatokról szóltak, a legtöbbet a munk­a- és termelésszervezési ten­­nivvalókról beszéltek. Egyáltalán nem véletlen, hogy a most kitün­tetett gazdaságokban találják ma a legnagyobb tartalékot a jó szer­­vezésben. Sajnos ez a felismerés nem eléggé általános. Beszélni be­szélnek a munka- és termelésszer­vezés fontosságáról, de rendsze­rint csak a szólamokig jutnak. Vannak, akik részletes tanácso­kat várnak. Pedig azt csak egy­­egy gazdaság vezetői állapíthatják meg, hogy náluk a szervezésben melyek a hiányosságok, milyen eszközökkel lehetne eredménye­sebbé, hatékonyabbá tenni végső soron az egész gazdálkodást. Nem mindenkire érvényes szentenciák kellenek, hanem gondos, üzemen belüli vizsgálatok, lelkiismeretes, hozzáértő, jól előkészített intézke­dések. A gazdálkodásban legjobb ered­ményt elérő üzemekben ennél ter­mészetesen jóval több a tanulság. Az ünnepségek hangulata jelzi: bár tennivaló rengeteg adódik, a gazdálkodás, a termelésfejlesztés útja nehéz, de erős az alkotás­vágy, van munkakedv, s ez fej­lődésünk legfőbb záloga. Almási István A csehszlovák-nyugatnémet megállapodás a sokoldalú normalizálás feltétele Jiri Götz nyilatkozata — Az aláírásra Brandt utazik Prágába Jiri Götz csehszlovák külügy­miniszter-helyettes, a bonni cseh­szlovák—nyugatnémet tárgyaláso­kon részt vett küldöttség vezetője hazautazása előtt nyilatkozatot adott a Rudé Právo és a CTK hír­­ügynökség tudósítóinak. A csehszlovák külügyminiszter­helyettes a tárgyalások eredmé­nyeit illetően megelégedésének adott hangot. Megállapította, hogy Csehszlovákia számára kulcskér­dés volt az úgynevezett müncheni szerződés érvénytelenségének el­ismerése, valamint a diktátum megfelelő erkölcsi-politikai elíté­lése. Ezt a küldöttségnek sikerült keresztülvinnie a szerződés beve­zetőjében és első cikkelyében. Ki­fejezte meggyőződését, hogy az államközi szerződés szövege, ame­lyet a delegációk most jóváhagyás végett kormányaik elé terjeszte­nek, kielégíti mindkét felet. Külön kiemelte, hogy a diktátum erköl­csi-politikai elítélése kielégítő Csehszlovákia szempontjából. A tárgyalások elhúzódásának és a közbe felmerült nehézségeknek fő okát abban jelölte meg, hogy az erkölcsi-politikai elítélésnek a nyugatnémet delegáció által szor­galmazott megfogalmazása nem tükrözte úgy a müncheni diktá­tum bűnös jellegét, ahogyan ezt róla annak idején a nürnbergi ka­tonai törvényszék megállapította. A kapcsolatok normalizálásának távlatairól a csehszlovák külügy­miniszter-helyettes kifejtette: " Mindenekelőtt az szükséges, hogy a szerződést átültessék a gya­korlatba. Ez feltételezi, hogy ha a kormányok egyetértésüket nyilvá­nítják a szerződés tervezetével, úgy azt még júniusban parfálják. A parafálásra Bonnba utazik Bo­­huslav Chnoupek külügyminisz­ter. Ezt követően a szerződést alá­írják és ratifikálják. Mint már kö­zölték, Brandt kancellár a nyári szünet után hajlandó Prágába utazni az aláírásra. Örömmel üd­vözöljük a csehszlovák főváros­ban. Miután a szerződés hatályba lépett, megkezdődik a kapcsola­tok normalizálásának folyamata. Ez megfelel majd a jelenleg Európában érvényesülő kedvező irányzatnak és hozzájárul az ál­talános légkör további javításá­hoz. A szerződés tehát megteremti a feltételeket a kapcsolatok sokol­dalú normalizálásához, s ezért po­zitívan ítéljük meg a normalizálás perspektíváit — jelentette ki Götz külügyminiszter-helyettes. Walter Scheel, Jiri Götz (balra) és Paul Frank (jobbra). Megkezdődtek Nixon és Pompidou megbeszélései Reykjssvíkban (Párizsi tudósítónktól.) Csütörtök délelőtt első tanács­kozásra ült össze Pompidou fran­cia és Nixon amerikai elnök, majd délután ezt újabb megbeszélés kö­vette. A két ország pénzügy-, illet­ve külügyminiszterei ezalatt kü­lön tanácskoztak. Ugyancsak kü­lön megbeszélést folytatott Robert francia külügyminiszter Kissin­­ger elnöki főtanácsadóval az at­lanti charta reformjának amerikai tervéről és általában a NATO-ról. A NATO egyébként a vártnál hangsúlyozottabban került a fran­cia—amerikai csúcstalálkozó na­pirendjére. A találkozóra véletle­nül épp akkor került sor Izlan­­don, amikor az északi szigetország halászati konfliktusa Angliával különösen kiéleződött- Szerda este Pompidou és Nixon külön-külön tanácskozott erről az izlandi ve­zetőkkel. Nixon elhárította, hogy ebben állást foglaljon. Az izlandi elnök és a külügyminiszter viszont kifejtette: ha az ország nem kap támogatást, a kormány kérni fogja az Izlandon levő NATO-támasz­­pont megszüntetését és az ameri­kai katonaság kivonását. Függetlenül Izland és Anglia konfliktusától. Kissinger azt java­solta, hogy a Nixon-Pompidou­­tárgyaláson adjanak elsőséget a NATO és az amerikaiak által ja­vasolt új atlanti charta témaköré­nek. Az elnöki tanácsadó hangsú­lyozta: tudja, hogy a francia kor­mány a pénzügyi kérdéseknek nagy jelentőséget tulajdonít, de azzal érvelt, hogy a katonai és a gazdasági problémák összefügg­nek, és Washington „készen áll a kérdések összességét megtárgyal­ni”. Beavatottak szerint ebből fél­reérthetetlen az alkudozási szán­dék: ha Párizs­­hajlandó engedni katonai kérdésekben, és közeledik a NATO-hoz, akkor Washington megfontol bizonyos pénzügyi en­gedményeket. A francia elnök nem tért ugyan ki a NATO-val kapcsolatos kérdé­sek­­megtárgyalása elől, de fenn­tartotta kormánya álláspontját; a pénzügyi rendezést elsőrendű fon­tosságúnak tekinti.. Mindaddig, amíg Washington nem állítja visz­­sza a dollár aranyra való átvált­­hatóságát, és nem állapítja meg a dollár reális árfolyamát, a francia kormány nem lát lehetőséget ér­demi gazdasági tárgyalásokra Amerika és a Közös Piac között. A két államfő pénteken folytat­ja és be is fejezi tanácskozását. Fábián Ferenc MAI SZÁMUNKBAN: Orvostanácskozás Megkülönböztetett figyelemmel (3. oldal.) Kapcsolatok az NDK és Nyugat-Berln között Egy évvel a négyhatalmi egyezmény után (4. oldal.) Nehéz út a könnyűipari kutatásokban Három önálló intézet — 36 vállalati kutatóhely (5. oldal.) Kalmár György cikksorozata Illúziók és valóság 4. A harmadik porond (6. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) Jelentős haladás Helsinkiben Elfogadták az államközi kapcsolatok tíz alapelvét Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészítése jelentős állomásához érkezett: a helsinki konzultáción részt vevő 34 ország képviselői elfogadták az államok közötti kapcsolatokat sza­bályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a konferencia megha­tározó jelentőségű dokumentumát, amely természetesen még a kor­mányok jóváhagyására vár. A konzultáció munkabizottsága csütörtökön folytatta a harmadik napirendi pont (a kulturális együttműködés kérdése) több rész­területének szerkesztését, de meg­bízható értesülések szerint lénye­ges előrehaladást nem ért el. (MTI) Tovább tart a m­­ele** Hazánkban tart a meleg idő. Sajnos csapadék az elmúlt napok­ban csak elvétve hullott, csütörtö­kön az országban sehol sem esett eső. A napos helyeken a hőmérő 24—27 fokig emelkedett. A Meteorológiai Intézet kedd reggelig szóló előrejelzése szerint az ország nyugati és északi terüle­tén felhősebb lesz az ég, zápor, zi­vatar várható. Nyugaton, elsősor­ban a Dunántúlon a meleg egy-két fokkal gyengül, máshol az évszak­nak megfelelően 25—28 fok között marad. A déli, délnyugati szél eső­zés, zivatar idején megerősödik. JELENTÉS LENINVÁROSRÓL Jó ütemben épül az olefinmű Megkezdték az etilén-távvezeték szerelését (Tudósítónktól.) A petrolkémiai program kere­tében Leninváros térségében, a Tiszai Vegyi Kombinátban épülő új olefinmű a tervek szerint 1974 végén kezdi meg a termelést. Az üzem évenként több mint 250 ezer tonna etilént, 125 ezer tonna pro­pilént, 200 ezer tonna nagy oktán­számú benzint, 10 ezer tonna pro­pánt és mintegy 80 ezer tonna nyersgumi alapanyagául szolgáló szénhidrogént fog adni az egyéb melléktermékeken kívül az or­szágnak. A szükséges, körültekintő elő­készítő tevékenység után 1971 vé­gén kezdtek a mintegy 5,9 mil­liárd forint értékű beruházás megvalósításához Leninvárosban. Bár a néhány legmagasabb ké­szülék felállításánál még csak az előkészületek folynak, az új gyár arculata kezd már hasonlítani ar­ra a képre, amely a beruházáson dolgozóknak az üzem makettja révén már régóta ismerős. A korszerű nagyüzem viszony­lag kis területén ebben az idő­szakban jelentős építési és még fokozottabb szerelési koncentrá­ciót valósítanak meg, hogy 1974 második felében elkezdhessék a tervezett próbatermelést. Jelen­leg több mint 1600 építő és szerelő dolgozik a félidejénél tartó beru­házáson. A tervek szerint ez a lét­szám a későbbiekben még növek­szik. A leninvárosi beruházáson va­lamennyi területen alapvetően a korábban meghatározott ütemter­veknek megfelelően halad a mun­ka. Az úgynevezett technológiai blokkban felszerelték a csőhida­­kat, s már folyik a csővezeték­­rendszerek kiépítése is. A több mint 180 készüléket — amel­y a berendezések többségét adja — már felszerelték, az ezeket össze­kötő csővezetékek szerelését pedig több helyen megkezdték. Az olefinmű leglényegesebb be­rendezéseihez tartozó benzinbontó kemencék vasszerkezeti munkáit gyakorlatilag befejezték, s a ter­vezettnek megfelelő ütemben ha­lad a hőszigetelés is. Korábban már írtunk róla, hogy milyen sokat segítettek a határidők tartásában, a szerelési idő lerövidítésében azok a szere­lési elvek, amelyeket a Tiszai Ve­gyi Kombinátban a beruházások során meghonosítottak. A cső­vezetékeket és az egyes készülé­keket ugyanis — még az építési munkák idején, a szerelés meg­kezdése előtt — előre legyártják. Így azután a helyszínen — lénye­gesen rövidebb idő alatt — kife­jezetten csak az összeszerelést ke­­l elvégezni. Az olefinmű fel­építésénél ezzel a módszerrel mintegy 3000 tonnányi cső előre­­gyártását végzik el. Az idén már megkezdték a Szovjetunióval összekötő, több mint 300 kilométernyi távvezeték­­rendszer építését is. A 300 milli­méter átmérőjű csővezetéken 40 atmoszféra nyomással áramlik majd a gáz halmazállapotú etilén. A Tiszai Vegyi Kombinát már két évvel az olefinmű belépése előtt megkezdte az üzemeltető szervezet kialakítását. Ehhez fel­használta azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a nitrogénműtrá­gya-gyár és a polietiléngyár sike­res üzembe helyezésekor szerzett. Nagyrészt már megtörtént a jól képzett, megfelelően gyakorlott, tapasztalt emberek kiválogatása is.

Next