Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL •ÁRA: 1,20 F7 1973. július 1., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 152. szám Alapkőletétel Helsinkiben Két éve lehet, hogy a finn főváros egyik sugárútján végighaladó autóbuszon, amelynek utasai a legkülönbözőbb nemzetekhez tartozó újságírók voltak, a vendéglátó ország külügyminisztériumának képviselője egy félig kész, modern stílusú épülettömbre mutatva, ezt mondta: „Mi optimisták vagyunk és már építjük a Finlandia-palotát, hogy méltó otthont nyújthassunk az eljövendő európai biztonsági konferenciának.” Amit akkor még távoli remény volt, az két nap múlva, július 3-án történelmi ténnyé válik. Helsinkiben minden készen áll harminchárom európai és két tengerentúli ország külügyminisztereinek fogadására, az európai biztonsági és együttműködési konferencia keddi ünnepélyes megnyitására. Anynyi sok két- és többoldalú előzetes tárgyalás, hat és fél hónapos nagyköveti előkészítő konzultáció után megkezdődik az a maga nemében páratlan arányú és összetételű nemzetközi értekezlet és tárgyalássorozat, amely kontinensünk biztonsági rendszere alapjainak lerakására hivatott. A biztonsági konferencia létrejötte kézzelfoghatóan bizonyítja azt a gyakran megfogalmazott tételt, hogy korunk történelmének fő irányzatát a szocialista világrendszer léte és aktivitása határozza meg. Ha csak röviden is visszatekintünk az előzményekre, felvázolhatjuk azokat a meg-megújuló kezdeményezéseket, nem lankadó erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormánya tett az európai biztonság nemzetközi garanciáinak megteremtésére. Arra, hogy végleg túllépve a hidegháború maradványain, Európában olyan szilárd biztonsági rendszer jöjjön létre, amely az országok szuverenitásának, területi egységének, a határok sérthetetlenséségének, a népek egyenjogúságának kölcsönös elismerésén, az erőszakról való lemondáson, a mindenfajta diszkrimináció megszüntetésén, az államok közti együttműködésen alapul. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete már 1966-ban javasolta, majd 1969-ben a nevezetes Budapesti Felhívásban részletesen is körvonalazta az európai biztonsághoz elvezető egyedül lehetséges utat, módot, az érdekelt országok együttes konferenciáját. Ha visszalapozunk a szocialista országok nemzetközi vonatkozású okmánytáraiban, a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott tárgyalások jegyzőkönyveiben, a közös közleményekben, mindenütt a legfontosabb témák közt találkozunk az európai biztonság megteremtésének, eszméjével. A konferencia előestéjén jogos és érthető büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a szocialista országok közössége által végzett nagy előkészítő munkában jelentős szerepet vállalt és végzett a magyar diplomácia is. Legutóbb a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának június 27-i ülése állapította meg: „Az értekezlettől Európa népei azt várják, hogy az megerősítse az előkészítő tárgyalásokon elért eredményeket, meghatározza a további munka menetét, előbbre vigye a tartós béke és a biztonság ügyét kontinensünkön. A Magyar Népköztársaság, miként eddig, a jövőben is felelősen, tevékenyen közreműködik az európai népek és államok kölcsönös érdekein nyugvó együttműködésért.” A biztonsági konferencia létrejöttére döntően hatottak a nemzetközi helyzetben 1970 óta bekövetkezett pozitív változások. A szocialista diplomácia dinamikus kezdeményezései egybeestek a nyugati világban végbement fontos változásokkal, mindenekelőtt azzal, hogy a vezető tőkésországokban előretörtek a józanabb politikai irányzatok, s ennek következményeként olyan politikusok kerültek kulcspozíciókba, akik hajlandóságot mutattak a háború után kialakult európai realitások elismerésére és a kontinensünkön felgyülemlett súlyos nemzetközi problémák tárgyalásos megoldására. Ezek eredményeként — hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki — szerződésekben szabályozták az NSZK viszonyát a Szovjetunióval és Lengyelországgal, hasonló szerződés vár aláírásra Csehszlovákiával; létrejött a két német állam alapegyezménye, s küszöbön áll felvételük az ENSZ-be; négyhatalmi megállapodás született Nyugat-Berlinről; eredményes tárgyalások folytak különböző katonai problémákról, s éppen a napokban állapodtak meg az érdekelt országok, hogy október 30-án megkezdik az érdemi tárgyalásokat az európai haderőcsökkentésről; a már korábban kialakult és eredményesen fejlődő szovjet— francia kapcsolatok mellett éppen napjainkban minőségi változás következik be a szovjet— NSZK és a szovjet—amerikai viszonyban: az egymás mellett élés mindinkább összekapcsolódik a sokoldalú gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködéssel. A nemzetközi enyhülés lehetővé tette, hogy azok a kormányok, amelyek kezdetben húzódoztak az Európa-konferencia gondolatától, fenntartásokat hangoztattak és feltételeket támasztottak, a részproblémák megoldását nyugtázva fokozatosan felhagytak időhúzó magatartásukkal, és végül is részt vettek a biztonsági konferencia előkészítésében. Mondhatni, az események kölcsönhatása elősegítette az országok közti jobb megértést Hosszú és bonyolult folyamat ez, amely nem korlátozódik egy kontinensre, s amelyben a helsinki konferenciának mint a biztonsági és együttműködési rendszer megteremtése eszközének rendkívül fontos szerepe van. (A többi között ez is indokolja, hogy Európa államai mellett az Egyesült Államok és Kanada kormánya is képviselteti magát Helsinkiben.) Egy olyan heterogén összetételű konferencián azonban, mint amilyen a finn fővárosban most öszszeül, természetszerűen lesznek nézetkülönbségek, tehát viták is. Ugyanazt a kérdést másként közelíti meg egy szocialista ország, egy nyugati regionális szervezethez tartozó állam vagy a semlegesek. Az előkészítő konzultáció egyik fő tanulsága azonban éppen az volt, hogy a legkülönbözőbb országok érdekeltségeinek is van egy közös nevezője: a kontinens békéjére és biztonságára való törekvés. A most kezdődő tárgyalássorozat alapvető rendeltetése kinyilvánítani és okmányba foglalni az érintett országok biztonságával és együttműködésével kapcsolatos elveket, a jövő gyakorlatának elveit. Nem gondoljuk, hogy ez egyszerű és könnyű lesz, de az előkészítő tárgyalások tapasztalataiból kiindulva bízunk benne, hogy az egymás iránti megértés, megbecsülés, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, az ésszerű és mindenkit kielégítő kompromiszszumok keresése, a tárgyalások folyamatosságának fenntartása végül is elvezet a szükséges megállapodásokhoz. A PUCCSKÍSÉRLET leverése után Santiagóban teljes a nyugalom Letartóztatták és bíróság elé állítják a lázadás vezetőit . Az antifasiszta egység erősítésére hív fel a Chilei Kommunista Párt (Santiagói tudósítónktól.) Szombaton, huszonnégy órával a Souper ezredes vezette páncélos egység fegyveres puccskísérletének leverése után, nyugalom uralkodott a santiagói utcákon. A mindennapi élet normalizálódott, az üzletek, a hivatalok nyitva tartottak. A gyárakban a munkások rendkívüli műszakokat tartottak. Az elnöki palota homlokzatán láthatók a pénteki ostromgolyó ütötte nyomai. Nagy károk keletkeztek a hadügyminisztérium épületében is. A meghiúsított puccskísérletnek két katona és hat civil halálos áldozata van, ez utóbbiak között két újságíró. A kórházakban és segélyhelyeken 32 sebesültet ápolnak. Santiagóban kijárási tilalmat léptettek életbe, mely éjjel tizenegy órától reggel fél hétig tart. A santiagói térparancsnok elrendelte, hogy a puccskísérletről csak a hivatalos közleményeket lehet a sajtóban közölni és a rádiókban sugározni, mindenféle más hírbulletin terjesztése tilos. Ugyancsak megtiltották ezeknek az eseményeknek kommentálását is. Hat ellenzéki rádióállomást, mely megszegte ezeket az előírásokat, a térparancsnok bezáratott. Souper ezredest és a puccskísérletben részt vett más tiszteket letartóztatták és katonai bíróság elé kerülnek. Péntek este az elnöki palota előtti téren tartott tömeggyűlésen Allende elnök beszélt. Meghatott szavakkal emlékezett meg az elnöki palotát védelmező gárdisták hősiességéről és a kormányhoz hű fegyveres erők rendíthetetlenségéről. Kiemelte Prats tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának személyes bátorságát. A tábornok maga vezette a lázadókat leverő egyik oszlopot. A tömeg nagy ünneplésben részesítette a hadsereg legfőbb vezetőit, akik ekkor megjelentek az elnök oldalán a palota szónoki emelvénnyé átalakított balkonján. Allende közölte, hogy a „Haza és Szabadság” elnevezésű szélsőjobboldali szervezet vezetői a meghiúsult puccskísérlet után menedékjogért kopogtatnak santiagói követségeken. Bejelentette, hogy nem tűrik el a fasiszták terrorakcióit és rendzavarásait. Beszélt a parlament ellenzéki többségének manővereiről, mellyel megakadályozzák azoknak a törvényjavaslatoknak elfogadását, melyek nélkülözhetetlenek az ország fejlődéséhez. Hozzátette azonban, hogy mégsem záratja be a parlamentet, mert ez abszurd dolog lenne. De ha szükséges, törvényjavaslatot terjeszt elő arra, hogy tartsanak népszavazást. (Folytatás a 2. oldalon.) A kományhű alakulatok felvonulnak az elnöki palota védelmére. Koszigin holnap Bécsbe érkezik Napirenden: a két ország kapcsolatai és európai kérdések Hétfőn érkezik Ausztriába hivatalos látogatásra Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. A hivatalos tárgyalások kedden kezdődnek Bécsben. Megvitatják az európai biztonsági értekezlettel, valamint a kétoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A kormányfői látogatás előtt Moszkvában hangoztatják, hogy Koszigin kivételesen kedvező légkörben utazik az osztrák fővárosba. Az utazás ténye és időpontjának megválasztása pedig megfigyelők szerint annak a jelentős szerepnek a hangsúlyozott elismerését jelenti, amelyet a semleges Ausztria a háború utáni időszak nagy részében játszott a nemzetközi együttműködés fokozásában, a kontinens biztonságának megszilárdításában. A két ország politikai viszonya mentes a vitás kérdésektől, a gazdasági kapcsolatok fejlődése pedig ígéretes. Ez utóbbiak alapja egy 1955-ben létrejött kereskedelmi és hajózási egyezmény, valamint az 1968-as gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodás. Idén februárban tízéves gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködési megállapodást is aláírtak. A szovjet miniszterelnök bécsi útja diplomáciai szenzációk nélküli munkalátogatásnak ígérkezik, ammmely nem utolsósorban a mags szzintű személyes kapcsolatok á ápolását,szolgálja. (MTI) ÚJ HENGERMŰ ÉPÜL DIÓSGYŐRÖTT A Lenin Kohászati Művekben 2,7 milliárd forintos beruházással új nemesacél-hengerműt építenek. A csarnokok vasszerkezetének szerelése már befejezéshez közeledik. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei pedig az év végéig összeszerelik az NDK-ból vásárolt berendezéseket. Az új gyár 1975-ben megkezdi a termelést. Képünkön: a kikészítő üzemrész. (Érczi K. Gyula felvétele / MTI Fotó.) [] ] ,114»’4‘s«‘Sísi ' Mint a meteorológiai jelentésekből kiderült, pénteken és szombaton hűvös, nedves levegő árasztotta el Közép-Európát; a hűvös levegő első hulláma szombatig a Leningrád—Belgrád vonalig jutott el. Az esőzésekből jutott jócskán hazánk területén is: sokfelé volt zápor, zivatar. Vasárnapra viszont már felszakadozó felhőzetet jelez a meteorológia, most már csak szórványos, futó záporokkal, zivatarokkal. Az élénk, helyenként kellemetlenül erős északi szél lassú mérséklődésével számolhatunk. Vasárnap 20 —25 fok között alakul a hőmérséklet.