Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL •­ÁRA: 1,20 F7 1973. július 1., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. év­folyam 152. szám Alapkőletétel Helsinkiben Két éve lehet, hogy a finn fő­város egyik sugárútján végighala­dó autóbuszon, amelynek utasai a legkülönbözőbb nemzetekhez tar­tozó újságírók voltak, a vendég­látó ország külügyminisztériumán­­ak képviselője egy félig kész, modern stílusú épülettömbre mu­tatva, ezt mondta: „Mi optimis­ták vagyunk és már építjük a Fin­­landia-palotát, hogy méltó otthont nyújthassunk az eljövendő euró­pai biztonsági konferenciának.” Amit akkor még távoli remény volt, az két nap múlva, július 3-án történelmi ténnyé válik. Helsin­kiben minden készen áll harminc­­három európai és két tengerentúli ország külü­gyminisztereinek fo­gadására, az európai biztonsági és együttműködési konferencia ked­di ünnepélyes megnyitására. Any­­nyi sok két- és többoldalú előze­tes tárgyalás, hat és fél hónapos nagyköveti előkészítő konzultáció után megkezdődik az a maga ne­mében páratlan arányú és össze­tételű nemzetközi értekezlet és tárgyalássorozat, amely kontinen­sünk biztonsági rendszere alap­jainak lerakására hivatott. A biztonsági konferencia létre­jötte kézzelfoghatóan bizonyítja azt a gyakran megfogalmazott té­telt, hogy korunk történelmének fő irányzatát a szocialista világ­­rendszer léte és aktivitása hatá­rozza meg. Ha csak röviden is visszatekintünk az előzményekre, felvázolhatjuk azokat a meg-meg­­újuló kezdeményezéseket, nem lankadó erőfeszítéseket, amelye­ket a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kormánya tett az európai biztonság nemzetközi ga­ranciáinak megteremtésére. Arra, hogy végleg túllépve a hideghá­ború maradványain, Európában olyan szilárd biztonsági rendszer jöjjön létre, amely az országok szuverenitásának, területi egysé­gének, a határok sérthetetlensé­­ségének, a népek egyenjogúságá­nak kölcsönös elismerésén, az erőszakról való lemondáson, a mindenfajta diszkrimináció meg­szüntetésén, az államok közti együttműködésen alapul. A Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testülete már 1966-ban javasolta, majd 1969-ben a neve­zetes Budapesti Felhívásban rész­letesen is körvonalazta az euró­pai biztonsághoz elvezető egyedül lehetséges utat, módot, az érde­kelt országok együttes konferen­ciáját. Ha visszalapozunk a szo­cialista országok nemzetközi vo­natkozású okmánytáraiban, a leg­különbözőbb partnerekkel folyta­tott tárgyalások jegyzőkönyvei­ben, a közös közleményekben, mindenütt a legfontosabb témák közt találkozunk az európai biz­tonság megteremtésének, eszméjé­vel. A konferencia előestéjén jo­gos és érthető büszkeséggel ál­lapíthatjuk meg, hogy a szocia­lista országok közössége által végzett nagy előkészítő munká­ban jelentős szerepet vállalt és végzett a magyar diplomácia is. Legutóbb a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak június 27-i ülése állapította meg: „Az értekezlettől Európa né­pei azt várják, hogy az megerősít­se az előkészítő tárgyalásokon el­ért eredményeket, meghatározza a további munka menetét, előbbre vigye a tartós béke és a biztonság ügyét kontinensünkön. A Magyar Népköztársaság, miként eddig, a jövőben is felelősen, tevékenyen közreműködik az európai népek és államok kölcsönös érdekein nyugvó együttműködésért.” A biztonsági konferencia létre­jöttére döntően hatottak a nem­zetközi helyzetben 1970 óta bekö­vetkezett pozitív változások. A szocialista diplomácia dinamikus kezdeményezései egybeestek a nyugati­ világban végbement fon­tos változásokkal, mindenekelőtt azzal, hogy a vezető tőkésorszá­gokban előretörtek a józanabb po­litikai irányzatok, s ennek követ­kezményeként olyan politikusok kerültek kulcspozíciókba, akik haj­landóságot mutattak a háború után kialakult európai realitások elismerésére és a kontinensünkön felgyülemlett súlyos nemzetközi problémák tárgyalásos megoldá­sára. Ezek eredményeként — hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki — szerződésekben szabályozták az NSZK viszonyát a Szovjetunió­val és Lengyelországgal, hasonló szerződés vár aláírásra Csehszlo­vákiával; létrejött a két német ál­lam alapegyezménye, s küszöbön áll felvételük az ENSZ-be; négy­hatalmi megállapodás született Nyugat-Berlinről; eredményes tárgyalások folytak különböző ka­tonai problémákról, s éppen a na­pokban állapodtak meg az érde­kelt országok, hogy október 30-án megkezdik az érdemi tárgyaláso­kat az európai­ haderőcsökkentés­ről; a már korábban kialakult és eredményesen fejlődő szovjet— francia kapcsolatok mellett ép­pen napjainkban minőségi válto­zás következik be a szovjet— NSZK és a szovjet—amerikai vi­szonyban: az egymás mellett élés mindinkább összekapcsolódik a sokoldalú gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális együttmű­ködéssel. A nemzetközi enyhülés lehetővé tette, hogy azok a kor­mányok, amelyek kezdetben hú­zódoztak az Európa-konferencia gondolatától, fenntartásokat han­goztattak és feltételeket támasz­tottak, a részproblémák megoldá­sát nyugtázva fokozatosan fel­hagytak időhúzó magatartásuk­kal, és végül is részt vettek a biztonsági konferencia előkészíté­sében. Mondhatni, az események kölcsönhatása elősegítette az or­szágok közti jobb megértést Hosszú és bonyolult folyamat ez, amely nem korlátozódik egy kontinensre, s amelyben a helsin­ki konferenciának mint a bizton­sági és együttműködési rendszer megteremtése eszközének rendkí­vül fontos szerepe van. (A többi között ez is indokolja, hogy Euró­pa államai mellett az Egyesült Ál­lamok és Kanada kormánya is képviselteti magát Helsinkiben.) Egy olyan heterogén összetételű konferencián azonban, mint ami­lyen a finn fővárosban most ösz­­szeül, természetszerűen lesznek nézetkülönbségek, tehát viták is. Ugyanazt a kérdést másként kö­zelíti meg egy szocialista ország, egy nyugati regionális szervezet­hez tartozó állam vagy a semle­gesek. Az előkészítő konzultáció egyik fő tanulsága azonban éppen az volt, hogy a legkülönbözőbb országok érdekeltségeinek is van egy közös nevezője: a kontinens békéjére és biztonságára való tö­rekvés. A most kezdődő tárgyalássoro­zat alapvető rendeltetése kinyil­vánítani és okmányba foglalni az érintett országok biztonságával és együttműködésével kapcsolatos elveket, a jövő gyakorlatának el­veit. Nem gondoljuk, hogy ez egy­szerű és könnyű lesz, de az elő­készítő tárgyalások tapasztalatai­ból kiindulva bízunk benne, hogy az egymás iránti megértés, meg­becsülés, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, az ésszerű és mindenkit kielégítő kompromisz­­szumok keresése, a tárgyalások folyamatosságának fenntartása végül is elvezet a szükséges meg­állapodásokhoz. A PUCCSKÍSÉRLET leverése után Santiagóban teljes a nyugalom Letartóztatták és bíróság elé állítják a lázadás vezetőit . Az antifasiszta egység erősítésére hív fel a Chilei Kommunista Párt (Santiagói tudósítónktól.) Szombaton, huszonnégy órával a Souper ezredes vezette páncé­los egység fegyveres puccskísérle­tének leverése után, nyugalom uralkodott a santiagói utcákon. A mindennapi élet normalizálódott, az üzletek, a hivatalok nyitva tar­tottak. A gyárakban a munkások rendkívüli műszakokat tartottak. Az elnöki palota homlokzatán láthatók a pénteki ostrom­golyó ütötte nyomai. Nagy károk kelet­keztek a hadügyminisztérium épületében is. A meghiúsított puccskísérletnek két katona és hat civil halálos áldozata van, ez utóbbiak között két újságíró. A kórházakban és segélyhelyeken 32 sebesültet ápolnak. Santiagóban kijárási tilalmat léptettek életbe, mely éjjel tizen­egy órától reggel fél hétig tart. A santiagói térparancsnok elrendel­te, hogy a puccskísérletről csak a hivatalos közleményeket lehet a sajtóban közölni és a rádiókban sugározni, mindenféle más hír­bulletin terjesztése tilos. Ugyan­csak megtiltották ezeknek az ese­ményeknek kommentálását is. Hat ellenzéki rádióállomást, mely megszegte ezeket az előírásokat, a térparancsnok bezáratott. Souper ezredest és a puccskísérletben részt vett más tiszteket letartóz­tatták és katonai bíróság elé ke­rülnek. Péntek este az elnöki palota előtti téren tartott tömeggyűlésen Allende elnök beszélt. Meghatott szavakkal emlékezett meg az el­nöki palotát védelmező gárdisták hősiességéről és a kormányhoz hű fegyveres erők rendíthetetlen­­ségéről. Kiemelte Prats tábornok­nak, a hadsereg főparancsnoká­nak személyes bátorságát. A tá­bornok maga vezette a lázadókat leverő egyik oszlopot. A tömeg nagy ünneplésben részesítette a hadsereg legfőbb vezetőit, akik ekkor megjelentek az elnök olda­lán a palota szónoki emelvénnyé átalakított balkonján. Allende közölte, hogy a „Haza és Szabadság” elnevezésű szélső­jobboldali szervezet vezetői a meghiúsult puccskísérlet után menedékjogért kopogtatnak san­tiagói követségeken. Bejelentette, hogy nem tűrik el a fasiszták ter­rorakcióit és rendzavarásait. Be­szélt a parlament ellenzéki több­ségének manővereiről, mellyel megakadályozzák azoknak a tör­vényjavaslatoknak elfogadását, melyek nélkülözhetetlenek az or­szág fejlődéséhez. Hozzátette azonban, hogy mégsem záratja be a parlamentet, mert ez ab­szurd dolog lenne. De ha szüksé­ges, törvényjavaslatot terjeszt elő arra, hogy tartsanak népszava­zást. (Folytatás a 2. oldalon.) A kom­ányhű alakulatok felvonulnak az elnöki palota védelmére. Koszigin holnap Bécsbe érkezik Napirenden: a két ország kapcsolatai és európai kérdések Hétfőn érkezik Ausztriába hi­vatalos látogatásra Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök. A hivatalos tárgyalások kedden kez­dődnek Bécsben. Megvitatják az európai biztonsági értekezlettel, valamint a kétoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésé­vel összefüggő kérdéseket. A kormányfői látogatás előtt Moszkvában hangoztatják, hogy Koszigin kivételesen kedvező lég­körben utazik az osztrák főváros­ba. Az utazás ténye és időpont­jának megválasztása pedig meg­figyelők szerint annak a jelentős szerepnek a hangsúlyozott elisme­rését jelenti, amelyet a semle­ges Ausztria a háború utáni idő­szak nagy részében játszott a nemzetközi együttműködés foko­zásában, a kontinens biztonságá­nak megszilárdításában. A két ország politikai viszonya mentes a vitás kérdésektől, a gazdasági kapcsolatok fejlődése pedig ígéretes. Ez utóbbiak alapja egy 1955-ben létrejött kereskedel­mi és hajózási egyezmény, vala­mint az 1968-as gazdasági és tu­­dományos-műszaki együttműkö­dési megállapodás. Idén február­ban tízéves gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és ipari együttmű­ködési megállapodást is aláírtak. A szovjet miniszterelnök bécsi útja diplomáciai szenzációk nél­küli munkalátogatásnak ígérke­zik, ammmely nem utolsósorban a mags szzintű személyes kapcsola­­tok á ápolását,szolgálja. (MTI) ÚJ HENGERMŰ ÉPÜL DIÓSGYŐRÖTT A Lenin Kohászati Művekben 2,7 milliárd forintos beruházással új nemesacél-hengerműt építenek. A csarnokok vasszerkezetének szerelése már befejezéshez közeledik. A Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat szakemberei pedig az év végéig összeszerelik az NDK-ból vá­sárolt berendezéseket. Az új gyár 1975-ben megkezdi a termelést. Képünkön: a kikészítő üzemrész. (Érczi K. Gyula felvétele / MTI Fotó.) [] ] ,114»’4‘s«‘Sísi ' Mint a meteorológiai jelentések­ből kiderült, pénteken és szomba­ton hűvös, nedves levegő árasztot­ta el Közép-Európát; a hűvös le­vegő első hulláma szombatig a Leningrád—Belgrád vonalig ju­tott el. Az esőzésekből jutott jócs­kán hazánk területén is: sokfelé volt zápor, zivatar. Vasárnapra viszont már felsza­kadozó felhőzetet jelez a meteoro­lógia, most már csak szórványos, futó záporokkal, zivatarokkal. Az élénk, helyenként kellemetlenül erős északi szél lassú mérséklődé­sével számolhatunk. Vasárnap 20 —25 fok között alakul a hőmérsék­let.

Next