Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
1973. július 1., vasárnap NÉPSZABADSÁG AZ ATOMSOROMPÓ ÖT ÉVE Ma öt éve, 1968. július 1-én három fővárosban, Moszkvában, Washingtonban és Londonban számos ország képviselője írta alá a nukleáris fegyverek elterjedését akadályozó atomsorompó-szerződést. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kötelezte magát, hogy atomfegyvereket nem ad át más országoknak, atomfegyverrel nem redelkező államok pedig kötelezettséget vállaltak, hogy nem vesznek át és nem gyártanak ilyen fegyvereket. A szerződés kiemelkedő állomás a termonukleáris világháború veszélyének elhárításáért folytatott harcban. Minél kevesebb kézben van atomfegyver, annál kisebb az emberiség lététfenyegető nukleáris háború veszélye. Egy 1972-es adat szerint a világ teljes nukleáris fegyverkészletének hatóereje 50 ezer megatonna, ami körülbelül 2,5 milliószor több, mint a Hirosimára ledobott atombombáé volt. Egy nukleáris fegyverekkel vívott világháború tehát felmérhetetlen pusztulással járna, s e veszélyt nagyban fokozná az atomfegyverek továbbterjedése. Az idő nem a fegyverkezés híveinek kedvez. Az atomsorompó-szerződést újabb jelentős lépések követték öt év óta. A nemzetközi enyhülés következtében megnőtt a nagyhatalmak közötti eredményes tárgyalások lehetősége. A Szovjetunió, következetes békepolitikájának megfelelően, újabb és újabb tárgyalásokat kezdeményezett az atomfegyverkezés kérdésében is. Ezek során született megállapodás a tengerfenék és a világűr atomfegyvermentesítéséről. A szovjet javaslatra kezdeményezett SALT-tanácskozások első menete a stratégiai fegyverrendszerek részleges korlátozását eredményezte. Sikerrel biztat a SALT második menete is, nemrég pedig Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon nagy jelentőségű megállapodást írt alá a nukleáris háború megakadályozásáról. Az atomsorompó lebocsátása óta eltelt idő tehát bebizonyította a szerződés létjogosultságát. Ma már reális lehetőség az atomháború veszélyének végleges elhárítása. Persze addig még újabb akadályokat kell leküzdeni, öt évvel az atomsorompóután és egy nappal az első európai biztonsági értekezlet előtt azonban nem alaptalan az optimizmus: az atom talán már nemsokára csak a békés, alkotó munka céljait szolgálja majd. NDK- és szovjet kitüntetést nyújtottak át a 80 éves Walter Ulbrichtnak Losonczi Pál ajándéka az államelnöknek Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke szombat délelőtt fogadta a gratulálókat, akik 80. születésnapja alkalmával meleg jókívánságaikat tolmácsolták. Először az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai keresték fel az államelnököt, s nevükben, valamint a párt tagjai nevében Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára fejezte ki jókívánságait a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának. Erich Honecker átnyújtotta a jubilánsnak a Népek Barátsága Érdemrend Nagy Csillagát. Ezután az NDK-beli szovjet nagykövetség és a Németországban állomásozó szovjet csapatok vezetői gratuláltak Walter Ulbrichtnak 80-ik születésnapjához. Mihail Jefremov nagykövet átnyújtotta a Népek Barátsága Rend kitüntetést, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége adományozott Walter Uibrichtnak. A diplomáciai testület együttesen fejezte ki jókívánságait a 80 éves államelnöknek. Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete átadta Walter Uibrichtnak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ajándékát. (MTI) Gromiko vezeti a szovjet küldöttséget a biztonsági értekezlet első szakaszán A Szovjetunió Minisztertanácsa határozatának értelmében az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben július 3-án kezdődő külügyminiszteri szántó első szakaszán négytagú szovjet küldöttség vesz részt. A delegációt Andrej Gromiko külügyminiszter vezeti, tagjai Igor Zemszkov és Anatolij Kovaljov külügyminiszter-helyettesek, valamint Viktor Malcev, a Szovjetunió finnországi nagykövete. (TASZSZ) Nixon fogadta a francia külügyminisztert Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke pénteken San Clementében, a nyugati Fehér Házban fogadta Michel Jobert francia külügyminisztert. A megbeszéléseken megvitatták annak a lehetőségeit, hogyan alakulhatnak majd a kapcsolatok az Egyesült Államok és Nyugat- Európa között, beleértve az amerikai—francia viszonyt. Jobert tájékoztatást adott Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatásáról, az amerikai fél pedig beszámolt az SZKP KB főtitkára egyesült államokbeli útjának egyes vonatkozásairól. A tárgyalásokon foglalkoztak továbbá az Egyesült Államok javasolta úgynevezett új Atlanti Chartával és egy atlanti csúcstalálkozó gondolatával is. A francia külügyminiszter a pénteki nap folyamán több óra hosszat tanácskozott Henry Kissingerrel, Nixon elnök nemzeti biztonsági főtanácsadójával. (MTI) Az FKP kedvezően értékeli a szocialisták grenoble-i kongresszusát Az FKP Politikai Bizottsága a legutóbbi ülésen a belpolitikai helyzettel foglalkozva megvitatta a szocialista pártnak a múlt hét végén Grenoble-ban tartott kongresszusát. A politikai bizottság megállapította, hogy a kongreszszus állásfoglalása a baloldali egység politikája mellett előmozdítja a közös küzdelmet a monopoltőke elleni harcban, a társadalom demokratikus és szocialista átalakításáért vívott küzdelemben. Az FKP e keretekben helyesnek és szükségesnek tartja az egyes baloldali pártok vetélkedését azon a téren, hogy megnyerjék a baloldal ügyének az eddig még habozókat s a reakciós pártok befolyása alatt álló rétegeket. A vetélkedés azonban nem szolgálhatja azt, hogy az egyik baloldali párt a másik rovására erősödjék. A kommunisták folytatják majd erőfeszítéseiket — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy még jobban kiszélesítsék a forradalmi munkásmozgalmat, s hogy a demokratikus erők a legszélesebb akcióegységben elutasítsák az osztályegyüttműködés eszméit. (MTI) Az ötéves terv félidejében július elsejére fordult a naptár, s ezzel ma túlléptünk az ötéves terv első félidején. A statisztika adatai, az emberek mindennapi tapasztalatai egybevágnak: a terv sikeresen teljesül. A terv első két évében 12 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, 13 százalékkal az ipar, 14 százalékkal a mezőgazdaság termelése, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben 8,2 százalékkal múlta felül az 1970-est. Két év alatt 165 500 új lakás épült fel. A növekedés tehát minden tekintetben a tervnek megfelelő, egyes területeken — például a mezőgazdaságban vagy a lakásépítésben — azt meg is haladja. A tények tehát alátámasztják a Központi Bizottság tavaly novemberi megállapítását: „A népgazdaság az elmúlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően, a negyedik ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött" Jó feltételek, kedvező előjelek közepette Ami a most lezárult idei első félévet illeti, hasonlóan jók a tapasztalatok. Az év első öt hónapjában az állami ipar bruttó termelése a tervet némileg meghaladó mértékben, 6,2 százalékkal — az élelmiszeripar nélkül 7,5 százalékkal — nőtt és az ipar szerkezetének átalakulása meggyorsult. A legdinamikusabban fejlődő ágazat ezúttal is a vegyipar (14 százalékkal termelt többet, mint az előző év január—májusában). A rekonstrukció eredménye érezhető abban,h hogy a sorban ezúttal a könnyűipar a következő, 12 százalékos, a korábbi évet meghaladó fejlődési ütemmel. Valamelyest nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, a termelés növekedésének azonban így is több mint négyötöde a termelékenység emelkedéséből származott. A megtett intézkedések nyomán csökkent a beruházások szétaprózottsága, teljesülnek a fejlesztési programok, tovább javul a készletgazdálkodás. A júniusi esők nyomán kielégítőnek ígérkezik a mezőgazdaság termelése is. A tavalyi évhez hasonlóan kedvezően alakul külkereskedelmünk: továbbra is gyorsan növekszik az export és valamelyest csökken az import. Meggyorsult a lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése. A végrehajtott munkásbéremelés és más szociális intézkedések folytán a lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele az év első öt hónapjában 9,2 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a bér és a bérjellegű bevételek április-májusban 17 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Joggal állapíthatta meg tehát e heti ülésén a Központi Bizottság: „a népgazdaság általános fejlődése az év első felében tervszerű és kedvező." Jó feltételek, kedvező előjelek közepette láthatunk tehát hozzá holnap, a második félév első munkanapján, az ötéves terv hátralevő felének teljesítéséhez. Ha most a második félidő küszöbén mégis változásokra kerül sor a gazdaság párt- és állami irányításában, azért van ez, hogy — sportnyelven szólva — gördülékenyebb legyen a csapatmunka, vagy gazdasági nyelvre lefordítva, összehangoltabb legyen a népgazdaság tervezése és javuljon, hatékonyabbá váljék a gazdaságpolitikai elvek megvalósulásának ellenőrzése. A Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága a X. kongresszus határozatainak megfelelően továbbra is az eddigi alapelvek szerint végzi munkáját. Ezentúl is nagy figyelmet fordít az elvi jelentőségű döntések előkészítésére, ugyanakkor ezen a szinten is nagyobb teret biztosítanak új párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésére, segítésére. Még inkább ennek megfelelően alakul a Központi Bizottság apparátusának munkája. A hatékonyabb irányítást és ellenőrzést szolgálja a Központi Bizottságnak az az intézkedése, amely az eddigi gazdaságpolitikai osztály mellett új osztályként létrehozza a Központi Bizottság területi gazdaságfejlesztési osztályát. Ez az új osztály segíti és ellenőrzi majd a területi tervezés fejlesztését, a területi tervek fokozódó összehangolását a népgazdasági tervvel, s ugyancsak ez az osztály segíti és ellenőrzi a területi pártszervek gazdasági szervező munkáját, a politikai fontosságú termelési feladatok megvalósítását a területi munkában. Ezen új osztály létrehozása egyben módot ad arra, hogy a korábbihoz képest szűkebb feladatkörű gazdaságpolitikai osztály nagyobb figyelmet fordítson a népgazdaság és egyes ágazatai átfogó és összehangolt fejlesztésére. Az állami irányítás fejlesztése keretében a novemberi párthatározatnak megfelelően a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak az Állami Tervbizottság létrehozását. E bizottságot olyan feladat- és hatáskörrel hozzák létre, hogy az országgyűlésen a népgazdasági tervezésről tavaly elfogadott törvénynek megfelelően az eddiginél hatékonyabban hangolja össze az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és a főhatóságok tervezőmunkáját, javaslatokat tegyen a Minisztertanácsnak a népgazdasági tervekre és a gazdasági szabályozókra, s fokozottan ellenőrizze a végrehajtást. E célok elérésére javítani és fejleszteni szükséges a tervhivatal és az ágazati szervek együttes tervezését, a tervkoncepciók kialakításától egészen a tervjavaslat végleges elkészítéséig. A bizottság munkájának hozzá kell járulnia a beruházások hatékonyságának javulásához, segítenie kell a hazai tervezés és a nemzetközi gazdasági tevékenység összhangját. A bizottság megalakulása és működése javulást kell hogy eredményezzen az Országos Tervhivatal és az ágazati és területi tervezési apparátusok kapcsolatában. Hatáskör és felelősség Az Állami Tervbizottság a Minisztertanács szerveként fog működni. A legfontosabb népgazdasági ügyek megtárgyalása és az ezekben történő döntés továbbra is a kormány hatáskörében marad, a bizottság azonban jobb előkészítéssel segíti a kormányzati munkát. Az éves és ötéves tervek végrehajtása továbbra is a minisztériumok és főhatóságok feladata lesz, sőt a végrehajtásban a maihoz képest növelik a minisztériumok felelősségét és hatáskörét. A bizottság fő feladata — mint ezt a Központi Bizottság ülésének határozata is hangsúlyozza — a tervezőmunka koordinálása, a végrehajtás központi ellenőrzése, emellett a kormány által ráruházott hatáskörökben dönt és intézkedik, így például felelős az éves, a közép- és a hosszú távú népgazdasági tervek egységes koncepciójának kidolgozásáért, az állami költségvetés és a hitelpolitikai irányelvek koordinált kimunkálásáért, összehangolásukért a népgazdasági tervvel. Irányítja a minisztériumok és országos főhatóságok és a tanácsok tervezőmunkáját, felelős a népgazdasági terv és az állami költségvetés végrehajtását biztosító eszközök és módszerek — a gazdasági szabályozók — kidolgozásáért és alkalmazásáért, ellenőrzi a népgazdasági terv végrehajtását, a gazdasági döntések következetes, betartását és ezek érdekében intézkedéseket ad ki vagy kezdeményez. A nemzetközi gazdasági kötelezettségek vállalása előtt megvizsgálja azok realitását, koordinálja a kötelezettségek teljesítését stb. Az Állami Tervbizottság létrehozásával a kormány Gazdasági Bizottsága megszűnik. A Központi Bizottság novemberi ülése szellemének felel meg az is, hogy a jövőben külön miniszterelnök-helyettes foglalkozik majd az ipar és az ipar dolgozóinak helyzetével. A kormányzati munkában ezáltal is nagyobb helyet, súlyt kap népgazdaságunk vezető ága, az ipar, és vele a munkásosztály helyzetével való törődés, foglalkozás. Gazdaságirányítási rendünk szolgálatában A Központi Bizottság ülésén elhatározott változások erősítik, teljesebbé teszik gazdaságirányítási rendünket. Olyan új szervvel gazdagítják, amely mint a Minisztertanács szerve, összetételével, hatáskörével átfogóbb és egyben operatív vezetője, irányítója és ellenőrzője lehet a népgazdaság folyamatainak. Szervezeti változások — tudjuk — önmagukban sosem üdvözítőek. Olyan helyzetben azonban, amikor a dolgok alapvetően kedvezően alakulnak, amikor a gazdaságirányítási rendünk s a gazdaság pártirányítása, ellenőrzése is alapjaiban bevált, jól működik, az átgondolt szervezeti, s a vele együtt járó személyi változás még olajozottabbá, gördülékenyebbé teheti a gazdaságirányítás mechanizmusát. A népgazdaság párt- és állami irányításának fejlesztésében a Központi Bizottság ülésén elhatározott változások ezt a célt szolgálják. Célszerűbb, hatékony irányító apparátus Gazdaságpolitikák elvei közép- és hosszú távra kellően kidolgozottak, megvalósításuk — mint ezt a Központi Bizottság novemberi ülése is megállapította — jól halad, a további teendők megvalósítása biztosítottnak látszik. A párt- és az államfűi irányítás szervezetét e helyzetben célszerű úgy alakítani, hogy az alkalmasabb legyen a gazdaságpolitikai célok megvalósításának irányítására. Apró Antal befejezte Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki a hét második felét Szabolcs-Szatmár megyében töltötte, szombaton dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának, dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének társaságában Kisvárdára látogatott. A vendégeket Lipők András, a városi pártbizottság titkára, va ssabalcsi lazasgatását lamint Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a fiatal város fejlődéséről, terveiről, majd bemutatták az épülő villamosszigetelő- és műanyaggyárat, a kórházat, az új lakótelepeket, a várat és környékét. Az országgyűlés elnöke ezt követően felkereste a Kisvárosi Szeszipari Vállalatot, majd a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetet. 3 Mutazott a lentfiel pártmunkásküldöttségt Szombaton elutazott Budapest- ről a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely Stanislaw Sobczyknak, a központi bizottság mezőgazdasági osztályvezető-helyettesének vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 25. és 30. között tartózkodott Magyarországon. A küldöttség a Központi Bizottságban, az MSZMP Komárom, Bács és Pest megyei bizottságán, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben tanulmányozta a mezőgazdaság pártirányításának tapasztalatait. A delegációt fogadta Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget Csizmadia Ernő, a KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta; jelen volt J. Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa is.