Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

1973. július 24., kedd NÉPSZABADSÁG Tizennégy szakma több ezer dolgozója tanult a szakmunkás-továbbképzés első kísérleti évében Lezárult — ahogy hivatalosan mondják — a szakmunkások kor­szerűsítő továbbképzésének első, kísérleti esztendeje. A vállalatok­nál, a szakminisztériumokban most a kísérlet értékelése folyik, s előkészítik a szeptemberben kezdődő második tanévet. A Minisztertanács 1971 áprilisá­ban határozott a munkások és szakmunkások, az év decemberé­ben pedig a középfokú szakembe­rek — művezetők, csoportvezetők, műhelyfőnökök — továbbképzési rendszerének általános elveiről. Az új alapokra helyezett korsze­rűsítő képzés szervezetét 1975 vé­géig kell teljesen kialakítani. Százötven órás tanfolyamok Mi történt eddig a kormányha­tározat végrehajtása érdekében? Sorrendben az első fontos lépés az volt, hogy egy évvel ezelőtt meg­alakult a Munkaügyi Miniszté­rium Munkások és Középfokú Szakemberek Országos Tovább­képzési Kutató Intézete. Az inté­zet mindenekelőtt azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki tanter­veket, tananyagokat, írasson tankönyveket, és készítse fel a kü­lönböző szakmák, iparágak okta­tó szakembereit. Szeptemberben azután az ered­ményes előkészítés alapján meg­történt a második, most már gya­korlati lépés: megkezdődött és nemrégiben zárult az első, kísér­leti továbbképzési évad. Egyelőre a népgazdaság számára különösen fontos 14 szakma — például he­gesztők, csőszerelők, forgácsolók, villanyszerelők, élelmiszeripari dolgozók, textilesek — néhány ezer legjobb szakmunkása és munkásokból lett középfokú szak­embere vett részt az általában 150 órás tanfolyamokon. A tanfo­lyamtartó vállalatokat a miniszté­riumok jelölték ki, a legtöbb vál­lalatnál pedig igyekeztek szorgal­mas, az új iránt fogékony, tanu­lásra készséges dolgozókból ösz­­szeválogatni a részvevőket: a kí­sérlet sikere megkívánta, hogy al­kalmas vállalati színhelyekkel és a személyes tapasztalatok általá­nosítására is alkalmas szakembe­rekkel kezdjenek, mert ez nélkü­lözhetetlen az eredmények és problémák reális mérlegeléséhez, az egész továbbképzési rendszer kialakításához. Gyakorlatiasabb­ oktatást! A Pamutnyomóipari Vállalat például három óbudai kikészítő­üzemében a karbantartó lakato­sok 15 órás továbbképzését szer­vezte meg. Az első gyári mérleg csak viszonylag kedvező: 32 em­berből 21 végzett, csaknem egy­­harmaduk tehát lemorzsolódott. Utólag látják, főként azért, mert a gyártól messze, egy technikum­ban harmincszor öt órát kellett iskolapadban ülniük a részve­vőknek, s a munka mellett ez nagyon megterhelő. A speciális vállalati karbantartói oktatásra csak 30 órát fordítottak, a többi­ben tanultak kémiát,­ fizikát, anyagismeretet, elektrotechnikát, gépszerkezettani A lakatosok sze­rint gyakorlatiasabb tanfolya­mokra lenne szükségük. Nehézsé­geket okozott az is, hogy a taná­rok túlságosan magas színvonalon tárgyalták az anyagot, és a tan­könyvek is általában az emelt szintű szakmunkásképzés követel­ményeihez igazodnak. Akik azon­ban kitartottak, a jól végzett munka tudatában vették át erő­feszítéseikért az 500 forint válla­lalati jutalmat, s büszkeség, er­kölcsi elismerés is számukra, hogy munkakönyvükbe bevezették: si­kerrel végezték el a korszerűsítő továbbképzést. Összefoglaló jelentés készül A szeptemberben kezdődő szé­lesebb körű újabb kísérleti tanév már hasznosíthatja az eddig szer­zett tapasztalatokat. Ezenkívül az országos tapasztalatokról átfogó KNEB-vizsgálat alapján jelentés is készül a Minisztertanácsnak. Szenes Sándor Nem az útviszonyoknak megfelelően vezettek Tizenhat ember életét követelte a hétvégi közlekedés A hét végén az országban tizen­három, halállal végződő közleke­dési baleset történt. A balesetek következtében tizenhatan haltak meg. öt szerencsétlenségnek az volt az oka, hogy a nedves, csú­szós úton, rossz látási viszonyok ellenére, a megengedettnél na­gyobb sebességgel vezették a személygépkocsi­t vagy a motor­­kerékpárt. Ennek következtében öten haltak meg, öten szenved­tek súlyos vagy életveszélyes sé­rülést. A szomorú hétvég halálos ál­dozatai között van egy háromtagú csehszlovák család is. Egy jugo­szláv állampolgár pedig Győr ha­tárában elaludt a volán mellett és a gépkocsi fának rohant. Az autó vezetője meghalt, utasát életve­szélyes állapotban szállították kórházba. OLAJKÁLYHÁK EXPORTRA A Szellőzőm­rvek első féléves tervét 102,8 százalékra teljesítette, és ezen belül eleget tettek exportkötelezettségeiknek is. Jelenleg lengyel exportra OTR 71 típusú olajkályhákat készítenek. Soro­zatban gyártják a hazai megrendelők részére a szemestakar­­mány-szárító berendezéseket, valamint az AVSZ—140 típusú szálastakarmány-szárító készülékeket. Képünkön OTR 71 típusú, lengyel exportra kerülő olajkályhák kiszállítás előtt a gyár udvarán. (Bara István felvétele / MTI Fotó.) USZÁLYOKON ÉRKEZIK A GABONA A Csepeli Szabadkikötő raktáraiba az idén 14 ezer tonna ömlesz­tett és 2 ezer tonna zsákos gabonát szállítanak vízi úton. Az uszá­lyokon folyamatosan érkeznek a búzaküldemények. Egy hónap alatt a raktárakba kerül a tervezett mennyiség. Képünkön: pneu­matikus szívófej segítségével jut ki a gabona az uszályból. (Bara István felvétele / MTI Fotó.) Nem volt tömeges ételmérgezés, visszavonult a kanyaró •• A KOJÁL-jelentés a főváros közegészségügyi helyzetéről Gyorsmérleg készült a budapes­ti KOJÁL-nál a fővárosi köz­­egészségügy és járványügy első félévi helyzetéről. A tapasztalatok szerint a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek — a kanyaró kivételével — az átlagnak megfe­lelő mértékben fordultak elő. Na­gyobb arányú járvány népi volt. Átmeneti problémát jelentett az­­ év elején kezdődött és a 23. héten kereken 800 megbetegedéssel te­tőzött kanyarójárvány, amely azonban már visszavonulóban van. Viszonylag nagyobb szám­ban lépett fel a kanyaró az 1—2 évesek között. E fertőző betegsé­gek elsősorban az iskolákban, majd a tanév befejeztével a gyer­meküdülőkben okozott kisebb­­nagyobb járványt. Elmondották azt is, hogy a fő­városi közegészség- és járvány­ügyi apparátus, valamint az élel­miszeripar és a kereskedelem erő­feszítései nyomán javult a fővá­rosban az élelmezés-egészségügyi helyzet. A nyári hónapokban sem fordult elő fagylalt- vagy krémes okozta ételmérgezés. A múlt év hasonló időszakához képest az egyedi vagy kis csoportokban tör­tént ételmérgezések száma is ke­vesebb volt. Az ellenőrzések so­rán mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban tapasz­taltak kisebb, a helytelen üzemel­tetésből származó hiányosságokat. Ezek megszüntetése, illetve meg­előzése érdekében a kerületi köz­­egészégügyi-járványügyi appará­tus megszigorítja az ellenőrzést. Fürdés közben vízbe fulladtak A szegedi szabad strandon für­dés közben a Tiszába fulladt Sza­bó Zoltán 18 éves segédmunkás, lökösházi lakos. Pest megyében Gyál határában a kavicsbánya tavában fürdött Gazdi József 15 éves tanuló, gyáli lakos és megfulladt. ­ A komlói Kossuth-bányán, egy hónappal a június 20-án bekövet­kezett, tragikus kimenetelű bá­nyatűz után, pontosan meghatá­rozott program szerint, megkez­dődött a tűz miatt elveszített szénterületek visszaszerzése. Mint ismeretes, a tűz következtében fejtéseinek kétharmadát veszítette­­ el az üzem. A lángoló széntelepe­­­­ket akkor robbanásbiztos gátakkal zárták el, részben az égés tova­terjedésének megakadályozása vég­­­gett, részben pedig azért, hogy a tűz — elfogyasztva a zárt térség­­­ben levő oxigént — önmagát t eméssze el. A gátakba kémlelőcsö­veket építettek be és ezeken ke­­­­resztül rendszeresen mintákat vesznek, s így folyamatosan ellen­őrizhetik a tűzgátak mögött vég­bemenő folyamatokat. A legutóbb vett levegőminták azt mutatják, hogy az oxigéntartalom két száza­lék alatt van, gyakorlatilag tehát kialudt a tűz a lezárt fejtésekben. A helyreállításra kidolgozott műszaki program első feladatául a VIII. szinten levő, 3-as számú telep visszanyerését jelölték meg a mérnökök, ahol 20—25 ezer tonna szén vár kitermelésre. Jú­lius 21-én kísérletet tettek a ki­égett szállítóvágat megnyitására. A bányászok azonban nagymé­retű, három-négy méteres omlás­ba ütköztek, és alatta még izzó parazsat találtak, ami levegővel érintkezve ismét lángra lobban­hat. Tekintettel a veszélyes hely­zetre, inkább kerülővágatot nyit­nak a kiégett szállítóvágattal pár­huzamosan, és így közelítik meg a 3-as számú telepet. A hetven mé­ter hosszú vágat kihajtásához hét­főn láttak hozzá a bányászok és előreláthatóan augusztus első nap­jaiban érik el a fejtést. Kossuth-bányán egyébként a júniusi tűz óta állandóan emelke­dik a termelés, ami a bányászok — elsősorban a szocialista brigá­dok — nagyszerű helytállását, a műszaki kiszolgálás magas fokú szervezettségét dicséri. Az élet normalizálódásának jele az is, hogy a tűz miatt Zobák-bányára átirányított bányászokat mind visszatelepítették az eredeti mun­kahelyükre. KOMLÓ, KOSSUTH-BÁNYA Fokozatosan visszaszerzik a tűz miatt elveszített szénterületeket A bányászok visszatértek eredeti munkahelyükre Repülőszerencsétlenség Tahitin Egyetlen utas maradt életben Röviddel a felszállás után a ten­gerbe zuhant hétfőn a Pan Ame­rican Airways amerikai légitár­saság egy Boeing 707 típusú utas­­szállító repülőgépe Papeete, Ta­hiti fővárosa közelében. A gépen 69 utas és tízfőnyi személyzet tartózkodott. A mentési munkálatok azonnal megkezdődtek, de mindeddig csak egyetlen túlélőt — egy kanadait — sikerült kimenteni a tengerből, akit súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Kevés a remény rá, hogy az egyetlen utason kívül bár­ki is életben maradt a katasztrófa után. Egyelőre nem ismeretes a sze­rencsétlenség pontos oka. Az első jelentések szerint a pilótafülke szélvédője eltört és a pilóta kény­szerleszállást kísérelt meg. Változékony idő A hűvös, óceáni légtö­megek, egymást gyor­san követő hullámai, amelyek nálunk is meg­törték a több napja tar­tó kánikulát és a hét végén záporok, zivata­rok kíséretében vonul­tak át a Kárpát-meden­cén, Európa nyugati partvidékétől a Fekete­tenger térségéig, az idő­járás irányító és meg­határozó tényezőjévé váltak. Hétfőn a Kárpát-me­dencében átmenetileg leszálló légmozgású zó­na alakult ki, emiatt viszonylag csendesebb volt az időjárás. A nap­pali felmelegedés elma­radt ugyan az évszak­nak megfelelő szinttől, főként a Dunántúlon fújt élénk, időnként erős északnyugati szél, de a záporos, zivataros zóna már a délelőtti órákban az északkele­ti megyékre korlátozódott, majd a futó esők ott is megszűntek és fel­szakadozott a felhőzet. Mivel a Kárpát-medencét nyugat felől újabb hűvös, óceáni légtömegek közelítik meg, és átvonulásukkal a következő 36 órában számolni kell, időjárásunk változékony marad és a nappali felmelegedés ma is csak he­lyenként közelíti meg a 25 fokot. A felhőzet megnövekedése újabb zápo­rok, néhány helyen zivatarok kiala­kulásához vezet, de ezek csapadék­hozama az esetek többségében nem lesz jelentős. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Változékony, az évszakhoz képest hűvös idő, többfelé zápor, zivatar. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet: 11—17 fok között. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 22—28 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mil­liméter) csapadék az ország területé­nek 60 százalékán várható. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, többfelé futó eső, egy-két helyen zivatar. Élénk, nap­közben helyenként erős északnyugati szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. Várható legmagasabb hőmérséklet 20—24 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete hétfőn Siófoknál 23 fok volt. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 239 centiméter volt, mára 230 cen­timéter várható.

Next