Népszabadság, 1973. augusztus (31. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1973. augusztus 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 178. szám KÖZLEMÉNY a szocialista országok pártvezetőinek baráti találkozójáról A Krím-félszigeten július 30— 31-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceau. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megállapították, hogy az 1972 júliusában megtartott Krím-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a testvérpártok kongresszusain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése, Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozó részvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is, nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között; kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első szakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai béke megteremtésébe vetett nagy reményeiket fűzik, amennyiben megvan a részvevőkben a jóakarat, már ebben az évben teljes egészében véget érhet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, annak zárószakaszát legmagasabb szinten kellene megrendezni. A szocialista országok állást foglalnak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett, a turisztika, a sportkapcsolatok ösztönzése, a kulturális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítása és a népek közötti kölcsönös megértés nevében. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek minden állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartása, a belügyeibe való be nem avatkozás keretei között kell fejlődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és külön-külön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizálódik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé válása történelmi feladatának megoldásában, a föld békéjének megszilárdításában. A szocialista országok következetesen síkraszállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló, ez év októberében Bécsben megtartandó tárgyalásoknak a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. A szocialista országok elengedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesítését, az egész világra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek haladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy valamennyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapodást; biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték internacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, azt a készségüket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK- val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiélezettebb probléma a közel-keleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműködése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvéleménye forró támogatását. Ezzel együtt azonban továbbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekedve, szembeszegülnek a nemzetközi enyhüléssel, állást foglalnak a háborús előkészületek fokozása, a katonai költségvetések növelése mellett. Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politikájával szemben, ellen kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítsanak a népek között, a szocializmus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhülését. A szocialista államok elvi osztály-külpolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kontinens népeinek felszabadító harcával, a szabadságuk és függetlenségük ellen, a sorsuk önálló meghatározására való joguk ellen intézett merényletek visszautasítása — ezek ennek a politikának elidegeníthetetlen alkotó részei. Figyelembe véve, hogy milyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének a sikeres szocialista és kommunista építés, az ezekben az országokban élő népek jólétének és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége további tökéletesítésének fő irányait. Megerősítették, hogy ezeknek a kérdéseknek továbbra is a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai figyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok, minden antiimperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyének sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának szakadatlan fokozódása a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, minden ország kommunistáinak szoros testvéri együttműködése a jövőben is kiemelkedő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésének megszilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek diadalában. II. III. A találkozón részt vett valamennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fejlesztik a sokoldalú együttműködést a szocialista országok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban ment végbe. (MTI) Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése a Krímben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972 őszén Magyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. (MTI) Kurt Waldheim elutazott Budapestről Magyarországon tett hivatalos látogatását befejezve, kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, akit útjára elkísért felesége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tartózkodott vendégeket a Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták; ebből az alkalomból magyar nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megjelent Péter János külügyminiszter, Heltai Imre külügyminiszterhelyettes, Szarka Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, hazánk genfi állandó ENSZ-képviseletének vezetője, továbbá a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák és Tadeusz Hanuszek lengyel nagykövet, valamint dr. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az ENSZ-főtitkár és kísérete magyarországi látogatásának utolsó napján, kedd délelőtt a vendégek látogatást tettek Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész műtermében. Kurt Waldheimet, feleségét és a társaságukban levő vezető ENSZ-diplomatákat elkísérte Hollai Imre, Szarka Károly és ott volt dr. Síma Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. A vendégek ezután a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeit tekintették meg. Péter János az Intercontinental Szállóban villásreggelit adott Kurt Waldheim és kísérete tiszteletére. (MTI) (Az ENSZ főtitkárának látogatásáról kiadott közleményt és Waldheim interjúját a 3. oldalon közöljük.)