Népszabadság, 1973. augusztus (31. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1973. augusztus 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 178. szám KÖZLEMÉNY­­ a szocialista országok pártvezetőinek baráti találkozójáról A Krím-félszigeten július 30— 31-én megtartották a szocialista or­szágok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke; Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtit­kára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Nicolae Ceau. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommu­nista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetői meg­állapították, hogy az 1972 júliusá­ban megtartott Krím-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelen­tős sikereket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a test­vérpártok kongresszusain elfoga­dott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársa­ság teljes nemzetközi jogi elis­merése, Csehszlovákia és a Né­met Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak rendezése, Kuba nem­zetközi pozícióinak megerősödé­se, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sike­res kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javítá­sában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékozta­tást adott az SZKP Központi Bi­zottságának a XXIV. kongresszu­son elfogadott békeprogram meg­valósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaság­ban, és Franciaországban nem­régiben tett látogatásokról, a le­zajlott tárgyalásokról és a meg­kötött megállapodásokról, egye­bek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—ame­rikai egyezményről. A testvérpár­tok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, valamint Andrej Gromi­­ko, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, Borisz Ponomar­­jov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a központi bi­zottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. A találkozó részvevői tájékoz­tatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista ál­lamuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok kö­zötti politikai, gazdasági és ideo­lógiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problé­mákról is, nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következ­tetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív válto­zások mentek végbe: mind átfo­góbb nemzetközi elismerésre ta­lálnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesed­nek a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között; ked­vezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számá­ra, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos va­lamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következete­sen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együtt­működését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikerét. Pozití­van értékelve a Helsinkiben meg­tartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első szaka­sza — a külügyminiszteri találko­zó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tar­tós európai béke megteremtésébe vetett nagy reményeiket fűzik, amennyiben megvan a részve­vőkben a jóakarat, már ebben az évben teljes egészében véget ér­het. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határo­zatainak, annak zárószakaszát legmagasabb szinten kellene meg­rendezni. A szocialista országok állást foglalnak az európai államok kö­zötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsola­tok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mel­lett, a turisztika, a sportkapcsola­tok ösztönzése, a kulturális kap­csolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítása és a népek közöt­ti kölcsönös megértés nevében. A szocialista országok abból in­dulnak ki, hogy az ilyen együtt­működésnek minden állam szu­verenitása szigorú tiszteletben tar­tása, a belügyeibe való be nem avatkozás keretei között kell fej­lődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és kü­­lön-külön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizálódik az olyan társadalmi erők tevé­kenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekonti­nenssé válása történelmi feladatá­nak megoldásában, a föld béké­jének megszilárdításában. A szocialista országok követke­zetesen síkraszállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai eny­hüléssel. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak a küszöbönálló, ez év októberében Bécsben megtartan­dó tárgyalásoknak a közép-euró­pai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. A szocialista országok elenged­hetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesí­tését, az egész világra való kiter­jesztését. Ez mindenekelőtt meg­követeli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek ha­ladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy kö­vetkezetesen támogatják a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy valamennyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapodást; biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték in­ternacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, azt a készségü­ket, hogy megadják neki a szük­séges segítséget, erősítik a VDK- val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiéle­­zettebb probléma a közel-keleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészé­ben kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tisz­teletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműködése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, béke­szerető közvéleménye forró támo­gatását. Ezzel együtt azonban to­vábbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemé­ben cselekedve, szembeszegülnek a nemzetközi enyhüléssel, állást foglalnak a háborús előkészületek fokozása, a katonai költségvetések növelése mellett. Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politikájával szem­ben, ellen kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmat­lanságot és ellenségeskedést szít­sanak a népek között, a szocializ­mus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhü­lését. A szocialista államok elvi osz­tály-külpolitikát folytatnak. A bé­ke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kon­tinens népeinek felszabadító har­cával, a szabadságuk és független­ségük ellen, a sorsuk önálló meg­határozására való joguk ellen in­tézett merényletek visszautasítása — ezek ennek a politikának elide­geníthetetlen alkotó részei. Figyelembe véve, hogy milyen óriási jelentősége van a szocia­lista országok gazdasági együtt­működésének a sikeres szocialista és kommunista építés, az ezekben az országokban élő népek jólété­nek és kultúrájának állandó nö­vekedése szempontjából, megvi­tatták a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja meg­valósításának menetét és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa tevékenysége további tökéle­tesítésének fő irányait. Megerő­sítették, hogy ezeknek a kérdések­nek továbbra is a KGST-tagálla­­mok kommunista és munkáspárt­jai figyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkás­pártok, minden antiimperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyének sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom összefogásának szakadat­lan fokozódása a marxizmus-le­­ninizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján, min­den ország kommunistáinak szo­ros testvéri együttműködése a jö­vőben is kiemelkedő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésé­nek megszilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek dia­dalában. II. III. A találkozón részt vett vala­mennyi testvérpárt vezetői egy­öntetűen hangsúlyozták azt a tö­rekvésüket, hogy fejlesztik a sok­oldalú együttműködést a szocia­lista országok között, összehan­golják cselekedeteiket a nemzet­közi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban ment végbe. (MTI) Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése a Krímben Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972 őszén Magyarországon tett látogatása során elért megállapodások szel­lemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kap­csolatok elmélyítésének és a sok­oldalú szovjet—magyar együttmű­ködés további fejlesztésének kér­déseit. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozót a megvitatott kérdések­ben való teljes nézetazonosság jel­lemezte. (MTI) Ku­rt Waldh­eim elutazott Budapestről Magyarországon tett hivatalos látogatását befejezve, kedd dél­után elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, akit útjára elkísért felesége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tartózkodott vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren bú­csúztatták; ebből az alkalomból magyar nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében meg­jelent Péter János külügyminisz­ter, Heltai Imre külügyminiszter­helyettes, Szarka Károly nagy­követ, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, hazánk genfi állandó ENSZ-képviseleté­­nek vezetője, továbbá a Külügy­minisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott volt Fran­­tisek Dvorsky budapesti csehszlo­vák és Tadeusz Hanuszek len­gyel nagykövet, valamint dr. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagy­­követségének ideiglenes ügyvivő­je. Az ENSZ-főtitkár és kísérete magyarországi látogatásának utol­só napján, kedd délelőtt a ven­dégek látogatást tettek Somogyi József Kossuth-díjas szobrász­­művész műtermében. Kurt Wald­­heimet, feleségét és a társaságuk­ban levő vezető ENSZ-diploma­­tákat elkísérte Hollai Imre, Szarka Károly és ott volt dr. Sí­m­a Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes. A vendégek ezután a Szépművészeti Múzeum gyűjte­ményeit tekintették meg. Péter János az Intercontinental Szállóban villásreggelit adott Kurt Waldheim és kísérete tisz­teletére. (MTI) (Az ENSZ főtitkárának látoga­tásáról kiadott közleményt és Waldheim interjúját a 3. oldalon közöljük.)

Next