Népszabadság, 1973. augusztus (31. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

1973. augusztus 1., szerda NÉPSZABADSÁG Közlemény Waldh­eim látogatásáról A Külügyminisztérium sajtófő­osztálya a következő közleményt adta ki az ENSZ főtitkárának magyarországi látogatásáról: Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitká­ra, 1973. július 28 és 31. között a Magyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. A főtitkárt elkísérte Magyaror­szágra felesége és Bohdan Lewan­­dowski főtitkárhelyettes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkársá­gának vezetője. A hivatalos látogatás során a fő­titkárral megbeszéléseket folyta­tott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzetkö­zi helyzetről, valamint több, mind­két felet érdeklő témáról, beleért­ve olyan kérdéseket, mint az Egye­sült Nemzetek szerepe a nemzet­közi kapcsolatok további megjaví­tásában, az európai helyzet, külö­nösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia, a kö­zel-keleti és a délkelet-ázsiai hely­zet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a so­ron következő ENSZ-közgyűlés na­­pirendjén levő fő témákra. Foglalkoztak a magyar részvétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtitkárnak al­kalma volt tapasztalni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt tanúsított komoly érdeklődését. A­z EJVSX fóti tini­ni JPrátstíba vihozott Kurt Waldheim, a csehszlovák kormány meghívására kedden hi­vatalos látogatásra Budapestről Prágába érkezett. A vendéget a prágai repülőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügymi­niszter és más vezető személyisé­gek fogadták. (MTI) Az enyhülés pozitív fejlemény a nemzetközi politikában Az ENSZ főtitkárának interjúja tárgyalásairól Kurt Waldheim Prágába való elutazása előtt az MTI tudósító­jának a következő interjút adta: — Hogyan értékeli, főtitkár úr ma­gyarországi látogatását és itteni megbeszéléseit? — Mindenekelőtt szeretném fel­használni az alkalmat arra, hogy melegen megköszönjem a ma­gyar kormánynak, a magyar po­litikai vezetésnek az igen baráti fogadtatást, amelyben részem volt az önök országában mind a poli­tikusok, mind a lakosság részé­ről. Bármerre jártam, rendkívül szívélyesen fogadtak. Úgy hiszem, hogy a látogatás rendkívül sike­res és gyümölcsöző volt. Nagyon beható eszmecserét folytattam az Elnöki Tanács elnökével, a mi­niszterelnökkel és természetesen a külügyminiszterrel. Megbeszé­léseinken foglalkoztunk a nem­zetközi helyzettel, s egy sor olyan konkrét kérdéssel, amely az Egye­sült Nemzetek Szervezetét jelen­leg foglalkoztatja és előrelátható­lag a következő közgyűlésen is napirendre kerül.­­ A jelenleg tapasztalható nem­zetközi enyhülés vajon csökkenti-e vagy növeli az ENSZ szerepét az alapokmányban meghatározott olyan célok megvalósításában, mint a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartása, a népek közötti együttmű­ködés fejlesztése? — Meggyőződésem, hogy a nem­zetközi politikában jelenleg ta­pasztalható enyhülés nagyon po­zitív fejlemény. Mi üdvözöljük ezt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. Meggyőződésem, hogy ez a tendencia, nevezetesen a nagyhatalmak jobb együttműkö­dése, előnyére válik a többi or­szágnak is, a kis és közepes ál­lamoknak is, és ebből az enyhü­lésből mi feltétlenül profitálunk az ENSZ-ben. Azt hiszem, az a helyes, ha a nagyhatalmak jó együttműködését alátámasztja és kiegészíti a világszervezetünk tagállamainak többségét kitevő kisebb és közepes államok meg­felelő részvétele az enyhülési po­litikában.­­ Hogyan látja ön az európai biz­tonság ügyének fejlődését az ENSZ működése szempontjából? — Az európai biztonsági kon­ferenciát, amelyet tulajdonkép­pen biztonsági és együttműködési konferenciának neveznek, nagy előrehaladásnak tekintem a nem­zetközi kapcsolatokban. Az ENSZ alapokmányában szó van az egyes földrészek, földrajzi egységek re­gionális együttműködéséről, s mi üdvözöljük az ilyen regionális együttműködést, hiszen ez kétség­kívül szolgálja az ENSZ érdekeit is, segít a világszervezetnek a problémák megoldásában. Na­gyon pozitívan ítélem meg az európai biztonság ügyének fejlő­dését.­­ A két német állam tagsága az ENSZ-ben milyen tekintetben je­lent pozitívumot? — Az ENSZ-ben mindig az egyetemesség álláspontját képvi­seltük; más szavakkal: mindig célunk volt a világszervezet töké­letes egyetemessége. A két német állam felvételével újabb, nagyon pozitív lépés történik. Jelenleg ott tartunk, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő ajánlásokat tett. Bizonyossággal várható, hogy szeptemberben a közgyűlés kez­detekor a két német államot fel­veszik az ENSZ-be. Ezzel a felvé­tellel a világszervezet csaknem eléri az egyetemességet. Nemré­gen történt meg a Kínai Népköz­­társaság felvétele, amely ugyan­csak rendkívül pozitív lépés volt az ENSZ történetében, és remé­lem, hogy a még kívülálló meg­osztott országok szintén felvételt nyernek, és akkor majd valóban egyetemes szervezettel rendelke­zünk, amelyre a világ problémái­nak megoldásához szükségünk van. Hogyan várhatnánk el pél­dául, hogy a leszerelés nagy prob­lémáját vagy a környezetformá­lás, a környezetvédelem kérdését a világ valamennyi államának részvétele nélkül tudjuk megol­dani? Mindenekelőtt a nagy ál­lamoknak van kiemelkedő jelen­tőségük ebben a tekintetben. Úgy gondolom — jelentette ki Kurt Waldheim —, hogy az ENSZ-be újonnan felvett álla­moknak — és a most soron levő két német államnak — a világ­­szervezetben való részvétele na­gyon pozitív hozzájárulást jelent az ENSZ munkájához. — Magyarország tevékenységet az ENSZ-ben miként ítél meg a vi­lágszervezet főtitkára? — Magyarország igen pozitívan járul hozzá az ENSZ munkájához. A magyar küldöttség a világszer­vezetben nagyon tevékenyen dol­gozik, újra és újra konkrét ja­vaslatokkal él és arra törekszik, hogy a válságos helyzetekben is segítsen a különbségek kiegyenlí­tésében. Ilyen módon a magyar delegáció segíti az Egyesült Nem­zetek Szervezetének a béke és a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett tevékenységét — fejezte be az interjút Kurt Waldheim. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés Nyolc százalékkal emelkedett a lakosság pénzbevétele A KSH adatai szerint 1973 el­ső félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti ipar­ban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalékkal emelkedik. Az idén is általában azok az ipari ágazatok fejlődnek a leg­gyorsabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolód­nak. A dinamikusan fejlődő ága­zatok többségénél a termelés nö­vekedésében közrejátszottak a közelmúltban belépett új kapaci­tások, rekonstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 szá­zalékkal haladta meg az 1972. el­ső félévit. Ezen belül a szénbá­nyászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgázter­melés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alap-energiahordozók felhasz­nálásán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9- ről 57,9 százalékra nőtt. A vas­kohászat első félévi termelése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint ta­valy, az első félévben. Az építő­anyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés nagyrészt a mész-ce­­ment ipar termelésének 14 száza­lékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag- ipar megközelítőleg annyit ter­melt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 száza­lékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok kö­zül a közlekedési eszközök gyár­tása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az átlagos fejlődési ütemet a gé­pek és gépi berendezések, vala­mint a villamosipari gépek és ké­szülékek gyártása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10—15 százalék­kal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első felében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel ezelőtt, a külkereskede­lemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskedelemnek 9,2 százalék­kal több árut adott el. Egyúttal a termelőágazatok részére két szá­zalékkal többet, beruházási célok­ra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatott­ra jutó bruttó termelés 5,3 száza­lékkal haladta túl az egy évvel ko­rábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyen­kor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzattól. Az építőipari vállalatok és szövetke­zetek termelése négy-négy száza­lékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A félév folyamán a kivitelező épí­tőipar négy százalékkal több la­kást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek keve­sebb vágósertést, több vágómar­hát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973 június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 000­­ volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megkö­zelítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehe­nek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a munkabérek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végrehajtott béremelések hatásá­ra — kilenc százalékkal emelked­tek a munkabérek. A kiskereskedelmi forgalom fo­lyó árakon számítva 9,6 százalék­kal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel ezelőtti szintet. A növekedési ütem meg­felelt a tervezettnek. Legnagyobb mértékben (volumenben 10,2 szá­zalékkal) a vegyes iparcikkek el­adása emelkedett. Az élelmiszer­eladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedel­mi forgalom árszínvonala — a tervvel összhangban — 3,7 száza­lékkal volt magasabb, mint a múlt­­ év első felében. A fél év folyamán a népgazda­ság szocialista szektorában kere­ken 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, valamivel keve­sebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az egyedi nagyberuházások összege túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behoza­tal — ugyancsak folyó devizaára­kon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel ezelőttit. A kivi­tel az 1973-ra előirányzott ütem­nél nagyobb, a behozatal kisebb­­ mértékben nőtt. (MTI) Mudzsibur Rahman elutazott Belgrádból (Belgrádi tudósítónktól.) Mudzsibur Rahman, Banglades miniszterelnöke ötnapos jugoszlá­viai látogatásának befejeztével kedden elutazott az országból. A dubrovniki repülőtéren vendéglá­tója, Dzsemal Bijedics kormányfő búcsúztatta. A miniszterelnök látogatásáról kiadott közös közlemény megálla­pítja, hogy Tito elnök és Rahman sejk a Brioni szigetén folytatott tanácskozásán megvitatta a két ország kapcsolatainak évítését és az időszerű külpolitikai kérdése­ket. Ugyanezekről a témákról volt szó a két kormányfő tanácskozá­sán is. A megbeszéléseken jugo­szláv részről kifejezésre juttatták, hogy támogatják Bangladesnek az ENSZ-be való felvételét és az el nem kötelezett országokhoz való csatlakozását. Mudzsibur Rah­man meghívta Bangladesbe Tito elnököt. A jugoszláv államfő a meghívást elfogadta. Nyárádi Róbert Indiai-pakisztáni tárgyalások Újabb forduló három hét múlva Kedd délelőtt újabb tárgyalásra ült össze az 1971-es háború okoz­ta humanitárius problémákról tár­gyaló indiai és pakisztáni kül­döttség. Ezúttal a megbeszélések második fordulójának időpontjá­ról tárgyaltak, s megállapodtak abban, hogy augusztus 18-án ta­lálkoznak ismét. P. N. Haksar, Indira Gandhi miniszterelnök kü­­lönmegbízottja, az indiai delegá­ció vezetője még kedden vissza­tért Új-Delhibe. Haksar cáfolta azokat a pakisz­táni forrásból származó híreket, amelyek szerint India két új, Bangladessel kapcsolatos pontot, szeretne felvenni a tárgyalások napirendjére. Határozottan leszö­gezte, hogy csakis az április 17-i indiai—pakisztáni közös nyilatko­zatban szereplő humanitárius kér­déseket vitatták meg. 3 Október 25-én nyílik meg Moszkvában a béke-világkongresszus Háromezer küldött 98 országból 80 szervezetet képvisel Kitűzték a moszkvai béke-vi­lágkongresszus végleges időpont­ját. Mint Romes Csandra, a Béke­világtanács főtitkára, a tanácsko­zás nemzetközi előkészítő bizott­ságának elnöke a szovjet főváros­ban bejelentette, a békeerők vi­lágkongresszusát október 25. és 31. között tartják meg. Kedden Moszkvában, a Barát­ság Házában a béke-világkong­resszust előkészítő nemzetközi bi­zottság végrehajtó bizottsága saj­tóértekezletet tartott. Mint ismeretes, a béke-világ­­i kongresszust az előzetes tervek­­ szerint október elején tartották volna meg. Az előkészítésben részt vevők azonban úgy ítélték meg, hogy az október 25. és 31. közötti időszakban ígérkezik a legkedve­zőbbnek a kongresszus megtartása — jelentette ki Csandra. A BVT főtitkára közölte, hogy a békeerők világfórumára eddig 80 szervezet jelentette be rész­vételét, összesen 98 országból. A részvevők száma háromezer kö­rül lesz. A megnyitás időpontjáig azonban mind a részvevő szer-­i­vezetek, mind pedig az országok­­ száma tovább gyarapodhat. (MTI) Podgornij beszéde Az enyhülés a világ haladó erőit segíti Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke kedden átadta az oroszországi föderációnak a Né­pek Barátsága Érdemrendet. Eb­ből az alkalomból a Kremlben ünnepi ülést tartottak. Ezen Nyi­kolaj Podgornij mondott beszé­det. Hangoztatta, hogy a kitüntetés a soknemzetiségű Szovjetunió há­láját jelképezi az orosz nép iránt, amely történelmi tettet hajtott végre, és jelentősen hozzájárult a Szovjetunió fejlesztéséhez. Pod­gornij kifejtette: most a gazda­sági építés legfontosabb feladata a munkatermelékenység növelése. Megelégedéssel állapította meg, hogy a termelékenység az orosz­­országi föderáció iparában az el­múlt félévben a terv szerinti 5 százalékkal szemben 5,5 százalék­kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a termelésnövelés 84 száza­lékát a munkatermelékenység tet­te lehetővé. Az életszínvonalról szólva a Legfelsőbb Tanács elnöke rámutatott, hogy az SZKP szün­telenül szem előtt tartja a dolgo­zók jólétének növelését, az ötéves tervidőszak szociális programjá­nak végrehajtását. Áttérve az SZKP és a szovjet állam külpolitikájára, Podgornij kijelentette, hogy a legutóbbi idő­ben tett fontosabb nemzetközi lé­pések teljesen megfelelnek a szovjet nép és az egész világ dol­gozói érdekeinek. A szónok kifej­tette, hogy az enyhülés folyama­ta, a nemzetközi helyzet változása a haladó erők javára szakadatla­nul fejlődő áramlat. Földünk ma közelebb áll a hosszú és tartós békéhez, mint bármikor — mon­dotta. — Világosodik a látóhatár és mindinkább kirajzolódik az a szükségszerűség, hogy a kitűzött célok elérése érdekében konkrét lépéseket kell tenni. Mindinkább kiderül, hogy valójában ki törek­szik a békére és a fejlődésre, és ki ennek a folyamatnak az ellen­lábasa. A nemzetközi fejlődés tapaszta­latai azt mutatják — mondta be­fejezésül Podgornij —, hogy mi­nél összeforrottabbak és minél egységesebbek korunk haladó erői, annál nagyobb sikereket tud­nak elérni a világ pozitív irány­ban való megváltoztatásában. (TASZSZ)

Next