Népszabadság, 1973. augusztus (31. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
1973. augusztus 1., szerda NÉPSZABADSÁG Közlemény Waldheim látogatásáról A Külügyminisztérium sajtófőosztálya a következő közleményt adta ki az ENSZ főtitkárának magyarországi látogatásáról: Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, 1973. július 28 és 31. között a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A főtitkárt elkísérte Magyarországra felesége és Bohdan Lewandowski főtitkárhelyettes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkárságának vezetője. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket folytatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzetközi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi kapcsolatok további megjavításában, az európai helyzet, különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a soron következő ENSZ-közgyűlés napirendjén levő fő témákra. Foglalkoztak a magyar részvétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtitkárnak alkalma volt tapasztalni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt tanúsított komoly érdeklődését. Az EJVSX fóti tinini JPrátstíba vihozott Kurt Waldheim, a csehszlovák kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Budapestről Prágába érkezett. A vendéget a prágai repülőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter és más vezető személyiségek fogadták. (MTI) Az enyhülés pozitív fejlemény a nemzetközi politikában Az ENSZ főtitkárának interjúja tárgyalásairól Kurt Waldheim Prágába való elutazása előtt az MTI tudósítójának a következő interjút adta: — Hogyan értékeli, főtitkár úr magyarországi látogatását és itteni megbeszéléseit? — Mindenekelőtt szeretném felhasználni az alkalmat arra, hogy melegen megköszönjem a magyar kormánynak, a magyar politikai vezetésnek az igen baráti fogadtatást, amelyben részem volt az önök országában mind a politikusok, mind a lakosság részéről. Bármerre jártam, rendkívül szívélyesen fogadtak. Úgy hiszem, hogy a látogatás rendkívül sikeres és gyümölcsöző volt. Nagyon beható eszmecserét folytattam az Elnöki Tanács elnökével, a miniszterelnökkel és természetesen a külügyminiszterrel. Megbeszéléseinken foglalkoztunk a nemzetközi helyzettel, s egy sor olyan konkrét kérdéssel, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelenleg foglalkoztatja és előreláthatólag a következő közgyűlésen is napirendre kerül. A jelenleg tapasztalható nemzetközi enyhülés vajon csökkenti-e vagy növeli az ENSZ szerepét az alapokmányban meghatározott olyan célok megvalósításában, mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a népek közötti együttműködés fejlesztése? — Meggyőződésem, hogy a nemzetközi politikában jelenleg tapasztalható enyhülés nagyon pozitív fejlemény. Mi üdvözöljük ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Meggyőződésem, hogy ez a tendencia, nevezetesen a nagyhatalmak jobb együttműködése, előnyére válik a többi országnak is, a kis és közepes államoknak is, és ebből az enyhülésből mi feltétlenül profitálunk az ENSZ-ben. Azt hiszem, az a helyes, ha a nagyhatalmak jó együttműködését alátámasztja és kiegészíti a világszervezetünk tagállamainak többségét kitevő kisebb és közepes államok megfelelő részvétele az enyhülési politikában. Hogyan látja ön az európai biztonság ügyének fejlődését az ENSZ működése szempontjából? — Az európai biztonsági konferenciát, amelyet tulajdonképpen biztonsági és együttműködési konferenciának neveznek, nagy előrehaladásnak tekintem a nemzetközi kapcsolatokban. Az ENSZ alapokmányában szó van az egyes földrészek, földrajzi egységek regionális együttműködéséről, s mi üdvözöljük az ilyen regionális együttműködést, hiszen ez kétségkívül szolgálja az ENSZ érdekeit is, segít a világszervezetnek a problémák megoldásában. Nagyon pozitívan ítélem meg az európai biztonság ügyének fejlődését. A két német állam tagsága az ENSZ-ben milyen tekintetben jelent pozitívumot? — Az ENSZ-ben mindig az egyetemesség álláspontját képviseltük; más szavakkal: mindig célunk volt a világszervezet tökéletes egyetemessége. A két német állam felvételével újabb, nagyon pozitív lépés történik. Jelenleg ott tartunk, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő ajánlásokat tett. Bizonyossággal várható, hogy szeptemberben a közgyűlés kezdetekor a két német államot felveszik az ENSZ-be. Ezzel a felvétellel a világszervezet csaknem eléri az egyetemességet. Nemrégen történt meg a Kínai Népköztársaság felvétele, amely ugyancsak rendkívül pozitív lépés volt az ENSZ történetében, és remélem, hogy a még kívülálló megosztott országok szintén felvételt nyernek, és akkor majd valóban egyetemes szervezettel rendelkezünk, amelyre a világ problémáinak megoldásához szükségünk van. Hogyan várhatnánk el például, hogy a leszerelés nagy problémáját vagy a környezetformálás, a környezetvédelem kérdését a világ valamennyi államának részvétele nélkül tudjuk megoldani? Mindenekelőtt a nagy államoknak van kiemelkedő jelentőségük ebben a tekintetben. Úgy gondolom — jelentette ki Kurt Waldheim —, hogy az ENSZ-be újonnan felvett államoknak — és a most soron levő két német államnak — a világszervezetben való részvétele nagyon pozitív hozzájárulást jelent az ENSZ munkájához. — Magyarország tevékenységet az ENSZ-ben miként ítél meg a világszervezet főtitkára? — Magyarország igen pozitívan járul hozzá az ENSZ munkájához. A magyar küldöttség a világszervezetben nagyon tevékenyen dolgozik, újra és újra konkrét javaslatokkal él és arra törekszik, hogy a válságos helyzetekben is segítsen a különbségek kiegyenlítésében. Ilyen módon a magyar delegáció segíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke és a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett tevékenységét — fejezte be az interjút Kurt Waldheim. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés Nyolc százalékkal emelkedett a lakosság pénzbevétele A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalékkal emelkedik. Az idén is általában azok az ipari ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dinamikusan fejlődő ágazatok többségénél a termelés növekedésében közrejátszottak a közelmúltban belépett új kapacitások, rekonstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alap-energiahordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9- ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi termelése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, az első félévben. Az építőanyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés nagyrészt a mész-cement ipar termelésének 14 százalékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag- ipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az átlagos fejlődési ütemet a gépek és gépi berendezések, valamint a villamosipari gépek és készülékek gyártása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10—15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első felében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel ezelőtt, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Egyúttal a termelőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzattól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négy-négy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A félév folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973 június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 000 volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megközelítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a munkabérek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végrehajtott béremelések hatására — kilenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel ezelőtti szintet. A növekedési ütem megfelelt a tervezettnek. Legnagyobb mértékben (volumenben 10,2 százalékkal) a vegyes iparcikkek eladása emelkedett. Az élelmiszereladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedelmi forgalom árszínvonala — a tervvel összhangban — 3,7 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. A fél év folyamán a népgazdaság szocialista szektorában kereken 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az egyedi nagyberuházások összege túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyó devizaárakon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel ezelőttit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mértékben nőtt. (MTI) Mudzsibur Rahman elutazott Belgrádból (Belgrádi tudósítónktól.) Mudzsibur Rahman, Banglades miniszterelnöke ötnapos jugoszláviai látogatásának befejeztével kedden elutazott az országból. A dubrovniki repülőtéren vendéglátója, Dzsemal Bijedics kormányfő búcsúztatta. A miniszterelnök látogatásáról kiadott közös közlemény megállapítja, hogy Tito elnök és Rahman sejk a Brioni szigetén folytatott tanácskozásán megvitatta a két ország kapcsolatainak évítését és az időszerű külpolitikai kérdéseket. Ugyanezekről a témákról volt szó a két kormányfő tanácskozásán is. A megbeszéléseken jugoszláv részről kifejezésre juttatták, hogy támogatják Bangladesnek az ENSZ-be való felvételét és az el nem kötelezett országokhoz való csatlakozását. Mudzsibur Rahman meghívta Bangladesbe Tito elnököt. A jugoszláv államfő a meghívást elfogadta. Nyárádi Róbert Indiai-pakisztáni tárgyalások Újabb forduló három hét múlva Kedd délelőtt újabb tárgyalásra ült össze az 1971-es háború okozta humanitárius problémákról tárgyaló indiai és pakisztáni küldöttség. Ezúttal a megbeszélések második fordulójának időpontjáról tárgyaltak, s megállapodtak abban, hogy augusztus 18-án találkoznak ismét. P. N. Haksar, Indira Gandhi miniszterelnök különmegbízottja, az indiai delegáció vezetője még kedden visszatért Új-Delhibe. Haksar cáfolta azokat a pakisztáni forrásból származó híreket, amelyek szerint India két új, Bangladessel kapcsolatos pontot, szeretne felvenni a tárgyalások napirendjére. Határozottan leszögezte, hogy csakis az április 17-i indiai—pakisztáni közös nyilatkozatban szereplő humanitárius kérdéseket vitatták meg. 3 Október 25-én nyílik meg Moszkvában a béke-világkongresszus Háromezer küldött 98 országból 80 szervezetet képvisel Kitűzték a moszkvai béke-világkongresszus végleges időpontját. Mint Romes Csandra, a Békevilágtanács főtitkára, a tanácskozás nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke a szovjet fővárosban bejelentette, a békeerők világkongresszusát október 25. és 31. között tartják meg. Kedden Moszkvában, a Barátság Házában a béke-világkongresszust előkészítő nemzetközi bizottság végrehajtó bizottsága sajtóértekezletet tartott. Mint ismeretes, a béke-világi kongresszust az előzetes tervek szerint október elején tartották volna meg. Az előkészítésben részt vevők azonban úgy ítélték meg, hogy az október 25. és 31. közötti időszakban ígérkezik a legkedvezőbbnek a kongresszus megtartása — jelentette ki Csandra. A BVT főtitkára közölte, hogy a békeerők világfórumára eddig 80 szervezet jelentette be részvételét, összesen 98 országból. A részvevők száma háromezer körül lesz. A megnyitás időpontjáig azonban mind a részvevő szer-ivezetek, mind pedig az országok száma tovább gyarapodhat. (MTI) Podgornij beszéde Az enyhülés a világ haladó erőit segíti Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden átadta az oroszországi föderációnak a Népek Barátsága Érdemrendet. Ebből az alkalomból a Kremlben ünnepi ülést tartottak. Ezen Nyikolaj Podgornij mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a kitüntetés a soknemzetiségű Szovjetunió háláját jelképezi az orosz nép iránt, amely történelmi tettet hajtott végre, és jelentősen hozzájárult a Szovjetunió fejlesztéséhez. Podgornij kifejtette: most a gazdasági építés legfontosabb feladata a munkatermelékenység növelése. Megelégedéssel állapította meg, hogy a termelékenység az oroszországi föderáció iparában az elmúlt félévben a terv szerinti 5 százalékkal szemben 5,5 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a termelésnövelés 84 százalékát a munkatermelékenység tette lehetővé. Az életszínvonalról szólva a Legfelsőbb Tanács elnöke rámutatott, hogy az SZKP szüntelenül szem előtt tartja a dolgozók jólétének növelését, az ötéves tervidőszak szociális programjának végrehajtását. Áttérve az SZKP és a szovjet állam külpolitikájára, Podgornij kijelentette, hogy a legutóbbi időben tett fontosabb nemzetközi lépések teljesen megfelelnek a szovjet nép és az egész világ dolgozói érdekeinek. A szónok kifejtette, hogy az enyhülés folyamata, a nemzetközi helyzet változása a haladó erők javára szakadatlanul fejlődő áramlat. Földünk ma közelebb áll a hosszú és tartós békéhez, mint bármikor — mondotta. — Világosodik a látóhatár és mindinkább kirajzolódik az a szükségszerűség, hogy a kitűzött célok elérése érdekében konkrét lépéseket kell tenni. Mindinkább kiderül, hogy valójában ki törekszik a békére és a fejlődésre, és ki ennek a folyamatnak az ellenlábasa. A nemzetközi fejlődés tapasztalatai azt mutatják — mondta befejezésül Podgornij —, hogy minél összeforrottabbak és minél egységesebbek korunk haladó erői, annál nagyobb sikereket tudnak elérni a világ pozitív irányban való megváltoztatásában. (TASZSZ)