Népszabadság, 1973. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

1993. november 1., csütörtök •N­ÉPSZABADS­ÁG Befejeződött a békeerők világkongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) 1. A békés egymás mellett élés és a biztonság témakörével fog­lalkozó bizottság nevében szóló Jozef Czyrankiewicz (Lengyelor­szág) közölte: állandó testület lét­rehozását javasolják a kongresz­­szusnak; ez a szerv kidolgozhatná és világméretű vitára bocsáthat­ná a békés egymás mellett élés chartáját. 2. Az Indokína-bizottság jelen­tését dr. Kende István terjesztette elő. Kiemelte, hogy az indokínai népek hős szabadságküzdelme a világ minden népének békéjét és biztonságát tette szilárdabbá. 3. A közel-keleti bizottság mun­kájáról referálva Ivor Montague (Nagy-Britannia) elmondotta: bár igen sokféle vélemény hangzott el, de az arab népek igazságos ügyének támogatásában, Izrael területhódításainak elítélésében, a BT-határozatok végrehajtásá­nak sürgetésében teljes volt az egyetértés. 4. Az európai biztonsági és együttműködési bizottságban, mint Goor belga kanonok közölte, va­lamennyi részvevő kiemelte: mi­nél előbb, minden huzavona nél­kül meg kell tartani az európai biztonsági értekezlet következő szakaszát. 5. Az ázsiai biztonság kérdései­vel foglalkozó bizottság munkájá­ról Abdusz Szamad, miniszter (Banglades) számolt be. Han­goztatta, hogy a majdani kollektív biztonsági rendszernek azokra az alapelvekre kell épülnie, amelye­ket a bandungi értekezlet, az ENSZ alapokmánya és az ázsiai orszá­gok kétoldalú egyezményei, pél­dául a szovjet—indiai szerződés fejeznek ki. 6. A leszerelési bizottságban Ri­­chard Andajamadjato (Malgas Köztársaság) bejelentése szerint több konkrét javaslat született. Ezek abból az alapvető felmérés­ből indulnak ki, hogy az igazi bé­kéhez nem a félelem egyensúlyán, hanem a kollektív biztonságon, az erőszakról való lemondáson, a függetlenség tiszteletben tartásán és a belügyekbe való be nem avat­kozáson át vezet az út. 71 A gyarmatosítás és a fajüldö­zés kérdéseivel foglalkozó bizott­ság jelentése — mint Neike dél-af­rikai delegátus (Afrikai Nemzeti Kongresszus) elmondotta — meg­állapítja, hogy a nemzetközi eny­hülés­ kedvező feltételeket teremt a népek függetlenségi harcához. 8. A fejlődés és a gazdasági füg­getlenség témájával foglalkozó bi­zottság jelentését dr. Bognár Jó­zsef terjesztené elő. Kiemelte: a fejlődő országok igazi gazdasági függetlenségének és gyors felemel­kedésének biztosításához radiká­lisabb reformok szükségesek. 9. A környezetvédelmi bizottság jelentését ismertetve, a finn dr. Elizabeth Helandar hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem kérdé­sei a békés együttműködés új te­rületét tárják fel az emberiség előtt. 10. A közoktatási és kulturális bizottság, mint Anton Refregier amerikai grafikusművész közölte, ellenzi, hogy a kulturális cserét lélektani hadviselésre használják fel. 11. A gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizott­ság munkáját ismertetve, dr. Franz Nemschak (Ausztria) fel­hívta a figyelmet: a második vi­lágháború utáni tapasztalat meg­mutatta, hogy lehetséges az átté­rés a hadiiparról a békés terme­lésre, a munkanélküliség veszé­lyének felidézése nélkül. A bi­zottság e tekintetben síkraszállt a diszkriminációktól mentes keres­kedelem mellett. . 12. A társadalmi problémák és emberi jogok bizottságának je­lentéséről a francia Solange Bou­­vier-Ajam (Nemzetközi Demok­ratikus Jogász Szövetség) adott tájékoztatást. A bizottság felhív­ja az államokat, ratifikálják mi­előbb a gazdasági és szociális jo­gokról, illetve a polgári és politi­kai jogokról szóló nemzetközi egyezményeket. 13. A kormányközi és nem kor­mányközi szervezetek együttmű­ködésével foglalkozó bizottság je­lentését Margita Árpád, a DÍVSZ képviselője ismertette. A bizott­ság javasolja: megfelelő testület hangolja össze a nemzetközi tár­sadalmi szervezetek egységes fel­lépését. 14. A chilei különbizottság ja­vaslatairól Maria Magnani (Olasz­ország) számolt be. Ez felkéri a kongresszus összekötő bizottságát: vállalja a chilei szolidaritási ak­ció nemzetközi összehangolását. Valamennyi szónok hangsúlyoz­ta, hogy a bizottsági jelentések híven tükrözik a vitákban kikris­tályosodott álláspontot, de a kongresszus nyílt jellegének meg­felelően, ismertetik az esetleges kisebbségi véleményeket is. . A délutáni záróülésen a brit­­ Sean MacBride (Nemzetközi Béke­­ Iroda) ismertette a kongresszus alapvető okmányát: a világ né­peihez intézett felhívást, amelyet­­ a küldöttek felállva, lelkes taps­­­­sal, közfelkiáltással fogadtak el. A dokumentum elfogadását kö­vetően Romes Csalidra, a BVT főtitkára felolvasta a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatá­nak végrehajtását sürgető doku­mentumot. Ezt a kongresszus­­ ugyancsak elfogadta.­­ A kongresszus meghallgatta Fa­­­­rah nagykövetnek, az ENSZ fő­­­­titkára személyes képviselőjének­­ búcsúszavait, aki megállapította: a szovjet kormány nagy szolgála­tot tett a békének, amikor lehető­séget teremtett e tanácskozás munkájához. Ezt követően aján­dékokat adtak át az elnökségnek és a szovjet házigazdáknak, majd Mihail Zimjanyin, a szovjet elő­készítő bizottság elnöke mondott rövid beszédet. Romes Csandra, a BVT főtitká­ra meleg, szubjektív hangú zár­szavában a gyermekek leveleiről szólt, amelyek e tanácskozás cí­mére érkeztek. " A gyermekek önkéntelenül és ösztönösen is megérezték, hogy a jövőről, őró­luk van szó — mondotta. S szólt a felnőttek leveleiről is, a többi között arról a céduláról, amelyet egy Madrid melletti börtönből csempésztek ki a politikai fog­lyok. A levél szerzője ezt írta: „Távoli kis pontok vagyunk, de azt akarjuk, hogy tudják, önök­kel együtt vagyunk a kongresz­­szuson.” — Mi is azt akarjuk, hogy tudják, azokkal vagyunk, akik a haladásért küzdenek, szá­munkra nincsenek kis pofitok, szolidaritásunk ereje mindenhova elér — mondotta Romes Csandra. Végül­­kifejezte azt a reményét, hogy azok, akik Moszkvában ösz­­szejöttek a népek első békeköz­­gyűlésére — esetleges nézetkü­lönbségeik ellenére —, továbbra is együtt dolgoznak azért, ami a legfontosabb, azért, ami összeköti őket: a békéért. S amikor szavait befejezte, ki­nyíltak a hatalmas terem ajtajai: fehér inges, piros nyakkendős út­törők szaladtak szegfűk százaival az elnökség tagjaihoz, és felcsen­dültek Beethoven IX. szimfóniá­ja Örömódájának dallamai: ez volt a békeszerető erők moszkvai világkongresszusának záróakkord­ja. Serény Péter—Vajda Péter Felhívás a világ népeihez A békeszerető erők világkong­resszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott felhívás leszögezi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzet­közi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megme­nekülhetnek a nukleáris kataszt­rófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan áten­gedi helyét a békés és kölcsönö­sen előnyös együttműködésnek, valamint az államok közötti fo­kozottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a fel­hívás — maradtak még olyan tér­ségek, ahol a feszültség ugyan­ - olyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfész­keit. A kongresszus felhívta a népe­ket: követeljék a nemzetközi biz­tonságon és a kölcsönösen elő­nyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonializ­­mus felszámolását. Követeljék az általános és­ teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövet­ségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártá­sát, kipróbálását és felhalmozá­sát eltiltó­­nemzetközi konvenció elfogadását, valamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a háborús cé­lokra előirányzott összegeket for­dítsák a nyomor megszüntetésé­re, az írástudatlanság felszámolá­sára, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, követeljék az igaz­ságtalanság kiküszöbölését, vala­mint azt, hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságos­ság szavatolásának elengedhetet­len feltételeként végre kell haj­tani az ENSZ-határozatokat. Ezek a követelmények — han­goztatja a felhívás — megfelel­nek az ENSZ-alapokmány, a ban­dungi konferencia, az el nem kö­telezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az el­veknek, amelyeket nemrég hir­dettek meg a különböző társadal­mi rendszerű államok vezetői ál­tal aláírt békedeklarációkban és okmányokban. Okmány a közel-keleti helyzetről A kongresszus záróülésén ok­mányt fogadott el, amely a közel­­keleti helyzettel foglalkozik. Ez a dokumentum végigveszi azokat az okokat, amelyek a konfliktus­hoz vezettek, majd kimondja: „A pillanatnyi helyzet gyors és ha­tékony intézkedéseket követel. A békeszerető erők nemzeti és nem­zetközi kötelessége, hogy aktí­van részt vegyenek abban a te­vékenységben, amely­­ annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pedig az egész vi­lág népei szempontjából.” A londoni tudósítónktól Douglas-Home a Szovjetunióba utazik Az 1971 őszén fagypontra hűlt­­ szovjet—brit viszony nomnalizá­­­­lódásának fontos állomását je­­­­lentette be Douglas-Home brit­­ külügyminiszter szerda délután­­ az alsóházban, amikor közölte a­­ képviselőkkel, hogy Andrej Gro­­miko szovjet külügyminiszter meghívására december 2-án a Szovjetunióba utazik. Home tulajdonképpen annak a meghívásnak tesz eleget, amelyet még 1971 ősze előtt kapott, de amelyet nem realizálhatott a lon­doni szovjet diplomaták és tiszt­viselők 105 tagú csoportja kiuta­sításával előállt helyzet miatt. A külügyminiszter moszkvai lá­togatását három napra tervezik, és remélhető, hogy a szovjet ál­lam több magas rangú vezetőjé­vel találkozik majd. Ezzel kap­csolatban egy szóvivő úgy jelle­mezte a brit külügyminisztérium várakozását, hogy „a brit—szov­jet viszony visszajut többé-ke­­vésbé arra a színvonalra, ahol 1971 nyarán (tehát a viszony meg­romlása előtt) volt”. Home külügyminiszter látoga­tását a két ország viszonyának lassú normalizálódása előzte meg. Ennek fontos fejleménye volt a szovjet és brit kereskedelmi,, il­letve gazdasági miniszterek köl­csönös látogatása. . 3 Kádár János fogadta a VDK új nagykövetét Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét. Előkészületek november 7. megünneplésére Ácsél György és V. J. Pavlov mond rádió- és tr-beszéget Koszorúzási ünnepségek — Kitüntetések Fővárosszerte megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére. Fel­lobogózzák az utcákat, tereket, zászlókkal, transzparensekkel, az évfordulót üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb álla­mi intézmények homlokzatát. Az évforduló előestéjén ünnepi külsőségek között, katonai tiszte­letadással vonják fel az állami zászlót az Or­szágház előtti Kos­suth Lajos téren, a Gellérthegyen­­pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját. November 7-én délben az Or­szágház előtt, az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. November 6-án, kedd este Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra méltatja majd a rádióban és a televízióban a Nagy Október jelentőségét; ugyanazon a napon délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, valamint a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa koszorúzási ünnepséget ren­dez a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. A Parlamentben ki­tüntetéseket nyújtanak át azok­nak, akik kiemelkedő munkájuk­kal, eredményes tevékenységük­kel kiérdemelték a magas elisme­rést. Este az Állami Operaházban díszelőadást tartanak. November 7-én V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a rádióban és a televízióban tart beszédet az ünnep alkalmából. A sokéves, szép hagyományt követve, a budapestiek főváros­szerte megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Elutazott az MSZZMP küld­öttsége a Német Kommunista Párt kongresszusára Hamburgba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának­­küldöttsége, hogy részt vegyen a Német Kommunis­ta Párt kongresszusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttséget Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB irodá­jának vezetője búcsúztatta a Fe­rihegyi repülőtéren. Szocialista országok külügyminiszter­­helyetteseinek tanácskozása Kedden és szerdán Berlinben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettesei. A találkozó részvevői eszmecserét folytattak kölcsönös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben megtartott tanácskozást a nézetek azonossága jellemezte. Horst Lindermann, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke fogadta a külügyminiszter-helyetteseket. Otto Winter, az NDK külügymi­nisztere fogadást adott tiszteletük­re. (ADN) A KGST tervezésű­ együttműködési bizottságának ülése Október 30. és 31. között Moszk­vában tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ter­vezési-együttműködési bizottsá­gának ötödik ülését. A tárgyalá­sokon a következő országok kül­döttei vettek részt: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel­­ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia. A bizottság számos olyan kér­dést vitatott meg, amely a szocia­lista gazdasági integráció fejlesz­tése, valamint az együttműködés további elmélyítése és tökéletesí­tése komplex programjának, to­vábbá a KGST 27. ülésszaka ha­tározatainak végrehajtásával kap­csolatos. Kidolgozta az 1976—1980-ig ter­jedő időszakra érvényes terv­összehangolási intézkedéseik leg­főbb irányelveit. Megvitatták továbbá az érde­kelt szocialista országoknak a nyersanyagforrások közös kihasz­nálására vonatkozó javaslatait. A tanácskozások folyamán szá­mos egyéb közös érdeklődésre számot tartó kérdést tárgyaltak­ meg. Valamennyi kérdéssel kap­csolatban megfelelő ajánlásokat, illetve döntéseket fogadtak el.­­ Lázár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének, az Or­szágos Tervhivatal elnökének ve­zetésével szerdán hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely részt vett a KGST terve­zési, együttműködési bizottság 5. ülésén. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Huszár Ist­ván államtitkár, az Országos Terv­hivatal első elnökhelyettese; jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. KGST-országok tudományos szakértőinek tanácskozása Szegeden Az Akadémia biológiai központ­jában szerdán a KGST-államok tudományos szakértőinek három­napos tanácskozása kezdődött meg. Straub F. Brúnó akadémikus, a szegedi kutatóközpont főigazga­tója a házigazdák nevében üdvö­zölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocialista ország kép­viselőit. Ezután Dénes Géza, az MTA levelező tagja, a Biológiai Központi Biokémiai Intézet igaz­gatóhelyettese elnökletével meg­kezdődött ,az eszmecsere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésének kere­tében a molekuláris biológia és biokémia területén levő kapcsola­tok további kiszélesítésére és fej­lesztésére dolgozzanak ki ajánlá­sokat, amelyeket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek jó­váhagyásra. r Országos bányaművelési rekord Visontán A magyar szénbányászatban eddig példa nélkül álló kimagasló termelési eredményt jegyeztek fel szerdán a Thorez külfejtéses bá­nyaüzemben: a visontai bányá­szok kora reggel bejelentették, hogy felszínre hozták az idei öt­milliomodik tonna szenet. Ilyen magas termelési teljesítményt ha­zánkban még egyetlen bánya sem ért el tíz hónap alatt.

Next