Népszabadság, 1974. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara­­so fillér NÉPSZABADSÁG 1974. január 3., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXII. évfolyam 1. szám - -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~------------------------------------------------ ■■ Losonicsi Pál újévi köszöntője l­osonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke január elsején a rádióban és televízióban újévi köszöntőt mon­dott. Tisztelt honfitársaim! , A hagyományokhoz illően elbú­csúztattuk az óévet, és köszön­töttük az újat. Az óesztendőnek búcsút mond­va, visszaemlékeztünk az eltelt háromszázhatvanöt napra, és el­gondolkodtunk, hogy mit is hoz számunkra ez az újabb tizenkét hónap! Mérleget készítettünk vég­zett munkánkról, hogy felkészül­tebben láthassunk idei teendőink­hez. Az országos számvetést elkészí­tette és az új feladatokat kimun­kálta pártunk Központi Bizottsá­gának novemberi tanácskozása, valamint országgyűlésünk decem­beri ülésszaka. A jól végzett munka tudatával nézhetünk, vissza 1973-ra, amely­nek során népünk a fizikai és szellemi munka minden területén becsülettel­­ helytállt. Jó ered­ménnyel zártuk ötéves tervünk­nek harmadik évét. A nemzeti jö­vedelem, az ipari és a mezőgaz­dasági termelés szintje, a munka termelékenységének alakulása meghaladja a tervezettet, és fe­lülmúlja várakozásainkat. Gazda­sági eredményeink lehetővé tették az életszínvonal — elsősorban a nagyüzemi munkásság életszínvo­nala — gyorsabb ütemű emelését, a lakásviszonyok javulását, az egészségügyi, szociális és kulturá­lis ellátás bővülését. Népünk teljesítményei kiállják az összehasonlítást a fejlettebb országokéval is. A szocialista or­szágokból érkező barátaink és a világ minden tájáról ide látoga­tók is tanúsítják ezt Ez persze nem azt jelenti, hogy gondtalan az életünk. Az elmúlt évben is az ipar korszerűsítésének problémái­val, az utóbbi évek legnagyobb aszályával, nagyarányú száj- és körömfájás által okozott kárral kellett megküzdenünk. Társadal­munk életét mégis a kiegyensú­lyozottság és a biztonságérzet jel­lemzi. Nincsenek politikai kité­rők, és nem fenyeget bennünket a tőkés világgazdaság egészét meg­rázó pénzügyi és energiaválság, az utol nem érhető áremelkedés és a nyomukban járó munkanélkü­liség mind ijesztőbb réme. Szá­munkra nem volt „kiemelkedő”, „különleges” esztendő. Munkás hétköznapok váltották egymást, a munka éve volt. Munkánknak köszönhetjük, hogy kedvezőek a feltételek nem­zetünk felemelkedését szolgáló terveink megvalósításához. El­mondhatjuk, hogy sikeresen munkálkodunk pártunk X. kong­resszusa határozatának végrehaj­tásán, a szocializmus magasabb szinten történő építésén. Lelkesítő, alkotó program ez munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk számára. A nagyobb feladatok­hoz nagyobb erővel kell hozzá­látnunk. Mindannyiunk közös erő­feszítéseivel elégíthetjük ki az egyén, a család, a kis és nagy közösség igényeit. Továbbra is csak szorgalmas munkával ér­hetjük el, hogy az eddiginél több család juthasson lakáshoz, hogy könnyebb legyen a nagycsaládo­sok sorsa és a dolgozó nők hely­zete, hogy gyermekeink élete mind tartalmasabb legyen. Azért, hogy jobban boldoguljunk, gyü­­mölcsöztetnünk kell a szocialis­ta demokráciában, milliók tevé­keny részvételében, társadalmunk egyre erősödő szocialista jellegé­ben rejlő lehetőségeket. Az óesztendőt búcsúztatva el­mondhatjuk: 1973-ban is adva volt számunkra a legfontosabb, a te­remtő, az alkotó munkához szük­séges béke. Megvalósul az a nagy­szabású, világméretű békeprog­ram, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kong­resszusa dolgozott ki: előbbre ju­tottunk a két világrendszer kap­csolatainak rendezésében, a nem­zetközi helyzet alapvető normali­zálásában. A Szovjetunió és a test­véri szocialista országok együttes erőfeszítései nyomán — a békés egymás mellett élés elve alapján — kezdenek kibontakozni az euró­pai biztonsági rendszer körvona­lai. Az elmúlt esztendőt úgy fogja számon tartani az emberiség, mint a békéért küzdő erők nagy győ­zelmeinek évét. Oly hosszú szen­vedés, hősi küzdelem és pusztítás után a vietnami nép győzelmével, az amerikai csapatok kivonulásá­val véget ért Délkelet-Ázsiában a jelen történelem hosszú és véres háborúja. És úgy tűnik, hogy egy újabb, nagyon súlyos, az egész vi­lág békéjét fenyegető válság után a Közel-Keleten is lehetőség nyílt a békés rendezés előkészítésére. Szánjanak most gondolataink a világ azon tájaira, ahol a népek­nek még tovább kell folytatniuk küzdelmüket szabadságukért, füg­getlenségükért. Köszöntjük az el­nyomás ellen harcoló chilei népet. Köszöntjük a gyarmati elnyomás ellen harcoló szabadságharcoso­kat, köszöntjük az öt világrészben küzdő haladó erőket. Nemcsak hisszük, hanem meg is vagyunk győződve, hogy a társadalmi hala­dás törvényszerű folyamatát fel­tartóztatni csak ideig-óráig lehet, megállítani pedig sohasem. Hazánk mindenkor cselekvően kivette részét a szocialista közös­ség külpolitikai tevékenységéből, a békéért folyó harcból. Lehetősé­geinkhez mérten a jövőben is mindent megteszünk a béke zálo­gának, a szocializmus erőinek tö­mörítéséért, egységének megszi­lárdításáért. Kedves barátaim! Hagyomány, hogy az új év első napja a jókívánságoké. Magam is csatlakozom ehhez a jó szokás­hoz. Szívből kívánom, hogy kísérje siker és szerencse népünk minden jó szándékú törekvését. Kívánom, hogy boldoguljon és szeretettel gondoljon a szülőhazá­ra minden becsületes, a haladást támogató magyar, bárhova vetet­te is a sors. Külön szeretettel és megbecsü­léssel köszöntöm testvéreinket, a szocializmust építő népeket Boldog és békés új esztendőt kí­vánok önöknek, egész népünknek, minden barátunknak! (MTI) A KOHÓ- ÉS GÉPIPAR 1974. ÉVI TERVÉRŐL Előnyben a gazdaságos export — 9 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikk Az átlagosnál jobban fejlődik a járműipar (Tudósítónktól.) Amint a népgazdaság 1974. évi tervében is olvasható, a gépipar fejlődésének üteme az idén némi­leg mérséklődik, s az ágazat a ta­valyi 8—9 százalékos termelésnö­vekedéssel szemben várhatóan 7—8 százalékost ér el. Ezen belül a közlekedési eszközök gyártása, a híradás- és vákuumtechnika, valamint a műszeripar fejlődése továbbra is gyorsabb lesz az átla­gosnál. A gépipari termelés növe­kedési ütemének mérséklődése összefügg azzal, hogy 1974-re a tavalyinál szerényebb — 4—6 szá­zalékos — szocialista exportnöve­kedést terveznek. Miután azonban a vállalatok ennél többre számí­tanak, a Külkereskedelmi Minisz­térium, valamint a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium az exportaján­lásokat versenyezteti, azaz előny­ben részesíti a gazdaságosság kö­vetelményeinek legjobban megfe­lelő ajánlatokat. A szocialista export növelésé­nek lehetőségét nagymértékben meghatározza a szocialista import alakulása. A vállalatok ezért a szakosítási és a kooperációs meg­állapodások keretében fokozottab­ban együtt kívánnak működni a szocialista országokkal, s a beru­házásokhoz szükséges gépek és gépi berendezések beszerzésekor is elsősorban a szocialista impor­tot kell figyelembe venniük. A gépipar jövőjét döntő módon a termékek versenyképessége és a termelés gazdaságossága határoz­za meg. Ezért nagyon lényeges műszaki fejlesztési feladat a gyártmányok minőségének javítá­sa és a technológiai rekonstruk­ció meggyorsítása. Több piacon értékesíthető, konvertálható áru­cikkek előállítására kell töreked­ni, s a beruházásoknál mindkét ágazatban előtérbe­ kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek tőkés exportképességünket is tar­tósan növelik. A gépipar dollár­elszámolású exportja a terv sze­rint 1974-ben a legkevesebb 12— 14 százalékkal növekszik. A gépiparban az idén átlagosan 3,8—4 százalékos bérfejlesztést terveznek, illetve 4—4,5 százalé­kos személyi jövedelemnöveke­déssel számolnak. A lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való zavartalan ellátá­sa érdekében a KGM egyeztette elképzeléseit a Belkereskedelmi Minisztériummal, s eddig mintegy 9 milliárd forint értékű áru szál­lításában egyeztek meg. A kohó- és gépipari vállalatok által felkí­­nált árumennyiség 21 százalékkal több a tavalyinál, változatlanul igaz azonban, hogy egyes termé­kekből (például kerékpár, kézi­­szerszám, huzal stb.) 1974-ben sem tudják hiánytalanul kielé­gíteni az igényeket. A hiányok pótlásáról exportkorlátozással és importbővítéssel igyekeznek gon­doskodni. A KGM vezetői felhív­ták a vállalatvezetők figyelmét, hogy ne csak az ellátás mennyisé­gi növelését tartsák szem előtt, hanem a minőség és a műszaki színvonal emelését is. A kohó- és gépipari tartós fogyasztási cikke­ket 1974-ben is nagyfokú árstabi­litás jellemzi majd. A kohászat termelése 1974-ben 4,5 százalékkal emelkedik. Az ágazat elsődleges célja ebben az évben a kapacitások optimális ki­használásával a belföldi igények teljes kielégítése. A kohászatban átlagosan 4,5 százalék körüli bér­fejlesztést, illetve 4,5—5 százalé­kos személyi jövedelemnöveke­dést terveznek. A kohó- és gépiparban 1973-ban lelassult a termelékenység növe­kedése. Az idei terv célul tűzi ki, hogy a termelés növekedését 85 és 90 százalékban a termelékenység növekedésével fedezze az iparág. 1974-ben mindkét ágazatban alapvető követelmény a társa­dalmi termelés hatékonyságának emelése. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítá­sát, a nem gazdaságos termelés felszámolását, törekedni kell a kapacitások jobb kihasználására és emelni kell az üzem- és mun­kaszervezés színvonalát. „BOLDOG ÚJ ÉVET?" Borúlátó elemzések az Egyesült Államok gazdasági és szociális helyzetéről ! WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Az amerikaiak az idén kérdő­jeles köszöntéseket írtak és mondtak egymásnak: happy new year? Kétkedésüket, pesszimiz­musukat a közgazdászok is meg­erősítették az új évre szóló elő­rejelzésekben. Szerintük az inflá­ció, amely tavaly békeidő-rekor­dot ért el, fokozódni fog, növek­szik a munkanélküliség, az ener­giaválság. Az elnök éppen most hagyta jóvá az üzemanyagár 25 százalé­kos és a fűtőolajár 30 százalékos emelését. Az intézkedés március 1-én lép életbe. Ezenkívül aláírt egy törvényt, amely az Egyesült Államok egész területén 88 kilo­méterre korlátozza az országúti gépjárművek sebességét. A hiány és az áremelés miatt növekszik az emberek elégedet­lensége és hitetlenkedve fogadják a hivatalos magyarázatokat a hiány okairól. Nem hiszik, hogy ha az Egyesült Államok tényle­gesen kis mértékben függ az arab olajtól miért ekkora a hiány és a zűrzavar. Mind többen ve­tik fel, hogy a helyzet oka eset­leg a kormány és a nagy olajcé­gek összejátszása azért, hogy né­hány hónapos megpróbáltatás után könnyen elfogadtathassák az áremelést. S még egy összefüggés: az idén másfél millió amerikaival több érezheti az új év szimbólumai­nak következményeit, ugyanis — a hivatalos jelentés szerint — ennyivel nőtt tavaly az Egyesült Államok lakosainak száma, amely 1974. január 1-én 211,7 millió volt. Kovács István Bízunk a vietnami nép végső győzelmében Beszélgetés dr. Nguyen Huu Thóval a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnökségének elnökével A dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány küldöttsége a közelmúltban hazánkban tartóz­kodott dr. Nguyen Huu Thónak, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­­badítási Front Központi Bizottsá­ga Elnöksége elnökének, a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány tanácsadó testülete elnö­kének vezetésével. Lapunk mun­katársa, Máté György a tárgyalá­sok befejeztével felkereste dr. Nguyen Huu Thót és megkérte, válaszoljon a szerkesztőség kér­déseire. — Megkérem, elnök úr, ismertes­se a Párizs melletti La Celle Saint- Cloudean a két vietnami fél kül­döttségei között folyó tárgyalások mérlegét . A két dél-vietnami fél ki­lenc hónap óta folyó konzultatív tanácskozása nem hozott ered­ményt. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a tanácskozás zsák­utcába került. Küldöttségünk, amelyet Nguyen Van Hieu mi­niszter vezet, e tárgyaláson elv­szerű magatartást és jó szándékot tanúsított, mindenkor igyekezett a párizsi szerződés alapján meg­találni a megfelelő álláspontot. Sok ízben tettünk ésszerű és cél­szerű javaslatokat. Ezek tartal­mát a következőkben tudom ö­sz­­szegezni: azonnal meg kell szün­tetni minden ellenségeskedést; következetesen be kell tartani a tartós és határidőhöz nem szabott tűzszünet minden pontját a tartós béke fenntartása érdekében; azonnal szabadon kell engedni minden korábban elfogott, letar­tóztatásban levő polgári sze­mélyt; azonnal és hiánytalanul biztosítani kell Dél-Vietnam la­kosságának demokratikus sza­badságjogait; meg kell alakítania nemzeti egyetértés és megbékélés országos tanácsát. A saigoni ad­minisztráció azonban nemcsak a konzultatív tanácskozásokon, de a kétoldalú katonai vegyes bizott­ságban is sorozatosan elveti ja­vaslatainkat és ezzel akadályozza, hogy Dél-Vietnamban következe­tesen végrehajtsák a tűzszünetet, szabadon bocsássák a DIFK-hez tartozó, törvénytelenül elfogott és letartóztatott polgári és katonai személyeket. A saigoni adminiszt­ráció nem biztosította a DIFK és a VDK katonai bizottságát meg­illető mentelmi jogot sem. Ezzel lehetetlenné tette a katonai ve­gyes bizottság normális működé­­sét. -7~1 (Folytatás a 3. dlölött.)

Next