Népszabadság, 1974. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJÁIG EGYE­SÜLJETEK! Am: 80 fillér NÉPSZBRDSÁG 1971. március 1., péntek Az MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXII. évfolyam 50. szám Béremelésre félmilliárd forint 1974. április elsejével hatályba lépő, jelentős munkás- és alkal­mazotti rétegeket érintő bérin­tézkedésekről döntött tegnapi ülésén a Minisztertanács. Összhangban az állami ipar és építőipar munkásainak és köz­vetlen termelésirányítóinak ta­valy márciusban megvalósított központi béremelésével, a kor­mány elrendelte, hogy az állami szektor iparon és építőiparon kí­vüli népgazdasági ágaiban ipari és építőipari tevékenységet foly­tató munkások és művezetők — szám szerint mintegy 202 ezer dolgozó — bérét központi forrás­ból kell emelni. A központi bér­emelés mértéke a rendelet által érintett ipari dolgozóknál átlago­san 7 százalék, az építőipariak­nál 5 százalék; emellett a kor­mány célszerűnek tartja, hogy a vállalati erőből végrehajtott bér­fejlesztés ezt még legalább 1 szá­zalékkal megemelje. A béremelésben minden érin­tett dolgozónak részesülnie kell, de a személyi béremelés mérté­két nem határozzák meg köz­ponti előírások, hanem a végzett munka jellege. Minősége, meny­­nyisége alapján a vállalatok ve­zetői — a szakszervezet vélemé­nyét meghallgatva — döntik el, s ezáltal biztosítják a megfelelő kereseti arányokat. A központi keretet csak az érintett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak rendelkezett a Mi­nisztertanács az állami iparban és kivitelező építőiparban dolgo­zó kisegítő alkalmazottak béré­nek emeléséről. Ez az intézkedés azokat érinti, akiket a statiszti­kai szabályok szerint az iparban kisegítő alkalmazottakként, az építőiparban egyéb alkalmazot­takként tartanak nyilván. Közé­jük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan kisfizeté­sű fizikai dolgozók is, mint pél­dául az irodatakarító személyzet, vagy a sokszorosítók dolgozói. Ér­vényes a rendelkezés az említett munkakörökben foglalkoztatott nyugdíjasokra és a részmunka­­időben dolgozókra is. Az érintet­tek bérét 5 százalékkal, de leg­alább 80 forinttal kell emelni (a részmunkaidőben foglalkoztatot­tak az emelés időarányos részét kapják.) A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosz­tásra vonatkozó irányelveket már­cius 20-ig közlik a vállalatokkal. A Minisztertanács harmadik bérintézkedése a színházak és színházi jellegű intézmények 6600 dolgozóját érinti. Nagy lehetősé­get ad a színházak és a munka­körök közti differenciálásra. Kö­telezően minimum 8 százalékos, átlagosan mintegy 15 százalékos alapbéremelést ír elő a színházi dolgozóknál (beleértve természe­tesen a színpadi és műhelyi mun­kásokat is), és jelentős összegeket biztosít arra, hogy az átlagot meghaladó mértékben díjazzák a kiemelkedő művészi teljesít­ményt, továbbá az előírtnál több­szöri fellépést. Az április elsejével életbe lépő intézkedések költségkihatása a kutatóintézeti dolgozók már ko­rábban elhatározott, de ugyan­csak ezzel a dátummal egybeeső béremelésével együtt ebben az évben félmilliárd forint. A kor­mánydöntések tervszerű lépései annak az életszínvonal-politikai programnak, amelyet a párt és a kormány 1974-re elhatározott. Sem­jén Edit Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ion Gheorghe Maurert A román harmonigt­s buda­pesti ru­min­zíuson Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és kí­sérete csütörtökön délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminiszter­helyettes, Martin Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Tóth Lajos vezérőr­nagy és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancs­noka. Ion Gheorghe Maurer és kísé­rete a Magyar Hősök Emlékmű­vének megkoszorúzása után Bu­dapest nevezetességeivel ismer­kedett. A vendégeket a városné­zésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, Roska István és Martin Ferenc. A városnézés metróutazással kezdődött. A Baross téren Da­czó József, a BKV vezérigazgató­ja és Balogh László, a metró üzemigazgatója fogadta a ven­dégeket, akik ezután egy szerel­vénnyel a Deák térig utaztak. Itt megtekintették a földalatti gyors­vasút forgalmi és energiaköz­pontját. Érdeklődéssel hallgatták az ismertetést az üzemelés kü­lönböző fázisait a vezérlőpultokon szemléltető jelzésekről, arról, hogy a szigorú menetrend előírá­sait az elmúlt évben 99,5 százalé­kos pontossággal teljesítették a szerelvények, valamint arról, hogy nagyfokú körültekintéssel és tartalékkal biztosítják a metró energiaellátását. Ezt követően a vendégek to­vábbutaztak a Batthyány térig. Utazás közben szó esett a föld­alatti üzemelésével, további út­vonalainak építésével, a főváros közlekedésében betöltött szerepé­vel kapcsolatos kérdésekről. A Batthyány téren megtekintették a szentendrei HÉV csatlakozó szint­jét. A vendégek a továbbiakban megtekintették a budapesti Má­tyás-templomot, ahol dr. Fábián János kanonok ismertette a nagy múltú templom történetét. Ezt követően a Halászbástyáról a fő­város panorámájában gyönyör­ködtek, közben a lakásépítések­ről, a városrekonstrukcióról be­szélgetett a román kormányfő a fővárosi tanács elnökével. A vá­rosnézés a Budapesti Történeti Múzeumban fejeződött be, ahol dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik meg­tekintették „A középkori királyi palota” kiállítást. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütör­tökön délelőtt a Központi Bizott­ság székházában fogadta Ion Gheorghe Maurert. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt dr. Tímár Mátyás, Roska István, Martin Ferenc, illetve Virgil Trofin, a Román Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Cornel Pacoste külügyminiszter-helyettes és Ioan Cotoi, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. Fock Jenő csütörtökön ebédet adott Ion Gheorghe Maurer tisz­teletére az Országház Vadászter­mében. Részt vett az ebéden Fehér La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter, dr. Hornos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pója Frigyes külügyminiszter, Szépvölgyi Zol­tán, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a politikai élet több más veze­tő személyisége. Az ebéden részt vettek a román kormányfő kísé­retének tagjai is. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Ion Ghe­orghe Maurer pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csü­törtökön délután az Országház­ban fogadta Ion Gheorghe Mau­rert. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Roska István, Martin Ferenc, illetve Virgil Trofin, Cornel Pacoste és Ioan Cotot. Kádár János fogadja Ion Gheorghe Maurert. MAI SZÁMUNKBAN: Ülést tartott a Minisztertanács (3. oldal.) Törökország Középbal kormányzat (4. oldal.) Harkány Gyógyhelyet is — strandot is (4—5. oldal.) A biztonság — közügy (5. oldal.) A nyersolajtól a pulóverig 1. Egy kis kémia (6. oldal.) Harmincegy csata hőse (6. oldal.) Könyvszemle (7. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) Pompidou március 12-én utazik Moszkvába Georges Pompidou francia köz­­társasági elnök március 12. és 13-án látogatást tesz a Szovjet­unióban, hogy találkozzék Leo­­nyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárával. (TASZSZ) Plenáris ülés Bécsben Bécsben a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások csütörtöki plenáris ülé­sén, a kanadai küldöttség veze­tője, George K. Grande fejtette ki kormányának álláspontját. Az ülésről szokás szerint nem adtak ki közleményt. (MTI) Befejeződött Moszkvában a KGST végrehajtó bizottságának 66. ülésszaka végeztek a tagországok együttmű­ködésének tökéletesítése és elmé­lyítése, a program megvalósítása érdekében. A résztvevők tervbe vették az integráció elmélyítését a villa­­mosenergia-termelésben. Az ér­dekelt európai KGST-országok megállapodtak, hogy közösen vesznek részt a Vinnyica (Ukraj­na) és Albertirsa (Magyarország) között létesítendő 750 kilovoltos távvezeték felépítésében. A nem­zetközi távvezeték a Szovjetunió európai részének egységes ener­giarendszerét kapcsolja össze az európai KGST-országok egyesí­tett energiarendszereivel. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a KGST villamosener­­gia-ügyi állandó bizottságának je­lentését az energetika fejlődésé­nek távlatairól a KGST-országok­­­ban és Jugoszláviában. Számítá­sok szerint ezekben az országok­ban 1971—1980 között a villamos­­energia-termelés mintegy kétsze­resére, 1990-ig pedig ismét két­szeresére növekszik. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST titkárságának azt a javaslatát, amely a hűtő­ipari felszerelések tervezésében és gyártásában meglevő speciali­­záció és kooperáció fejlesztését indítványozza. Tervbe vették — egyebek között —, hogy a követ­kező években új hűtőházakat és hűtőkonténereket gyártanak. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a szintetikusfesték- és szervesfél­termék-gyártási kapa­citások fejlesztésével és bővítésé­vel összefüggő javaslatokat, va­lamint azt az indítványt, amely Nemzetközi Vegyiszál Gazdasági Egyesülés létrehozását (Interhim­­volokno) célozza. (TASZSZ) Csütörtökön Moszkvában befe­jeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának ülésszaka, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia képviselői vettek részt. Az ülésről kiadott közle­mény megállapítja: A végrehajtó bizottság felmérte a KGST-tagállamok együttműkö­désének eredményeit az 1971-ben elfogadott komplex szocialista gazdasági integrációs program tel­jesítésében. A KGST szervei nagy­szabású és eredményes munkát Sokoldalú diplomáciai tevékenység az arab fővárosokban Gromiko Damaszkuszban a szíriai vezetőkkel találkozott A sokoldalú közel-keleti diplo­máciai tevékenységből kiemelke­dik Gromiko szovjet külügymi­niszter damaszkuszi tárgyalásai a szíriai vezetőkkel. Kairóban be­jelentették, hogy Egyiptom hely­reállítja a diplomáciai kapcsola­tait az Egyesült Államokkal. A Damaszkuszban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter csütörtökön találkozott és megbeszélést folytatott Hafez Asszad szíriai elnökkel, Mahmud al-Ajubi miniszterelnökkel, va­lamint Abdel Halim Khaddam miniszterelnök-helyettessel, kül­ügyminiszterrel — jelenti Da­­maszkuszból a TASZSZ. A találkozón részletesen és sokoldalúan megvitatták a kétol­dalú kapcsolatokat, továbbá a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti helyzet rendezésére. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben zajlott le. Anvar Szadat egyiptomi elnök a Kairóba érkezett Kissinger amerikai külügyminiszterrel foly­tatott megbeszéléseinek befejez­tével csütörtökön bejelentette: Egyiptom és az Egyesült Álla­mok úgy határozott, hogy helyre­állítja a diplomáciai kapcsolato­kat — közli kairói hírében az AFP. Szadat elnök egyúttal közölte, hogy kairói látogatásra hívta meg Richard Nixont. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet kérésére Szadat hozzá­járult, hogy a múlt decemberi ró­mai repülőtéri merénylet öt tet­tesét Kuvaitból Egyiptomba szál­lítsák — írja csütörtökön az Al Ahram. Bagdadból jelenti az INA ira­ki hírügynökség: Hasszán al-Bakr iraki elnök fogadta alelnö­­két, Szadam Husszein Takritit, az iraki Baath-párt főtitkárhelyet­tesét, aki az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány meghívására tett baráti látogatá­sának befejeztével szerdán tért haza a szovjet fővárosból. Hivatalos bagdadi bejelentés szerint Irak és az NSZK úgy ha­tározott, hogy nagyköveti szin­ten helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat.

Next