Népszabadság, 1974. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
1974. március 9., szombat NÉPSZABADSÁG Borsod megyei tervek az elmaradott területek fejlesztésére Településeket vonnak össze — Iskolák, utak, üzletek Az eltérő természeti adottságok és a gyárak térbeli elhelyezkedésének aránytalanságai miatt rendkívül szélsőséges Borsod megyében azegyes területrészek gazdasági fejlettsége. A nagyipari központok a Sajó völgyében összpontosultak. Itt található a megye állóeszköz-állományának a 90 százaléka. A területileg igen kiterjedt három nagy járásban — az encsi, a sátoraljaújhelyi és a mezőcsáti— viszont az állóeszközök 0,8, az iparban foglalkoztatottaknak pedig mindössze a két százaléka található. Borsod gazdaságilag elmaradt területein 178 településen 145 ezren élnek a megyei átlagtól alacsonyabb életszínvonalon (ebből 124 apró faluban 72 ezer ember lakik). A kedvezőtlen körülmények hatására a hat elmaradt területről — Bodrogköz, Hegyköz, Hernádvölgy, Cserehát, Bódvavölgy, D Dél- Borsod — 1960 és 1970 között több mint negyvenezren vándoroltak el. Ezeken a területeken még ma is aránytalanul kevés a szakember. A lakosság iskolázottsága is jóval kisebb az átlagosnál: egyes területrészeken a nyolc általános iskolát el nem végzettek aránya eléri a lakosság 80 százalékát. A helyzet javítására a Borsod megyei tanács tavaly alapos tanulmányokat készített, nemrég pedig végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta meg a teendőket. A határozat, amely hosszabb távra szabja meg a fejlesztést, jelentős anyagi támogatást szavazott meg e célra, és hangsúlyozta a széles körű megyei összefogás szükségességét. A gazdaságilag elmaradt területek fejlesztésében meghatározó szerepe van a vonzáskörzeti központoknak, ezért azok támogatására ezentúl megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Ilyen központok közül az erőteljesebb fejlesztésre 14 települést jelöltek ki, s ezeknél mérsékeltebben, de ugyancsak kiemelten további 26 helységet fejlesztenek. Az elvándorlás következtében Borsod megye egyes területei, települései rendkívül elnéptelenedtek. Ezért 68 olyan települést jelölt meg a megyei tanács, amelyeket távlatban jelentőségükben csökkenőnek és majdan megszűnőknek minősített, több helységet pedig a közigazgatás javítása végett összevonnak. Egyes nagyobb helységekre — Encsre, Sárospatakra, Szendrőre, Bódvaszilasra —, ahol sokan várnak munkára, ipari üzemeket telepítenek. Ez azért is jelentős, mert például Encs vonzáskörzetébe 67, Szendrő—Bódvaszilaséba 35, Sárospatakéba pedig 15 település tartozik. A fejlesztésbe bevont településeken jelentős kedvezményeket adnak a magánerőből építkezőknek, s fejlesztik az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közigazgatás színvonalát. Megteremtik valamennyi vonzáskörzeti központban az alsó fokú oktatás feltételeit, s e célból iskolákat, diákotthonokat építenek. Eddig sok gondot okozott a gazdaságilag elmaradott és aprófalvas területeken a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások gyengesége. E helyzeten a többi között vegyes boltok létesítésével fognak változtatni. További segítségként javítják a tömegközlekedési lehetőségeket, bővítik a járműparkot, korszerűsítik az úthálózatot. „ M. P. Gy. SZOLNOK MEGYE: Olcsóbb lakások a nagycsaládosoknak Szolnok megyében megvizsgálták, hogy a jelenleg épülő bérházi lakástípusok miként elégítik ki a több gyermekes nagy családok igényeit. Megállapították, hogy a lakások méretei általában kicsinyek, a költségek viszont magasak. Az új lakásokba költözők éppen a lakások szűk méretei miatt kénytelenek a régi, még használható bútoraiktól megválni, újat vásárolni. Emeli a családok kiadásait a központi fűtésű, illetve a gázfűtésű házak nagyobb lakbére is. A vizsgálat tapasztalatai után a megyei pártbizottság és a tanács kezdeményezte, hogy tervezzenek és építsenek — egyelőre kísérleti jelleggel — új típusú, nagyobb lakásokat, amelyek jobban alkalmazkodnak a több gyermekes családok igényeihez. Egy-egy lakás-ban nagyméretű konyhát, egy nagyméretű szobát és több kisebb szobát alakítanak ki. A lakók — igényeik szerint — olajjal vagy szénnel fűthetnek, s így elmarad a családi költségvetést alaposan terhelő központi vagy gázfűtés. A beépített szekrényeket is elhagy- ják, így a lakáshoz jutó családok saját bútoraikat is használhatják. Az előzetes számvetés szerint ezek a lakások körülbelül 25 százalékkal olcsóbban építhetők meg, mint az eddigiek. KÉT ÚJ KIÁLLÍTÁS Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas kiváló szobrászművész életmű-kiállítása nyílt meg pénteken a budapesti Történeti Múzeumban. A művész mintegy 130 szobra és 40 érme látható a tárlaton, amelyet április 7-ig lehet megtekinteni. Ugyancsak tegnap nyílt meg a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai kiállítótermében Hübner Aranka kárpitkiállítása, amely a művész legújabb munkáit is bemutatja. A tárlat március 24-ig lesz nyitva. Fosztogató huligáitada került a bíróság elé (Tudósítónktól.) Rablás, erőszakos nemi közösülés, zsarolás, orgazdaság, közveszélyes munkakerülés és más cselekmények miatt adott ki vádiratot a fővárosi főügyészség Zsember László (alvilági nevén Dévisz), Tabak Imre (Artista) és további öt társuk ellen. Zsember jelenleg más ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti, Tabak előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon, védekeznek. A fiatalemberekből álló veszedelmes banda bűncselekménysorozatát tavaly tavasszal kezdte. A belvárosi Egyetem eszpresszóban megismerkedtekegy fiatal lánnyal, akit azzal az ürüggyel csaltak el, hogy a Normafa étteremben majd megvacsoráznak. A vádirat megállapításai szerint a hűvösvölgyi villamosvégállomás előtt becsalták az erdőbe, bántalmazták, majd megerőszakolták. Brutális bántalmazások után hasonlóképpen jártak el egy másik áldozatukkal, alát a Kerepesi úton támadtak meg. Több alkalommal szerencsétlen áldozataik értékeit is magukhoz vették, ittas férfiakat raboltak ki, zálogcédulát loptak, személyi igazolványt szereztek és használtak fel, egyik ismerősük lakásáról pedig több ezer forint értékű magnót, zsebrádiót, órát loptak, valamint készpénzt tulajdonítottak el. Az ügyet a Pesti Központierületi Bíróság tárgyalja. A serfözők már készülnek Szentesre Tervezik az új gyárat — Lehetne 1979 előtt? (Tudósítónktól.) Nincs semmi baj a címek körül, mert igaz, hogy még csak most tervezik a leendő szentesi sörgyárat, de az is igaz, hogy a serfözők már készülnek, mert húsz szentesi és környékbeli gyerek jelentkezett szakközépiskolába, hogy majdan mester legyen az új gyárban. A söripari szakemberek dédelgetett terve az új gyár építése az Alföldön, mindenekelőtt a Tiszántúlon. Magyarország mindegyik sörgyára a Pécs—Miskolc ipari tengelytől északra, északnyugatra található, s ha a sörtől nem is, de a gyárak elhelyezésétől félrebillen ebben az ügyben az ország. E látszólag kedélyes megállapítás mögött kellemetlen jelenségek találhatók, például: tetemes fuvarköltség (a sör utaztatása fél országon át), vagy a tiszántúli területek ebből adódó, átlagosnál is rosszabb ellátása. Szentes és a söripar frigye is régen érik; a hatvanas években már fúrtak itt három próbakutat sörgyárra gondolva, de ezeknek csak a város, a vízmű vette végül is hasznát, mert nem volt pénz egyszerre két sörgyár — a borsodi és a szentesi — felépítésére. Néhány hónappal ezelőtt azonban — a sörivók legnagyobb örömére — döntöttek: 1975-ben Szentesen hozzá kell kezdeni egy évente 1,2 millió hektoliter sört főző új gyár építéséhez. A jóváhagyás kétlépcsős, egyelőre az Állami Tervbizottság 40 millió forintot engedélyezett a kiviteli tervek készítésére, és 1,5 milliárd forintban határozta meg a várható költségeiket. A beruházási program, a költségjavaslat az év közepére készül el, és akkor döntenek majd arról is, hogy a költségekből mennyi lesz a költségvetési juttatás, mennyi a hitel, és milyen öszszeget visel a beruházó, a Söripari Vállalatok Trösztje. A Pécsi Tervező Vállalat — az Élelmezésipari Tervező Vállalattal együttműködve — már készíti a terveket. Az új gyár egyötödével növeli a hazai sörtermelést, kétszer akkora lesz, mint a pécsi vagy a kanizsai sörgyár, és ugyanakkora, mint a jelenlegi „kis királyfi”, a borsodi. Ez utóbbitól csupán annyiban tér el, hogy Szentesen nem épül malátagyár, nemcsak amiatt, mert a meleg szentesi artézi vízzel drága dolog malátát készíteni, hanem elsősorban azért, hogy a hűvösebb vidéken termesztett tavaszi árpát ne kelljen feleslegesen utaztatni. Nem véletlenül említettük a vizet, hiszen köztudott, hogy ez a sörgyártás egyik legfontosabb „nyersanyaga”. A gyár leendő helyén már folynak is a víz minőségét és mennyiségét meghatározó kútfúrások, hisz a gyár több vizet használ fel, mint az egész város, ellátására tehát önálló vízmű épül. Hamarosan hozzálátnak két 28 lakásos házgyári épület emeléséhez is, amelyek munkásszállásként kezdik, majd készenléti lakásként folytatják pályafutásukat. Az Állami Tervbizottság a jóváhagyáskor felhívta a tröszt figyelmét, hogy keresse az építési idő lerövidítésének lehetőségét. Ennek megfelelően kötöttek szocialista szerződést például a DIGÉP-pel arra, hogy már a tervezés idején együttműködnek, az egyedi berendezések terveit a gyár termelési lehetőségeinek figyelembevételével készítik, hogy a megrendelés után vitáik már ne hátráltassák a munkát. A tröszt más vállalatokkal is hasonló szocialista szerződést készít elő, megbízásából a Komplex Külkereskedelmi Vállalat pedig összegyűjti a külföldi ajánlatokat a hidroautomatikus főzőberendezés és a nagy teljesítményű palackozó gépsorok szállítására, hogy közülük a legkedvezőbbet választhassák. Az Orosházi Üveggyár építésének befejeztével a sörgyárat is építő 31-es Állami Építővállalatnak kedvező lenne, ha átvonulhatna Szentesre, igyekeznek tehát őket is mihamarabb munkához juttatni. Az eddig rendelkezésre álló idő, és nem utolsósorban a kétlépcsős jóváhagyás előnyeinek köszönhető, hogy az első lépéseknél az egyik legjobban előkészített egyedi nagyberuházásnak ígérkezik a szentesi sörgyár építése. Ha az előnyt megőrzik, sőt, növelik, 1978. december 31. előtt is az üzletekbe kerülhet a szentesi világos. És ez a dátum nemcsak a sörkedvelőknek, hanem az országnak is jelentős. Mert az igaz, hogy három évnél hamarabb megtérül az országnak a sörgyár építése, de nem mindegy, hogy mikor kezdődik el ez a három év, a törlesztés időszaka. Új vasúti híd épül Murakeresztúr és Kotomba között (Tudósítónktól.) A második világháború után a felrobbantott murakeresztúri vas ,úti híd helyett egy már máshol is használt vasszerkezettel ideiglenes vasúti híd épült a Murán a régi roncsok mellett. Az egyre nagyobb forgalmat lebonyolító vas- , útvonalon most szükségessé vált az amúgy is elöregedett, kis teherbírású ideiglenes híd helyett egy új vasúti híd építése Murakeresztúr és a Mura túlpartján levő jugoszláv határállomás, Kotoriba között. A háromnyílásos, kétpilléres, 170 méter hosszú vasúti hidat közösen építjük fel. A megállapodások szerint mi készítjük el az alépítményt, míg a jugoszláv állam építteti meg a vasszerkezetet és az átvezető vasúti pályát. Az alapépítményt a Hídépítő Vállalat építi. Két hídfőt már felépített, s hamarosan elkészül a jugoszláv oldalon levő pillér is. Az új vasúti hidat, amely a régi felrobbantott helyén épül, a jövő év elején adják át a forgalomnak. Ezzel az építkezéssel egyidejűleg korszerűsítik a nagy tranzitforgalmú murakeresztúri vasútállomást is. Közlekedési baleset Németh Sándor 64 éves nyugdíjas, budapesti lakos a XIII. kerületi Árpád-híd és Váci út kereszteződésében levő kijelölt gyalogos-átkelőhelyen személygépkocsival elütötte Peredi Ilona 79 éves nyugdíjas, Peredi Jánosné 65 éves nyugdíjas és Székely Mihályné 66 éves nyugdíjas, budapesti lakosokat. Peredi Ilonát súlyos, a másik két személyt könnyebb sérülésekkel szállították a mentők kórházba. Németh ellen eljárás indult. Hűvös idő Kelet-Európa felett az ismét megerősödő magas nyomású légköri képződmény újabb hűvös és száraz légtömegeket szállít szárazföldünk középső területei fölé. Ugyanakkor a Földközi-tenger felől még enyhe, párás léghullámok áramlanak az Alpok és a Balkán félsziget fölé. Ezeken a területeken, valamint a Fekete-tenger térségében napközben többfelé havazott. Európa nagy részén a legmagasabb nappali hőmérséklet a sok felhő, tehát a napsütés hiánya miatt nem éri el az évszaknak megfelelő szintet. Hazánkban pénteken a nap első felében, főként a Dunántúlon és a délkeleti megyékben többfelé havazott. A déli óráktól kezdve már csupán a déli határszél néhány helyéről jelentettek havas esőt, gyenge esőt. Helyenként élénk volt az északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet kora délután általában 2—7 fok között alakult. A következő 24 órában a Kárpátmedence időjárását az Északi-Kárpátokon keresztül érkező hűvös jégtömegek határozzák meg. Várható időjárás ma estig: Túlnyomórészt erősen felhős, párás idő, szórványos, kisebb havazással, havas esővel, esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő északkeleti, keleti szél. Várható legmagasabb hőmérséklet 3—3 fok között. A Duna vízállása pénteken Budapestnél 224 centiméter volt, mára 235 centiméter várható. Háztartási gépek bemutatója Pénteken megnyílt az a kiállítás, amelyen több mint 30 kohó- és gépipari vállalat mutatja be a háziasszonyok munkáját megkönnyítő tartós fogyasztási cikkeit. A Háztartás ’74 címmel, a VIII. kerületi Rákóczi út 57/b szám alatt megnyílt kiállítást március 17-ig tekintheti meg a nagyközönség. A Háztartás '74 kiállítás egy részlete. (Bánhalmi János felvétele.)