Népszabadság, 1974. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

1974. március 9., szombat NÉPSZABADSÁG Borsod megyei tervek az elmaradott területek fejlesztésére Településeket vonnak össze — Iskolák, utak, üzletek Az eltérő természeti adottsá­gok és a gyárak térbeli elhelyez­kedésének aránytalanságai miatt rendkívül szélsőséges Borsod me­gyében az­­egyes területrészek gazdasági fejlettsége. A nagy­ipari központok a Sajó völgyében összpontosultak. Itt található a megye állóeszköz-állományának a 90 százaléka. A területileg igen kiterjedt há­rom nagy járásban — az encsi, a sátoraljaújhelyi és a mezőcsáti­­— viszont az állóeszközök 0,8, az iparban foglalkoztatottaknak pe­dig mindössze a két százaléka ta­lálható. Borsod gazdaságilag el­maradt területein 178 településen 145 ezren élnek a megyei átlagtól alacsonyabb életszínvonalon (eb­ből 124 apró faluban 72 ezer em­ber lakik). A kedvezőtlen körülmények ha­tására a hat elmaradt területről — Bodrogköz, Hegyköz, Hernád­­völgy, Cserehát, Bódvavölgy, D Dél- Borsod — 1960 és 1970 között több mint negyvenezren vándo­roltak el. Ezeken a területeken még ma is aránytalanul kevés a szakember. A lakosság iskolázott­sága is jóval kisebb az átlagos­nál: egyes területrészeken a nyolc általános iskolát el nem végzet­tek aránya eléri a lakosság 80 százalékát. A helyzet javítására a Borsod megyei tanács tavaly alapos ta­nulmányokat készített, nemrég pedig végrehajtó bizottsági ülé­sen tárgyalta meg a teendőket. A határozat, amely hosszabb távra szabja meg a fejlesztést, jelentős anyagi támogatást szavazott meg e célra, és hangsúlyozta a széles körű megyei összefogás szüksé­gességét. A gazdaságilag elmaradt terü­letek fejlesztésében meghatározó szerepe van a vonzáskörzeti köz­pontoknak, ezért azok támogatá­sára ezentúl megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Ilyen köz­pontok közül az erőteljesebb fej­lesztésre 14 települést jelöltek ki, s ezeknél mérsékeltebben, de ugyancsak kiemelten további 26 helységet fejlesztenek. Az elvándorlás következtében Borsod megye egyes területei, te­lepülései rendkívül elnéptelened­tek. Ezért 68 olyan települést je­lölt meg a megyei tanács, ame­lyeket távlatban jelentőségükben csökkenőnek és majdan megszű­nőknek minősített, több helységet pedig a közigazgatás javítása vé­gett összevonnak. Egyes nagyobb helységekre — Encsre, Sárospatakra, Szendrőre, Bódvaszilasra —, ahol sokan vár­nak munkára, ipari üzemeket te­lepítenek. Ez azért is jelentős, mert például Encs vonzáskörze­tébe 67, Szendrő—Bódvaszilaséba 35, Sárospatakéba pedig 15 tele­pülés tartozik. A fejlesztésbe be­vont településeken jelentős ked­vezményeket adnak a magánerő­ből építkezőknek, s fejlesztik az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közigazgatás színvonalát. Meg­teremtik valamennyi vonzáskör­zeti központban az alsó fokú ok­tatás feltételeit, s e célból iskolá­kat, diákotthonokat építenek. Eddig sok gondot okozott a gazdaságilag elmaradott és apró­falvas területeken a kereskedel­mi ellátás és a lakossági szolgál­tatások gyengesége.­ E helyze­ten a többi között vegyes boltok létesítésével fognak változtatni. További segítségként javítják a tömegközlekedési lehetőségeket, bővítik a járműparkot, korszerű­sítik az úthálózatot. „ M. P. Gy. SZOLNOK MEGYE: Olcsóbb lakások a nagycsaládosoknak Szolnok megyében megvizsgál­ták, hogy a jelenleg épülő bérházi lakástípusok miként elégítik ki a több gyermekes nagy családok igé­nyeit. Megállapították, hogy a la­kások méretei általában kicsinyek, a költségek viszont magasak. Az új lakásokba költözők éppen a la­kások szűk méretei miatt kényte­lenek a régi, még használható bú­toraiktól megválni, újat vásárol­ni. Emeli a családok kiadásait a központi fűtésű, illetve a gázfűtésű házak nagyobb lakbére is. A vizsgálat tapasztalatai után a megyei pártbizottság és a tanács kezdeményezte, hogy tervezzenek és építsenek — egyelőre kísérleti jelleggel — új típusú, nagyobb la­kásokat, amelyek jobban alkal­mazkodnak a több gyermekes csa­ládok igényeihez. Egy-egy lakás-­­­ban nagyméretű konyhát, egy nagyméretű szobát és több kisebb szobát alakítanak ki. A lakók — igényeik szerint — olajjal vagy szénnel fűthetnek, s így elmarad a családi költségvetést alaposan ter­helő központi vagy gázfűtés. A beépített szekrényeket is elhagy-­­ ják, így a lakáshoz jutó családok­­ saját bútoraikat is használhatják.­­ Az előzetes számvetés szerint­­ ezek a lakások körülbelül 25 szá­zalékkal olcsóbban építhetők meg,­­ mint az eddigiek. KÉT ÚJ KIÁLLÍTÁS Mikus Sándor kétszeres Kos­­suth-díjas kiváló szobrászművész életmű-kiállítása nyílt meg pén­teken a budapesti Történeti Mú­zeumban. A művész mintegy 130 szobra és 40 érme látható a tár­laton, amelyet április 7-ig lehet megtekinteni. Ugyancsak tegnap nyílt meg a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te Dorottya utcai kiállítótermé­ben Hübner Aranka kárpitkiál­lítása, amely a művész legújabb munkáit is bemutatja. A tárlat március 24-ig lesz nyitva. Fosztogató huligáitada került a bíróság elé (Tudósítónktól.) Rablás, erőszakos nemi közö­sülés, zsarolás, orgazdaság, köz­veszélyes munkakerülés és más cselekmények miatt adott ki vád­iratot a fővárosi főügyészség Zsember László (alvilági nevén Dévisz), Tabak Imre (Artista) és további öt társuk ellen. Zsember jelenleg más ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti, Tabak előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon, véde­keznek. A fiatalemberekből álló vesze­delmes banda bűncselekmény­sorozatát tavaly tavasszal kezdte. A belvárosi Egyetem eszpresszó­ban megismerkedtek­­egy fiatal lánnyal, akit azzal az ürüggyel csaltak el, hogy a Normafa étte­remben majd meg­vacsoráznak. A vádirat megállapításai szerint a hűvösvölgyi villamosvégállomás előtt becsalták az erdőbe, bántal­mazták, majd megerőszakolták. Brutális bántalmazások után ha­sonlóképpen jártak el egy másik áldozatukkal, alát a Kerepesi úton támadtak meg. Több alkalommal szerencsétlen áldozataik értékeit is magukhoz vették, ittas férfia­kat raboltak ki, zálogcédulát lop­tak, személyi igazolványt szerez­tek és használtak fel, egyik isme­rősük lakásáról pedig több ezer forint értékű magnót, zsebrádiót, órát loptak, valamint készpénzt tulajdonítottak el. Az ügyet a Pesti Központi­­­e­­rü­leti Bíróság tárgyalja. A serfözők már készülnek Szentesre Tervezik az új gyárat — Lehetne 1979 előtt? (Tudósítónktól.) Nincs semmi baj a címek körül, mert igaz, hogy még csak most tervezik a leendő szentesi sörgyá­rat, de az is igaz, hogy a serfözők már készülnek, mert húsz szentesi és környékbeli gyerek jelentkezett szakközépiskolába, hogy majdan mester legyen az új gyárban. A söripari szakemberek dédel­getett terve az új gyár építése az Alföldön, mindenekelőtt a Tiszán­túlon. Magyarország mindegyik sörgyára a Pécs—Miskolc ipari tengelytől északra, északnyugatra található, s ha a sörtől nem is, de a gyárak elhelyezésétől félrebillen ebben az ügyben az ország. E látszólag kedélyes megállapí­tás mögött kellemetlen jelenségek találhatók, például: tetemes fu­varköltség (a sör utaztatása fél országon át), vagy a tiszántúli te­rületek ebből adódó, átlagosnál is rosszabb ellátása. Szentes és a söripar frigye is régen érik; a hat­vanas években már fúrtak itt há­rom próbakutat sörgyárra gon­dolva, de ezeknek csak a város, a vízmű vette végül is hasznát, mert nem volt pénz egyszerre két sör­gyár — a borsodi és a szentesi — felépítésére. Néhány hónappal ezelőtt azon­ban — a sörivók legnagyobb örö­mére — döntöttek: 1975-ben Szen­tesen hozzá kell kezdeni egy éven­te 1,2 millió hektoliter sört főző új gyár építéséhez. A jóváhagyás kétlépcsős, egyelőre az Állami Tervbizottság 40 millió forintot engedélyezett a kiviteli tervek ké­szítésére, és 1,5 milliárd forint­ban határozta meg a várható költ­ségeiket. A beruházási program, a költségjavaslat az év közepére ké­szül el, és akkor döntenek majd arról is, hogy a költségekből mennyi lesz a költségvetési jutta­tás, mennyi a hitel, és milyen ösz­­szeget visel a beruházó, a Söripari Vállalatok Trösztje. A Pécsi Tervező Vállalat — az Élelmezésipari Tervező Vállalat­tal együttműködve — már készíti a terveket. Az új gyár egyötödével növeli a hazai sörtermelést, két­szer akkora lesz, mint a pécsi vagy a kanizsai sörgyár, és ugyanakko­ra, mint a jelenlegi „kis királyfi”, a borsodi. Ez utóbbitól csupán annyiban tér el, hogy Szentesen nem épül malátagyár, nemcsak amiatt, mert a meleg szentesi ar­tézi vízzel drága dolog malátát ké­szíteni, hanem elsősorban azért, hogy a hűvösebb vidéken termesz­tett tavaszi árpát ne kelljen fe­leslegesen utaztatni. Nem véletlenül említettük a vi­zet, hiszen köztudott, hogy ez a sörgyártás egyik legfontosabb „nyersanyaga”. A gyár leendő he­lyén már folynak is a víz minő­ségét és mennyiségét meghatáro­zó kútfúrások, hisz a gyár több vi­zet használ fel, mint az egész vá­ros, ellátására tehát önálló víz­mű épül. Hamarosan hozzálátnak két 28 lakásos házgyári épület emeléséhez is, amelyek munkás­­szállásként kezdik, majd készen­léti lakásként folytatják pályafu­tásukat. Az Állami Tervbizottság a jó­váhagyáskor felhívta a tröszt fi­gyelmét, hogy keresse az építési idő lerövidítésének lehetőségét. Ennek megfelelően kötöttek szo­cialista szerződést például a DI­­GÉP-pel arra, hogy már a terve­zés idején együttműködnek, az egyedi berendezések terveit a gyár termelési lehetőségeinek fi­gyelembevételével készítik, hogy a megrendelés után vitáik már ne hátráltassák a munkát. A tröszt más vállalatokkal is hasonló szocialista szerződést ké­szít elő, megbízásából a Komplex Külkereskedelmi Vállalat pedig összegyűjti a külföldi ajánlatokat a hidroautomatikus főzőberende­zés és a nagy teljesítményű pa­lackozó gépsorok szállítására, hogy közülük a legkedvezőbbet választhassák. Az Orosházi Üveg­gyár építésének befejeztével a sörgyárat is építő 31-es Állami Építővállalatnak kedvező lenne, ha átvonulhatna Szentesre, igye­keznek tehát őket is mihamarabb munkához juttatni. Az eddig rendelkezésre álló idő, és nem utolsósorban a két­lépcsős jóváhagyás előnyeinek köszönhető, hogy az első lépések­nél az egyik legjobban előkészí­tett egyedi nagyberuházásnak ígérkezik a szentesi sörgyár épí­tése. Ha az előnyt megőrzik, sőt, növelik, 1978. december 31. előtt is az üzletekbe kerülhet a szentesi világos. És ez a dátum nemcsak a sörkedvelőknek, hanem az or­szágnak is jelentős. Mert az igaz, hogy három évnél hamarabb meg­térül az országnak a sörgyár épí­tése, de nem mindegy, hogy mikor kezdődik el ez a három év, a tör­lesztés időszaka. Új vasúti híd épül Murakeresztúr és Kotom­ba között (Tudósítónktól.) A második világháború után a felrobbantott murakeresztúri vas­ ,­úti híd helyett egy már máshol is­­ használt vasszerkezettel ideigle­nes vasúti híd épült a Murán a régi roncsok mellett. Az egyre na­gyobb forgalmat lebonyolító vas- , útvonalon most szükségessé vált az amúgy is elöregedett, kis te­herbírású ideiglenes híd helyett egy új vasúti híd építése Murake­­resztúr és a Mura túlpartján levő jugoszláv határállomás, Kotoriba között. A háromnyílásos, kétpillé­­res, 170 méter hosszú vasúti hidat közösen építjük fel. A megállapo­dások szerint mi készítjük el az alépítményt, míg a jugoszláv ál­lam építteti meg a vasszerkezetet és az átvezető vasúti pályát. Az alapépítményt a Hídépítő Vállalat építi. Két hídfőt már fel­épített, s hamarosan elkészül a jugoszláv oldalon levő pillér is. Az új vasúti hidat, amely a régi felrobbantott helyén épül, a jövő év elején adják át a forgalomnak. Ezzel az építkezéssel egyidejű­leg korszerűsítik a nagy tranzit­­forgalmú murakeresztúri vasút­állomást is. Közlekedési baleset Németh Sándor 64 éves nyug­díjas, budapesti lakos a XIII. ke­rületi Árpád-híd és Váci út ke­reszteződésében levő kijelölt gya­logos-átkelőhelyen személygépko­csival elütötte Peredi Ilona 79 éves nyugdíjas, Peredi Jánosné 65 éves nyugdíjas és Székely Mihályné 66 éves nyugdíjas, budapesti lakoso­kat. Peredi Ilonát súlyos, a másik két személyt könnyebb sérülések­kel szállították a mentők kórház­ba. Németh ellen eljárás indult. Hűvös idő Kelet-Európa felett az ismét megerősödő ma­gas nyomású légköri képződmény újabb hű­vös és száraz légtöme­geket szállít szárazföl­dünk középső területei fölé. Ugyanakkor a Földközi-tenger felől még enyhe, párás lég­hullámok áramlanak az Alpok és a Balkán fél­sziget fölé. Ezeken a területeken, valamint a Fekete-tenger térségé­ben napközben többfe­lé havazott. Európa nagy részén a legma­gasabb nappali hőmér­séklet a sok felhő, te­hát a napsütés hiánya miatt nem éri el az év­szaknak megfelelő szin­tet. Hazánkban pénteken a nap első felében, fő­ként a Dunántúlon és a délkeleti megyékben többfelé havazott. A déli óráktól kezd­ve már csupán a déli határszél né­hány helyéről jelentettek havas esőt, gyenge esőt. Helyenként élénk volt az északkeleti, keleti szél. A hőmérsék­let kora délután általában 2—7 fok között alakult. A következő 24 órában a Kárpát­medence időjárását az Északi-Kárpá­tokon keresztül érkező hűvös jégtö­­megek határozzák meg. Várható időjárás ma estig: Túlnyomórészt erősen felhős, párás idő, szórványos, kisebb havazással, havas esővel, esővel. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő északkeleti, keleti szél. Várható legmagasabb hőmérsék­let 3—3 fok között. A Duna vízállása pénteken Buda­pestnél 224 centiméter volt, mára 235 centiméter várható. ­ Háztartási gépek bemutatója Pénteken megnyílt az a kiál­lítás, amelyen több mint 30 kohó- és gépipari vállalat mutatja be a háziasszonyok munkáját meg­könnyítő­ tartós fogyasztási cik­keit. A Háztartás ’74 címmel, a VIII. kerületi Rákóczi út 57/b szám alatt megnyílt kiállítást március 17-ig tekintheti meg a nagyközönség. A Háztartás '74 kiállítás egy részlete. (Bánhalmi János felvétele.)

Next