Népszabadság, 1974. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

1974. június 1., szombat Ma temetik Komócsin Zoltánt Ma délután 2 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkás­­mozgalmi Panteonjában az 51 éves korában elhunyt Komócsin Zoltán elvtársnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bi­-------------------------------------------------------------------------------­zottság titkárának, a Népszabad­ság szerkesztő bizottsága vezető­jének a temetése. Az elhunyt harcostársai, mun­katársai, elvtársai és tisztelői 1 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Púja Frigyes befejezte szíriai tárgyalásait A hivatalos látogatáson a Szíriai Arab Köztársaságban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter pénteken Palmyrába látogatott. A város időszámításunk kezdetének korában virágzó birodalom cso­dálatos régészeti leleteivel gyö­nyörködteti a látogatókat. Útjára elkísérte­­Zakaria Iszmail kül­ügyminiszter-helyettes. A magyar külügyminiszter a kora délutáni órákban tért vis­­sza Damaszkuszba, ahol a kül­ügyminisztériumban folytatódtak a hivatalos szíriai—magyar tár­gyalások. Paja Frigyes Abdul Halim Khaddam miniszterelnök­helyettessel és külügyminiszterrel szívélyes légkörű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsola­tokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdé­sekről. Péntek este befejeződtek a szí­riai—magyar tárgyalások. (MTI) MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gazdasági okmányok aláírásával véget ért a szovjet—osztrák kormányfői találkozó Péntek délután Koszigin mi­niszterelnök és Kreisky kancel­lár utolsó, időtartamban és tema­tikában egyaránt kötetlen eszme­cseréjével befejeződtek a moszk­vai szovjet—osztrák tárgyalások, amelyeknek eredményeképpen több, a gazdasági együttműködést és a kooperációs ügyleteket érin­tő dokumentumot, valamint a kormányfői látogatás eredményeit rögzítő közös közleményt írtak alá. Ezt megelőzően Kreisky sajtó­­értekezleten összegezte moszkvai tárgyalásainak tapasztalatait. Az eszmecserék — mint mondotta — jelentősek, hasznosak voltak, és a szovjet—osztrák kétoldalú kapcsolatokat szinte egyáltalán nem terhelik vitás kérdések —és a „szinte” szót is csupán néhány árnyalatbeli eltérés kedvéért tet­te hozzá. A gazdasági együttműködés kü­lönösen intenzív fejlesztés előtt áll — hangsúlyozta Kreisky. — Ezzel összefüggésben emlékezte­tett rá, hogy Ausztria érdekelt a kurszki kohászati kombinát épí­tésében való részvételben, és ez a kérdés ugyancsak szerepelt az eszmecseréken. Egy amerikai újságírónak cél­­zatos kérdésére, amely azt firtat­ta, hogy vajon a kancellár meg­ítélése szerint a Szovjetunió nem készül-e általában csökkenteni kőolaj- és földgázexportját? , Kreissky emlékeztetett rá, hogy az osztrák energiagazdaság szerve­sen kapcsolódik a szovjet szállí­tásokhoz és a Szovjetunió az energetikai válság csúcspontján sem élt vissza helyzetével, a leg­pontosabban tett eleget szerződé­ses kötelezettségének, sőt éppen a napokban kezdődnek szovjet— osztrák tárgyalások a kőolaj- és földgázszállítások emeléséről. Kreisky aláhúzta: nem hiszi, hogy a Szovjetunió érdekelt len­ne az olyan szerves gazdasági együttműködési kapcsolatok kor­látozásában, amelyek az olaj- és földgázszállításokhoz kötődnek. A nemzetközi kérdések közül, érthető módon, az európai bizton­sági értekezlet harmadik szaka­szával kapcsolatos kijelentések keltették a legnagyobb figyelmet. Kreisky elmondotta, hogy miként a Szovjetunió, Ausztria is szeret­né, ha a harmadik, záró szakaszra minél előbb sor kerülne. Hozzá­fűzte azonban, hogy ez egy olyan több ismeretlenes egyenlet, amely­nek vannak szubjektív, külső nemzetközi ismeretlenjei is, és azok hatással lehetnek az idő­pontra. Ami a zárószakasz szintjét il­leti, Kreisky elmondotta, hogy elvben minden találkozót kedve­zően ítél meg, mert mindig hoz valamilyen eredményt, bár — mint mondotta — a konferencia zárószakaszát, véleménye szerint, aligha úgy kellene előkészíteni, hogy a részvevőkre ott már csak a rábólintás feladata háruljon. Az az érdekes — mondotta —, ami­kor mi is dolgozhatunk. Az osztrák kancellár a nap fo­lyamán Moszkvából Kijevbe uta­zott. Serény Péter Európai biztonsági konferencia Kidolgozták az államközi vitás kérdések békés rendezésének elvét Genfben Az európai biztonsági és együtt­működési konferencia második szakaszán, Genfben befejeződött a vitás kérdések békés rendezé­sével kapcsolatos államközi elv egyeztetett szövegének kidolgozá­sa. A biztonsági kérdésekkel fog­lalkozó albizottság ezután meg­kezdte az államok belügyeibe va­ló be nem avatkozás elvének ki­dolgozását. A tanácskozás gazdasági bi­zottságának munkaszerveiben eredményesen folyik a gazdasági és kereskedelmi információk nemzetközi összehangolásával foglalkozó okmányok szövegezése. Befejezéséhez közeledik a közle­kedéssel, a turizmussal és a szak­emberképzésben való nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos szövegek megfogalmazása, elké­szült a környezetvédelmi nemzet­közi együttműködéssel foglalkozó szövegtervezet is. A koordinációs bizottság csü­törtöki ülésén Csehszlovákia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői hangsúlyozták, hogy az értekezlet mielőbbi befejezése céljából meg kell gyorsítani a második szakasz munkáját. A finn államfő sürgeti a zárószakaszt Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke csütörtökön a finn televízióban elhangzott be­szédében méltatta a nemzetközi feszültség enyhülése terén elért sikereket és állást foglalt amel­lett, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­rószakaszát mielőbb hívják össze, éspedig legmagasabb szinten.­­ Azt szeretnénk, ha az egész munka eredményeit már a kö­zeljövőben a mi fővárosunkban hagynák jóvá, és reméljük, hogy ezek az eredmények jelentős lé­péssé válnak majd az európai ál­lamok kapcsolatainak fejlődésé­ben. Jó lenne, ha azok az állam­férfiak, akik felhatalmazták kép­viselőiket ezeknek az eredmé­nyeknek tárgyalások útján való elérésén, személyesen írnák alá az értekezlet dokumentumait. (MTI) NÉPSZABADSÁG Hazaérkezett a JKSZ kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség Tito elnök fogadta Biszku Bélát Biszku Bélának, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökségének meghívásá­ra részt vett a JKSZ május 27. és 30. között megtartott X. kong­resszusán. A küldöttség tagja volt Varga Gyula, a Központi Bizott­ság tagja, a Zala megyei pártbi­zottság titkára. Belgrádból való elutazása előtt Biszku Bélát és Varga Gyulát fo­gadta Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke. A magyar pártkül­döttség búcsúztatására a belgrádi repülőtéren megjelent Vojo Szrzentics, a JKSZ KB Elnöksé­gének tagja, a végrehajtó bizott­ság titkára, Milutin Bab­ics, a JKSZ Központi Bizottságának tagja, Ziga Vodusek budapesti jugoszláv nagykövet és Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete. A pártdelegációt a Ferihegyi repülőtéren Nemes De­zső, a Politikai Bizottság tagja és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta; je­len volt Branko Vukusics, a bu­dapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Biszku Béla a megérkezés után nyilatkozott a Magyar Televízió és az MTI munkatársának: — Küldöttségünk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának megbízásából, pár­tunk képviseletében részt vett a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének X. kongresszusán. Ez a kongresszus kiemelkedő jelentő­ségű volt a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének életében, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fejlődésében. A kongresszus küldöttei beszá­moltak arról — s ez ránk is nagy benyomást tett —, hogy az utób­bi két esztendőben milyen nagy munkát végeztek a jugoszláv elv­társak a szocialista társadalom fejlesztésében. E munka során különböző, a magyar közvélemény által ismert nehézségek­ jelent­keztek. A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének X. kongresszu­sa a társadalmi fejlődés során jelentkező ellentmondások megol­dására pozitív választ adott. A kongresszuson jelentős szerepet és hangsúlyt kapott a munkásosz­tály, a párt vezető szerepének fejlesztése, ezen belül a demokra­tikus centralizmus elvének erősí­tése, a tömegekhez fűződő kap­csolat fejlesztése, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság népes egységének az erősíté­se. A kongresszus ennek megfe­lelő határozatokat fogadott el. Szarajevóban alkalmunk volt emlékezetes nagygyűlés kereté­ben találkozni munkásemberek­­k­el, a Fapramos gépkocsigyár dolgozóival. Ott is éreztük ennek a politikai irányvonalnak a pozi­tív visszhangját. Kedvező benyo­másokkal tértünk vissza a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­gének X. kongresszusáról. Megalapozta és megkönnyí­tette munkánkat, hogy egy hó­nappal ezelőtt Joszip Broz Tito ellátogatott hazánkba, találkozott Kádár Jánossal, s a két szomszé­dos ország, a két testvérpárt kap­csolatainak fejlesztésével foglal­koztak. Végig éreztük ennek ha­tását. Küldöttségünknek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy találkozhatott — rövid be­szélgetés keretében — Tito elv­társsal, akit nagy tisztelet és megbecsülés övez a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ságban, a jugoszláv pártban, s akinek nagyon nagyok az érde­mei annak a politikai vonalnak a kidolgozásában, amelyet most a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének X. kongresszusa elfoga­dott — fejezte be nyilatkozatát Biszku Béla. Diplomi­fiai h­írek A Tunéziai Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Habib Burgiba köztársasági elnököt. * Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Jacques Chiracot, a Francia Köz­társaság miniszterelnökévé tör­tént kinevezése alkalmából.­­ A Minisztertanács elnöke pén­teken — kérésére — fogadta P. Sagdarszurent, a Mongol Népköz­­társaság budapesti nagykövetét, és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele az országaink kö­zötti kapcsolatok időszerű kérdé­seiről. Felavatták a Sió-torkolati művet Fehér Lajos mondott avatóbeszédet Pénteken felavatták a Dunántúl eddigi legnagyobb vízgazdálkodási létesítményét, a Sió-torkolati mű­vet. Az ünnepségen K. Papp Jó­zsef, a Tolna megyei pártbizott­ság első titkára mondott köszö­netet a vízmű megalkotóinak, akik jó minőségben és határidőre telje­sítették feladatukat. Ezután Dé­­gen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke mon­dott beszédet, majd Karászi Kál­mán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója jelentette, hogy a Sió-torkolati mű készen áll az üzemelésre. Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai emelkedett szólásra. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Sió-torkolati mű nagymértékben javítja a me­zőgazdasági termelés biztonságát, lehetővé teszi az öntözés kiszé­lesítését a Sió környékén. A zsili­pekkel felduzzasztott Sió vizéből a tsz-ek és az állami gazdaságok tízezer hektárral öntözhetnek majd többet. Az ünnepségen kitüntetéseket nyújtottak át a mű építésében kimagasló érdemeket szerzett dol­gozóknak, majd Fehér Lajos a torkolati mű hídján átvágta a nemzetiszínű szalagot. ­ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására május 28. és 31. kö­zött látogatást tett hazánkban a Görög Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának Harilaosz Flora­­kisz-Jotisz első titkár vezette kül­döttsége. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. A GKP KB küldöttségével meg­beszéléseket folytatott Nemes De­zső, a Politikai Bizottság tagja és a Központi Bizottság több más képviselője. A görög vendégek látogatást tettek Heves megyé­ben, találkoztak a megyei­­párt­­bizottság vezetőivel, megtekintet­ték az Egri Dohánygyárat és más létesítményeket. Az MSZMP és a GKP képvise­lői tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, tevékenységéről és a teljes­ egyetértés szellemében véleménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két párt együttműködéséről. Az MSZMP képviselői tájékoz­tatást adtak a magyar nép szo­cialista építőmunkájának eredmé­nyeiről, az időszerű feladatokról és a párt XI. kongresszusának elő­készületeiről. A GKP küldöttsége ismertette a párt IX. kongresszu­sa határozata megvalósításának helyzetét, a kommunistáknak a katonai diktatúra ellen a demok­ratikus szabadságjogokért minden haladó görög erő összefogásával vívott küzdelmét. Az MSZMP Központi Bizottságának képvise­lői ismételten kifejezésre juttat­ták a magyar dolgozók testvéri szolidaritását a nép szabadsá­gáért, a társadalmi haladásért küzdő görög kommunistákkal és más demokratikus mozgalmakkal. A világ haladó közvéleményével együtt követelik a görög hazafiak üldözésének és kínzásának azon­nali megszüntetését, a bebörtön­zött politikai foglyok szabadon bocsátását. A két párt képviselői megálla­pították, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, a békeszerető erők együttes fellé­pése nyomán tartóssá vált a nem­zetközi enyhülés irányzata. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a béke és a haladás híveinek cse­lekvő összefogása gátat emel a szélsőséges reakciós körök enyhü­lés ellen folytatott újabb mester­kedéseinek. Az MSZMP és a GKP képvise­lői üdvözlik a demokratikus for­dulatot Portugáliában és szolida­ritásukról biztosítják a portugál hazafiaknak az ország újjászüle­tése és a gyarmati háború meg­szüntetése érdekében folytatott sokoldalú küzdelmét. Az MSZMP és a GKP teljes tá­mogatásáról biztosítja az indokí­nai népeknek a tartós béke meg­teremtését, a nemzeti függetlenség megszilárdítását szolgáló hősies erőfeszítéseit. A két párt képvise­lői szolidaritásukról és támogatá­sukról biztosítják az izraeli ag­resszió következményeinek teljes felszámolásáért, a közel-keleti problémák igazságos politikai rendezéséért küzdő arab népeket. A két küldöttség elítéli a Ciprus függetlenségét veszélyeztető im­perialista mesterkedéseket. Mély­ségesen elítéli a chilei fasiszta katonai diktatúra véres terror­hadjáratát és követeli a demokrá­cia, a chilei nép alkotmányos jo­gainak helyreállítását, a bebör­tönzött chilei hazafiak haladékta­lan szabadon bocsátását. A két párt képviselői között tel­­jes a nézetazonosság a nemzet­közi kommunista mozgalom ak­­cióegységével összefüggő kérdé­sekben. Egyöntetűen elítélik a kínai ve­zetés egységbontó, szovjetellenes politikáját, a marxizmus-leniniz­­mustól idegen nézeteit és törek­véseit. Egyetértenek abban, hogy lehetséges és szükséges az európai kommunista pártok találkozójá­nak megtartása, és érlelődnek a feltételek a kommunista és mun­káspártok új világértekezletének előkészítéséhez. A két párt képviselői az őszin­te, baráti légkörben folytatott megbeszélések során megállapí­tották, hogy a proletár interna­cionalizmus elveivel összhangban erősödnek és fejlődnek az MSZMP és a GKP testvéri kapcsolatai. Közlemény a Görög Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról Mi­ll­der János fogadta a delegációt

Next