Népszabadság, 1974. december (32. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1.20 FT 1971. december 1., vasárnap A MAGVillI $ÍÍO( I AH SÍ A ^11 XKASPÁN T KÖríPöA fi LAPJa XXXII. évfolyam 281. szám Ajándékozások hava Nem lehet vitás: december az ajándékozások hava, a kereskedelem és a vásárlás csúcsforgalmi ideje. A statisztikák szerint az év utolsó hónapjában 0 százalékkal nagyobb a kereskedelem forgalma, mint az éves átlag. Ezen belül is az élelmiszerek eladása 19 százalékkal, a ruházati cikkeké 32 százalékkal emelkedik. A kereskedelem ezeket a feladatokat azonos területen, s többnyire azonos létszámmal látja el. Különleges világnapok következnek? Nem. Csupán arról van szó, hogy az év végi ünnepek, a karácsony és a szilveszter ajándékozásban gazdag, evésben és ivásban kiemelkedő időszaka következik. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy mit jelent a kereskedelem decemberi csúcsforgalma, hiszen talán nincs olyan nő, férfi vagy gyermek, aki ilyenkor ne ismerkedne a boltok áruválasztékával, a tumultussal, az eladók udvarias vagy ideges magatartásával. Férjek a feleségeknek, gyerekek a szülőknek, a család a nagyszülőknek vagy kollektíven saját magának ajándékot vásárol. Az év során tovább növekedett a lakosság pénzbevétele, s most az év végén az OTP-ben levő mintegy 68 milliárdos betét egy töredéke és a kifizetett 1,7 milliárd KST is a családok ajándékozási alapját növeli. Az éves statisztika szerint minden megkeresett száz forintból 74,62 forintot fordítanak áruvásárlásra az emberek. Ezt az átlagot december hónapja csak erősíti. A vállalatok jelzései szerint körülbelül 40 milliárd forintos a fogyasztási kereskedelem raktárkészlete, az egész évben kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás decemberre is biztató, az édesipar néhány újdonsággal kedveskedik az ünnepekre, déligyümölcsökből több lesz, mint tavaly volt és jobb a ruházati ellátás is. A legutóbb a játékkereskedelem tartott sajtótájékoztatót, s mint azt a lapok hírül adták: gazdag a választék a különböző játékárukból, ajándékozási cikkekből. Mégsem mondhatjuk azt, hogy egyszerű, zökkenőmentes dolog a kedvünkre való ajándékot megvásárolni. A felkészülést elemezve mintha ellentmondás volna a kereskedelem beszámolói és a vásárlók egyéni tapasztalatai között. A vevők úgy érzik, mintha több cikk hiányozna, nemcsak anynyi, amennyit a kereskedők jeleztek. A vevők panasza sok esetben jogos, máskor — mondjuk meg őszintén — csak vélt. Nehéz ugyanis minden egyes vásárló egyéni ízlését kielégíteni. Sőt lehetetlen. A hazai ipar kisebb-nagyobb szériában tömegárut gyárt. A külföldről érkező szállítmányok sem mindig azonos fazonokból, mintákból állanak, így sokszor felesleges időtöltés olyan árucikket keresni, amelyet mondjuk tavaly karácsonykor vásároltunk. Ez persze, nem mentesítheti a kereskedelmi vállalatokat, hogy a hátralevő hetekben ne tegyenek meg mindent a folyamatos ellátásért, a kifogyóban levő árucikkek utánrendeléséért. Nem volna azonban helyes, ha a vállalatok — a nagy érdeklődést kihasználva — csak drágább árukkal igyekeznének megtölteni a kirakatokat és a polcokat. Ha nincs is éppen az a színárnyalat, fazon vagy márka, amelyet a vevő keres, helyettük hasonló áron kapható másféle terméknek kell lennie. A forgalomba kerülő importáruk emelhetik az árszínvonalat, ezért ellensúlyozásukra még a következő hetekben is több olcsó cikket kell beszereznie a kereskedelemnek. S még egy jó tanács: az is általános tapasztalat, hogy a decemberi forgalom sem egyenletes, a karácsony előtti hétre zsúfolódik. Okosan teszi az, aki időben kiválasztja az ajándékozásra szánt cikket, s akkor elkerülheti az utolsó napok tumultusát, s majdnem bizonyos, hogy azt kaphat, amit kiszemelt magának. Ezekben a hetekben megerőltető munka vár a kereskedelmi dolgozókra. Állni kell naphosszat a vásárlók ostromát, válaszolni kérdéseikre, tanácsokkal segíteni a bizonytalanokat, gondoskodni a kifogyott áru utánpótlásáról, nehéz terheket cipelve a raktárból a pultokig. Közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kereskedők maguk is háziasszonyok, családapák, akiket hasonló gond és vásárlói sors vár más üzletekben. Az idén újabb erőpróbát jelent, hogy csökkentett munkaidőben dolgoznak a kereskedők és a vendéglátóiparosok. Jó munkaszervezésre, a tartalékok mozgósítására van szükség, hogy ne fokozódjék a boltokban, szilveszterkor pedig az éttermekben a torlódás. A legtöbb vállalat külön munkatervet dolgozott ki ezekre a hetekre, berendelte nyugdíjasait, pótpénztárakat állít fel és növeli az árukiadók számát. Úgy gondoljuk, mégsem árt felhívni a figyelmet az ésszerűbb munkára, a megfontoltabb árurendelésre, nem utolsósorban a szolgálatkészségre. Bár több a vevő, az emberek fokozott figyelemre vágynak ilyenkor a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóitól. A vevők hálásak a jó tanácsért, s ezt nem szabad elfelejteni a kereskedőknek, hiszen a karácsonyi vásár időszaka is alkalmas arra, hogy a csendesebb napokra visszatérő törzsvendégeket nyerjenek meg maguknak a boltok. Hasonló a helyzet az éttermekkel is. Nemcsak az eladó, a pincér , a vásárló is vizsgázik ezekben a hetekben. A kereskedelem dolgozói türelmet várnak tőlük, s egy kis megbecsülést fárasztó, idegfeszítő munkájuk iránt. A pult mindkét oldalán megértésre, emberségre, jóindulatra van szükség. A családi vásárlási „haditervek” többnyire elkészültek. Mindenki a legkellemesebben szeretné eltölteni az ünnepeket, s köszönteni a közelgő új évet. Ezüstvasárnapig, aranyvasárnapig sok mindent ki lehet pipálni a karácsonyra előjegyzett vásárolnivalók hosszú listáján. Kívánjuk, hogy minél kevesebb legyen a bosszúság és több a sikeres vásárlás felett érzett öröm. A háziasszonyoknak, s a háztartási munkát segítő férjeknek, családtagoknak sok-sok kiló élelmiszert kell hazacipelniük, s jó néhány estét lefoglal majd előbb a tervezgetés, a számolgatás, majd a vásárlói élmények megvitatása. Mindnyájunk közös érdeke, hogy minden a legzökkenőmentesebb legyen. Ha a vásárlók úgy érzik, hogy pénzükért megfelelő árut kaptak, s ha elégedettek lesznek a kiválasztott ajándékok minőségével, tetszetősségével, jobb közérzettel várják az ünnepeket. Ehhez pedig sok tízezer kereskedő és sok-sok százezer vásárló megértő együttműködésére van szükség. Kapalyay Imre f Viczi Ielo hazaérkezdi indiai és burmai látogatásáról Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, aki Indira Gandhi miniszterelnök meghívására hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban, majd azt követően U Ne Winnek, az államtanács elnökének és 17 Sein Win miniszterelnöknek a meghívására Burmába látogatott, szombaton hazaérkezett. Grúzia fővárosában, Tbilisziben megszakította útját; a magyar, szovjet és grúz zászlókkal fellobogózott repülőtéren Givi Dzsavahisvili miniszterelnök és más hivatalos személyiségek üdvözölték. Fock Jenővel együtt érkezett felesége, valamint a miniszterelnök kíséretének tagjai: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője. A fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Huszár István és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Pója Frigyes külügyminiszter, Redönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt az érkezésnél C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság nagykövete, valamint B. D. Sevikin, a Szovjetunió nagykövetségének követ-tanácsosa, Tímár Mátyás, Paja Frigyes és Fock Jenő a Ferihegyi repülőtéren. Meghosszabbították az ENSZ-erők közel-keleti megbízatását A szovjet küldött a Biztonsági Tanács vitájában sürgette a békés rendezést, a genfi értekezlet folytatását A Biztonsági Tanács pénteken — mint már jelentettük — megvitatta Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelentését arról a tevékenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifejtettek a csapatszétválasztások Szíriáia izraeli szektorában az ez év júniusától novemberéig terjedő időszakban és elhatározta, hogy további fél évvel meghosszabítja ezeknek az erőknek a mandátumát. A határozat felhívja az érdekelt feleket: haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósítását, amelyek előírják az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítását a Közel- Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. A határozatot 13 szavazattal hagyták jóvá. A kínai delegátus megtagadta a szavazásban való részvételt. Kurt Waldheim, a Biztonsági Tanács ülésén elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő hat hónapban minden erőfeszítést meg kell tenni a közel-keleti probléma rendezéséért. Jakov Malik szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-keleti konfliktus rendezésének, semmiképpen nem szolgáltathat ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967-ben az izraeli agresszor által megszállt arab területek megszállásának fenntartására. — A Közel-Keleten kialakult veszélyes és bonyolult helyzet — folytatta Jakov Malik — feltétlenül okot ad a mély nyugtalanságra. A Szovjetunió úgy véli, hogy e térségben a tartós békéhez vezető egyedüli megbízható út: minden megszállt arab terület teljes felszabadítása, a Palesztinai arab nép önrendelkezésre és saját államiságának megteremtésére való törvényes jogának realizálása, valamint a konfliktus szférájában levő valamennyi ország biztonságának és függetlenségének megbízható és szilárd szavatolása. Mindezt el lehet és el is kell érni az ENSZ határozatának megfelelően e célból létrehozott genfi békekonferencia keretei között. A szovjet delegátus rámutatott, hogy a közel-keleti rendezés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot világosan kifejtette Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nemrégiben elhangzott ulánbátori beszédében, amelyben kijelentette: " A Szovjetunió alapvetően érdekelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a lehető leggyorsabban megvalósuljon a tartós és igazságos békés rendezés. Erre fogunk törekedni, kapcsolatban és akcióegységben a testvéri szocialista országokkal, arab barátainkkal , Egyiptommal, Szíriával, Irakkal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőivel, Algériával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal és más olyan államokkal, amelyek őszintén hozzá kívánnak járulni ennek az egyetemes béke számára rendkívül fontos célnak az eléréséhez. (MTI) A CGT a Citroen-művek államosítását követeli PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL ~ A Citroen válságának megoldására és az elbocsátások megakadályozására a CGT javasolta az autógyár azonnali államosítását. Az FKP csatlakozott a szakszervezeti központ indítványához. A Citroen a napokban közölte, hogy 1400 munkását elbocsátja és ugyanennyit idő előtt nyugdíjazni fog. Az autógyár a „romló üzletmenettel” indokolta elhatározását; deficitje 100 millió frankot ér el, az eladások 30 százalékkal csökkentek. A kormány azt ígérte, hogy példátlan nagyságú „nemzeti ajándékot” ad a bajba jutott Citroennek, a vele egyesülni készülő Peugeot-cégnek és a hozzájuk társuló Michelin-csoportnak: egymilliárd 200 millió frankot! Ezzel nemzetközi méretű magántőkés vállalatot hoznának létre, az adófizetők pénzéből. A CGT viszont a Citroen államosításának javaslatával lehetővé kívánja tenni az állami Renault-művek és a Citroen fúzióját, vagyis Nyugat- Európa legerősebb állam gépkocsigyárának megteremtését. A L’Humanité vezércikke megállapítja: ez a javaslat megfelel a baloldali közös kormányprogram szellemének. Robert Ballanger, a kommunista képviselőcsoport elnöke kijelentette: „Támogatjuk a Citroen államosításának indítványát. Az FKP rövidesen ilyen értelmű törvényjavaslatot nyújt be a nemzetgyűlésbe.’’