Népszabadság, 1975. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '/7­­« oldal - Ára: i­fn«, 1975. január 1. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXIII. évfolyam 1. szám Boldog új esztendőt! Az éjféli óraütés, a percnyi vil­lanyoltás, a Himnusz ünnepélyes akkordjai — megint elbúcsúztat­­tunk egy évet, köszöntöttük az újat. Meghatódtunk, megöleltük egymást, koccintottunk. Amikor a ceremónia kezdődött, még 1974-et írtunk, amire befejeződött, már 1975-be léptünk. Tartottunk te­hát rövidke szünetet, ám az év­forduló is arra figyelmeztet, hogy semmi sem zárult le, nem szakadt meg a folyamat, csupán a hagyo­mányos időszámítás szerint lép­tünk egyet. Előre, följebb — mondjuk, s hisszük, hogy nem­csak idősebbek lettünk egy év­vel, hanem valóban előbbre és följebb jutottunk tavalyi mun­kánkkal. Az éjféli pillanatban könnyű szívvel tekinthettünk hátra, az óévre, s derűs bizakodással a kez­dődő útra. Abba a kitárulkozó meghatódottságba nem illett bele a végzett munka fáradságának emlegetése, még az eredmények pontos mérlegelése sem. Úgyis jönnek majd a higgadt elemzések a nemzetközi politika 1974. évi eseményeiről, gazdaságunk gya­rapodásáról, művelődésünkről, örömeinkről és gondjainkról s mindenről, ami mérhető, s arról is, ami adatokkal nem adható vissza. Igen, összegezünk. Hiába tagadnánk, ezeknek az összegezé­seknek lényege a pohárcsengés közepette is bennünk volt. Elis­merő, bizakodó félmosolyokban, derűs nyugalomban vagy hom­­lokráncolásban, azokban a gesz­tusokban, amelyeket az elmúlt, nem könnyű év is formált, ame­lyek az idei tennivalóktól is szé­lesebbre vagy éppen­ visszafogot­­tabbakra sikeredtek. Mert milyen évet is hagytunk magunk mögött? Milyen mozza­natok azok, amelyek szilveszteri és nemcsak szilveszteri, hanem idei hangulatunkat, közérzetün­ket is meghatározzák, s amelyek­nek részleteiről helyénvaló még ezután is elgondolkoznunk. Nehe­zen tudnánk személy szerint is kivonni magunkat akár az önfe­ledt pillanatokban is a szűkebb és a tágabb környezet hatásai alól. Illendő tehát elmondanunk, hogy 1975 küszöbén erőteljesen hatott ránk mindaz, ami Európa békéjének megszilárdulását ered­ményezte, hatott az óesztendőt búcsúztató kedélyünkre az a nem­régiben Budapesten megrendezett tanácskozás, amelyen az európai testvérpártok képviselői elkötele­zetten szóltak az enyhülési politi­ka visszafordíthatatlanságáról; hatott a szovjet—amerikai tár­gyalások kedvező alakulása is; jó hangulatunkban benne van a gö­rögországi junta, a portugál fa­sizmus bukása fölötti örömünk, az újjáépülő demokratikus Viet­namból érkező hírek sora is. De nemcsak jó híreket hozott az óév. Aggodalmunk Chiléért, az agresz­­szió ellen küzdő arab világért, vietnami testvéreinkért, arra fi­gyelmeztet: nem jött el a teljes béke, csakis erőnk, összefogá­sunk mentheti meg a világot a borzalmaktól. A honi krónika emlékezetes fordulatairól sem feledkezhetünk meg. Valamennyinek örültünk? A népgazdaság bizonyítványának mindenképpen, mert nehéz esz­tendőt zártunk sikeresen. Bár esz­tendővel ezelőtt is tudtuk, vagy legalábbis sejtettük, hogy nem könnyű évnek nézünk elébe, nem tudtuk pontosan, hogy a nyugati világon végigsöprő gazdasági vál­ságból mennyit sikerül teljesen kivédenünk és mennyit nem. Vi­szont ismertük társadalmunk ál­dozatkészségét, összefogásának erejét. A közügyek elsőségéről há­rom évtized gyakorlata győzött meg — de számíthattunk-e előre arra, hogy a viszontagságos őszi időjárás ezúttal a mezőgazdasági termények betakarítását teszi köz­üggyé? Lehetett-e attól tartani, hogy a bőséges termést ígérő föl­deket elönti a víz, hogy latyakból kell menteni a répát, sártenger­ből a szőlőt, a kukoricát? „Csak” arra számíthattunk, hogy ha a szükség úgy hozza, a segítő mun­­kát,m­indenki feladatának tekinti. S mert sajnos szükség volt a bi­zonyításra, ismételten kiderült, hogy a szocialista gondolkodás­­mód, amelyről szemérmesen, gyakran nagy általánosságban ej­tünk csak szót, valóságos, tapint­ható erővé vált. Ez az erő tette tömegmozgalom­má a felszabadulási, kongresszu­si munkaversenyt is. Óhatatlanul eszünkbe jut, hányszor koptatjuk frázisként a tartalékok feltárásá­nak, a kihasználatlan erőforrások észrevételének fontosságát. Hol­ott kis- és nagyüzemek, fiatalok és idősebbek válaszoltak a hívó szóra, s cselekedtek az alkalom­hoz, a korhoz méltó módon. A je­len idő ezúttal a folyamatosságra is utal. Hiszen a munkaverseny tovább kísér minket az új eszten­dőben is. A tartalékok feltárásá­ra az idén még fokozottabban tö­rekednünk kell. További fejlődé­sünk elengedhetetlen feltétele a nagyobb koncentráltság, az anyaggal az energiával való ta­karékosság, az ésszerűbb terve­zés, az okosabb gazdálkodás. Ezek a fogalmak gyakran szerepelnek majd az 1975-ös szótárunkban. Hisszük, hogy nemcsak a szótá­runkban. A gazdaságos termelés, a takarékosság persze régebben is ott volt céljaink között. Az el­határozás tehát nem vadonatúj, inkább a következetesebb meg­valósítás lehet az esztendő sajá­tos jellemzője. Olyan évé, ame­lyet már beköszönte előtt ítélt kü­lönösen fontosnak a közvélemény. Fontos esztendőt kezdünk te­hát. Negyedik ötéves tervünk be­fejező esztendeje 1975, és egyút­tal a következő tervidőszak meg­alapozásának éve is. Az eszten­dő jelentőségét növeli, hogy ha­zánk történelme legjelentősebb sorsfordulójának, felszabadulá­sunknak kerek évfordulóját, a 30.-at ünnepeljük az idén. Három évtizedre visszatekintve, a meg­tett út nagyságát felmérve, me­ríthetünk erőt a további munká­hoz. Fontos évet kezdünk azért is, mert márciusban pártunk XI. kongresszusára kerül sor. A szo­kásos évi feladatok, tervek, cé­lok mellé felsorakoznak majd a hosszabb távra szóló programból adódó teendők. A nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvekből is kiviláglik: a párt bevált poli­tikája útján haladunk tovább, megőrizve mindazt, ami sikerünk­nek záloga volt eddig is, és újít­va, ott, ahol az élet, a haladás változtatást kíván, igazodva a gyakorlat követelményeihez. Amikor boldog új évet kívá­nunk, hozzágondoljuk óhajunkat, hogy ez az év is jól szolgálja a munkásosztály történelmi külde­tésének beteljesülését, a munkás­hatalom erősítését, s a munkások műveltségének emelését. Amikor boldog új évet kívá­nunk, hozzágondoljuk a paraszt­ság szocialista közösségének meg­szilárdulását, a szépülő falvakat, a közművelődés községi bástyáit is. Amikor boldog új évet kívá­nunk, hozzágondoljuk a tudósok, a mérnökök, az orvosok alkotó, teremtő képességének kibontako­zását, a szocialista kultúra térhó­dítását, a közművelődés gyarapo­dását és hozzágondoljuk a mun­kában megfáradt öregek csende­sen, nyugalomban telő napjait, meg a gyerekek, a fiatalok hol­napot sejtető tekintetét. Boldog új esztendőt tehát mindnyájunknak! •• Ülést tartott a Minisztertanács J­avaslat­os egészségügyi szolgáltatások kiterjesztésére Jelentés a fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszte­rének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkör­ben lezajlott tárgyalások során a külügyminiszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország között teljes a nézetazo­nosság az összes érintett nemzet­közi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együttműködését és hozzájárulnak a szocialista közös­ség egységének erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének december 13—17. között­­ hazánk­ban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a laoszi ideiglenes nemzeti egység­­kormány küldöttségének decem­ber 15—18. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló je­lentést. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette a magyar—indiai gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság október 28. és november 2. között, Új Del­hiben tartott első üléséről szóló je­lentést. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy számos lehetőség van az együttműködés további szélesítésére, különösen a kohá­szat, a gép- és vegyipar, az elekt­ronika és távközlés, valamint a mezőgazdaság területén. Az egészségügyi és a munka­ügyi miniszter, valamint a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa ja­vaslatot tett a gyógyító-megelőző ellátás állampolgári jogon törté­nő igénybevételére. Az alkotmány 1972. évi módosításával, valamint az egészségügyi törvénnyel össz­hangban a kormány úgy határo­zott, hogy a készülő társadalom­biztosítási törvény hatályba lépé­sével egyidejűleg a jövőben min­den magyar polgár állampolgári jogaként veheti igénybe az egész­ségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi minisz­ter jelentését a szakmunkás-ké­pesítésű fizikai dolgozók felsőfo­kú tanulmányokra való felkészí­tésének tapasztalatairól. Megálla­pította, hogy a felkészítési rend­szer sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is in­dítanak előkészítő tanfolyamokat. A részvevők 70—80 százalékát a nagyüzemek munkásaiból válo­gatják ki. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta a minisz­terek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az ország­­gyűlés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák ar­ról az országgyűlés elnökét, va­lamint az indítványozó képvise­lőket. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Moszkvában befejeződött az egyiptomi küldöttség hivatalos látogatása A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki Moszkvában kedden az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra a TASZSZ: Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter és Abdel Ghani al- Gamazi hadügyminiszter a szov­jet kormány meghívására látoga­tást tett Moszkvában. Áttekintet­ték a szovjet—egyiptomi kapcso­latok és a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseit. Különös figyel­met fordítottak a Közel-Keletre, egyebek közt a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia felújítására. A Szovjetunió és Egyiptom szi­lárdan állást foglal amellett, hogy a genfi konferencia a legközeleb­bi jövőben újítsa fel tevékenysé­gét valamennyi érintett fél rész­vételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. A két ország ennek érdekében fejt ki erőfeszítéseket. A felek úgy vélik, hogy a kon­ferencia alkalmas fórum a közel­­keleti rendezés valamennyi vo­natkozásának­ áttekintésére és olyan megfelelő határozatok meg­hozatalára, amelyek igazságos és tartós békét teremtenek ebben a térségben. Egyetértenek abban, hogy a konferencia munkájának minél hamarabb való felújítása fontos, pozitív lépés e célok el­érése szempontjából. A két állam és a két nép tar­tós barátságát jellemző légkörben lezajlott tárgyalások kedvező eredményekkel zárultak. A Iszmail Fahmi egyiptomi kül­­ügy- és Abdel Ghani al-Gamazi hadügyminiszter kedden hazauta­zott Moszkvából. Az egyiptomi vendégeket a vnu­kovói repülőtéren Andrej Gromi­­ko szovjet külügyminiszter, And­­rej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták — jelen­tette a TASZSZ. Fahmi: A tárgyalások a két nép közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést tükrözték Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter, a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentet­te, hogy köszönetet mond a szov­jet kormánynak, amely meghívta őt és Gamazi hadügyminisztert a Szovjetunióba és lehetővé tette számukra az intenzív kontaktuso­kat a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok szilárdítása céljából. A tárgyalások — folytatta az egyiptomi külügyminiszter —, amelyeket három napon át foly­tattunk a szovjet vezetőkkel, eredményesek és konstruktívak voltak, baráti légkörben folytak le, ami a két ország és a két nép közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést tükrözi. Meggyőződésünk, hogy a moszk­vai tárgyalások előmozdítják a két ország közötti kapcsolatok to­vábbi fejlődését. Meggyőződhet­tünk arról, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az arab népek harcát­ a megszállt te­rületek visszaszerzéséért és a Pa­lesztinai arab nép nemzeti jogai­nak biztosításáért, ami a Közel- Kelet igazságos és tartós békéjé­nek elengedhetetlen feltétele. Köszönetet szeretnék mondani Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszternek és Andrej Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének, és megelé­gedéssel kívánom kijelenteni, hogy a Szovjetunióban tett láto­gatásunk és tárgyalásaink idején éreztük az együttműködés őszinte szellemét — fejezte be nyilatko­zatát Fahmi külügyminiszter. Al Akhbar: Az arab államok nagyra értékelik a Szovjetunió támogatását Kairói tudósítónk az első egyip­tomi sajtóvisszhangról küldött jelentést. Az AZ Ahram kommentárja ar­ra figyelmeztet, hogy a Brezs­­nyev-látogatás elhalasztását kö­vetően bizonyos körök ismét megkísérelnek majd a zavaros­ban halászni, s viszályt szítani a Szovjetunió és az arabok között. „Bizonyos azonban — írja a lap —, hogy a kapcsolatok erősítésé­re törekvő szovjetek és arabok meghiúsítják ezeket a kísérlete­ket. A pozitív párbeszéd folyta­tása új biztosíték a szovjet—arab kapcsolatok erősítésére. Bizonyo­sak vagyunk benne, hogy ez a barátság ellenáll az ellenséges áramlatoknak, miként a múlt vi­harait is átvészelte. E barátság eredményei ugyanis eléggé szilár­dak ahhoz, hogy ne lehessen őket kikezdeni." Az AZ Akhbar kommentárja szerint a Brezsnyev-látogatás el­halasztása semmiképpen sem be­folyásolhatja a két ország mély barátságát, amely szilárd alapel­vekre épül. „A Szovjetunió támo­gatja a cionista agresszió ellen harcoló arabokat — folytatódik a cikk —, mert harcol az imperia­lizmus és a kolonializmus ellen, s tisztában van vele, hogy Izrael az imperializmus egyik bázisa... Az arab államok a maguk részéről nagyra értékelik a Szovjetunió támogatását.

Next