Népszabadság, 1975. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
4 Ajándékok a rendőröknek A Magyar Autóklub, a magánautósok szervezete, szilveszter napján a közlekedési rendőröket ünnepelte. Azokat a rendőröket, akik egész éven át az utak és utasok biztonsága fölött őrködnek. Az Autóklub segélykocsijai tizenöt, szolgálatot teljesítő rendőrt kerestek fel, és ajándékkal fejezték ki köszönetüket a rendőrség tevékenységéért, egész évi fáradozásáért. f * • Új műszaki könyvek A Műszaki Könyvkiadó több érdekes művet jelentetett meg. A 25 éves magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés évfordulója alkalmából kiadták A. Sz. Asztahov könyvét, címe Üzem- és munkaszervezés a bányászatban. Hattagú szerzői kollektíva munkája a Vasúti Dieselvontatójárművek (szerk. Varga Jenő). Sok érdekes képpel, illusztrációval jelent meg Csanádi —Nagyváradi—Winkler A magyar repülés története. Most látott napvilágot Bartha Árpád Az automatika alapjai, Bécsi—Lányi Központifűtés-szerelők zsebkönyve, több szakember közös munkájaként a Fényreklámok és második, javított kiadásban a Villamosgépek üzeme, melynek szerzője Uray Vilmos. NÉPSZABADSÁG 1975. január 1., szerda Január 2-22. országos népesség-összeírás * Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal tájékoztatója Az Elnöki Tanács 1974. évi 8. sz. törvényerejű rendelete intézkedett az állami népesség-nyilvántartás bevezetéséről. Az összeírás teljessége érdekében előzetes intézkedések és felmérések történtek, ennek eredményeként az ország államigazgatási beosztásának megfelelő térképek, utca, házszám- és lakásjegyzékek készültek. Kialakították az összeírókörzeteket is. Egy belterületi összeíró körzetben 500—600, a nehezebben bejárható külterületeken 100—200 személy adatait kell egy-egy összeírónak felvennie, összesen csaknem 30 000 összeírót, felülvizsgálót választottak ki és állítottak be. Ezt a fontos feladatot — mint az öszszeírás lebonyolításának felelősei — a helyi tanácsok végezték. Ők jelölték ki, bízták meg a kellő helyismerettel, összeírási tapasztalattal rendelkező személyeket. A fővárosban és a megyékben 30—50 főnyi csoportokban, előre elkészített oktatási tervek és tematika alapján képezték ki az összeírásban részvevőket. Az összeírás január 2-án kezdődik, az összeíróbiztosok január 2. és 22. között keresik fel a körzetükbe tartozó valamennyi lakást, intézményt, valamint a lakásként használt létesítményeket, összeírják azokat a személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokat, illetve, az állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárokat és hontalanokat, akik a felkeresett lakás (intézmény) állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakói, továbbá bejelentés nélkül huzamosabb ideig (72 órán túl) ott-tartózkodnak, ha másutt még nem írták őket össze, valamint az említettek 15 éven aluli — személyi igazolvánnyal vagy lakhatási engedéllyel nem rendelkező gyermekeit. A népesség-összeírás valamilyen formában — okirat alapján vagy anélkül — mindenkire kiterjed. A népességnyilvántartásba azonban csak azoknak az adatai kerülhetnek, akiket az előírt érvényes okirat alapján vesznek fel a listára. Akik okirattal nem rendelkeznek, vagy nem érhetők el az összeírás időszakában, azokat a nyilvántartásba-vétel előkészítése érdekében írják össze, s adataik valódiságát — esetleg államigazgatási eljárás után — a későbbiek során állapítják meg. Az összeírás azokra az állandó lakosként bejelentett személyekre terjed ki, akik személyi igazolvánnyal vagy állandó lakhatási engedéllyel rendelkeznek, illetve olyan 14 éven aluli gyermekekre, akiknek adatai az előbbi személyek igazolványában szerepelnek. Az érvényben levő szabályok szerint minden 14 éven felüli állandó lakosnak személyi igazolvánnyal vagy lakhatási engedéllyel kell rendelkeznie, ezért az összeírás ezeknek az okiratoknak az alapján történik. Az összeíróbiztosok az ideiglenes személyi igazolványt is elfogadják, ha esetleg valamely anyakönyvi adat rendezése miatt vált szükségessé az ideiglenes igazolvány kiadása, a kérdéses adatot utólag rendezik a népesség-nyilvántartásban. A gyermekeket a szülők, főképp az anya személyi igazolványa alapján írják össze. A szülők különélése esetén az eltartó szülő személyi igazolványa jön számításba. Ha elvált szülőkről van szó, és az eltartó az apa, a gyermek anyjának leánykori neve nem mindig szerepel az apa személyi igazolványában. Ilyenkor az anya leánykori nevének igazolására a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatására is szükség van. Gyámság esetén a gyám személyi igazolványa alapján történik a 14 éven aluli gyermek összeírása. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem bemondásra, hanem okmánnyal való igazolás alapján. Minden összeírt személy az adatfelvételi lappal azort sorszámú igazoló lapot kap, amelyet az összeíróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az igazoló lap a családi és utónéven kívül tartalmazza a személyi igazolvány sorozatát és számát, valamint az állandó lakóhelyi adatokat. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrészt kontrollja annak, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer vagy esetleg többször is összeírják. Az igazoló lapot bevonják, amikor az állampolgár a végleges személyi számot megkapja. A már említetteken kívül a betűjel és a 6 jegyű sorszám további jelentőséget ad az igazoló lapnak. Az említett sorszám a számítógépes nyilvántartás fontos eszköze, s egyúttal lehetővé teszi az átmeneti időszakban az adatok folyamatos nyilvántartását. Ezt később a felvett személyi adatokra alapozott és részben azokat tartalmazó, számítógépes eszközökön képzett 11 jegyű személyi szám váltja fel, amely 1973-ig lesz folyamatosan bevezetve. A személyi szám tartalmazza a születés időpontjára, az állampolgárságra, a nemre vonatkozó adatokat. Az igazoló lapot a személyi igazolványban kell tartani, a 15 éven aluli, személyi igazolvánnyal még nem rendelkező gyermekek igazoló lapját a szülő, illetve a törvényes képviselő köteles megőrizni, ezeket azonban nem kötelező a személyi igazolványban tartani. Elvesztését, illetve megrongálódását jelenteni kell az illetékes helyi népesség-nyilvántartó szervnél. Az igazoló lapot az államigazgatási eljárásoknál a személyi igazolvánnyal együtt fel kell mutatni, így főképp a lakcímváltozás bejelentésekor, hasonlóképpen például hadköteles korú férfiak esetében a katonai szolgálatra való bevonulás alkalmával is. A rendelkezések szerint 1975. január 1-től a 14 éven aluliak állandó és ideiglenes lakcímét vagy annak megváltoztatását is be kell jelenteni a helyi népesség-nyilvántartó szervnél. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a törvényes képviselő (szülő, gyám) állandó lakóhelyét, az állami gondozásba vett gyermeknél az intézetet kell állandó lakóhelynek , tekinteni. A gyermek akkor változtat , állandó lakóhelyet, ha törvényes képviviselője is állandó lakóhelyet változtat, új törvényes képviselőt jelölnek ki, más intézetbe költözik vagy örökbe fogadják. Minden más lakóhely csak ideiglenes lakóhelye lehet a gyermeknek. Az újszülött gyermek első állandó lakcímét a születést bejegyző anyakönyvvezető, a lakcímének további változását a törvényes képviselője (szülő, gyám, intézeti vezető) köteles a helyi népesség-nyivántartó szervnél bejelenteni. Ha a gyermek törvényes képviselőjével érkezik ideiglenes lakóhelyére — 15 napon túli tartózkodás esetén — a szülővel egyidőben kell bejelentést teljesíteni. Ha egyedül tartózkodik ideiglenes lakóhelyén, három hónapon túli tartózkodás esetén a szállásadó köteles a gyermek ideiglenes lakóhelyét bejelenteni. Azoknál a gyermekeknél, akik az összeírásukig nem változtatnak lakóhelyet, az összeíráskor történő adatszolgáltatást az első bejelentés teljesítésének tekintik, és csak az ezt követő lakóhelyváltozásukat kell bejelenteni az erre kötelezetteknek. Akik január 1. és az összeírásuk között változtatnak lakóhelyet — ez csak állandó lakóhely lehet — a lakcím bejelentésekor a szülő személyi igazolványa alápján összeírják és ezzel egyidőben végzik el az első lakcímbejelentést. A Magyar Nemzeti Bank közleménye a konvertibilis valuták 1975. január 1-től érvényes árfolyamáról A fel nem sorolt valuták forintárfolyamairól a valutakiszolgáltató és -beváltó helyek adnak felvilágosítást.* A forintnak a konvertibilis valuták árfolyamához viszonyított felértékelése a fokozódó tőkés infláció legutóbbi éveiben immár rendszeres gyakorlattá vált. A konvertibilis valuták pótlékolt forintárfolyamának csökkentése egyik eszköze a tőkés államokban 1974-ben is tovább növekedett és országonként változó mértékű infláció káros hatásai részbeni ellensúlyozásának, devizális érdekeink védelmének. A Magyar Nemzeti Bank fenti közleményében szereplő új pótlékolt árfolyamok valutánként eltérő mértékben, átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak az eddigieknél. Az 1974. december 31-ig érvényben volt pótlékolt középárfolyam például: 100 USA dollár = 2337,62 Ft (a forint felértékelése itt 7%), 100 NSZK márka = 899,08 Ft (a felértékelés 5%), 100 osztrák schilling = 122,38 Ft (a felértékelés 3%), 1000 olasz líra = 37,03 Ft (a felértékelés 11%), 1 angol font = 56,09 Ft (a felértékelés 9%), 100 francia frank 509,54 Ft (a felértékelés 7%). 1 angol font 100 belga frank 100 dán korona 100 francia frank 100 holland forint 100 kanadai dollár 100 norvég korona 100 NSZK márka 1000 olasz líra 100 osztrák schilling 100 spanyol peseta 100 svájci frank 100 svéd korona 100 USA dollár Pótlékolt középárfolyam Forint 51,12 56,90 359,56 474,19 821,98 2197,37 398,67 853,59 33,15 118,66 38,55 725,54 494,41 2175,39 TÉLI JAVÍTÁSON A MÁV JÁSZKISÉRI GÉPEI Megkezdték a szokásos téli javítást a MÁV jászkiséri Építőgépjavító üzemének karbantartó brigádjai. A jászkiséri pályaépítők kimagasló munkát végeztek az idén. A kongresszusi munkaversenyben hatszáz kilométerrel több — együttesen ötezerkétszáz kilométer vasúti pályatest karbantartását végezték el. ÚJ ÉV - ÚJ ÉLET SALGÓTARJÁN, 1945. JANUÁR 2. Csak a város központja volt csöndes már hónapok óta. Környékén géppisztolysorozatok ropogtak, egyes lövések dörrentek, aknák és gránátok robbantak. A német megszállók és a magyar fasiszta bandák mindent pusztítottak és raboltak, ami útjukba került. A közeledő frontról már nemcsak a csöndes éjszakákon, de nappal is hallatszott a harci zaj, ami rémületet keltett az új telepen, s reményt, bizakodást a munkáslakótelepeken és a bányászközségekben. Elbarikádozták magukat A nyilasok és a német fasiszták még uraknak érezték magukat a városban. Naponta adták ki parancsaikat a gyárak leszerelésére, a gépi berendezések csomagolására, bevagonírozásra, kiürítésre. Ám képletesen és a szó szoros értelmében is élt a föld alatti mozgalom a munkások és bányászok városában. A közeli bányákban, köztük a karancslejtősi üzemben a kommunisták vezette bányászok megszállták a bányát, hogy megakadályozzák elárasztását és a gépészeti berendezések leszerelését. így emlékezik erre Godó Lajos nyugdíjas bányász: — Kétszáznyolcvanan barikádoztuk el magunkat a bányában teljes fegyverzettel. A felszínen maradt elvtársaink rendszeresen elláttak bennünket élelemmel, sőt lőszer- és fegyverutánpótlást is kaptunk. Sokat segítettek ebben az asszonyok, a bányászfeleségek is. Ám a túlerő ellen nem bírtuk tartani magunkat, elfogyottaz élelem, s fogytán volt a lőszer is. Egyesekre hatottak az ígéretek is. Amikor Adorján István felment és sértetlenül tért vissza azzal az ígérettel, hogy nem lesz bántódásunk, ha feljövünk, a tömeg elfogadta a feltételeket. Egy csoportnak sikerült elmenekülnie Karancsalja felé, a többieket két héten át bezárva tartották a csendőrök, majd 12 vezetőt hadbíróság elé állítottak. Közülük Mahinyák Józsefet, Lukács Sándort, Tóth Miklóst és egy ismeretlen katonát december 6-án nyilvánosan kivégezték a laktanya udvarán. Alics János üveggyári munkást a kenyérgond végighajszolta fél Európán. A Felvidékről került Tokodra. Gyermek volt még, amikor a Tanácsköztársaság hős védőinek sorában géppuskás, hevederes volt. Romániába, majd Bulgáriába űzte a sors, majd megint haza, ezúttal Salgótarjánba. Vele beszélgetek most azokról a napokról. Elmondta, hogy 1944 utolsó heteiben ők is védték, amit még lehetett. Óriási kockázattal gyakran téglával, kövekkel rakták meg a ládákat, a gépeket pedig szétszerelve elrejtették. A legértékesebbeket befalazták a 4-es kemence alatt húzódó alagútba. Taggyűlés Kaczer Béla lakásán... A németek és a nyilasok harcra készültek karácsony előtt, de rendet tartani már nem tudtak. A munkásokat ugyan még százával indították útnak nyugat felé, de jó részüknek sikerült megszökni. Végül is a bekerítéstől való rettegés meg a főváros szorongatott helyzete arra kényszerítette a fasiszta erőket, hogy harc nélkül adják fel Salgótarjánt. Karácsonykor szabadította fel a várost a szovjet hadsereg 49. lövészhadtestének 8. lövészezrede. Ez felel meg a történelmi tényeknek, jóllehet vannak, akik úgy emlékeznek, hogy egyes előőrsök már december 22-én betörtek a városba Kazár felől. Már az első napokban kísérleteztek a pártalakítással a régi kommunisták — a városban és környékén közel kétszáz tagja volt az illegális pártnak — és más baloldaliak. Csoportok gyűltek össze az Üveggyárban, az Acélgyárban, a bányáknál. Azonnal megkezdték a helyreállítást, s szervezkedni is akartak. Január 2-án érkeztek meg a pártközpont képviselői a városba, s nyomban összehívtak néhány ismertebb s előkeríthető kommunistát. Köztük volt a már említett üveggyári munkás, Alics János is. A pártszervezet megalakulására így emlékszik vissza: — Egyik munkatársunk megsebesült, s vittük a kórházba, amikor küldönc jött utánam, hogy azonnal menjek a rendőrségre. Mit tehettem? Társaim vitték tovább a sérültet, én meg bementem a rendőrségre. Ott gyülekeztünk, majd Kilczer Béla Liget utca 1. alatti lakására mentünk. A központ képviselőivel ott állapodtunk, meg a pártszervezés, a közvetlen politikai feladatok, a helyreállítás, a rendfenntartás és az élelmezés legközvetlenebb teendőiben. Kilenctagú ideiglenes pártvezetőség alakult, amelynek én is tagja lettem. A titkári posztot Kerekes Sándor töltötte be. Ezt követően rendkívül gyorsan alakultak a pártszervezetek a környéken, s gyors ütemben nőtt a párttagság is. ...és Bagyalarján Az ősi bányásztelepülés a város része. Harminc éve is az volt lényegileg, bár önálló közigazgatási egységet alkotott. Szinte a városival egyidőben alakult meg a pártszervezet Baglyason is, mégpedig különleges módon. Külön alakult meg a női kommunista pártszervezet, s mintegy háromszáz taggal külön is működött két hónapon át. A ma is 223 tagú körzeti pártszervezet helyiségében a harminc évvel ezelőtti alapító tagok egy csoportjával beszélgettünk Baglyason. Az elbeszélők felelevenítették a kor harcát, izgalmait, lelkesedését és sikereit. Íme néhány tény az első napok, hetek tetteiből: Szálkai Gyuláné Kakukk Kornélia, az illegális párt volt megyei titkárának unokája: Én lettem a jegyzőkönyvvezető, mert tudtam gépelni. Először összeszámoltuk a lakosságot. A kétezernyi lakosból alig ezren voltunk idehaza az első napokban. Az élelmezés volt a legnehezebb — de beszéljen erről Böske néni... Özv. Nagy Jánosné: Óvodát szerveztünk negyven gyereknek.