Népszabadság, 1975. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

2 Nem lehet békés nemzetközi rend konstruktív szovjet—amerikai viszony nélkül Kissinger beszéde Los Angelesben Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere beszé­det mondott Los Angelesben, a Világügyek Tanácsa elnevezésű szervezet ülésén. Kissinger kije­lentette: — Nem lehetséges a vi­lágon békés nemzetközi rend az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti konstruktív viszony nélkül. Kissinger beszélt a két világ­­rendszer antagonisztikus ellenté­teiről, de — mint mondotta — „si­került csökkenteni a feszültséget és megkezdeni egy olyan jövő alapjainak lerakását, amely a na­gyobb együttműködésen nyug­szik”. Példaként említette a hadá­szati fegyverzet korlátozására vo­natkozó szovjet—amerikai megál­lapodások és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezmény aláírását, a feszültség érzékelhető csökkenését Európa középső ré­szében, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kétoldalú kapcsola­tainak egyre bővülő hálózatát. — Mindez — hangsúlyozta — vitat­hatatlanul azt jelenti, hogy a né­hány évvel ezelőtti állapotokhoz képest javult a helyzet. Kissinger rámutatott: — Nagy jelentősége van a vlagyivosztoki szovjet—amerikai csúcstalálkozón létrejött megállapodásnak, amely a hadászati támadó fegyverek to­vábbi korlátozására vonatkozik, mivel „célul tűzi ki a két fél ha­dászati arzenáljának csökkenté­sét”. Kijelentette, hogy „az ame­rikai—szovjet kapcsolatok megja­vításának irányzata nem lesz min­dig könnyű”. Azzal a meggyőző­déssel kell követni ezt az irány­vonalat, hogy minden kiábrándu­lás és akadály ellenére a nukleá­ris korszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs semmi­lyen alternatíva — fűzte hozzá. Ennek kapcsán bírálta az Egye­sült Államok kongresszusát. Er­ről ezt mondta: " Erősödik az a tendencia, hogy napról napra, hét­ről hétre aprólékosan ellenőrizzék az Egyesült Államok külügyeinek megvalósítását, ami komoly prob­lémákat teremt. Még barátaink és szövetségeseink is kezdenek ké­telkedni abban, vajon képesek vagyunk-e megérteni saját nem­zeti érdekeinket, és megbízható, tartós állandó partnerek lehe­­tünk-e. A törvényhozási akciók meglehetősen önkényesek. Példát szolgáltathat erre az, hogy nem tudjuk megvalósítani a Szovjet­unióval megkötött kereskedelmi egyezményt — jelentette ki. Egészében jellemezve a nemzet­közi helyzetet Kissinger megálla­pította, hogy „a világ új korszak­ba lép”. Szavai szerint a lezajlott viharos évtized azt demonstrálta az Egyesült Államok számára, hogy képességei korlátozott jelle­gűek. „A tapasztalat eloszlatta — mondta — azt az illúziót, hogy saját óhajunknak megfelelően ha­tározhatjuk meg az események menetét.” (TASZSZ) A kőolajtermelő országok csúcsértekezletét készítik elő az algériai fővárosban Várhatóan ma befejeződik az OPEC-konferencia Algírban szombaton folytató­dott a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) rendkívüli mi­niszteri ülése, amelyen a 13 pénz­ügy- és kőolajipari miniszteren kívül a tagállamok külügyminisz­terei is részt vesznek. A szombati szűk körű tanácsko­záson a küldöttségek vezetői az OPEC-tagállamok államfői terve­zett csúcsértekezletének időpont­járól tárgyaltak. Előzetes hírek szerint az OPEC csúcsértekezletét valószínűleg februárban tartják meg, ugyancsak az algériai fő­városban. Egyébként ez lenne a szervezet első csúcsértekezlete. Az OPEC-tagországok algíri ér­tekezletének szombati ülése a délutáni órákban véget ért. A venezuelai olajügyi miniszter sze­rint, a munkát vasárnap délelőtt szűkebb körben folytatják. Butef­­lika algériai külügyminiszter, a konferencia elnöke úgy nyilatko­zott, hogy az értekezlet vasárnap befejezi munkáját, és közleményt adnak ki a tanácskozásokról. Jamani szaúd-arábiai olajügyi miniszter bejelentette, hogy a de­legátusok egyetértettek az OPEC csúcsértekezletének összehívásá­ban, de még nem állapodtak meg a konferencia pontos dátumában. Az AFP úgy értesült, hogy a csúcstalálkozót február 22. és 27. között tartják Algírban. Amuzgar iráni belügyminiszter­­korábban pénzügyminiszter volt és a legfőbb iráni kőolajszakértő­nek tartják) az OPEC tanácskozá­sával kapcsolatban újságíróknak elmondotta, hogy legalább öt nagy olajtermelő állam hajlik a fo­gyasztó országok kormányaival való kétoldalú tárgyalásokra. Az Al Mudzsahid című algériai lap a konferencia munkáját kom­mentálva annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy a rész­vevők határozottan visszautasít­ják a zsarolás és fenyegetés ame­rikai politikáját. Az Algírban fo­lyó konferencia — húzza alá a lap — nagy jelentőségű az OPEC és a fejlődő országok közötti gaz­dasági kapcsolatok megerősítésé­vel összefüggő problémák megol­dása, valamint a fejlett kapita­lista országokkal szemben alkal­mazandó általános stratégia ki­dolgozása szempontjából. (MTI) 30 éve szabadult fel Auschwitz A szovjet csapatok 30 évvel ez­előtt, 1945. január 27-én szabadí­tották fel a legnagyobb hitlerista koncentrációs tábort, Auschwitz- Birkenaut. Szombaton Oswiecim­­ben megkezdődött az auschwitzi tábor egykori lengyel foglyainak kétnapos találkozója. Az ausch­witzi mártírok emlékműve előtt a volt foglyok fogadalmat tettek, hogy a jövőben is minden erejük­kel küzdeni fognak a fasizmus minden megnyilvánulása ellen, a békéért. Az évforduló alkalmából a szovjet hősök oswiecimi emlék­művénél koszorúzási ünnepséget tartottak. (MTI) A NÉPSZABADSÁG 1995. január 26., vasárnap KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Állandó képviseletet nyit a DIFK Indiában. Erről január 22-én állapodott meg a DIFK és az indiai kormány. (VNA) A PFSZ keményen megbüntet­te azt a négy embert, aki tavaly november 21-én Dubaiban eltérí­tette a brit légitársaság egyik DC—10-es utasszállító repülőgé­pét. A PFSZ a jövőben is hason­ló módon jár el minden Paleszti­náival szemben, aki a palesztin nép harcának lejáratását célzó akcióban vesz részt — jelenti Bej­rútból a WAFA palesztin hírügy­nökség. Nagy hatóerejű bomba robbant New York üzleti negyedének egyik éttermében péntek este. A me­rénylet négy ember halálát okoz­ta, csaknem félszázan megsebe­sültek. Az akcióért a Puerto Ri­­co-i Nemzeti Felszabadítás Fegy­veres Erői (FALN) elnevezésű szervezet vállalt felelősséget. A FALN az amerikai fennhatóság alatt álló Puerto Rico teljes füg­getlenségét követeli. (AP) A jugoszláv sajtó közlése sze­rint a spliti pártbizottság a vá­ros jogi egyetemének három ta­nárát, valamint két másik sze­mélyt ellenzéki tevékenység, to­vábbá pártellenes magatartás el­tűrése miatt kizárt a pártból. A kizártak nem léptek fel a nacio­nalista és más ellenséges meg­nyilvánulásokkal szemben, sőt, hozzájárultak az ilyen ténykedés folytatásához. (MTI) Tízezer munkás tüntetett a bel­giumi Gilly vár­osában, mivel a városban működő üveggyárat meg akarják szüntetni. Az üzem dol­gozói korábban megszállták a te­lepet és folytatták a termelést, a szakszervezetek és a haladó pár­tok pedig szolidaritási akciót in­dítottak. A tiltakozás hatására a kormány felhívta a vállalatot, hogy folytassa a termelést. (MTI) India és Pakisztán képviselői négynapos tanácskozás után alá­írták a két ország új kereskedel­mi megállapodását. India és Pa­kisztán árucsere-forgalmában rizs, gyapot, juta, tea, gépek, vas­úti anyagok és acélipari termé­kek szerepelnek. (DPA) Az isztambuli egyetem bezárása mellett határozott a professzori tanács. A döntés előzménye, a csütörtöki véres összecsapás bal­oldali és jobboldali diákok között. (AFP) Drága „nászajándék" A Citroen-ügy, amely körül " magasra csapnak Franciaor­szágban a vita hullámai, bepillan­tást enged azokba a módszerekbe, amelyeket a kapitalista állam al­kalmaz tőkés vállalat pénzelésére, nemegyszer az állami szektor ér­dekeinek rovására. A Citroen-autógyár, amely az elmúlt évek során már kétszer is felvett 700 millió franknyi állami kölcsönt, tavaly a tönk szélére jutott: a piac igényeinek kevésbé megfelelő kocsikat gyártott, el­adatlan készletei annyira megnö­vekedtek, a cég annyira eladóso­dott, hogy a bankok megtagadták tőle az újabb hiteleket; az évek óta tartó deficit tavaly már 800 millióra nőtt, s megkezdődtek a tömeges munkáselbocsátások is. A múlt év végén a baloldali pártok és szakszervezetek követelték a Citroen államosítását, de a cég fő­­részvényese, a Michelin-csoport a Citroen csődjében újabb hatalmas üzlet lehetőségét — államosítás helyett állami segítséggel egy újabb magántőkés óriás tröszt lét­rehozatalát — látta. Franciaországnak három nagy személygépkocsi-gyára van: a leg­nagyobb az állami Renault-mű­­vek, és ezenkívül a vele körülbelül együttesen azonos nagyságú két magáncég: a jól prosperáló, na­gyobb Peugeot és az annál ki­sebb, de csődbe jutott Citroen. Az energiaválságot elsősorban a leggyengébb Citroen sínylette meg, de az állami Renault sikerei miatt a nemzeti termelés vissza­esése tavaly csak öt százalékot tett ki (szemben az angliai 12, a nyugatnémet 23 és az amerikai 30 százalékos csökkenéssel). Ebben a helyzetben logikus volt a baloldal indítványa: államosít­sák a Citroent vagy csatolják a Renault-hoz, hogy a francia autó­ipar versenyképes legyen a kül­földivel. A kormány azonban ezzel a lo­gikával szemben Michelinék el­képzelését támogatta. Az „autó­gumikirály” — a Peugeot-ban is érdekelt lévén — azt javasolta, hogy játsszák át a Citroent a Peu­­geot-nak, így hozzák létre a Re­nault azonos súlyú vetélytársát. De a Peugeot nem terhet akart átvenni a Citroennel, hanem ha már érdekházasságról van szó — szép hozományt követelt, mégpe­dig úgy, hogy azt az állam adja. Lényegében ezt a tervet valósí­totta meg a kormányzat, amikor egymilliárd frank kölcsönt és 430 millió frank különleges kedvez­ményt adott a Citroen—Peugeot házaspárnak. Másfél milliárdos nászajándékot a magántőkének az adófizetők pénzéből, hogy egy állami vállalat konkurrensét tá­mogassák! Az elnök legutóbb „kandalló melletti csevegésében” azzal men­tegette ezt az országszerte bírált különös nászajándékot, hogy az nem ajándék, hanem kölcsön. Még a mérsékelt Le Monde is kifakadt emiatt, támogatva a baloldal ér­velését: a kivételezett kamatú 9 százalékos, 15 évre szóló kölcsönt — a 12—15 százalékos általános bankkamat és főleg a 18 százalé­kos infláció mellett — csakis nemzeti ajándéknak lehet tekin­teni. Az idei másfél milliárdot jövőre újabb 200 milliós kölcsön követi, és a Peugeot, amely máris átvette a Citroen igazgatását, 1975—76- ban egy fillért sem költ rá. Mint a L’Humanité írja: „A Citroen te­hát olyan magánvállalattá alakul, amely hasznot hajt tulajdonosá­nak, anélkül, hogy az bármit is befektetne, hála a közpénznek.” Nem használta fel az állam azt a lehetőséget sem, hogy a kölcsön fejében részesedjék a Citroen részvényeiből, noha a Peugeot utólag bevallotta, hogy belement volna akár 49 százalékos részese­désbe is. Az elnök azzal is érvelt, hogy az államosítással járó kárta­lanítás nagyon megterhelte volna a költségvetést. A baloldali sajtó válasza: A Citroennek adott köl­csön összege nagyobb, mint a gyár jelenlegi értéke. Ha a Citroen „feltöltésére” adott pénzt a Re­­nault-nak adták volna kölcsön, hogy megvásárolhassa a Citroent, nem kellett volna semmi költség­­vetési többletet kiadni. Az ügy tanulsága: a magán­tőkés konkurrencia mindenáron — igen drága mulatság a fran­ciák számára. Párizs, 1975. január 25. Rudnyánszky István Elnöki hatalom Bangladesben HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: k nem voltak váratlanok a bang­s­­­adesi események. A nemzet­­gyűlés ülését a múlt hétfőn elna­polták, de a kormányzó Avami Liga parlamenti csoportja tovább tanácskozott és felhatalmazást adott Mudzsibur Rahman kor­mányfőnek minden szükséges lé­pés megtételére. Ezek után ült össze szombat reggel ismét a nem­zetgyűlés. Az alkotmánymódosítás egy­részt arra vonatkozik, hogy a je­lenlegi parlamenti rendszer he­lyett olyan elnöki rendszert hoz­zanak létre, amelyben a kormányt a teljhatalommal felruházott el­nök jelöli ki. Az elnök közvetle­nül választóinak tartozik szám­adással. Az elnököt öt évre vá­lasztják meg. Mudzsibur Rahmant most első ízben választás nélkül nyilvánította elnöknek a jelenlegi nemzetgyűlés. Ezt a lépést, amely lehetővé te­szi, hogy Mudzsibur Rahman ke­zében összpontosuljon a progresz­szív reformok megvalósításához szükséges minden hatalom, gyűlé­sek során követelték, nemcsak az Avami Liga, de a baloldali pár­tok, közöttük a kommunista párt vezetői is. (A kommunista párt és a Nemzeti Avami Párt Muzaffar Ahmed csoportja az Avami Ligá­val szövetséget alkot.) Az ország­ban elhatalmasodott törvénytelen­ségek, korrupció, a fegyveres ban­dák támadásai, a politikai gyil­kosságok ellen határozott fellé­pést sürgető néptömegek ezt a döntést bizonyosan helyesléssel fogadják. A nemzetgyűlés egyszersmind kimondta, hogy amikor az új el­nök — azoknak az alapelveknek védelmében, amelyekre Bangla­des Népi Köztársaság épül — szükségesnek tartja egy új, egy­séges nemzeti párt szervezését, minden más pártnak be kell majd szüntetnie működését. Ez a lépés mindenekelőtt a szélsőséges jobb­oldali és ultrabaloldali pártokat sújtja. Ezek az utóbbi időben megszaporodott csoportok nyíltan támogatták a terrorizmust és a kormány megdöntését hirdették programjuknak. Önmagukban ezek a lépések természetesen még nem oldják meg Banglades alapvető — első­sorban gazdasági­­ problémáit. Ám az eddiginél több eszközt ad­nak a kormány kezébe ahhoz, hogy elképzeléseit határozottab­ban és hatékonyabban valósítsa meg. Dacca, 1975. január 25. K. Gy. OLASZORSZÁG Újfasiszta terrorista rendőrgyilkossága Újabb véres, politikai terror­­cselekmény történt Olaszország­ban: a toszkánai Empoliban a 29 éves Mario Tuti, aki egy szélső­­jobboldali fegyveres terrorszerve­zet tagja, agyonlőtt két rendőrt, egy harmadikat életveszélyesen megsebesített, majd elmenekült a helyszínről. A rendőrök házkutatási és le­­tartóztatási paranccsal jelentek meg Mario Tuti lakásán. Az is­mert újfasisztát a rendőrség az­zal gyanúsítja, hogy részt vett a Róma—Firenze közötti vasútvo­nal ellen január elején elkövetett merényletben. Amikor a házkutatás során a rendőrök valóságos fegyverrak­tárra bukkantak, Tuti egy gép­pisztolysorozattal leterítette a há­rom rendőrt. Gui belügyminiszter 30 millió líra jutalmat helyezett kilátásba a nyomravezetőnek. A rendőrség egyébként nem tartja kizártnak, hogy Tutinak köze van a Mün­chen és Róma között közlekedő gyorsvonat ellen tavaly elkövetett véres merénylethez is. (MTI) A tömegek bérharca meghátrálásra kényszerítette a nagytőkéseket Létrejött a megállapodás az olasz szakszervezetek és az ipar­vállalkozók szövetsége (Confin­­dustria) között a mozgóbér-rend­­szer átszervezéséről és a mozgó­bérek fokozatos emeléséről. Ta­valy ősz óta — az infláció el­lensúlyozására — ez volt a fő kö­vetelése a szakszervezeteknek. A szakszervezetek hónapok óta folytattak tárgyalásokat a mun­káltatókkal a munkabérek moz­gó részének, az úgynevezett drá­gasági pótléknak az egységesíté­séért és emeléséért. A Confin­­dustria és a kormány azzal vá­dolta a szakszervezeteket, hogy „megalapozatlan bérkövetelések­kel”­­nehezítik az inflációellenes politikát. A szakszervezetek négy egész napos általános sztrájkot, valamint helyi sztrájkok, meg­mozdulások egész sorát szervez­ték követeléseik támogatására. A harcok eredményeként a munkáltatók végül engedni kény­szerültek. A két­ tárgyalócsoport — a szakszervezeti küldöttséget Lamna, Storti és Vanni, a csúcs­szövetség három főtitkára, a munkáltatókét Agnelli, a Fiat és a Confindustria elnöke vezette — pénteken megállapodott egymás­sal: a munkáltatók hozzájárultak a drágasági pótlék fokozatos fel­emeléséhez. Ezenkívül felemelik a családi pótlékokat is. (MTI) Az OKP közzétette idei költségvetését Nyilvános sajtóértekezleten is­mertette 1975. évi költségvetését az Olasz Kommunist Párt. A po­litikai pártok állami költségvetés­ből történő pénzügyi támogatásá­ról szóló törvény értelmében min­den pártnak nyilvánosságra kell hoznia ebben a hónapban, hon­nan kapja és mire fordítja anyagi eszközeit. Eddig egyedül az OKP tette ezt meg. Az Olasz Kommunista Párt évi költségvetése kb 24 milliárd líra. Ebből több mint 13 millárd szár­mazik saját forrásaiból (tagdíjak, parlamenti képviselők hozzájáru­lása, L’Unitá-fesztiválok bevé­tele, önkéntes hozzájárulások kampányok alkalmával stb.), és 10 milliárd körüli az az állami tá­mogatás, amely az új törvény ér­telmében idén megilleti az OEP-t. (MTI)

Next