Népszabadság, 1975. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-18 / 90. szám
1975. április 18., péntek MNEPSZABADSAG Szolidaritás dél-Vietnammal és Kambodzsával Ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság A Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségéhez, az Országos Béketanácshoz naponta sok távirat és üdvözlő levél érkezik, amelyekben üzemek, termelőszövetkezetek és magánszemélyek köszöntik a dél-vietnami népet győzelmei alkalmából, s tiltakoznak a Thieu-rezsim és az amerikai imperializmus párizsi egyezményeket sértő cselekedetei ellen. A Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozói felajánlották, hogy az idén tizenöt dél-vietnami sebesültet fogadnak üdülésre. Csütörtökön a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására délvietnami sebesültek 15 főnyi csoportja érkezett hazánkba gyógykezelés és pihenés céljából. Tegnap a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában Harmati Sándornak, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökének vezetésével ülést tartott a bizottság elnöksége. Az ülésen dr. Molnár Béla alelnök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára számolt be a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának felállításával kapcsolatos tárgyalásokról, továbbá az európai szocialista országok szolidaritási bizottságainak berlini konzultációjáról, és a szolidaritási mozgalom aktuális feladatairól. A beszámoló alapján az elnökség megfelelő döntéseket hozott. Az elnökség nagy megelégedéssel és örömmel értesült a kambodzsai felszabadító erők nagy jelentőségű győzelmeiről, s a népellenes Lon Nol-rezsim végleges bukásáról. Ebből az alkalomból egész népünk nevében köszönti a kambodzsai hazafias, forradalmi erőket és biztosítja a sokat szenvedett kambodzsai népet további sokoldalú támogatásáról. Az elnökség kifejezte meggyőződését, hogy a magyar társadalom internacionalista szolidaritása hozzájárul a kambodzsai nép győzelmének megszilárdításához, demokratikus államának létrehozásához, építő munkájának kibontakozásához, a népeink közötti barátság elmélyítéséhez, s ezzel az igazságos, a népek önrendelkezési jogára épülő indokínai béke megteremtéséhez. Az SZKP XXV. kongresszusa összehívásának moszkvai visszhangja Első oldalon, szalagcím alatt közölte csütörtökön valamennyi moszkvai újság az egymondatos hírt. Tíz hónap múlva, 1976 februárjában összeül a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa. Moszkvában tavaly nyáron hangzottak el az első utalások arra, hogy a párt vezetőit már érdemben foglalkoztatja a kongreszszus előkészítése. A szovjet főváros politikai megfigyelői azóta nagy érdeklődéssel tanulmányoztak minden erre vonatkozó újabb megnyilatkozást. A Szovjetunió Kommunista Pártjának e legmagasabb szintű fórumai ugyanis mindenkor világtörténelmi kihatású mérföldkőnek bizonyultak a szocializmus leghatalmasabb országának politikai, gazdasági, társadalmi fejlődésében és egyben erős ösztönzést adtak a szocialista világrendszer további fejlődéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdításához. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tavaly októberi kisinyovi beszédében foglalkozott először részletesen a következő pártkongreszszus feladataival. Egyebek között bejelentette, hogy a Szovjetunióban már dolgoznak a kongresszuson elfogadásra kerülő tizedik ötéves terv előkészítésén. Szavaiból világosan kitűnt, hogy az SZKP vezetői elégedettek az ipar és a mezőgazdaság növekedési ütemével és úgy vélik, a következő tervidőszak legfontosabb feladata — a mennyiségi gyarapodás hosszan tartó korszakát követően —, a minőségi követelmények határozottabb előtérbe állítása lesz. A tizedik ötéves terv — mondotta Brezsnyev — a minőség és a hatékonyság ötéves terve lesz. (MTI) Gustáv Husák beszéde Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front ülésén Prágában szerdán ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága. A záróbeszédet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke tartotta. Az elmúlt harminc év mérlege a csehszlovák munkások, parasztok és értelmiségiek munkájának, a nemzeti front, a politikai pártok, a tömegszervezetek tevékenységének eredményességéről tanúskodik — állapította meg bevezetőben Gustáv Husák. A CSKP KB főtitkára ezután így folytatta: — Nem lehet azt mondani, hogy nincsenek problémáink vagy gondjaink, az azonban világos, hogy a szocialista társadalom és a szocialista állam megerősítésének problémáiról van szó. — Bejelentette, hogy a jövő hétre összehívták a CSKP Központi Bizottságának plenáris ülését, amelyen egyes szociálpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Gustáv Husák beszédében ezután kitért rá, hogy a kapitalista országok propagandaszervei valósággal hisztériát keltettek az úgynevezett Dubcek-levél körül, abból a célból, hogy felújítsák a Csehszlovákia-ellenes kampányt. — A csehszlovák nép az 1968— 69-es évek anarchikus időszakát leküzdve, az elmúlt években nagy sikereket ért el gazdasági, szociális és más területeken egyaránt. Ellenfeleink azonban arra kényszerítenek bennünket, hogy felidézzük a válságidőszakot — mondotta Husák. A csehszlovákellenes, antikommunista propagandakoncertben szerepet vállaltak Smrkovsky és társai is: leveleikből és „dokumentumaikból” a burzsoá propaganda szenzációt kovácsolt. Ezután Husák emlékeztetett rá, hogy ezeket a „dokumentumokat”, amelyek meghamisították a történelmet, a tényeket a csehszlovák párt és állam marxista politikájával szembeni gyűlölet, dühödt szovjetellenesség hatotta át. — Smrkovsky halála után egy új „vezérre” volt szükség, akit fel lehet használni a csehszlovák nép ellen. Ilyen személynek bizonyult — nem véletlenül — Dubcek. Az utóbbi napokban nagy szenzációt keltett Dubcek levele, amelyet formálisan a szövetségi gyűléshez intézett, ténylegesen azonban — tartalmát tekintve — a nemzetközi reakció és a Csehszlovákia-ellenes burzsoá propaganda számára íródott. Levelében Dubcek rágalmazza pártunkat és politikáját, rágalmakat szór a többi szocialista országgal fennálló szövetségünkre, rágalmazza a Szovjetuniót. Gustáv Husák ezután kijelentette: Dubcek akár holnap kiutazhat bármelyik kapitalista országba, amelynek „szabadságát” többre értékeli, mint népünk forradalmi vívmányait. Ilyen állampolgárokra nincs szükségünk. Dubcek maga választotta útját és követheti azt. A burzsoáziához, a nemzetközi reakcióhoz vezető utat választotta, menjen hát hozzájuk. Ha azonban marad — és ez vonatkozik a többiekre is —, maradéktalanul tiszteletben kell tartania a csehszlovák törvényeket. A törvények megsértéséért viselni kell a felelősséget neki és a hozzá hasonlóknak is, akárcsak mindenki másnak. (CTK.) Gyorsabban, szervezettebben Hamarabb készül el kilenc nagyberuházás A nem szakember újságolvasó érdeklődését is bizonyára felkeltette a Minisztertanács múlt heti üléséről kiadott közleménynek az a része, amely arról tájékoztatott, hogy a kormány az Országos Tervhivatal elnökének, a munkaügyi és pénzügyminiszternek az előterjesztése alapján határozatot hozott a nagyberuházások határidőre történő megvalósításának anyagi ösztönzésére. Eszerint 1975. április 1-től az úgynevezett kiemelt nagyberuházásokon több műszakos, illetve folyamatos munkarendben dolgozó munkások és az építési, szerelési munkák irányítói részére pótlék fizethető. „Ha kell, szombaton és vasárnap is... ” Ez az intézkedés közvetlenül és döntően azt a kilenc nagyberuházást érinti, amelynek gyorsított ütemű megvalósítását a Minisztertanács már az 1975. évi népgazdasági tervben előírta és az ágazati minisztériumok vezetőit kötelezte az ezzel kapcsolatos javaslatok és konkrét munkaprogramok kidolgozására. A „kilencek” kijelölésében, megvalósításuk kivételes anyagi ösztönzési feltételeinek biztosításában az a megfontolás érvényesült, hogy a szóban forgó nehézipari, vas- és alumíniumkohászati s más iparágakhoz tartozó üzemi kapacitások mielőbbi üzembe helyezése jobban megalapozza a népgazdaság biztonságos anyag- és energiaellátását, segíti a hazai kőolaj- és földgáztermelés tervezettnél gyorsabb növelését, külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyának javítását, a számunkra kedvezőtlen világpiaci hatások ellensúlyozását. Ezek a gyakorlati összefüggések a közvélemény számára még érthetőbbé teszik annak, a XI. pártkongresszus határozatában is hangsúlyozott elvnek a fontosságát, amely a beruházások rangsorolását, a folyamatban levő fejlesztések meggyorsítását, a további fejlődésünk szempontjából létfontosságú beruházási tevékenység megjavítását általában is elsőrendű gazdasági és politikai feladatnak tekinti. Ez indokolja azt is, hogy a gyorsításra kijelölt kilenc nagyberuházás — köztük a Szegedi Kőolaj- és Földgázipari Létesítmények, a Százhalombattai Hőerőmű, a Székesfehérvári Könynyűfémmű, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dimnai Kőolajipari Vállalat fejlesztése, a papíriparhoz tartozó Dunaújvárosi Hullámvertikum, valamint a Gyulai Húskombinát építése — az ország nyilvánossága előtt reflektorfénybe kerüljön, s ez is segítse, ösztökélje a kitűzött célok sikeres elérését. A gyorsítás lehetőségeit feltáró vizsgálatok és tárgyalások már hónapok óta folynak. A beruházók, a megvalósításban közreműködő tervező, kivitelező és lebonyolító vállalatok megvitatták alegfontosabb tennivalókat, s az anyagi érdekeltség új feltiteleit is számításba véve részletes tervet dolgoztak ki minden munkahelyre, mind a kilenc nagy létesítmény építési, üzembe helyezési határidőinek rövidítésére. A Szegedi Kőolaj- és Földgázipari Létesítmények gázfeldolgozó üzemének építésénél, ahol anyag- és létszámhiány, valamint a múlt évi nagy őszi esőzések hátráltatták a kivitelezést, februártól már nyújtott műszakokkal, szombatvasárnapi munkákkal és más intézkedésekkel igyekeznek a tempót gyorsítani. „A szovjet és a magyar szakemberek átdolgozzák a próbaüzemi terveket, s több műszakot vállalva a külkereskedelmi szerződésben előírt 180 nap helyett 90 nap alatt elvégzik az augusztus 5-i üzembe helyezéshez szükséges műszaki munkákat.” Így hangzik az említett beruházásról érkezett egyik legutóbbi híradás, egy másik pedig így: „A Szolnoki Kerületi Bányafelügyelőség a hivatalosan előírt nyolcnapos értesítéssel szemben 24 órán belül a helyszínen van, ha kell, szombaton és vasárnap is .. Jobb kereseti lehetőségek A milliárdokba kerülő építkezéseken sokszor igen nehéz körülmények között elért minden nap időmegtakarítás számottevő nyereség az országnak. Ezért intézkedett úgy a kormány, hogy az anyagi érdekeltség feltételei, a munkások és a műszakiak kereseti lehetőségei a legelső helyre sorolt kilenc nagyberuházáson legyenek a legkedvezőbbek, a legvonzóbbak, s az eddiginél jobban ösztönözzenek a tempó gyorsítására. Ezt a célt szolgálja a többi között, hogy az időnként elkerülhetetlen nagyarányú túlórázás költségei ezentúl nem terhelik a kivitelező építőipari és szerelővállalatok saját bérfejlesztését. A műszakpótlék differenciált felemelése megkönnyíti a határidők megtartásához, s a gyorsításhoz gyakran szükségessé váló több műszakos, folyamatos munkarend bevezetését. Mindezen felül a gyorsításra kijelölt nagyberuházásokon a kormányhatározatban előírt mértékű pénzügyi alap, létesítményenként több millió forint fordítható a megvalósításban közreműködő lebonyolító, tervező és kivitelező vállalatok dolgozóinak jutalmazására. A jutalmat a beruházást irányító illetékes miniszter adhatja a felügyeletet gyakorló tárcák vezetőinek hozzájárulásával, ő engedélyezheti a munkaerőhiányt pótló túlmunkát, s a kivitelezést irányító miniszterrel együtt, a szakszervezetekkel egyetértésben kezdeményezheti új, hatékony ösztönzési formák bevezetését. A végzett munkával arányosan A külön kedvezmény, a jutalom, az elvégzett többletmunkával arányos anyagi ösztönzés új, hatékony eszköze, s nem valamiféle ellenszolgáltatás nélküli nemzeti ajándék. A prémium vagy jutalom fizetésének épp ezért szigorú feltétele, hogy az érdekeltek a fejlesztést finanszírozó bankkal kötött külön szerződésben rögzített kötelezettségeiket hiánytalanul teljesítsék, hogy a beruházás üteme valóban meggyorsuljon, s így a többletráfordítás kamatostul megtérüljön a népgazdaságnak. Az elmondottakból logikusan következik az is, hogy az érintett nagyberuházásokat irányító miniszter, az építtető intézkedési és jutalmazási jogköre, a megvalósítás szervezeti döntéseibe való beleszólása lényegesen megnő, egyúttal növekszik a felelőssége is a beruházások előkészítéséért, a közreműködő vállalatok tevékenységének összehangolásáért, a határidők és a költségek tartásáért. A kormányhatározat lehetőséget adott arra is, hogy a beruházó anyagi segítséget nyújtson a kivitelezőnek az építéshez, szereléshez feltétlenül szükséges gépek beszerzésében. A növekvő felelősséget példázza, hogy a gyorsítási megállapodásokban érdekeltek több helyütt azt is kikötötték: amennyiben az irányítók nem biztosítják a zavartalan anyagellátást, vagy a munkaterületet, akkor a többletbér, a nagyobb kedvezmény a munkásoknak sem jár. Ettől az várható, hogy a munkások részéről is fokozódik a vezetőkre gyakorolt nyomás, a jogos igény a felelősségteljesebb irányításra, a jobb munkaszervezésre. A tét nagy. Csupán a nehézipari tárcához tartozó nagyberuházások gyorsításának várható népgazdasági haszna több mint 800 millió forint. Az ózdi új hengermű üzembe helyezési határidejének előbbre hozása körülbelül 480 millió forint értékű többlettermelést eredményezhet. A Dunaújvárosi Hullám vertikum papírfeldolgozó üzemének a tervezettnél három hónappal előbbi indítása mintegy 11 ezer tonna csomagolóeszköz tőkés importját helyettesíti, s ezzel több mint ötmillió dollárral csökkenti a népgazdaság devizaterheit. Nemcsak forintokban mérhető Ám a gyorsabb megvalósítástól, az üzembe helyezés időpontjának, előbbre hozásától várható haszon nemcsak az adott beruházáson és nemcsak forintokban mérhető. A kezdeti eredményeket ugyanis nem csupán a kedvezőbb kereseti lehetőségek, s a kitűzött jutalmak ösztönzik, hanem a tények és tapasztalatok bizonysága szerint a társadalmi szervezetek hatékony politikai munkája, a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásainak erkölcsi, közösségi, gondolkodási indítékai is. S az erőknek az a magas fokú koncentrálása, amely most a legfontosabb „kilencekre” összpontosul, szervezettségben, fegyelemben és sok más vonatkozásban rendkívül hasznos tanulságokkal szolgálhat az egész beruházási munka megjavításához, az anyagi ösztönzés célszerű formáinak és módszereinek kialakításához, a nehéz és bonyolult fejlesztési feladatok hatékonyabb megoldásához. Oroszi István Változatlanul feszült helyzet Bejrútban Libanonban csütörtökön egész nap nem állt helyre a nyugalom, s a rendőrségi források szerint délelőtt mintegy tízen estek áldozatul a szélsőjobboldali falangisták által kiprovokált, napok óta tartó lövöldözéseknek. Bejrútban és a többi nagyvárosban továbbra is zárva tartanak a bankok, az üzletek és az iskolák. Szünetel a forgalom Bejrút kikötőjében is, amelynek megnyitását péntekre tervezik. Mint már közöltük, szerdán olyan hírek érkeztek, miszerint tűzszünet lépett életbe. Bejrútban acélsisakos csendőrök és harckocsizók őrzik a palesztinaiak és a falangisták főhadiszállását. (MTI) 3 Tudományos konferencia Moszkvában a győzelem 30. évfordulója alkalmából Moszkvában tudományos konferencia nyílt a fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából. A konferencia munkájában háborús veteránok, kiemelkedő katonai vezetők, a szocialista országokból érkezett tudósok, hadtörténészek vesznek részt. Az értekezletet Andrej Grecsko, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter nyitotta meg és Leonyid Brezsnyev hadseregtábornoknak, az SZKP KB főtitkárának, a háború aktív harcosának nevében üdvözölte a részvevőket. Grecsko marsall a többi között kijelentette, hogy a Szovjetunió megsemmisítése volt a német fasizmus legfőbb politikai és katonai célja. Éppen itt, a Szovjetunió elleni harcban, abban a törekvésükben, hogy mint államot, mint új társadalmi rendszert semmisítsék meg a Szovjetuniót, keresték a fasiszták a világuralom elérésének kulcsát. Ezért volt a szovjet—német front a második világháború legfőbb arcvonala. A Szovjetunióra rákényszerített háború a világimperializmus erőivnek legnagyobb fegyveres támadása volt az egyik legsúlyosabb megpróbáltatás, amelyet hazánk valaha is átélt. Ebben a háborúban dőlt el a világ első szocialista államának sorsa, a világcivilizáció, a haladás és a demokrácia jövője — mondotta a szovjet honvédelmi miniszter. (TASZSZ)