Népszabadság, 1975. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
2 Ma kezdődik az ausztriai Salzburgban az amerikai-egyiptomi csúcstalálkozó Szadat egyiptomi elnök szombaton befejezte hivatalos bécsi látogatását, majd Salzburgba repült. Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke Madridból jövet vasárnap érkezik Salzburgba. Az egyiptomi és az amerikai elnök vasárnap egy, hétfőn pedig két munkaülést tart. A találkozó színhelyén szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Az Akhbar el Jam című kairói hetilap washingtoni körökre hivatkozva azt jelentette, hogy Ford a közel-keleti rendezést célzó ideiglenes megállapodásra vonatkozó javaslatot visz magával a salzburgi találkozóra. A lap szerint Ford a tervezett megállapodásnak csupán az alapelveit ismerteti Szadattal, az összes részleteket csak akkor hozzák nyilvánosságra, miután már az amerikai elnök — június második felében — Rabin izraeli miniszterelnökkel is tanácskozott. (MTI) ítélethirdetés a kairói katonai akadémia támadóinak perében |A KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egyiptomban szombaton ítéletet hirdettek a kairói műszaki katonai akadémia ellen végrehajtott fegyveres támadás miatt perbe fogott 92 személy ügyében. A bíróság három vádlottra halálos ítéletet mondott ki, további 29 vádlottat 5 évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Hatvan vádlottat felmentettek. Az 1974 áprilisában Szaleh Abdullah Sorija vezetésével végrehajtott fegyveres támadásban mintegy 20 ember, köztük 5 katona vesztette életét. Az akció célja az volt, hogy a katonai akaddémiáról szerzett fegyverek segítségével megdöntsék a fennálló egyiptomi rendszert. A szombati egyiptomi lapok egyébként beszámoltak róla, hogy a napokban letartóztatták egy konzervatív vallási csoportosulás tagjait. A csoport mecsetekben lazított az államrend ellen, és összeesküvést tervezett. Egyes tagjai — mint az Al Ahram írja — a katonai műszaki főiskola diákjaival is kapcsolatot tartottak. A vitás kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal kell megoldani A görög és a török miniszterelnök eszmecseréje Három és fél órás tárgyalást folytatott egymással szombaton délelőtt Brüsszelben Karamanlisz görög és Demirel török miniszterelnök. A brüsszeli tárgyalás túlnyomó részén a két miniszterelnök négyszemközt folytatott megbeszélést a ciprusi kérdésről, az Égei-tenger úgynevezett kontinentális talapzatának problémájáról, valamint egyéb, a két ország között feszültséget okozó kérdésekről. A kiadott közös közlemény azt hangoztatja, hogy a kormányfők véleménye szerint a két ország között felmerült vitás kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal kell megoldani. A közlemény aláhúzza, hogy a miniszterelnökök megállapodtak: megfelelő légkört kell kialakítani Görögország és Törökország kapcsolatában, hogy megoldhassák a fennálló problémákat, s a két ország a kölcsönös érdekeknek megfelelően helyreállítsa együttműködését. A ciprusi kérdésről a közös közlemény csupán azt hangoztatja, hogy a miniszterelnökök támogatják a két közösség képviselőinek tervezett bécsi tárgyalásait. (MTI) A Föld légkörét és felszínét tanulmányozták a szovjet űrhajósok Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajósok szombaton a Szaljut—4 űrállomás fedélzetén egy komplex berendezés segítségével spektrografikus vizsgálatokat végeztek a Föld légkörével kapcsolatban. Felvételt készítettek a Szovjetunió területének európai részéről, a Kaukázuson túli területről és Észak- Kazahsztánról. E kísérletek célja, hogy meghatározzák a légköri fizika, a meteorológia és a természeti kincsek kutatásának feladatait. A két űrhajós változatlanul jól érzi magát. (TASZSZ) Szovjet párt- és kormányhatározat a mezőgazdasági munkák meggyorsítására | MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL | A szeszélyes időjárás kemény próbatétel elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit a Szovjetunióban, ahol az ország hatalmas méretei és változatos éghajlati viszonyai miatt amúgy is igen széthúzódnak az egyes munkaműveletek időhatárai. Miközben a keleti vidékeken, a szűzföldeken és Szibériában javában vetnek, Ukrajnában és Észak-Kaukázusban aratásra készülnek, de vannak közép-ázsiai területek, ahol már levágták a gabonát. A szokatlan, szinte nyárias tavasz Ukrajna déli részén előbbre hozta az őszi kalászosok érését, itt a gépek előkészítését kellett meggyorsítani. Nyugaton és északnyugaton, Belorussziában és a balti köztársaságokban, az átlagosnál több csapadék miatt, valamelyest késtek a tavaszi vetéssel. A szűzföldek vidékén és Szibéria térségein „határidő előtt”, már márciusban befejeződött a tavasz, és az agronómusok, akik itt évről évre kénytelenek igazítani a munkák naptárán, áprilisban még szárazsággal számoltak, de május elején havat és esőt kaptak, úgy, hogy menet közben módosítani kellett az ütemterveket. A vetési idény, amely amúgy is elég szoros, tovább zsugorodott, ráadásul az idén bővítették a tavaszi gabonák vetésterületét. Az SZKB Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács a mezőgazdasági munkák dandárjának közeledtével a minap külön határozatban intézkedett a gépek, határidő előtti kiutalásáról, az ezzel kapcsolatos hitelek biztosításáról, a fil mezőgazdasági gépkezelők és a betakarításban részt vevő teherautósofőrök, szállítómunkások fokozott premizálásáról , és többfelé máris mozgalom indult a kombájnok és a teherautók legalább két műszakos, húszórás üzemeltetése érdekében. A határozat, mint az előző években, módot ad rá, hogy szükség szerint bevonják a munkaképes lakosságot a betakarítási munkákba, és intézkedik az erre az esetre szóló pénzbeni és természetbeni juttatások rendjéről is. Az ötéves terv első négy évének szovjet gabonatermése egy évre számítva, átlagosan 191,9 millió tonna volt, és ennek csaknem a felét takarmányozásra fordították. A legfrissebb statisztikai jelentések szerint egyébként a tavasziakat eddig a kijelölt terület 85 százalékán, 126,2 millió hektáron vetették el. NÉPSZABADSÁG Amerikai állásfoglalás a kelet-nyugati kereskedelem fejlődéséről Rogers Morton amerikai kereskedelemügyi miniszter síkraszállt az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztése mellett. A miniszter Washingtonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a szocialista országok kereskedelmének bővítésében eddig elért jó eredmények meggyőzően bizonyítják azokat az előnyöket, amelyeket a politikai és gazdasági enyhülés biztosít. Morton hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a szocialista országokkal folytatott kereskedelem mellőzését. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a mesterséges kereskedelmi korlátozások nem szolgálhatják az államok érdekeit. Mindkét fél nemzeti érdekei megkövetelik, hogy népeink kölcsönös érdekében teljes mértékben kihasználjuk a kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket — hangoztatta az amerikai miniszter. (TASZSZ) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sorban A szovjet kormány meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Oscar Fischer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az NDK külügyminisztere. (TASZSZ) Négyezerrel növelte az Egyesült Államok tavaly Dél-Koreában állomásozó fegyveres erőinek létszámát, amelyezáltal 42 ezerre növekedett — közölték pénteken amerikai kormánytisztviselők. (ADN) 503 személy esett áldozatul múlt év júliusa óta Argentínában az országban dühöngő terrorhullámnak. Közülük 277-en az idén vesztették életüket. A hatóságok 281 áldozatot a baloldali, 38-at a jobboldali pártokhoz, szervezetekhez tartozónak minősítettek. A különböző csoportokhoz tartozó terroristákkal vívott tűzharcokban tíz hónap alatt 54 rendőr és 22 katona vesztette életét. (MTI) A lengyel közigazgatási reform ma életbe lép. Megszűnik az ország eddigi 314 járása és az új területi beosztás alapján a 17 vajdaság helyett 49-et hoznak létre. (MTI) Tíz személy megsebesült péntek este az észak-írországi Newtownards egyik kiskocsmájában, amikor felrobbant a helyiség ajtaja közelében elhelyezett bomba. A sebesültek közül kettőt súlyos állapotban szállítottak kórházba. (Reuter) A szovjet fővárosban szombaton hivatalosan közölték, hogy Socrate Petrochile altengernagy, a francia haditengerészeti erők atlanti hajóraja parancsnokának vezetésével, június 2. és 6. között látogatást tesz Leningrád kikötőjében a Colbert cirkáló és a Le Normand őrnaszád. A közlemény szerint szovjet hadihajók még ez év nyarán viszonozzák a francia hajóraj látogatását. (TASZSZ) A jugoszláv nemzetvédelmi minisztérium meghívására pénteken Belgrádba érkezett a kínai népi felszabadító hadsereg küldöttsége Hsziang Csung-huának, a vezérkari főnök helyettesének vezetésével. (Új-Kína) 1995. június 9., vasárnap A NATO-csúcs visszhangjából Nem sikerült megállítani az eróziót WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai sajtó nem egészen osztja Ford elnök véleményét, aki „rendkívüli örömét” fejezte ki a pénteken befejeződött NATO- csúcstalálkozó eredménye fölött, s az eredményre hivatkozva, bölcsnek tartotta, hogy a jelenlegi körülmények között biztosította a NATO-t az amerikai kötelezettségek teljesítéséről. A lapok, köztük a New York Times szerint az Egyesült Államok indokínai kudarcai nem igényelték a kötelezettségek ismételt megerősítését. A tanácskozás eredményét összegezve a CBS-rádió megállapította: a NATO-ülés befejeződött, de a problémák maradtak. Ezért volt szükség arra is, hogy az elnök erőteljesen hangsúlyozza a NATO-tagországok együttműködésének szükségességét. A lapok többsége úgy véli, ez egyelőre nem több óhajnál, hiszen a fő problémák súlya nem csökkent. A Baltimore Sun szerint a szövetség gyengülésére mutat Franciaország és Görögország speciális elkötelezettsége, nevezetesen, hogy kivonták haderejüket a NATO katonai szervezetének közvetlen ellenőrzése alól, továbbra is súlyos fenyegetést jelent a szövetség integritására a Ciprus miatt kialakult görög— török ellentét; nem szűnt a gyanakvó bizalmatlanság Portugália iránt sem. „Portugália továbbra is az amerikai politika nagy gondja marad” — írja a New York Times. A Baltimore Sun szerint Ford nagy erőt fejtett ki, hogy megállítsa a NATO erózióját. A Washington Post az ülésszaknak azt a vonását hangsúlyozza, hogy a NATO határozott szándéka a katonai erő megőrzése és a Kelet— Nyugat közötti enyhülési politika egyidejű folytatása. Több lap rámutat, hogy mindezt az Egyesült Államok erőteljesebben kívánja folytatni. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok az európai biztonsági értekezleten követelt koncessziók teljesítését igyekszik összekapcsolni a más témákról folyó tárgyalások haladásával. Amerikanizálódik Nyugat-Európa ? PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A L’Humanité a NATO-tanácskozás kapcsán a francia kormány magatartásának jellemzésére a Business Weeket idézi: az amerikai lap szerint „Giscard a második világháború óta a leginkább Amerika-barát francia elnök”, ügyelnie kell azonban rá, hogy ezt ne nagyon mutassa ki, tekintettel az Amerika-ellenes baloldal és a gaulleisták szavazataira. Az FKP lapja aláhúzza: a francia kormány Brüsszelben is leszögezte, hogy az atlanti tömbnek teljes jogú tagja. A lap szemére veti a francia diplomáciának, hogy felújítja a nyugat-berlini vitát, amikor összeköti a nyugat-berlini problémát az enyhüléssel. „Ez vagy nem jelent semmit, hiszen Nyugat-Berlin problémáját négyhatalmi megállapodással rendezték, és ebben az esetben a mostani nyilatkozat teljesen felesleges, vagy pedig az NDK szuverenitásának kétségbevonására irányuló kísérletről van szó, vagy legalábbis újabb ürügyről az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezésének késleltetésére” — írja a L’Humanité. A Le Monde vezércikke „amerikai Európáról” ír. A lap utal rá, hogy az Egyesült Államok, amelyet indokínai visszavonulása és a gazdasági válság megrázkódtatott, most szorosabb kapcsolatra törekszik nyugat-európai partnereivel. Washington, ügyesen támaszkodva a védelmi eszközök ésszerűsítésének valóságos igényére, atlantizálni akarja nemcsak az energia-, hanem a nukleáris programokat is, és most a hadiipar integrálását szorgalmazza. Ha tervei sikerülnek, akkor atlanti keretekben igazgathatják majd az olaj-, az atom-, az elektronikus és a repülőgépgyártó ipart. Ez a távlat alig izgatja Franciaország közös piaci partnereit, akik csupán azt ambicionálnák, hogy a torta lehető legnagyobb részét kapják. Franciaország a Le Monde szerint, nem akarja vagy nem tudja megakadályozni ezt a fejlődést. „Az amerikaiak eltűrik a nyugat-európai közösséget, de csak azzal a feltétellel, hogy a lehető legkevésbé különbözzék az atlanti rendszertől” — írja a Le Monde. ENSZ-vizsgálat Chilében A hatalmat bitorló junta durván megsérti a szakszervezeti jogokat A chilei szakszervezetek helyzetének kivizsgálására a közelmúlban Chilébe látogatott az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) bizottsága. A bizottság küldetése befejeztével jelentést készített, amelyet egyidőben hoztak nyilvánosságra Genfben és az ENSZ székhelyén, New Yorkban. A jelentés egész sor olyan tényt ismertet, amelyek a szakszervezeti szabadság megsértését bizonyítják. A junta — mutat rá a dokumentum —, miután törvénytelenül betiltotta Chilében a dolgozók egyetlen szakszervezeti központját, nyílt támadásba lendült a dolgozók jogai ellen. Az ILO bizottságának jelentése magában foglalja a junta áldozatainak megközelítőleg sem teljes listáját is, amelyen több mint száz kiemelkedő szakszervezeti személyiség neve szerepel. Rajtuk kívül a dolgozók jogaiért küzdő harcosok százai sínylődnek a junta börtöneiben vagy az üldöztetések miatt kénytelenek voltak emigrálni. Az ILO-bizottság jelentésében erélyesen követeli a szakszervezeti szabadság visszaállítását és a chilei nép jogainak tiszteletben tartását. Oscar Garreton, az Egységes Népi Akciómozgalomnak, a jelenleg illegalitásban működő chilei pártnak a főtitkára, a Bohemia című kubai hetilapnak adott interjúban gazdasági népirtásnak nevezte a chilei fasiszta junta politikáját. Garreton rámutatott, hogy a chilei dolgozókat éhségre és nyomorra kárhoztatták. Az országban továbbra is folytatódnak a kínzások, a gyilkosságok és a törvénytelen letartóztatások. A nép jövendő győzelmének záloga minden chilei demokrata és antifasiszta hazafi napról napra erősödő egységében rejlik — hangsúlyozta Oscar Garreton. Hortensia Allende, a volt chilei elnök özvegye nyílt levélben leplezte le a chilei junta legújabb bűntetteit. Az Excelsoir című mexikói napilapban megjelent nyílt lev°l ismerteti a velvikai koncentrációs táborban bebörtönzött politikai foglyok ellen elkövetett kegyetlenkedéseket. Hortensia Allende a nyílt levélben felszólítja a világ közvéleményét, hogy aktivizálódjék a politikai bebörtönzöttek kiszabadításáért. (MTI) Ford az amerikai-spanyol kapcsolatok erősítését szorgalmazza Madridban Gerald Ford amerikai elnök, a NATO-csúcsértekezletet követően szombaton Brüsszelből Madridba érkezett. A repülőtéren Franco államfő és Navarro miniszterelnök fogadta. Ford madridi tárgyalásainak napirendjén a spanyolországi amerikai katonai támaszpontok fenntartása és a spanyol—amerikai együttműködési megállapodás megújítása szerepel. A látogatás egyik célja az — írja a UPI amerikai hírügynökség —, hogy a szomszédos Portugáliában bekövetkezett események ellensúlyozására kidomborítsa Spanyolország jelentőségét és fontosságát a nyugati szövetségi rendszerek számára. (MTI)