Népszabadság, 1975. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

2 Ma kezdődik az ausztriai Salzburgban az amerikai-egyiptomi csúcstalálkozó Szadat egyiptomi elnök szom­baton befejezte hivatalos bécsi látogatását, majd Salzburgba re­pült. Gerald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke Madridból jövet va­sárnap érkezik Salzburgba. Az egyiptomi és az amerikai elnök vasárnap egy, hétfőn pedig két munkaülést tart. A találkozó színhelyén szigorú biztonsági in­tézkedéseket foganatosítottak. Az Akhbar el Jam című kairói hetilap washingtoni körökre hi­vatkozva azt jelentette, hogy Ford a közel-keleti rendezést cél­zó ideiglenes megállapodásra vo­natkozó javaslatot visz magával a salzburgi találkozóra. A lap szerint Ford a tervezett megálla­podásnak csupán az alapelveit is­merteti Szadattal, az összes rész­leteket csak akkor hozzák nyil­vánosságra, miután már az ame­rikai elnök — június második fe­lében — Rabin izraeli miniszter­­elnökkel is tanácskozott. (MTI) ítélethirdetés a kairói katonai akadémia támadóinak perében |A KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Egyiptomban szombaton ítéletet hirdettek a kairói műszaki kato­nai akadémia ellen végrehajtott fegyveres támadás miatt perbe fogott 92 személy ügyében. A bí­róság három vádlottra halálos ítéletet mondott ki, további 29 vádlottat 5 évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Hatvan vádlottat felmentettek. Az 1974 áprilisában Szaleh Abdullah Sorija vezetésével vég­rehajtott fegyveres támadásban mintegy 20 ember, köztük 5 ka­tona vesztette életét. Az akció célja az volt, hogy a katonai akad­­­démiáról szerzett fegyverek se­gítségével megdöntsék a fennálló egyiptomi rendszert. A szombati egyiptomi lapok egyébként beszámoltak róla, hogy a napokban letartóztatták egy konzervatív vallási csoportosulás tagjait. A csoport mecsetekben lazított az államrend ellen, és összeesküvést tervezett. Egyes tagjai — mint az Al Ahram írja­­ — a katonai műszaki főiskola diákjaival is kapcsolatot tartot­tak. A vitás kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal kell megoldani A görög és a török miniszterelnök eszmecseréje Három és fél órás tárgyalást folytatott egymással szombaton délelőtt Brüsszelben Karamanlisz görög és Demirel török miniszter­­elnök. A brüsszeli tárgyalás túl­nyomó részén a két miniszterel­nök négyszemközt folytatott meg­beszélést a ciprusi kérdésről, az Égei-tenger úgynevezett kontinen­tális talapzatának problémájáról, valamint egyéb, a két ország kö­zött feszültséget okozó kérdések­ről. A kiadott közös közlemény azt hangoztatja, hogy a kormányfők véleménye szerint a két ország között felmerült vitás kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal kell megoldani. A közlemény aláhúz­za, hogy a miniszterelnökök meg­állapodtak: megfelelő légkört kell kialakítani Görögország­ és Török­ország kapcsolatában, hogy meg­oldhassák a fennálló problémá­kat, s a két ország a kölcsönös érdekeknek megfelelően helyre­állítsa együttműködését. A ciprusi kérdésről a közös közlemény csu­pán azt hangoztatja, hogy a mi­niszterelnökök támogatják a két közösség képviselőinek tervezett­­ bécsi tárgyalásait. (MTI) A Föld légkörét és felszínét tanulmányozták a szovjet űrhajósok Pjotr Klimuk és Vitalij Sze­­vasztyjanov szovjet űrhajósok szombaton a Szaljut—4 űrállomás fedélzetén egy komplex berende­zés segítségével spektrograf­ikus vizsgálatokat végeztek a Föld lég­körével kapcsolatban. Felvételt készítettek a Szovjetunió terüle­tének európai részéről, a Kauká­zuson túli területről és Észak- Kazahsztánról. E kísérletek cél­ja, hogy meghatározzák a légkö­ri fizika, a meteorológia és a ter­mészeti kincsek kutatásának fel­­­­adatait. A két űrhajós változatlanul jól érzi magát. (TASZSZ) Szovjet párt- és kormányhatározat a mezőgazdasági munkák meggyorsítására | MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL | A szeszélyes időjárás kemény próbatétel elé állítja a mezőgaz­daság dolgozóit a Szovjetunióban, ahol az ország hatalmas méretei és változatos éghajlati viszonyai miatt amúgy is igen széthúzód­nak az egyes munkaműveletek időhatárai. Miközben a keleti vi­dékeken, a szűzföldeken és Szibé­riában javában vetnek, Ukrajná­ban és Észak-Kaukázusban ara­tásra készülnek, de vannak kö­zép-ázsiai területek, ahol már levágták a gabonát. A­ szokatlan, szinte nyárias ta­vasz Ukrajna déli részén előbbre hozta az őszi kalászosok érését, itt a gépek előkészítését kellett meggyorsítani. Nyugaton és északnyugaton, Belorussziában és a balti köztársaságokban, az át­lagosnál több csapadék miatt, va­lamelyest késtek a tavaszi vetés­sel. A szűzföldek vidékén és Szi­béria térségein „határidő előtt”, már márciusban befejeződött a tavasz, és az agronómusok, akik itt évről évre kénytelenek igazí­tani a munkák naptárán, április­ban még szárazsággal számoltak, de május elején havat és esőt kaptak, úgy, hogy menet közben módosítani kellett az ütemterve­ket. A vetési idény, amely amúgy is elég szoros, tovább zsugorodott, ráadásul az idén bővítették a ta­vaszi gabonák vetésterületét. Az SZKB Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács a mezőgazdasági munkák dandár­jának közeledtével a minap kü­lön határozatban intézkedett a gépek, határidő előtti kiutalásá­ról, az ezzel kapcsolatos hitelek biztosításáról, a fil m­ezőgazdasági gépkezelők és a betakarításban részt vevő teherautósofőrök, szál­lítómunkások fokozott premizálá­sáról ,­ és többfelé máris moz­­­­galom indult a kombájnok és a teherautók legalább két műsza­kos, húszórás üzemeltetése érde­kében. A határozat, mint az elő­ző években, módot ad rá, hogy szükség szerint bevonják a mun­kaképes lakosságot a betakarítási munkákba, és intézkedik az erre az esetre szóló pénzbeni és ter­mészetbeni juttatások rendjéről is. Az ötéves terv első négy évé­nek szovjet gabonatermése egy évre számítva, átlagosan 191,9 millió tonna volt, és ennek csak­nem a felét takarmányozásra for­dították. A legfrissebb statisztikai jelen­tések szerint egy­ébként a tava­sziakat eddig a kijelölt terület 85 százalékán, 126,2 millió hektáron vetették el. NÉPSZABADSÁG Amerikai állásfoglalás a kelet-nyugati kereskedelem fejlődéséről Rogers Morton amerikai keres­kedelemügyi miniszter síkraszállt az Egyesült Államok és a szocia­lista országok közötti gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztése mellett. A miniszter Washington­ban kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a szocialista országok kereskedelmének bővítésében ed­dig elért jó eredmények meggyő­zően bizonyítják azokat az elő­nyöket, amelyeket a politikai és gazdasági enyhülés biztosít. Morton hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelem mellőzését. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a mestersé­ges kereskedelmi korlátozások nem szolgálhatják az államok ér­dekeit.­­ Mindkét fél nemzeti érdekei megkövetelik, hogy népeink köl­csönös érdekében teljes mérték­ben kihasználjuk a kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetősége­ket — hangoztatta az amerikai miniszter. (TASZSZ) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sorban A szovjet kormány meghívására szombaton hivatalos baráti láto­gatásra a Szovjetunióba érkezett Oscar Fischer, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizott­ságának tagja, az NDK külügymi­nisztere. (TASZSZ) Négyezerrel növelte az Egyesült Államok tavaly Dél-Koreában ál­lomásozó fegyveres erőinek lét­számát, amely­­ezáltal 42 ezerre növekedett — közölték pénteken amerikai kormánytisztviselők. (ADN) 503 személy esett áldozatul múlt év júliusa óta Argentínában az országban dühöngő terrorhul­lámnak. Közülük 277-en az idén vesztették életüket. A hatóságok 281 áldozatot a baloldali, 38-at a jobboldali pártokhoz, szervezetek­hez tartozónak minősítettek. A különböző csoportokhoz tartozó terroristákkal vívott tűzharcok­ban tíz hónap alatt 54 rendőr és 22 katona vesztette életét. (MTI) A lengyel közigazgatási reform ma életbe lép. Megszűnik az or­szág eddigi 314 járása és az új területi beosztás alapján a 17 vaj­daság helyett 49-et hoznak létre. (MTI) Tíz személy megsebesült pén­tek este az észak-írországi New­­townards egyik kiskocsmájában, amikor felrobbant a helyiség aj­taja közelében elhelyezett bomba. A sebesültek közül kettőt súlyos állapotban szállítottak kórházba. (Reuter) A szovjet fővárosban szomba­ton hivatalosan közölték, hogy Socrate Petrochile altengernagy, a francia haditengerészeti erők atlanti hajóraja parancsnokának vezetésével, június 2. és 6. között látogatást tesz Leningrád kikötő­jében a Colbert cirkáló és a Le Normand őrnaszád. A közlemény szerint szovjet hadihajók még ez év nyarán viszonozzák a francia hajóraj látogatását. (TASZSZ) A jugoszláv nemzetvédelmi mi­nisztérium meghívására pénteken Belgrádba érkezett a kínai népi felszabadító hadsereg küldöttsége Hsziang Csung-huának, a vezér­kari főnök helyettesének vezeté­sével. (Új-Kína) 1995. június 9., vasárnap A NATO-csúcs visszhangjából Nem sikerült megállítani az eróziót­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Az amerikai sajtó nem egészen osztja Ford elnök véleményét, aki „rendkívüli örömét” fejezte ki a pénteken befejeződött NATO- csúcstalálkozó eredménye fölött, s az eredményre hivatkozva, bölcs­nek tartotta, hogy a jelenlegi kö­rülmények között biztosította a NATO-t az amerikai kötelezett­ségek teljesítéséről. A lapok, köz­tük a New York Times szerint az Egyesült Államok indokínai ku­darcai nem igényelték a kötele­zettségek ismételt megerősítését. A tanácskozás eredményét össze­gezve a CBS-rádió megállapítot­ta: a NATO-ülés befejeződött, de a problémák maradtak. Ezért volt szükség arra is, hogy az elnök erőteljesen hangsúlyoz­za a NATO-tagországok együtt­működésének szükségességét. A lapok többsége úgy véli, ez egy­előre nem több óhajnál, hiszen a fő problémák súlya nem csök­kent. A Baltimore Sun szerint a szövetség gyengülésére mutat Franciaország és Görögország speciális elkötelezettsége, neveze­tesen, hogy kivonták haderejüket a NATO katonai szervezetének közvetlen ellenőrzése alól, to­vábbra is súlyos fenyegetést je­lent a szövetség integritására a Ciprus miatt kialakult görög— török ellentét; nem szűnt a gya­nakvó bizalmatlanság Portugália iránt sem. „Portugália továbbra is az amerikai politika nagy gondja marad” — írja a New York Times. A Baltimore Sun szerint Ford nagy erőt fejtett ki, hogy meg­állítsa a NATO erózióját. A Wa­shington Post az ülésszaknak azt a vonását hangsúlyozza, hogy a NATO határozott szándéka a ka­tonai erő megőrzése és a Kelet— Nyugat közötti enyhülési politika egyidejű folytatása. Több lap rámutat, hogy mindezt az Egye­sült Államok erőteljesebben kí­vánja folytatni. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok az európai biztonsági értekezleten követelt koncessziók teljesítését igyekszik összekapcsolni a más témákról folyó tárgyalások haladásával. Amerikanizálódik Nyugat-Európa ?­ ­ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A L’Humanité a NATO-tanács­­kozás kapcsán a francia kormány magatartásának jellemzésére a Business Weeket idézi: az ameri­kai lap szerint „Giscard a máso­dik világháború óta a leginkább Amerika-barát francia elnök”, ügyelnie kell azonban rá, hogy ezt ne nagyon mutassa ki, tekin­tettel az Amerika-ellenes baloldal és a gaulleisták szavazataira. Az FKP lapja aláhúzza: a francia kormány Brüsszelben is leszögez­te, hogy az atlanti tömbnek teljes jogú tagja. A lap szemére veti a francia diplomáciának, hogy fel­újítja a nyugat-berlini vitát, ami­kor összeköti a nyugat-berlini problémát az enyhüléssel. „Ez vagy nem jelent semmit, hiszen Nyugat-Berlin problémáját négy­hatalmi megállapodással rendez­ték, és ebben az esetben a mos­tani nyilatkozat teljesen felesle­ges, vagy pedig az NDK szuvere­nitásának kétségbevonására irá­nyuló­ kísérletről van szó, vagy legalábbis újabb ürügyről az eu­rópai biztonsági és együttműködé­si konferencia befejezésének kés­leltetésére” — írja a L’Huma­nité. A Le Monde vezércikke „ame­rikai Európáról” ír. A lap utal rá, hogy az Egyesült Államok, ame­lyet indokínai visszavonulása és a gazdasági válság megrázkódtatott, most szorosabb kapcsolatra törek­szik nyugat-európai partnereivel. Washington, ügyesen támaszkod­va a védelmi eszközök ésszerűsí­tésének valóságos igényére, atlan­­tizálni akarja nemcsak az ener­gia-, hanem a nukleáris progra­mokat is, és most a hadiipar in­tegrálását szorgalmazza. Ha tervei sikerülnek, akkor atlanti keretek­ben igazgathatják majd az olaj-, az atom-, az elektronikus és a re­pülőgépgyártó ipart. Ez a távlat alig izgatja Franciaország közös piaci partnereit, akik csupán azt ambicionálnák, hogy a torta lehe­tő legnagyobb részét kapják. Fr­anciaország a Le Monde szerint, nem akarja vagy nem tudja meg­akadályozni ezt a fejlődést. „Az amerikaiak eltűrik a nyugat-euró­pai közösséget, de csak azzal a feltétellel, hogy a lehető legkevés­bé különbözzék az atlanti rend­szertől” — írja a Le Monde. ENSZ-vizsgálat Chilében A hatalmat bitorló junta durván megsérti a szakszervezeti jogokat A chilei szakszervezetek hely­zetének kivizsgálására a közel­­múlban Chilébe látogatott az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) bizottsága. A bizottság küldetése befejeztével jelentést készített, amelyet egy­­időben hoztak nyilvánosságra Genfben és az ENSZ székhelyén, New Yorkban. A jelentés egész sor olyan tényt ismertet, amelyek a szakszerveze­ti szabadság megsértését bizo­nyítják. A junta — mutat rá a dokumentum —, miután törvény­telenül betiltotta Chilében a dol­gozók egyetlen szakszervezeti központját, nyílt támadásba len­dült a dolgozók jogai ellen. Az ILO bizottságának jelenté­se magában foglalja a junta ál­dozatainak megközelítőleg sem teljes listáját is, amelyen több mint száz kiemelkedő szakszerve­zeti személyiség neve szerepel. Rajtuk kívül a dolgozók jogaiért küzdő harcosok százai sínylődnek a junta börtöneiben vagy az ül­döztetések miatt kénytelenek vol­tak emigrálni. Az ILO-bizottság jelentésében erélyesen követeli a szakszerve­zeti szabadság visszaállítását és a chilei nép jogainak tiszteletben­ tartását. Oscar Garreton, az Egységes Népi Akciómozgalomnak, a je­lenleg illegalitásban működő chi­lei pártnak a főtitkára, a Bohe­­mia című kubai hetilapnak adott interjúban gazdasági népirtásnak nevezte a chilei fasiszta junta po­litikáját. Garreton rámutatott, hogy a chilei dolgozókat éhségre és nyomorra kárhoztatták. Az or­szágban továbbra is folytatódnak a kínzások, a gyilkosságok és a törvénytelen letartóztatások. A nép jövendő győzelmének záloga minden chilei demokrata és an­tifasiszta hazafi napról napra erő­södő egységében rejlik — hang­súlyozta Oscar Garreton. Hortensia Allende, a volt chilei elnök özvegye nyílt levélben lep­lezte le a chilei junta legújabb bűntetteit. Az Excelsoir című mexikói napilapban megjelent nyílt lev°l ismerteti a velvikai koncentrációs táborban bebörtön­zött politikai foglyok ellen elkö­vetett kegyetlenkedéseket. Hor­tensia Allende a nyílt levélben felszólítja a világ közvéleményét, hogy aktivizálódjék a politikai bebörtönzött­ek kiszabadításáért. (MTI) Ford az amerikai-spanyol kapcsolatok erősítését szorgalmazza Madridban Gerald Ford amerikai elnök, a NATO-csúcsértekezletet követően szombaton Brüsszelből Madridba érkezett. A repülőtéren Franco államfő és Navarro miniszterel­nök fogadta. Ford madridi tárgyalásainak napirendjén a spanyolországi amerikai katonai támaszpontok fenntartása és a spanyol—ameri­kai együttműködési megállapodás megújítása szerepel. A látogatás egyik célja az — írja a UPI ame­rikai hírügynökség —, hogy a szomszédos Portugáliában bekö­vetkezett események ellensúlyozá­sára kidomborítsa Spanyolország jelentőségét és fontosságát a nyu­gati szövetségi rendszerek számá­ra. (MTI)

Next