Népszabadság, 1975. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

10 NEPSZABADSAG 1975. június 11.. szombat [ bélyeggyűjtés Szovjet-amerikai közös űrrepülés A július 15-re kitűzött közös szovjet—amerikai űrrepülés al­kalmából a Magyar Posta hét­címletű, összesen 15 forint névér­tékű sort és egy tízforintos blok­kot bocsát ki. A bélyegeken a Szputnyik—2, a Mercury—At- las—5, a Lunohod—1, az Apol­ló—15, a fellövésre váró Szojuz és Apollo űrhajó, valamint a két összekapcsolt űrhajó az ábra. A blokk peremén az űrkutatás eddi­gi jelentősebb eseményeinek sti­lizált rajzú szimbólumait, a ben­ne levő tízforintos blokkon pedig az egymáshoz közeledő űrhajókat, valamint a részvevő asztronauták nevét láthatjuk. Itt említjük meg, hogy a közös űrkutatási programról már eddig is több ország, legutóbb Szenegál és Mali postája bélyegen is meg­emlékezett. Mozambik Kibocsátották a portugál gyar­mati uralom alól felszabadult Mo­zambik első bélyegsorát. A ki­adást a lusakai konferencia első évfordulójának szentelték. A ké­pen Mozambik és Portugália zászlaja, valamint a FRELIMO jelvénye szerepel. A sor öt bé­lyegből és húszezer példánvszá­6.25-kor indul a Volán budai (Széna téri) állomásáról az 532-es járatszámű autóbusz, amely Zsámbékon áthaladva, 7.50-kor érkezik a közigazgatásilag Gyer- melyhez tartozó Gyarmatpusztá­ra. Álmélkodva és gyönyörködve néz körül, aki még nem járt erre: micsoda puszta ez!... Azután kü- lön-külön is felfedezi a halasta­vat, a parkot, a vadászkastélyt, a kísérleti állomást, ahol idegen származású nagyvadak meghono­sításán fáradoznak, az állami gaz­daság szép, korszerű épületeit; a hatalmas tölgyfát, amelyet bota­nikusok és erdőmérnökök hatszáz évesnél is idősebbnek tartanak, a Természetvédelmi Tanács védet­té is nyilvánította. Hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából, a parkosított pusztán emlékligetet létesítettek, asztalo­kat, padokat helyeztek el a lom­bok alatt, tábortűzhöz is alkalmas tűzrakóhelyet készítettek, ennek közelében pedig színpadszerű emelvényt álltíottak, melyen az országjáró diákok, s általában a természetszerető új és régi turis­ták a tábortűzhöz műsort is ren­dezhetnek. És az egész táj impo­záns, nagyszerű háttere — a Gyarmat-hegy fenyvessel borított tömege. Gyarmatpusztáról piros jelzése­ket követve abba az irányba for­dulunk vissza, amelyből ide ho­zott autóbuszunk. Ezen a piros úton, néhány kanyar után, végül a gyermelyi szövetkezeti vendég­lőnél levő megállóhoz érkezünk. Három évtized előtt csaknem há­rom hónapig folytak a harcok en­nek a vidéknek a felszabadítá­sáért és közben elpusztult, vagy súlyosan megsérült Gyermely há­zainak nagy része. De ma már ez a falu is szebb, mint volt. Elhagyjuk Gyermelyt s a mű­utat, széles szekérúton erdős hegyoldalak között megyünk to­vább délkelet felé. Egy erdőirtá­son teljesen eltűnnek a kopott jelzések, ám feltűnik egy gémes- kút, amelyről ismét ránk moso­lyog a piros sáv. Átmegyünk mú blokkból áll. A kibocsátás napján az ország öt tartományá­nak mindegyikében másféle első- napi boríték jelent meg. Mulready A bélyegtörténet annalesei fel­jegyezték, hogy amikor 1840. má­jus 6-án Angliában kiadták a vi­lág első két bélyegét: a fekete egypennyst és a kék kétpennyst, senki se jósolt nekik nagy jövőt. A lapok állandó gúnyosan kriti­kus támadásainak céltáblái let­tek, annyira, hogy mint később Rowland Hill, „a bélyeg atyja” megírta, a támadások a bélyeg intézményének jövőjébe vetett hi­tét is megingatták. A hecckam­pány azonban rövidesen megszűnt és új anyagot talált, mert ugyan­ezen a napon adták ki a William Mulready által készített, benyo­mott értékjelü postai borítékokat. Meglehetős ok is volt rá, mert tele voltak groteszk, primitív, zavaros ábrákkal. Karikatúrák és gúny­versek tömegei jelentek meg ró­luk, s végül olyan nevetségessé váltak, hogy árusításukat beszün­tették. Pedig az ötlet jó és gya­korlatias volt, mert a más orszá­gokban kiadott, de ízléses, benyo­mott értékjelű postai borítékok népszerűek lettek. Most egy ilyen kétpennys Mulready-boríték 1840. V. 6. dátummal — hír szerint a megjelenés napjának bélyegzőjé­vel az egyetlen megmaradt pél­dány — egy nagy angol aukción háromezer font kikiáltási árral szerepelt. Újdonságok Ausztria: A szép Ausztria-sor újabb értéke, (is. — Botswana: Barlangi festmények, négycímietü sor és egy blokk. — Elefántcsontpart: Bélyeg­nap, 40 ír bélyeg. — India: Táncok, hatértékű sor. — Mali: Michelangelo születésének 500. évfordulójára bé- lyegpár. — Man-sziget: Az 50. mo­torkerékpár-versenyre bélyegpár. — Niger; Mozdonyok, négycímietü sor. Felsőörs-pusztán, a Rókás-erdő szélén járunk, majd visszatérünk az aszfaltozott útra, de hamaro­san ismét elhagyjuk, a 36-as ki­lométerkőnél átlépünk a bal ol­dali árkon és az országút fölött, a vele párhuzamosan haladó, de egyre emelkedő szekérúton a Zsámbéki-hegy nagy fennsíkjára kerülünk. Szőlők között megyünk tovább, amíg utunk ereszkedni kezd, levisz a híres műemlékhez, a zsámbéki romtemplomhoz és a közelében álló várkastélyhoz. Az­után lemegyünk a faluba, megke­ressük a Török-kutat, melyet va­lamikor óriási kváderkövekből állítottak össze és megnézzük a legújabb zsámbéki érdekességet, a lámpamúzeumot. A csak munkaszüneti napon közlekedő 543-as járatszámú au­tóbusz 15.10-kor indul vissza a forgalmi irodától és 16.10-kor ér­kezik a budai Széna térre. Sz. Hosszabb autótúrára a kocsit rendszerint alaposan megpakol­ják, sokszor a tetőre is jut a cso­magokból; megnő a kocsi teljes súlya, és ezzel együtt növekszik a féktávolság is. A felpakolással rendszerint megváltozik a kocsin a súlyeloszlás és ezt is számításba kell venni. Fontos a kiegyenlített súly-, illetve csomagelosztás a gumik terhelése miatt is. Csakis jó állapotú, megfelelő légnyomás­ra felfújt gumikkal induljunk út­nak, mert még egyszerű szögde- fekt is végzetes lehet. A tetőre lapos csomagokat he­lyezzünk, mert máskülönben ve­szélyeztetjük a kocsi stabilitását a kanyarban. A vezetőülés moz­gásterét hagyjuk szabadon, és ne helyezzünk el csomagot a vezető lába alá, amely a vezetést akadá­lyozhatja. Szabadon kell hagyni a Paul Kereszt gyászolja a-z egész safckvilág. Megemlékeznek pálya­futásáról, felidézik legjobb játsz­máit. Stílusára jellemző alábbi kevés­bé ismert játszmája a későbbi világ­bajnok ellen. ELHÁRÍTOTT vezércsel P. Kérész—V. Szmiszlov Gyakorlóverseny, Leningrád—Moszkva, 1939. 1. d4, Hf6 2. cl, e6 3. Hc3, d5 4. Fg5, Fe7 5. e3, 0—0 6. Hf3, b6 (Ma­napság szin/te kizárólag 6. —, h6 7. Fh4, bG-ot játsszák, 8. cd: esetén Hd5 :-tel.) 7. cd:, ed: 8. Fd3, Fb7 (Jobb a Tartakower által bevezetett 8. —, Fe6) 9. Vc2 (Erős a Pillsbury- támadás is: 9. He5, majd Í4, király- szárnyi támadással, esetleg Vf3—h3 útján.) 9. —, Hbd7 10. ó—0, h6 H. Ff4!, a6 (Sötét túl sok előkészítő lé­pést tesz. Azonnali ll. —, c5 kellett.) 12. Bfdl, He* (Most már 12. —, c5-re 13. de:, be: 14. Ff5! jöhetett, erős nyomással a ,.lógó” középgyalogok­ra.) 13. Bacl, Fd6 14. He2, Ve7 15. FdC:, Vdfi: (15. —, Hd6:-ra nem 16. Vc7:?, Bac8 vezérfogás miatt, hanem egyszerűen 16. Hf4) 16. Hg3, g6 (Ez a nehezen elkerülhető gyengítés lehe­tővé teszi világos közvetlen király- szárnyi támadását.) 17. h4!, h5 18. Hg5, c5 (Erre elegáns fordulat követ­kezik. Sötét helyzete azonban már igen nehéz volt. 18. —, f5-re pél­dául 19. FIS:!, gf: 20. HÍ5:, Vf6 31. Hd6! nyert.) 19. Ff5!!, cd: (A 'futár nem volt üt­hető: 19. —, gf: 20. Hf5:, Vc7 21. He7f, Kg7 22. Vh7t, Kf6 23. Hg8f!, Bg8: 24. Vf7: matt miatt.) 20. Fe6ü (A futár most sem üthető kétlépéses matt miatt, egyben fenyeget 21. Vg6:f. Nehéz állásban Szmiszlov megtalálja a viszonylag legjobb vé­delmet.) 20. —, d3! 21. Vd3He5! 22. Vbl, fe: (Sötétnek nincs válasz­tása, mert 23. í4 mellett 23. Fd5:! és 24. e4 is fenyegetett.) 23. f4!, Kg7 24. fe:, Ve5: (Az első ro­hamot sötét visszaverte, 25. Hh5:f-ra Kh6!-ot tervezi. Kérész újabb áldoza­ti kombinációval új életet önt a tá­madásba.) 25. Bfl!!, Bfl:f (Nem ment 25. —, Vg3: 26. He6:f, sem 25. —, Hf6 26. Bc7t!, Kh6 27. Bf6: miatt. A téma: a védőbábok kiküszöbölése.) 26. Bfl:, Hd6? (Mint történni szo­kott, egy sor rejtett védőlépés meg­találása után a védekező hibázik és veszít. 26. —, Hf6! 27. Bf6:!?, Kf6: 28. Vflf, Ke7 29. Vf7t, Kd6 30. Vb7Vg3:! 31. Va8:?, Ve3:| után sötét örökös sakkot tart. Világos tá­madhat 3a. VbCít-kal, de sötét ott is szívósabban védekezhet, mint a játszmában.) 27. Hh5:f!, KhG 28. Hf6, Ve3:f (26. —, Kg7 29. Hg4!, Vg3 30. BfG!, He4 31. Bf7| mattra vezet.) 29. Khl, Vd4 30. He€:, Vh4:f 31. Kgl, d4 (Mentség már nincs. Ha 31. —, Bc8, a következő vezérsakk meggátLására. akkor 32. Bf4, Vg3 33. Bf3 nyer.) 32. Vclf, g5 33. Vc7! sötét feladta. hátsó ablak előtti teret, mert az odarakott csomagok akadályoz­zák a hátrafelé látást. A csomagtartóban külön vi­gyázzunk a tűzveszélyes anya­gok, a tartalékbenzin és az olaj gondos és a többi csomagtól elszi­getelt elhelyezésére, a hosszabban kinyúló szállítmányok (például csónak, lécek) felrakásánál ne fe­ledkezzünk meg az előírt jelzé­sek elhelyezéséről sem. Az autótúra előtt tanácsos a ko­csit alaposan átvizsgálni és szem­ügyre venni, és menet közben időnként ellenőrizni a csomagok helyzetét, a gumik melegedését is. Menet közben fokozott figye­lemmel, kisebb tempóban és na­gyobb óvatossággal haladjunk, hogy úticélunkat biztonsággal és a kocsi épségének megóvásával érhessük el. Sz. E. turisztika Park a pusztán autó* motor Túra megpakolt kocsival Válaszolunk niimkaüg> i kérdésekre HOGYAN KELL KISZÁMÍTANI A SZABADSAGOT? Kocsis Károlyné (Tata) szeretné, ha megírnánk; hogyan kell a dolgozó szabadságát kiszámítani? Neki május 1-én min­den időt beszámítva, 12 évi munkaviszonya volt. Erre előző vál­lalatánál 18 munkanap szabadságot írtak ki az 1975-ös évre. Előző vállalatától azonban március 31-én kilépett. Jelenlegi vállalatánál április 3-tól dolgozik. Évi szabadságát ez a válla­lat 17 napban állapította meg. Az előző vállalattól, az ott töl­tött három hónapra öt nap szabadságot kapott, a jelenlegi vál­lalatnál pedig a hátralevő kilenc hónapra, mindössze tíz napot akarnak adni. Áprilisra — mondván, hogy az töredékhónap — szabadságot egyáltalán nem számoltak. Tájékoztatást kér; ho­gyan kell a szabadságot kiszámítani és hány napra jogosult jelenlegi vállalatától? A jogszabály a dolgozó szabad­ságát mindig naptári évre hatá­rozza meg. Évenként 12 nap alap- szabadság jár és minden munka- viszonyban töltött két év után egy nap pótszabadság. Az alap- és pótszabadság együtt, évenként a 24 munkanapot, jogszabályban meghatározott kivételtől elteldnt- ve, nem haladhatja meg. A mun­kaviszony alapján járó pótsza­badság kiszámításánál a munka- viszonyban töltött éveket össze kell számítani. Ha az összeszámí­tás során töredékév keletkezik és az legalább fél évet tesz ki, azt egész évként kell figyelembe venni. Ezzel a számítási móddal önnek 1975-re valóban 18 nap szabadság jár. Munkahely-változtatás esetén a dolgozót a szabadságnak a válla­latnál eltöltött időre eső, arányos része illeti meg. Előző vállalatától az arányos részt megkapta. Jelen­legi vállalata azonban az arányos rész kiszámításában is hibát kö­vet el. Ez abból adódik, hogy úgy tudják, töredékhónapra nem jár fizetett szabadság. Ez azonban nem így van. A fizetett szabadság megállapításánál a vállalatnál töltött teljes időt figyelembe kell venni, nemcsak a teljes hónapo­kat, minit ahogy ezt a korábbi szabályok előírták. Az ön mun­kaviszonya április 3-án kezdődött, így a munkában töltött idő az év végéig 273 nap lesz. Az évi 18 munkanapnak 273 napra jutó ará­nyos része 13 munkanap, vagyis jelenlegi vállalatától 13 munka­nap szabadságot kell kapnia. Á hozzánk érkező levelek tanú­sága szerint az önéhez hasonló esetekben a vállalatok gyakran hibáznak a szabadság kiszámítá­sánál. Ezért felhívjuk a figyelmet arra a táblázatra, amelyet a Mun­kaügyi Szemle az 1972. októberi ! számában közölt. E táblázat segít­ségével számolgatás nélkül is, azonnal megállapítható, kinek mennyi szabadság jár. FELMONDHATNAK-E ANNAK, AKI A VÁLLALATNÁL HOSSZÜ IDEJE DOLGOZIK? Császár Jenő (Pomáz) írja: Vállalatuknál megszüntetnek egy részleget, ezért néhány dolgozónak felmondanak. Ezzel kapcsolatban az ő neve is szóba került. Ügy tudja, tilos fel­mondani annak, aki hosszabb ideje becsületesen dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Ö is ezek közé tartozik. Ezért kéri, Írjuk meg, mit tartalmaz ez a jogszabály, milyen hosszú idő kell ahhoz, hogy a dolgozó erre való tekintettel védettséget él­vezzen, hogy szükség esetén hivatkozhasson rá. Vállalati felmondás esetére a Munka Törvénykönyve és a vég­rehajtásáról szóló rendelkezések — a dolgozók védelme érdekében ! — felmondási tilalmakat és kor­látozásokat állapítanak meg. A ti­lalmak minden esetben meggátol­ják a felmondást. A korlátozások csak bizonyos esetekre érvénye­sek, a felmondást nem zárják ki feltétlenül, hanem „különös in­dokhoz" vagy „rendkívüli indok­hoz” kötik. Ilyen korlátozást tar­talmaz az a jogszabály is, amely­ről levélírónk érdeklődik. Ez a jogszabály az MT. 26. §-ának (3) bekezdése, s kimondja: csak rend­kívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ezalatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával ki­tűnt dolgozónak. A védelemnek tehát három feltétele van: a vál- I lalatnál eltöltött hosszú idő, az I átlagosnál jobb munka és a pél­damutató magatartás. E három feltételnek együttesen kell meg- : lennie ahhoz, hogy a dolgozó vé­delemben részesüljön. Azt, hogy kit kell hosszú ideje ott dolgozó­nak és az átlagosnál jobb munkát végző, példamutató magatartásá­nak tekinteni, a kollektív szerző­dés határozhatja meg. Erre a kér­désére tehát levélírónk esetleg részletesebb választ kaphat, ha elolvassa a vállalat kollektív szerződését. A felmondási tilalmak és kor­látozások nem vonatkoznak az öregségi teljes nyugdíjra jogosult dolgozóra, a másodállású vagy a rendes munkaidőt meghaladó időre létesített mellékfoglalko­zású munkaviszonyra, valamint a munkaviszonynak a próbaidő alatt, a határozott idő elteltével, továbbá áthelyezéssel és fegyelmi elbocsátással történő megszünte- I tésére. TAR-E TÁPPÉNZ A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE UTÁN? Molnár János tiszafüredi olvasónk felesége meghatározott időre szóló szerződéssel állt alkalmazásban. Munkaviszonya május 5-én szűnt meg. Ügy volt, hogy 15-én új munkahelyre megy. Közben megbetegedett, így a munkát nem tudta fel­venni. Feleségének tízévi munkaviszonya van, ezért úgy gon­dolják, jár neki táppénz. Kéri, írjuk meg, feltételezésük he­lyes-e, s ha igen, hová forduljanak, hogy megkapják. Meghatározott esetekben, úgy­nevezett passzív jogon a dolgozó a munkaviszony megszűnése után is jogosult táppénzre. Jár például a táppénz akkor, ha a dolgozó igénye a munkaviszony megszű­nését követő első vagy második napon nyílik meg. Ilyenkor a táp­pénz ugyanolyan feltételekkel fo­lyósítható, mintha az igénye már a munkaviszony megszűnésének napján is fennállott volna. Vagy­is ilyenkor a dolgozó jogosult a betegségi biztosítás minden szol­gáltatására, így táppénzre is, ke­resőképtelensége kezdő napjától kezdve Legfeljebb egy, gümőkóros megbetegedés esetén két éven át, feltéve, hogy van ugyanennyi fo­lyamatos munkaviszonya. Eltérés csak annyi, hogy ilyen esetben a táppénz a munkabér 65 százalé­kánál nem lehet több. A munka­viszony megszűnését követő első és második nap mindig a naptári sorrendben következő nap. A köz­beeső munkaszüneti nap (vasár­nap) a sorrendiséget nem szakít­ja meg. Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnését követő két napon túl, de tizenöt napon belül lesz keresőképtelen beteg, táppénzt akkor kaphat, ha megszűnt mun­kaviszonya legalább 180 napon 4t megszakítás nélkül fennállt. A táppénz ilyenkor is a munkabér 65 százaléka. Ha az utolsó mun­kaviszony nem tartott megszakí­tás nélkül legalább 180 napig, a munkaviszony megszűnését kö­vető 3—15 nap között bekövetke­zett keresőképtelenség esetén, táppénzt már nem lehet folyósí­tani. A táppénzt feleségének ko­rábbi munkahelyén kell kérnie. sakk

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék