Népszabadság, 1975. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i ír VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \¡},f | Xra: 80 fillér 1975.szeptember 2.,kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXIII. évfolyam 203. szám Vietnam nagy ünnepe „Vietnamnak joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez, s valóban szabad és független lett. A vietnami nép telve van elszántsággal, hogy minden lelki és anyagi erejével, életének és vagyonának feláldozása árán is megvédi a szabadsághoz és függetlenséghez való jogát” — ezekkel a szavakkal jelentette be Ho Si Minh Hanoi ünneplő, ujjongó százezreinek a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulását. Ma harminc éve hangzottak el ezek a történelmi szavak, erre emlékszik ma népünk és a Vietnammal szolidáris egész haladó emberiség. Kevés forradalom és függetlenségi harc győzelmét előzte meg annyi kín, gyötrelem, vérhullás és pusztulás, mint a vietnamit. Raboltak és fosztogattak itt a francia gyarmatosítók, csaknem kilenc évtizeden át. Zsigerelte ezt az országot a fasiszta japán hadsereg a második világháború alatt. 1945 Vietnam történelmének egyidejűleg szörnyű és dicső esztendeje! Mert a győztes augusztusi forradalmat megelőző néhány hónapban kétmillió ember halt éhen. „Amikor kezedbe veszed a rizses köcsögöt, nem szorul-e öszsze a szíved, ha az éhenhalókra gondolsz?” — kérdezte honfitársait Ho Si Minh. Egy szem* rizs felért itt egy csepp vérrel. Ezért vetette be a fiatal köztársaság minden erejét az újjáépítésre, ezért hívta fel a milliókat: akarjátok és építsétek a jövőt, a független Vietnam tiszta, emberi, reményteljes holnapját. De jóformán még meg sem ízlelhette a béke örömét, Vietnam szabadságszerető népének ismét fegyvert kellett fognia. A francia gyarmatosítók — semmibe véve a hanoi kormánnyal kötött megállapodást — rátámadtak a fiatal köztársaságra. Nyolcesztendős népi felszabadító háború következett, amelyben a vietnamiak legjobbjai a kommunisták vezette Viet Minhbe, a nemzeti függetlenség zászlaját magasra tartó hazafias frontba tömörültek. S 1954 tavaszán, a Viet Minh Dien Bien Phu-i stratégiai fontosságú győzelme után, megpecsételődött a gyarmatosító hadsereg sorsa. A győzelem tükröződött a nem sokkal később létrejött genfi megállapodásokban, amelyek elismerték Vietnam szuverenitását és egységét. Világosan kimondta az egyezmény, hogy a 17. szélességi fok mentén létrejött választóvonal ideiglenes, nem politikai határ, Vietnam egy állam. A genfi megegyezés a politikai harc síkjára terelte át a végső rendezést: Dél-Vietnam népének két éven belül szabad választásokon kell döntenie az egyesülésről. Se Keleten, se Nyugaton nem kételkedett senki, hogy a szabad politikai megmérkőzés a Viet Minh elsöprő győzelmét hozza el. Azaz csak „hozta volna”, ha az akkor a „kommunizmus visszaszorításának” politikáját erőltető Egyesült Államok nem avatkozik bele a dolgok menetébe. Így, miközben a VDK rálépett az újjáépítés, a független demokratikus fejlődés útjára, délen az események másként alakultak. A franciák helyére lépő amerikai imperializmus Ngo Dinh Diem saigoni bábrendszere mögé állt. Géniről, választásokról, demokratikus szabadságjogokról már nem esett szó többé. Diem hadat üzent népének, gyilkolt, pusztított. A szocialista Vietnamban viszont sorra születtek az országépítő munka sikerei. Elsőrendű feladat volt az újjáépítés, amely összekapcsolódott a régi társadalmi-gazdasági maradványok felszámolásával. 1956-ra befejeződött a földreform. Nem sokkal később, 1958-ban fontos mérföldkőhöz érkezett a szocialista építés, megkezdődött a hároméves gazdaságfejlesztési terv végrehajtása. Ezt követte az 1961-ben megkezdett első ötéves terv. 1965-ben vége szakadt az ígéretes békés építőmunkának a VDK-ban. Dél-vietnami pozícióinak megtartásáért az Egyesült Államok a déli felszabadító erők elleni szélesedő háborúját megtetézte a demokratikus Észak elleni agresszióval. Kirobbant a második világégés óta eltelt évek legnagyobb méretű háborúja. „Szétvertük a japán fasisztákat, a francia gyarmatosítókat, most pedig minden erőnkkel harcolunk az amerikai imperialisták ellen, és küzdeni fogunk a végső győzelemig. Ha az a veszély fenyegeti hazánkat, hogy az amerikai agresszorok martaléka lesz, akkor Észak és Dél egész népe elszántan fog harcolni a végső győzelemig, tartson bár a küzdelem öt, tíz, húsz esztendeig vagy még tovább” — mondta Ho Si Minh híres, 1965-ös kiáltványában. Éppen tíz esztendőre volt szükség. Ez alatt a vietnami népnek történelme legsúlyosabb megpróbáltatásait kellett kiállnia. A demokratikus Vietnam legkisebb zugától a városokig minden célpont volt a könyörületet nem ismerő B—52-esek számára. Felnőttek és gyermekek, gátak és termőföldek, iskolák és kórházak, erőművek és gyárak megsemmisítésével akarták „a kőkorszakba visszabombázni” a 17. szélességi foktól északra fekvő vietnami területeket. De Vietnam harcoló népe Északon és Délen hősiesen kitartott. És a párizsi megállapodás 1973 januárjában a VDK számára meghozta a békét. Igaz, az ország egysége még megoldatlan maradt, mert Vietnam másik fele még idegen uralom alatt élt. Thieu rendszere papírrongynak tekintette a párizsi megállapodást. Tette ezt mindaddig, amíg a DIFK felszabadító erői el nem söpörték korrumpálódott, velejéig züllött garnitúrájával együtt. 1975 áprilisa végre elhozta a sokat szenvedett déli országrésznek is a szabadságot. Vietnam népe önfeláldozó állhatatos szabadságküzdelmével nagyszerű példát mutatott a nemzeti függetlenségért és a haladásért küzdő népeknek, az egész emberiségnek. Gigászi harcában a VDK és a DSFK maga mögött tudhatta a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segítségét. Ebből a nemzetközi méretű összefogásból szerény lehetőségeivel hazánk is kivette részét. A kommunista szombatok, tíz- és tízezrek véradása, önkéntes társadalmi felajánlások sora jelezte: Magyarországon tömegessé váltak a szolidaritási akciók. Vietnam harca mindannyiunk ügyévé, nemzetközi értelemben vett közüggyé vált. A Vietnam mögötti cselekvő felsorakozás erkölcsi próbaköve lett minden, az igazságot, a haladást szerető, tisztelő embernek és társadalomnak. Történelmi ünnepén szívből jövő, testvéri jókívánságainkat küldjük Vietnam győztes, önfeláldozó népének. Miként három évtizedes szabadságküzdelmük folyamán, úgy a békés szocialista építőmunka most következő éveiben is számíthatnak a testvéri összefogás zászlaját mindenkor magasra tartó szocialista országok — köztük hazánk — áldozatkész szolidaritására. Gazdasági kérdésekről tárgyal az ENSZ rendkívüli közgyűlése Napirenden a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés Hétfőn New Yorkban megnyílt az ENSZ közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszaka, amelyet a nemzetközi gazdasági kérdések és a gazdasági együttműködés megvitatásának szentelnek. A tanácskozást Abdelaziz Buteflika algériai külügyminiszter nyitotta meg, akit a küldöttek megválasztottak a rendkívüli közgyűlés elnökévé. Az ülésen, amelyen 138 ország képviselői — köztük több mint 50 állam külügyminisztere — vesznek részt, először ügyrendi kérdéseket vitatnak meg, és a határozatok megszövegezésére egyebek között létrehoznak egy plenáris bizottságot. Ez ,a bizottság alakítja meg a későbbiekben a különböző témakörökkel foglalkozó munkacsoportokat. Az általános vita hétfőn a késő esti órákban kezdődött meg. A vitában máris több mint százan jelentkeztek felszólalásra. A TASZSZ az ENSZ-közgyűlés 7. rendkívüli ülésszakával foglalkozó kommentárjában megállapítja: az ülésszakot azoknak a fejlődő ázsiai, afrikai és latinamerikai országoknak a kezdeményezésére hívták össze, amelyek harcolnak gazdasági függetlenségük megerősítéséért, a népek azon törvényes jogáért, hogy igazi gazdáivá váljanak természeti kincseiknek. Az ülésszak — mutat rá a kommentár — olyan viszonyok között nyílik meg, ami-kor folytatódik az enyhülés, a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodnak a békés egymás mellett élés elvei. A politikai légkör általános javulása kedvezőbb előfeltételeket teremtett a fejlődő országok antiimperialista és antikolonialista harcához, ahhoz, hogy megteremtsék az együttműködést a szocialista országokkal a nemzetközi kapcsolatok égető problémáinak megoldásában. E problémák között első helyen áll a gyarmati rendszer súlyos örökségének és a neokolonialista kizsákmányolás terheinek felszámolása, a gazdasági és a társadalmi haladás biztosítása. Mint moszkvai tudósítónk, Serény Péter jelenti, Jakob Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője nyilatkozatot adott a moszkvai televízióban a világszervezet rendkívüli közgyűlésével kapcsolatban. Malik egyebek között hangsúlyozta: a fejlődő országok a szocialista országok közreműködésével harcolnak azért, hogy egyenjogú és független helyzetet vívjanak ki maguknak a világgazdaságban. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kérdését a békés egymás mellett élés elveinek megvalósításával, a hathatós leszerelési intézkedések szükségességével szoros öszszefüggésben szemléljék. A Pravda ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok normalizálásának ugyanazok a legdühödtebb ellenfelei, akik szembehelyezkednek az enyhüléssel is. Államcsínykísérlet Ecuadorban Hétfőre virradó éjszaka államcsínykísérlet történt Quitóban, az ecuadori fővárosban. Az első jelentések szerint egy kisebb fegyveres csoport Raul Gonzalez Alvear vezérkari főnök parancsnokságával megtámadta az elnöki palotát, annak védői azonban ellenálltak. A TASZSZ hétfő délutáni jelentése szerint a fővárosban kialakult feszült helyzet miatt az egész országban kijárási tilalmat rendeltek el. Az elnöki palota közelében fegyveres összecsapásra került sor. Rodriguez Lara elnök a fővárostól mintegy 250 kilométerre fekvő Riobamba városából rádiófelhívást intézett a lakossághoz, és kérte kormánya támogatását. A fegyveres erők egyesített parancsnokságának elnöke ugyanicsak rádiónyilatkozatot tett és bejelentette, hogy a fegyveres erők mindhárom fegyverneme hű az elnökhöz. Lapzárta előtt érkezett jelentések szerint Raul Gonzalez Alvear tábornokkal az élen hétfőn délután megadták magukat a lázadó katonai alakulatok, amelyek behatoltak az elnöki palotába — közölte Ecuador bogotai nagykövetségének szóvivője. Az Ecuadori Kommunista Párt és az ecuadori munkásszövetség, az ország legnagyobb szakszervezete, elítélte a katonai csoport államcsínykísérletét. (MTI) Megkezdődött tanév ei oktatási intézményeket, diákkollégiumokat avattak Hétfőn hazánk 4700 általános iskolájában és 530 középiskolájában ünnepélyes tanévnyitóval megkezdődött az 1975—76-os tanév. Az érdi 6. számú általános iskolában tartott tanévnyitó ünnepségen beszédet mondott dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes. Ma valamennyi általános és középiskolában megkezdődik a tanítás is. Az első munkanapon ismerik meg a diákok napi elfoglaltságukat, az órarendet, és az első napokban szervezik meg az általános iskolákban a tankönyvek árusítását is. A szeptemberi feladatokhoz tartozik még, hogy az első napokban kell a diákoknak jelentkezniük szakkörökre, rendkívüli tárgyakra, tanfolyamokra. Hamarosan befejeződik a napközi otthoni, tanulószobai, menzai jelentkezések elbírálása is. Szeptemberben országszerte megtartják az első szülői értekezleteket. Az új oktatási év küszöbén, vasárnap dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár ünnepélyesen felavatta a balkányi százhúsz személyes tanyai kollégiumot és a nyolc tantermes általános iskolát, amelyhez tágas tornacsarnok, szakelőadó-termek, konyha, ebédlő, orvosi rendelő kapcsolódik. Pécs legnagyobb munkáskerületében 12 tantermes új általános tantervű gimnázium kezdte meg a működését. Mohácson új épületbe költözött a Marék József Mezőgazdasági Szakközépiskola, s ugyancsak Mohács új gyógypedagógiai intézettel is gyarapodott. Dunaújvárosban Fejér megye és a város vezetőinek jelenlétében dr. Polinszky Károly oktatási miniszter adta át rendeltetésének a 12 tantermes új közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolát. Az 50 millió forintos költséggel épült új középiskolához tornacsarnok, étkezde és 280 személyes diákotthon is épült. Kecskeméten 70 személyes tanyai diákotthont avattak, Kisújszálláson pedig 60 tanyai gyermek befogadására alkalmas diákotthont adtak át rendeltetésének. Győrött 15 tantermes szakmunkásképző iskolát avattak, Gyöngyösön nyolc tantermes új általános iskolát és 250 személyes kollégiumot adtak át. Nyíregyházán a kereskedelmi szakközépiskolások és a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók kaptak 12 tantermes új iskolát. A legkisebbek a Münnich Ferenc utcai általános iskola tanévnyitó ünnepségén.