Népszabadság, 1975. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

4 A limai tanácskozás után: „Ha Quitóban megerősödnek az Egyesült Államokat bíráló han­gok, rögtön az orruk alá dörgö­löm: mit akartok, hisz Ecuador külkereskedelme több mint egy­­harmad rész erejéig Washingtontól függ, míg az amerikai külkeres­kedelemben a kis latin-amerikai állam része még az egy százalé­kot sem éri el” — idézi a londoni The Times egy Quitóban dolgozó USA-diplomata szavait. Ez a dip­lomatától enyhén szólva nem túl diplomatikus megfogalmazás jel­lemző Washingtonnak a gazdasá­gi-politikai zsarolással, a nyílt diszkriminációval alátámasztott álláspontjára az el nem kötele­zett országokkal szemben. Amerika-ellenes támadások Jó néhány száz kilométerre Quitótól délre, a perui fővárosban mindenesetre igen éles támadá­sok hangzottak el az Egyesült Ál­lamok gazdaság- és külpolitikája ellen az el nem kötelezett orszá­gok külügyminiszteri értekezle­tén. A múlt héten Limában 78 úgynevezett el nem kötelezett — tehát katonai szerződésekben részt­­nem vevő — ország tanácskozott a világ gazdasági és politikai helyzetéről. Számuk később 82-re emelkedett, miután a konferencia a második napon — a koordiná­ciós bizottság javaslatát elfogadva — teljes jogú tagként ismerte el a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, a Koreai NDK-t, Pa­namát, valamint a Palesztin Fel­­szabadítási Szervezetet. Dél-Ko­­rea felvételi kérelmét felutasítot­ták. Ami a Vietnami Demokratikus Köztársaságot illeti, nem az első szocialista ország az el nem köte­lezettek tagjai sorában, hiszen Kuba már jó ideje részt vesz a mozgalomban, Jugoszlávia pedig a következetes antiimperializmust, a pozitív semlegességet célul tűző mozgalom egyik megalapítója volt. Bizonyosak lehetünk benne, hogy az imperialistaellenes harc­ban gazdag tapasztalatokra szert tett VDK­ ebben a mozgalomban is a következetes antiimperialista küzdelmet folytató országok sorait fogja erősíteni. A KNDK pedig azért tekintette szükségesnek, hogy felvételét kérje, mert az el nem kötelezett, országokat szeret­né közelebb vinni ahhoz a harc­hoz amelyet Korea békés eszkö­zökkel, külföldi beavatkozás nél­kül való egyesítéséért folytat. A konferencia munkájában megfigyelőként több ország vett részt, így Barbados, Brazília, Me­xikó, Panama, Ausztrália, Portu­gália, Románia viszont vendég­ként küldhette el képviselőit. (A „megfigyelői” minőség huzamo­sabb kapcsolatot jelent az el nem kötelezettekkel, míg a „vendég” státusa csak a limai tanácskozás­ra szóló meghívást.) Mint a limai tanácskozás első szónoka, Milos Minics jugoszláv külügyminiszter is rámutatott, az el nem kötelezett országok leg­utóbbi, algíri értekezlete óta eltelt időszakban történelmi jelentőségű győzelmeket arattak a szabadsá­gukért és függetlenségükért har­coló népek Indokínában, és a volt portugál gyarmatokon. Latin- Amerika népei megerősítették küzdelmüket gazdasági független­ségükért, egyes európai országok­ban pedig megdöntötték a fasisz­ta rezsimet. Hangsúlyozta az európai biztonsági értekezlet je­lentőségét, a nemzetközi enyhülé­sért vívott harc fontosságát ab­ban, hogy világunk „biztonságo­sabbá” válik. Mindez kedvezőbb körülményeket teremt arra, hogy a népek sikerrel vívják meg har­cukat a neokolonialista függés, a gazdasági imperializmus ellen. A nemrég függetlenné vált or­szágoknak azonban a politikai mellé meg kell szerezniük a gaz­dasági függetlenséget is, amely feladat nemegyszer nehezebb, bo­nyolultabb, mint a politikai harc megvívása. A gyarmati függőség politikai szálainak eltépésével au­tomatikusan nem szakadnak szét a gazdasági — egyoldalú kizsák­mányoláson alapuló — kapcsola­tok. Ez azt is jelenti, hogy gyen­ge, kiegyensúlyozatlan belső gaz­dasági helyzetük folytán minde­nekelőtt őket sújtja a tőkés vi­lággazdaság válsága. Maoista propagandaszólamok Az el nem kötelezett országok politikailag természetesen nem egységesek. Ez a limai értekezlet munkájában is kifejezésre jutott. A felszólalók között például akad­tak olyanok is, akik kritikátlanul átvették a „szuperhatalmakról” terjesztett maoista propaganda­­szólamokat, és az alapvető osz­tályszembenállást figyelmen kívül hagyva, „szegény és gazdag” or­szágokra osztották fel a világot. Ezekkel a nézetekkel többen vi­tába szálltak, és rámutattak a fej­lődő országok elleni imperialista és neokolonialista mesterkedé­sekre. A tanácskozás végén elfo­gadott záródokumentum latin­amerikai része például leleplezi az Egyesült Államok, mint a leg­erősebb imperialista hatalom sú­lyos felelősségét a kontinens or­szágainak gazdasági problémái­ban. „Az Egyesült Államok latin­amerikai politikájának fő jellem­zője — mutat rá a dokumentum —, hogy a latin-amerikai népek érdekével szemben a nagyhatalmi érdekeket tartja szem előtt.” A limai záróokmány elítéli az olyan kényszerítő és agresszív kísérlete­ket, mint például az amerikai kongresszus által nemrégiben jó­váhagyott kereskedelmi törvény, amely szankciókkal fenyegetőzik, ha valamelyik, az Egyesült Álla­mokkal kereskedelmi kapcsolat­ban álló ország államosítja az amerikai nyersanyag-kitermelő vállalatokat, vagy bármilyen más módon változtatni próbál a Wa­shingtonhoz fűződő egyoldalú gazdasági függőségi viszonyon. A tanácskozás részvevői a poli­tikai függetlenség és a gazdasági függőség közötti ellentmondás enyhítésére gazdasági akciótervet dolgoztak ki, amely az el nem kö­telezett és fejlődő országok együtt­működésének, szolidaritásának fo­kozását írja elő. Ugyanakkor üd­vözölték a nemzeti kincsek visz­­szaszerzését célzó intézkedéseket, például Ecuador, Venezuela, Ko­lumbia államosítási akcióit. Pozitív állásfoglalás külpolitikai kérdésekben A záróokmány külpolitikai ré­szében pozitívan foglaltak állást a feszültséggócok megszüntetésé­nek kérdésében, például sürget­ték a Biztonsági Tanácsot, hogy a világszervezet alapokmányának hetedik fejezete alapján hozzon szankciókat Izrael ellen. Elítélték Izraelt,­ amiért folyamatos agresz­­sziót követ el az arab országok ellen, és megsérti az ENSZ hatá­rozatait. Síkraszálltak Ciprus füg­getlenségéért, hangsúlyozták, hogy feltétel nélkül ki kell vonni a szigetországból a külföldi csapa­tokat. A záróokmány felszólította az Egyesült Államokat, hogy ha­ladéktalanul szüntesse mag­a Ku­ba, Panama és Puerto Rico terü­letén működő támaszpontjait. Két éve tartották Algírban az el nem kötelezett országok negye­dik, nagy jelentőségű csúcstalál­kozóját. A múlt heti limai kül­ügyminiszteri értekezlet fontos állomás az 1976-ban Colombóban, Sri Lanka fővárosában összehí­vandó újabb csúcskonferencia előkészítésének útján. Dunai Péter Sztrájkok, tüntetések hete Korzikán (Párizsi tudósítónktól.) „Az elnyomás elleni korzikai bizottság” felhívására hétfőn ál­talános sztrájk zajlott le a szige­ten. Az FKP korzikai szervezete szerdára hirdetett tüntetést Bas­­tiában, Ajaccióban és más korzi­kai városokban. A dolgozók egy­séges népi harcot követelnek a rendőri intézkedések ellen a kor­zikai problémák igazi rendezése érdekében. A kommunista szer­vezet megállapítja: csakis a bal­oldali közös kormányprogram ve­zethetné ki Korzikát a nyomor­ból. NÉPSZABADSÁG 1995. szeptember 2., kedd MEZŐGAZDASÁG­I KIÁLLÍTÁS Eddig több mint 250 ezer látogató A SZOVJETUNIÓ NEMZETI NAPJA Nagy forgal­mat bonyolíta­nak le a kiállí­tás rendezői. A péntek délutáni nyitás óta több mint 250 ezer látogató keres­te fel a külön­böző bemutatókat. Az elmúlt há­rom és fél napból különösen va­sárnap volt nagy az érdeklődés. Ekkor a vásárvárosba vidékről mintegy 500 autóbusz hozta a lá­togatókat, a BKV járművei sűrít­ve közlekedtek, és sok ezren sze­mélygépkocsival mentek a kiállí­tásra. Vasárnap a bemutató pálya programja új műsorral egészült ki, szerepeltek a bábolnai lovas­­harsonások, a BM rendőrlovas ka­rosszelje, sor került díjugrató versenyre, s bemutatkoztak a ket­­tes-négyes-ötös fogatok. Hétfőn szintén sok látogató jár­ta a kiállítás útjait, ezen a napon rendezték a Szovjetunió nemzeti napját. Az idei nemzetközi mezőgazda­­sági kiállítás legnagyobb külföldi részvevője, kiállítója a Szovjet­unió. A szovjet mezőgazdasági gé­pek jól ismertek a hazai terme­lőszövetkezetekben, állami gazda­ságokban. A kiállítás látogatói a szovjet mezőgépipar újabb termé­keit ismerhetik meg az idei be­mutatón. Közülük többet érem­mel, elismerő oklevéllel tüntettek ki a kiállítás bíráló bizottságai, rendezői. Többek között aranyér­met kapott a KSZ—6-os szovjet cukorrépa-betakarító bombá­ja. Aranyérmes lett három szovjet traktortípus, köztük az MTZ— 80-as is. A szovjet nemzeti nap alkalmá­ból P. I. Morozov mezőgazdasági miniszterhelyettes és V. A. Cse­­bisev élelmiszeripari miniszterhe­lyettes ismertette az újságírókkal a szovjet mezőgazdaság és élelmi­szeripar eddigi eredményeit, fej­lesztési terveit. Az elmúlt tíz év­ben a mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedésében a Szovjetunió érte el a világon a legjobb eredményt. A szovjet me­zőgazdaság a jelenlegi kilencedik ötéves terv időszakában 131 mil­liárd rubel beruházáshoz jut. Ez több mint a korábbi két ötéves tervben a mezőgazdasági beruhá­zások együttes értéke volt. A szovjet mezőgépipar jelenleg több mint 1400-féle különböző mező­­gazdasági gépet, berendezést gyárt. A mezőgazdaságban fel­használt műtrágya mennyisége tíz év alatt megháromszorozó­dott. Erőteljesen fejlődik az állatte­nyésztés, tíz év alatt a hústerme­lés csaknem megkétszereződött. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 500 nagyüzemi szarvasmarha- és sertéstelep épül. Az élelmiszeripar öt év alatt több mint kétszeresére növelte a termelést. Az élelmiszeripari üze­mek egész sora készül el ezekben az években, s bővítik az élelmi­szerek választékát, javítják a la­kosság élelmiszer-ellátását. A kiállítás hírei Vasárnap meglátogatta a kiállí­tást S. V. Kalcsenko, a Szovjet­unió népgazdasági kiállításának helyettes vezetője. Ezen a napon tekintették meg a bemutatókat a lipcsei és az újvidéki kiállítás igazgatói is.­ A szakmai napok eseménysoro­zata hétfőn kezdődött. Elsőként a Fejér megyei állatorvosok 200 ta­gú csoportja tekintette meg közö­sen a Phylaxia, az Állategészség­ügyi Kutató Intézet bemutatóit, majd szakmai konzultációt tar­tottak.* Szakcsoportok és kistermelők kiváló eredményeikért emlékér­meket, emlékplaketteket kaptak. A kitüntetéseket Molnár Frigyes, a SZÖVOS£ elnöke adta át.­­ Szakmai értekezletet tartottak a budapesti húsboltok vezetői, va­lamint az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt szakemberei. Megál­lapodtak abban, hogy az eddigi­nél több előre csomagolt, feldara­bolt hús, főleg marhahús kerül az üzletekbe.* Az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására hazánkban tartózko­dó kubai fiatalok küldöttsége hét­főn tekintette meg a kiállítást. Szovjet gépek a kiállításon. (Mik­ó László felvétele.) A KÖZÉLET is­­ is­­:­­ Elutazott a Japán Komeito Párt küldöttsége Hétfőn elutazott Budapestről a Japán Komeito Párt küldöttsége, amely Tada Sogo szenátornak, a párt elnökhelyettesének vezeté­sével a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására több napos látogatást­ tett Ma­gyarországon. A küldöttséget fogadta Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke; a ja­pán vendégek találkoztak Péter Jánossal, az országgyűlés alelnö­­kével, Duschek Lajosnéval, a SZOT titkárával és dr. Drecin Jó­zseffel, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével. Részt vettek munkásokkal, szövetkezeti dolgo­zókkal, értelmiségiekkel, nőkkel, fiatalokkal és egyházi tisztségvi­selőkkel rendezett baráti találko­zókon, s megbeszélést folytattak a népfront, illetve a Komeito Párt együttműködésének kérdéseiről. Az NSZEP pártm­unkásküldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Budapestre ér­kezett a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, Ursula Ragwitznak, a KB osztályvezető­­helyettesének vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Dezső, a KB osztályvezető­helyettese fogadta. Jelen volt dr. Winfred Morgenstern, az NDK budapesti nagykövetségének tit­kára. lkíf'jf­ ződ­ö'ti a magyar—láim sza­kszervr y.r í t tá­rg*va­lá­sok A SZOT elnökségének meghí­vására augusztus 27. és 31. között Pekka Oivio elnök vezetésével Magyarországon tartózkodott a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének (SAK) hivatalos küldöttsége. A delegáció tagjai: Arvo Hautala, a SAK alelnöke, Kari Taplala, nemzetközi titkár és Ella Rimmi, a SAK választmá­nyának és az élelmiszeripari dol­gozók szakszervezete elnökségé­nek tagja. A SAK képviselői megbeszélé­seket folytattak a SZOT küldött­ségével, melyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára ve­zetett. Tagjai voltak: Gál László és Timmer József, a SZOT titká­rai, dr. Dobi Ferenc, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője. A két ország szakszervezeti központjainak vezetői tájékoztat­ták egymást országaik politikai, gazdasági, szakszervezeti helyze-t­­éről, a magyar és finn szakszer- I vezeti mozgalom előtt álló fel-­­ adatokról, azok továbbfejleszté-­­ sének lehetőségeiről és véleményt­­ cseréltek a nemzetközi szakszer­­­ vezeti mozgalom időszerű kérdé­­­­seiről. A finn küldöttséget magyaror­­­­szági tartózkodása során fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Látogatást tettek a He­ves megyei Húsipari Vállalat gyöngyösi üzemében, ahol talál­koztak az üzem szakszervezeti ak­tivistáival. Megtekintették az Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kiállítást. A látogatás befejeztével a két szakszervezeti delegáció hasznos­nak ítélte meg a találkozást, amely elősegítette a baráti együtt­működést és kapcsolataik továb­bi erősítését. A Finn Szakszervezetek Közpon­ti Szövetségének delegációja el­utazott hazánkból. Eddigi gyűjtés: 24 ezer tonna vas- és fémhulladék Hétfőn a MÁV vezérigazgató­ságának székházában Szabó Bélá­nak, a MÁV vezérigazgató-helyet­tesének elnökletével, valamint a KISZ, a MÁV, a KÖKÖV, a Vo­lán és a MÉH vezető képviselői­nek részvételével rádiótelefonon országos értekezletet tartott a KISZ KB június 21-én kiadott felhívásának eddigi teljesítéséről és a további teendőkről. A KISZ KB felhívásában azzal a kéréssel fordult a KISZ-szervezetekhez és az egész magyar­­ifjúsághoz, hogy a kongresszusi és a felszabadulá­si munkaverseny keretében, a ko­hászati­­ feladatok sikeres teljesí­téséhez gyűjtsenek össze 40 ezer tonna vas- és fémhulladékot. Hanyecz István, a KISZ KB if­júmunkás osztályának helyettes vezetője tájékoztatást adott arról, hogy az akció minden megyében megindult, a gyűjtés jól halad. A telephelyeken eddig 24 ezer ton­na vas- és fémhulladék gyűlt ösz­­sze. Kérte a MÁV és a Volán il­letékes vezetőit, nyújtsanak segít­séget a vas- és fémhulladékgyűj­tési akció lebonyolításában.

Next