Népszabadság, 1975. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

2 ­ Az Országos Béketanács elnökségének tiltakozása Az Országos Béketanács elnök­sége mély felháborodással fogad­ta a spanyol fasiszta vérbíróság ítéletét az öt hazafi halálra íté­léséről. A halálos ítéletek végre­hajtását a haladó emberiség el­len elkövetett olyan bűnténynek tekintjük, amelyért a fasiszta hó­héroknak felelniük kell a spanyol nép, s az egész emberiség előtt. A francóista rezsim a barbár gyil­kosságokkal, amelyekkel korábbi gaztetteit tovább tetézte, nem tud­ja megállítani a történelem ke­rekét. Mélységesen elítéljük a spanyol fasiszták újabb bűntettét, és követeljük valamennyi politi­kai fogoly azonnali szabadon bo­csátását. A Magyar Béketanács elnöksége teljes szolidaritásáról biztosítja a spanyol hazafiakat, akik a fasizmus megdöntéséért, a demokrácia helyreállításáért és az emberi jogok érvényesüléséért harcolnak Spanyolországban. Meggyőződésünk, hogy a spanyol haladó erők egysége, összefogása, közös harca győzni fog, és véget vet a hosszú idő óta tartó fasiszta terrornak. (MTI) Az új tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló szovjet javaslat a közgyűlés napirendjén Magyar ajándék az ENSZ-nek Az ENSZ közgyűlése hétfőn az ügyrendi bizottság indítványára szavazás nélkül napirendjére tűz­te azt a szovjet javaslatot, amely megállapodás megkötését kezde­ményezi új fajtájú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kidolgozásának és előállításának betiltásáról. Makariosz ciprusi elnök hétfő este New Yorkban egyórás meg­beszélést folytatott Henry Kissin­­ger amerikai külügyminiszterrel. Pója Frigyes külügyminiszter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ-nek. A világ­­szervezet fennállásának közelgő 30., hazánk ENSZ-tagságának 20. évfordulója alkalmából a magyar kormány az ENSZ-nek egy he­rendi vázát ajándékozott, amelyet külügyminiszterünk adott át Kurt Waldh­eim főtitkárnak. (MTI) Botrány pattant ki Bonnban a nyugatnémet atomipar dél-afrikai kapcsolatai miatt­ ­ BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL___________­ Egy nyugatnémet tábornok most kirobbant botránya ráirányítja a figyelmet arra, hogy a nyugatné­met ipar közvetve is, közvetlenül is támogatja a fajüldöző Dél­afrikai Köztársaságot saját atom­iparának létrehozatalában. Mivel az atomsorompó-egyezményt Pre­toria nem írta alá, ez a támogatás hozzásegítheti a Dél-afrikai Köz­társaságot az atomfegyver előállí­tásához is. A szóban forgó tábornok, Günther Rali, a Luftwaffe egy­kori főfelügyelője, jelenleg a Bun­­deswehr képviselője Brüsszelben, a NATO katonai tanácsában, 1974. október 5-től 24-ig titokban „ma­gánlátogatást” tett a Dél-afrikai Köztársaságban. Úticélja, állító­lag, az volt, hogy meglátogassa az ott élő Dahlmann nevű bajtársát. Ezt a „magánlátogatást” azonban valójában a hivatalos Pretoria pénzelte, és az NSZK pretoriai nagykövete, Donald Bell Sole ké­szítette elő, Willy Berkhan, akkori hadügyi államtitkár tudtával. Bell Sole nagykövet a Dél-afrikai Köztársaságnak a Közös Piac mel­lett működő állandó képviselőjé­vel annak idején egy titkos át­iratban azt közölte, hogy Rali lá­togatásáról Georg Leber hadügy­miniszter is tud. A dél-afrikai fegyveres erők 75 pontból álló programot készítet­tek elő Rali tábornoknak, köztük a pelindabai nukleáris központ megtekintését, ahol már működik az urándúsító berendezések pro­totípusa, és nyugatnémet cégek segítségével épülnek a további nukleáris létesítmények. Mivel a hivatalos Bonn szavak­ban elhatárolja magát a fajüldöző dél-afrikai rezsimtől, most heve­nyészett kísérletek történnek an­nak bizonygatására, hogy Rali tá­bornok tényleg magánlátogatáson járt Dél-Afrikában, továbbá, hogy Leber hadügyminiszter nem tu­dott az utazásról. A Bonnban akk­reditált újságírók közül azonban kevesen adtak hitelt a hadügymi­nisztérium ezt bizonygató szóvi­vőjének. NÉPSZABADSÁG 1975. október 1., szerda A VILÁGMÉRETŰ TI­LTAKOZÁS H­U­LLÁM ELLENÉRE ! * Újabb pereket indít Franco fasiszta vérbírósága Miközben az egész jóérzésű vi­lág közvéleménye tovább tiltako­zik a hazafiak kivégzése miatt, Franco fasiszta vérbírósága újabb 15 baszk hazafi ellen készít elő pert. Az ügyész négyükre való­színűleg halálos ítéletet kér. Baszkföldön kedden is folytató­dott a kivégzések ellen tiltakozó sztrájkmozgalom. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa „nem alkalmas fórum” válasszal elvetette Echeverria mexikói el­nök kérését, hogy hozzanak meg­torló intézkedéseket a madridi kormánnyal szemben. A BT-vá­­lasz egyúttal sugallja, hogy az ENSZ szociális, humanitárius és kulturális bizottsága tanulmá­nyozza a kérdést. Moszkvában a csapágygyár több ezer dolgozója tiltakozó nagygyűlésen követelte a spa­nyolországi terror és megtorlás felszámolását. A nagygyűlésen felszólalt Dolores Ibarruri, a Spa­nyol Kommunista Párt elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Franco-re­­zsim megdöntéséért folytatott harc nemcsak a spanyolok, ha­nem minden demokrata, minden nép, minden ország ügye.­­ Az öt fiatal antifasiszta meggyilkolá­sa nem az erőnek, hanem a re­zsim gyengeségének a bizonyítéka — mondotta. A TASZSZ politikai kommen­tátora írja: a francóista rendszer közelmúltban elkövetett számos bűncselekménye közül egyik sem keltett olyan nagy felháborodást, olyan hatalmas tiltakozó hullá­mot, mint a legutóbbi, az öt anti­fasiszta hazafi kivégzése. Semmi­lyen elnyomás, a madridi hatósá­gok semmilyen bűntette sem ké­pes megoldani azokat a rendkívül kiélezett problémákat, amelyek a mai Spanyolország előtt állnak — hangsúlyozza a TASZSZ. Prágában a Nemzetközi Újság­író Szervezet a világ 150 ezer de­mokratikus újságírója nevében követelte, hogy engedjék szaba­don a politikai foglyokat, akik között sok újságíró is van. Ugyan­csak tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Moszkvában a Szovjet Új­ságírók Szövetsége és a szovjet békebizottság. A szocialista országok számos társadalmi szervezete emelte föl szavát a Franco-fasizmus terror­­cselekményei ellen, így tiltakozó nyilatkozatot hozott nyilvánosság­ra a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, a prágai székhelyű Nemzetközi Diákszövetség is. A tőkésországokban is számos kor­mány, szervezet, párt foglalt ál­lást a spanyol fasizmus halálos ítéletei ellen. Finnország vissza­hívta madridi nagykövetét. Párizsban hétfőn hatalmas tö­megtüntetés zajlott le, amelyen részt vett Georges Marchais, az FKP főtitkára és Enrico Berlin­­guer, az Olasz KP Párizsban tar­tózkodó főtitkára is. A francia szakszervezetek csütörtökre — csatlakozva a két vezető nemzet­közi szakszervezeti szövetség első ízben azonos célú felhívásához — Franco-ellenes bojkottot hirdet­tek. Csütörtökön Franciaország­­szerte a spanyol fasizmus elleni akciónapot tartanak, a dolgozók bojkottja miatt nem mennek sem hajók, sem vonatok, sem repülő­gépek Franciaországból Spanyol­­országba. (MTI) Koszigin fogadta Kohlt Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök kedden Moszkvában fogadta Helmut Kohlt, a nyugat­német CDU elnökét, Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnökét, aki az Oroszországi Föderáció kormá­nyának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. (TASZSZ) Marchais a Berlinguer találkozó Párizsban Georges Marchais, az FKP fő­titkára Párizsban megbeszélést folytatott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával. A találkozón részt vett Pierre Pierali, az OKP titkárságának a tagja, és Jean Kanapa, az FKP Politikai Bizott­ságának tagja is. A baráti légkörű megbeszélésen a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a franciaországi és az olaszországi helyzetről, valamint a két párt tevékenységéről. Meg­vitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó európai és más nem­zetközi kérdéseket is. A megbe­szélésről kiadott közös közlemény szerint a legközelebbi találkozóra Rómában fog sor kerülni. (MTI) Wilson beszéde a munkáspárti kongresszuson A LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Wilson brit miniszterelnök kedd délelőtt szólalt fel a Munkáspárt kongresszusán azután, hogy a többség már jóváhagyta a kor­mány politikáját. Gormley, a bá­nyászok vezetője a támogatást így kommentálta: „Kötelességünk lehetőséget adni a kormánynak.” A kongresszus légköre tükrözte a tudatot, hogy a torykormány ha­talomra kerülése végzetes követ­kezményekkel járna. A hozzászó­­lások azonban továbbra is bírál­ják a kormány tevékenységét. A kongresszus például az országos végrehajtó bizottság álláspontja ellenére fogadta el azt a határo­zati javaslatot, amely szorgalmaz­za, hogy a kormány indítson azon­nali akciót az óvodai nevelés ki­terjesztésére, s 1980-ig számolják fel a magániskolákat. A délelőtt nyilvánosságra hozott választási eredmény szerint a végrehajtó bi­zottságban tovább erősödött a bal­oldal Heffer volt iparügyi mi­niszter személyével. Nem válasz­tották újjá Healey pénzügymi­nisztert. Wilson egyórás beszédében a kormány tevékenységével, az or­szág és a párt helyzetével foglal­kozott.­­ A pártnak egyaránt vé­delmeznie kell magát a szélső­ségesen „baloldali” és némely esetben a szélsőséges, úgynevezett mérsékelt kis csoportok tevékeny­ségéről — mondotta. Azután név nélkül ugyan, de igen hevesen bí­rálta Prentice-t és az őt támogató jobboldali szociáldemokrata szö­vetséget, amely a kongresszus előestéjén támadást indított a párt végrehajtó bizottságának egyharmada, valamint az új bal­oldal ellen. Gazdasági kérdésekről szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a refláció nem lehetséges az inf­láció megállítása előtt. Márpedig az infláció a munkanélküliség szülője. Megismételte azt a fi­gyelmeztetést, hogy­ a következő hónapok nehezek lesznek. Az inf­láció elleni harcban a kormány, a szakszervezetek és az ipar ösz­­szefogását sürgette. Lázár György távirata Csou­ En-lajnak CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének • P­ekin­g A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, megalakulásának 26. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya, a ma­gyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat kül­döm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. K­ívánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érdekeinek meg­felelően, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában fejlődjenek. Budapest, 1975. október 1. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke Szovjet távirat a kínai ünnep alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának 26. évfordulója alkalmá­ból a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa kedden a szovjet nép nevében táviratban üdvözölte a kínai népet. A táv­iratot a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságához és a kínai államtanácshoz intézték. A Kínai Népköztársaság meg­alakulása és népének a szocialis­ta építés útjára lépése történelmi vívmány volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására szabadságukért harcoló kínai dol­gozóknak — hangsúlyozza az üd­vözlő távirat. — A kínai dolgozók a forradalom minden szakaszában megbízható barátjuknak és szö­vetségesüknek tekintették a Szov­jetuniót. A Szovjetunió, a külpolitika le­nini elvei által vezérelve síkra­­száll a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatainak rendezéséért, a két ország közötti barátság és együttműködés helyreállításáért, ami megfelelne a kínai és a szov­jet nép alapvető érdekeinek — szögezi le az üdvözlet. (TASZSZ) 7^ Befejezte varsói tárgyalásait Ma MacTk­onba érkezik Costa Gomes elnök Kedden a késő délutáni órák­ban befejezte hivatalos lengyel­országi tárgyalásait Costa Gomes portugál köztársasági elnök. A megbeszélések után a portugál ál­lamfő és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyilatkozatot írtak alá a Lengyelország és Portugália közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről. Moszkvai tudósítónk jelentése szerint Costa Gomes portugál el­nök szerdán, lengyelországi tár­gyalásainak befejeztével, hivata­los látogatásra Moszkvába érkezik. Személyében először lép szovjet földre portugál államfő, és e tör­ténelmi precedensben eleve tük­röződik a nyitásnak az a szán­déka, amelyre Costa Gomes maga utalt lisszaboni indulása előtt adott nyilatkozatában. Az állam­fő látogatása iránti érdeklődést Portugália jelentős fejlődési sza­kasza és nemzetközi helyzete ma­gától értetődőleg fokozta. A moszkvai szovjet—portugál tárgyalások az alkalom jellegé­nél és a partnerek személyénél fogva, egyaránt a legszélesebb áttekintésre adnak lehetőséget. Politikai körökben arra számíta­nak, hogy az eszmecseréken hang­súllyal szerepel majd a helsinki csúcson dokumentumba foglalt elvek végrehajtása. Ennek a problémának, mindenekelőtt a beavatkozás és a szuverenitás kérdésének, közvetlen időszerűsé­get kölcsönöz az a külső — nyu­gati — nyomás, amely köztudo­más szerint azt célozza, hogy a portugál népet letérítse a maga választotta útról. A Pravda ennek kapcsán éppen a minap ismét aláhúzta: „A Szovjetunió abból indul ki: a portugál népnek el­idegeníthetetlen joga, hogy ön­állóan, külső beavatkozás nélkül intézze sorsát, és senkinek sem engedhető meg, hogy e jogot láb­bal tiporja.” Ami a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknak a tárgyalásokon ugyancsak szőnyegre kerülő té­máját illeti, Costa Gomes érkezé­sének előestéjén, kedden, az Iz­vesztyija emlékeztetett rá, hogy a két ország tavaly decemberben kötött, első kereskedelmi egyez­ményének aláírása után az idén már 19 szovjet külkereskedelmi vállalat vett részt a lisszaboni nemzetközi vásáron. CIPRUS FÜGGETLENSÉGÉÉRT Ciprus dolgozó népe ezen a na­pon ünnepli az évszázados idegen elnyomás megszűnésének, a sza­bad, független Ciprusi Köztársa­ság kikiáltásának tizenötödik év­fordulóját. Ünnepnap volna tehát a mai, ha nem lenne kettészakít­va az ország immár második esz­tendeje; ha nem állomásoznának idegen csapatok a területén; és ha nem néznének farkasszemet egy­mással a drótakadályok két olda­láról a ciprusi törökök és görö­gök, akik ezt megelőzően évszá­zadokig éltek egymás mellett bé­kében és barátságban. A jelenlegi szomorú állapotok okai jól ismertek. A század eleje óta a brit gyarmatosítók erőszak­kal igyekeznek megőrizni befo­lyásukat, napjainkban pedig a NATO zsarolással és fenyegetés­sel, a kulisszák mögötti mester­kedéssel segít fenntartani a szi­getország megosztottságát, biztosí­tani az agresszív céljaihoz szüksé­ges katonai bázisokat. A világ haladó közvéleménye nyugtalansággal figyeli a sziget­­országban és a körülötte leját­szódó eseményeket. Különös aggo­dalomra ad okot, hogy ez év feb­ruárjában kikiáltották „a ciprusi török köztársaságot”, így akarván kész helyzet elé állítani az ország népét és a nemzetközi közvéle­ményt. Az említett esemény és a kétoldalú tárgyalások eredmény­telensége késztette Makariosz ér­sek törvényes kormányát arra, hogy az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szaka elé terjessze a ciprusi prob­lémát. A szigetország sajtója, a ciprusi görögök és a sziget török lakossá­gának józanabb rétegei is úgy vé­lik, hogy a ciprusi válság csak úgy oldható meg, ha kivonják a szi­getről az összes külföldi csapato­kat, felszámolják a támaszponto­kat és végrehajtják az érvényes ENSZ-határoza­tokat. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország már többször is sür­gette, s a helyzet realitásait józa­nul mérlegelő más államok is haj­lanak arra az álláspontra, hogy a ciprusi problémát idegen befo­lyástól mentesen a két közösség képviselőinek tárgyalásai útján rendezzék oly módon, hogy hely­reálljon a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és te­rületi egysége. A függetlenség napján a világ haladó erői — köztük a magyar nép — szolidaritásukról biztosít­ják a szigetország népét. A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Makariosz érseket, a Ciprusi Köztársaság elnökét. (MTI)

Next