Népszabadság, 1976. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1976. január 1., csütörtök NÉPSZABADSÁG Eredményekben gazdag ötéves tervet zár Budapest. Az elmúlt öt esztendőben a főváros tovább szépült, számos új alkotással gazdagodott, jelentősen javultak a lakosság életkörülményei, jobb lett az ellátás, sikerült a tervet minden fontosabb területen megvalósítani, sőt a közlekedés, a gyermekintézmények hálózatának fejlesztése tekintetében túlteljesíteni. A párt és a kormány rendszeresen megkülönböztetett figyelmet fordít Budapestre, hiszen itt van a politikai, tudományos és kulturális élet központja, itt él az ország minden ötödik lakosa, itt állítják elő az ország ipari termelésének egyharmadát, és ezekből adódóan is a főváros helyzete, fejlődése az egész ország ügye. Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével beszélgettünk Budapest jelenéről és a következő öt esztendő kilátásairól. 71 milliárd — Sokatmondó számmal kezdem — mondja bevezetőül a fővárosi tanács elnöke —: az ötödik ötéves, tervidőszakban Budapest további fejlesztésére, a lakosság életkörülményeinek javítására mintegy 71 milliárd forintot fordíthatunk, 77 százalékkal többet az előző ötéves tervidőszakban felhasználtnál. Ez a tervgazdálkodás bevezetése óta a legdinamikusabb fejlesztést teszi lehetővé. Ennek ellenére sem lenne reális azzal számolni, hogy a következő tervidőszakban minden gondot, nehézségünket megoldhatunk, minden igényt kielégíthetünk. Ezért is fontos az indokolt igényeket kielégítés szempontjából rangsorolni. — Hogyan rangsorolták a feladatokat? — Társadalompolitikailag a legfontosabb, így tervünkben is az első helyen szerepel a tömeges lakásépítés folytatása és a kapcsolódó intézményhálózat lehetőség szerinti egyidejű megvalósítása. Ezzel összhangban kell a közműveket fejleszteni és az elavult közműhálózat részbeni rekonstrukcióját is végrehajtani. Népesedéspolitikai céljainknak megfelelően fontos feladatunk a szülészeti, csecsemő-, bölcsődei, óvodai és egészségügyi hálózat továbbfejlesztése. Sorrendben ezt követi a tömegközlekedés javítása, mindenekelőtt az új városnegyedek közlekedésének a biztosítása. S továbbra is a főváros fontos feladatai közé tartozik az oktatás fejlesztése. Ide kívánkozik az is, hogy Budapest tanácsának elhatározott szándéka, hogy a különböző városrészek ellátása közötti különbségeket tovább csökkentse.. — Csepelre, Újpestre, Kispestre, a peremkerületekre gondol? — Igen. A múlt öröksége még sok tekintetben kísért. Peremkerületeink zöme 1950-ig sok tekintetben elmaradott önálló város vagy község volt. Ebből adódóan ezeken a területeken még most is hiányos a közműhálózat, zsúfoltak az iskolák, az átlagosnál kevesebb az óvoda és a bölcsőde, az üzlet. Ahol tömeges lakásépítés lesz a következő években, ott nyilvánvalóan kapcsolódó beruházásként épülnek iskolák, óvodák, üzletek, rendelők, megjavul a közműellátottság. Sok helyütt azonban erre nem kerül sor, vagy még ez sem oldja meg a problémát, s ezért úgy határoztunk, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló eszközeinket legfőképp a rosszul ellátott külső kerületek helyzetének javítására kell felhasználni. Azért, hogy a peremkerületek ellátottsága közelebb kerüljön a belső negyedekéhez. 95 ezer lakás — Budapesten még mindig a lakáshelyzet a legnagyobb gond. Hogyan halad a budapesti lakásépítési program teljesítése, hol lesznek új építkezések? — Budapesten a IV. ötéves tervidőszakra tervezett összlakásépítés várhatóan teljesül, bár a célcsoportos tanácsi lakásépítés kismértékben — mintegy 2 százalékkal — elmarad a tervezettől. A legutóbbi években meggyorsult a lakásépítés. Városrész nagyságú lakónegyedek épültek: Újpalotán 12 ezer, Óbudán és Zuglóban együtt 18 ezer lakás épült. Az eltelt öt évben 280 ezer budapesti költözhetett új lakásba. Évenként átlagosan 15 500 lakás épült Budapesten. Teljesítettük azt a fontos társadalompolitikai célunkat, hogy a lakások 70 százalékát fizikai munkások és a termelésben közvetlenül részt vevő műszaki dolgozók, köztük 40 százalékát fiatal házasok kapják. A tanácsi lakásépítés zöme munkások lakta kerületekben, nagy méretű rekonstrukció során valósult meg. A következő tervidőszakban összesen mintegy 92 —95 ezer új lakás, ezen belül tanácsi beruházásban mintegy 55 ezer lakás felépítésével számolunk. Ez 24 százalékkal lesz több mint a negyedik ötéves terv idején. Ha elképzeléseink megvalósulnak, további 320—350 ezer ember költözhet új otthonba. A két ötéves tervben összesen tehát több mint 600 ezer budapestinek javulnak meg lényegesen a lakáskörülményei. Folytatjuk a már megkezdett lakásépítkezéseket Újpesten, Kőbányán, Pesterzsébeten, Kispesten és Csepelen. A tervidőszak legnagyobb lakásépítkezése Békásmegyeren lesz, ahol első ízben jövőre adnak át lakásokat. Itt,öt év alatt 12 ezer lakás épül. Új területeken is kezdünk lakásépítkezéseket, így a hagyományos Angyalföldön és az úgynevezett Új-Lipótvárosban, Pestlőrincen és a XVII. kerületben. A 92 ezer újabb lakás milyen mértékben csökkenti a lakásra várók számát 1980-ra? — A fővárosban azt reméljük, hogy az igénylők száma a következő ötéves tervidőszak végére jelentősen csökkenni fog. Erre abból következtetünk, hogy 27—30 ezer elavult, egészségtelen lakásnak a lebontásával és mintegy 95 ezernek a felépülésével számolunk. Ezzel 15 százalékkal nő a főváros lakásállománya, a lakosság száma pedig várhatóan csak 2 százalékkal. A lakásigénylők száma 1971 óta 93 ezerről 140 ezerre emelkedett. Hozzáteszem még, hogy a kerületi tanácsok jól gazdálkodnak az új lakásokkal, mindinkább teret nyer a lépcsőzetes cserék rendje, s egy új lakás felhasználásával több család gondjait is meg tudják oldani. A gyermekes szülőkre, a nagycsaládosokra és az általában is megnövekedett igényekre tekintettel a következő tervidőszakban lényegesen több két- vagy több szobás, félszobákkal növelt lakást építünk. Ilyen lesz a lakásoknak legalább a 80 százaléka. Az átlagos alapterület pedig 53 négyzetméterre növekszik. Számításaink szerint a tervidőszak végére 100 lakásra 114 család jut, 16-tal kevesebb, mint most. A lakáshiány azonban lényegesen így is csak 1980 után enyhülhet. Kedvező, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a népgazdasági terv most első alkalommal biztosítani fogja számunkra a magánerőből, telepszerűen megvalósuló tömeges lakásépítés terület-előkészítéséhez és a kapcsolódó létesítmények felépítéséhez szükséges pénzügyi feltételeket. Ezzel 20—22 ezer, mindenekelőtt vállalati munkáslakás felépítését kívánjuk támogatni. Metró, csomópontok, felüljárók — Hallhatnánk valamit a közlekedésfejlesztési programból? — Minden világvárosban nagy gond a rohamosan növekvő forgalom. A budapesti közlekedés sokat fejlődött és az átrendeződés korszakába került. Az autóbuszokon, a villamosokon, a HÉV-ern és a metrón naponként négy és fél millióan utaznak. A tömegközlekedés javítását tehát joggal tartjuk egyik leglényegesebb feladatunknak. A kormánytól jelentős támogatást kapunk ezzel kapcsolatos gondjaink megoldásához. A tömegközlekedés fejlesztésének legnagyobb beruházása a metró építése. 1980-ig szakaszonként forgalomba helyezik az észak—déli metrónak az Élmunkás tér—Kőbánya—Kispest MÁV-állomás közötti 11 kilométeres vonalát. 1978- ban megkezdjük a harmadik, délbudai metróvonal építését is. A metróhálózat nagyarányú építésén kívül a felszíni tömegközlekedés javítását szolgálja a gyorsforgalmi hálózat bővítése, így például a szentendrei HÉV békásmegyeri vonalának elővárosi gyorsvasúttá fejlesztése. Ez kapcsolódik ahhoz a programhoz, amely megjavítja az új lakótelepek közlekedését. Emellett nagy felszíni csomópontok építésére és rendezésére is sor kerül. A metróhoz kapcsolódik a Nagyvárad tér, a Kálvin tér, a Felszabadulás, a Marx, a Deák, az Élmunkás tér, a Könyves Kálmán körút, a Határ út—Üllői út sarok, a Boráros tér rendezése, elkészül az Alkotás utca—Hegyalja út, valamint a Zalka Máté tér új forgalmi megoldása is. Ilyen nagyszabású korszerűsítésekre még nem volt példa Budapesten. És ha hozzáteszem, hogy ezzel együtt megváltozik a környezet, új utak épülnek, kicserélik az elavult közműhálózatot, rendbe hozzák a házakat, üzleteket, elképzelhető, mit jelent majd ez a főváros életében. Folytatódik a felüljáró-építési program. Megépül az Alkotás utcai, a Hegyalja úti felüljáró, de a Marx téri, a Fogarasi, a Sibrik Miklós úti, a Könyves Kálmán körúti, a Körvasút sori és a Mozaik utcai, valamint a csepeli átjárónál a Soroksári úti felüljáró. Elkezdődik a Vörös Hadsereg útján is egy felüljáró építése. Emellett befejeződik a Soroksári út, a Szentendrei út, az Alkotás út, a Bécsi út és a Vörösvári út átépítése. Ezek olyan beruházások, amelyek rendkívül megváltoztatják a közlekedési hálózat arculatát és lényegesen javítják a főváros közlekedését. Ennek ellenére számolnunk kell azzal, hogy a felszíni közlekedés lassul. Ugyanis a következő öt esztendőben megkétszereződik, 350—369 ezer lesz a személygépkocsik száma Budapesten. A gyors növekedést útépítésekkel, a forgalom-korszerűsítéssel nem tudjuk megfelelő ütemben követni. Teszünk persze újabb intézkedéseket, villamosokat, autóbuszokat vásárolunk, a Belvárosban további utcákat egyirányúsítunk, több helyről kitiltjuk a személygépkocsikat. Van aztán még egy nagy gondunk, az Árpád-híd korszerűsítése. Ez a kétmilliárdos nagyberuházás elmaradt, pedig az Árpád-híd máris szűk, nagy a zsúfoltság és ha a békásmegyeri lakótelep megépül, ez még inkább így lesz. Erre a beruházásra alapos megfontolás szerint mégis csak a VI. ötéves tervben kerülhet sor. Az egészségügy gyorsított fejlesztése — Budapest egyik legérzékenyebb gondja az egészségügyi ellátás, a kórházak, a rendelőintézetek állapota, a járóbeteg-ellátás színvonala. E területen várható-e javulás? — Az egészségügyi ellátásban kedvező változásokat várunk a következő tervidőszakban. Mai gondjaink alapvető oka, hogy a budapesti egészségügyi hálózat fejlesztése a vidék még nagyobb elmaradottsága miatt több tervidőszakon át háttérbe szorult. Nem kaphatta meg azt a támogatást, ami az itt élő lakosság ellátása, az egészségügyi intézmények állapota miatt szükséges lett volna. Az épületek állaga leromlott, a kórházak többségében nem megfelelő a műszerezettség és nagy a zsúfoltság. Pedig a múlt öt esztendőben 1100 kórházi ágy, 4 szakorvosi rendelő és 23 körzeti orvosi rendelő létesült Budapesten. A következő években két és félszer annyi pénz áll majd a rendelkezésünkre, mint a múlt öt évben, összegszerűen mintegy kétmilliárd 200 millió forint az egészségügyi hálózat fejlesztésére. Ezzel minden régebbi időszakot meghaladó eredmények érhetők el, s a lakosság egészségügyi ellátása lényegesen javítható. 1600— 1700 új férőhelyet létesítünk. Felépül a dél-pesti 800 ágyas kórház. A Margit-kórházban rekonstrukciót hajtunk végre, vagyis a 160 ágyas kórház helyett voltaképpen korszerű, 450 ágyas új kórházat építünk, amely az észak-budai terület fekvőbeteg-ellátási gondjait jelentősen enyhíti. A Tétényi úton kétszer 248 ágyas pavilont építünk, ami lényegében megfelel egy 500 ágyas új kórháznak, bővül a Merényi Gusztáv és a csepeli kórház. Folytatódik a Korányi, a Heim Pál, a Vesehdegkúti kórház, és reméljük, hogy a tervidőszak végére megkezdődhet a László Kórház rekonstrukciója is, így a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a jelenlegi 94-ről 98—100-ra emelkedhet. S az is javítja a budapesti kórházi ellátást, hogy megépül a Pest megyei és a Bács megyei kórház. Erről a területről ugyanis sok beteget gyógyítanak Budapesten, ahol a kórházi ágyak 30 százalékát most a vidéki betegek foglalják el. Tovább kívánjuk javítani a járóbeteg-ellátást is. A VI., VIII., XIII., XIV. és XVIII. kerületben szakorvosi rendelőt építünk, és a tervidőszak végén remélhetőleg megkezdhetjük az I—II—XII. kerületi közös rendelőintézet építését is. Javulni fog a kórházak és rendelőintézetek gép- és műszerfelszereltsége is, amely a gyógyítómunka lényeges feltétele. Bölcsőde, óvoda, iskola — A népesedéspolitikai intézkedések örvendetes eredményeket hoztak, egyúttal sok új gondot is okoznak Budapesten. Még mindig kevés a bölcsőde, az óvoda, és feszültségek mutatkoznak az általános iskolákban is. A gyermekintézmények bővítésében a főváros kiemelkedő, a terv céljait meghaladó eredményeket ért el a negyedik ötéves terv során. A jelentős társadalmi, üzemi támogatás révén terveinket túlteljesítettük. Háromezerhatszáz új bölcsődei hely, s mintegy 20 ezer óvodai hely épült. Így a bölcsődés korú gyermekek 24, az óvodáskorúak 80—90 százaléka járhat ezekbe az intézményekbe. A számítások szerint a következő években az eddiginél is gyorsabban nő a bölcsődés, az óvodás és az általános iskolás gyermekek száma. A következő öt évben mintegy 5000 bölcsődei hely építésével számolunk. Így a tervidőszak végére 100 gyermek közül 30 —32 juthat be a bölcsődékbe. Az óvodáskorúak száma 18 ezerrel nő, és ahhoz, hogy a mostani szintet tarthassuk, újabb 14—15 ezer óvodai helyet kell létesíteni. Az általános iskolások száma 33—35 ezerrel emelkedik. A gyermekek elhelyezéséhez 1000—1100 tan- és napközis termet kell megépítenünk. S még így is azzal számolunk, hogy az egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma 27-ről 30- ra emelkedik a fővárosban. Nehezíti helyzetünket, hogy a külső kerületekben az átlagosnál roszszabb a helyzet, tehát főként ezeken a területeken kell az ellátottságot építkezésekkel és felszereltséggel is javítani. Számítunk arra, hogy a tervidőszak végére kevesebb képesítés nélküli pedagógus dolgozik majd a fővárosban, mert az Egri Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata már megkezdte munkáját. Eddig egy középtávú terv során nem sikerült hiánytalanul megvalósítani a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat bővítésére vonatkozó elképzeléseket. Várható-e változás e téren? — Bár eddig valóban nem sikerült elérnünk, hogy az új lakótelepekhez kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények egyidőben épüljenek fel a lakásokkal, azért van fejlődés e téren is. A kereskedelmi hálózat fejlesztése alig néhány ezer négyzetméterrel marad el a feladattól. A szolgáltatóházak építésénél, ennél sajnos nagyobb az elmaradás, és ez a lakosság megfelelő ellátását nehezíti. Elhatároztuk, hogy ha másképp nem megy, akkor átmenetileg kényszermegoldásokkal is biztosítjuk a most épülő lakótelepeken a lakosság alapvető ellátását. Faházakba telepítünk üzleteket. A lakosság jobb ellátása érdekében a következő tervidőszakban jelentősen, mintegy 200 ezer négyzetméterrel bővítjük — elsősorban nagy alapterületű üzletekkel — a kereskedelmi hálózatot, és fejlesztjük a szolgáltatásokat. Ez nagy feladat, és különböző intézkedésekkel, például újabb típustervek készíttetésével és felhasználásával is elő kívánjuk mozdítani megvalósítását. Reméljük, segít az építőipar, és terveinket megvalósíthatjuk. Hangsúlyozom, hogy Budapest történetének legnagyobb arányú, minden téren dinamikus és gyors fejlesztését ígéri a küszöbönálló ötödik ötéves tervidőszak. Eddigi eredményeinkben, amelyekről csak a legnagyobb tisztelettel szólhatok, nélkülözhetetlen szerepe volt a budapesti pártbizottság segítségének, a budapesti pártszervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek és szövetkezeteknek, a fővárosi lakosság áldozatkész munkájának. Erre a segítségre, erre az összefogásra a következő esztendőkben is feltétlenül számítunk, mert céljainkat csak közös összefogással, szorgalmas, jó munkával valósíthatjuk meg — mondotta befejezésül a fővárosi tanács elnöke. Dolecskó Kornélia Budapest jelenéről és jövőjéről Beszélgetés Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével Fővárosi panoráma. (Kéri Dániel felvétele.) 3