Népszabadság, 1976. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

10 KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Régi híres énekesek. 9.00: Glóbusz. 9.30: Népi zene. 10.05: Iskolarádió. 10.2­1: Liszt-felvételek. 11.34: Tizenkét szék. II. rész. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.10: Ezeregy délután. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Zenés beszélgetés. 15.30: Fúvósesztrád.­­ 15.44: Magyarán szólva ... 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Brahms: d-moll szonáta. 17.05: Stip-stop 17.30: Vivaldi-művek. 18.00: a Szabó család. 19.15: Magyar operaénekesek. Osváth Júna 20.05: Fiatalok stúdiója. 20.33: Népi zene. 21.05: Fogadóórán. 21.35: Haydn: B-dúr szimfónia. 22.20: Bartók zongoraművei. 22.17: Meditáció. 22.57: 3x21 perc tánczene. 0.10: Romantikus kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nádas Béla szerzeményei. 1.33: Zenés játékokból. 9.23: Délelőtti torna. 9.33: Derűre is derű. 10.00—11.55: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Népi zene. 12.33: Goethe a prózaíró. 12.50: Rossini operáiból. 13.33: Dalok. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.36: Örökzöld dallamok.. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Hangszerszólók. 18.33: Népdalok. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki Könyvtára. 21.03: Daljátékrészletek. 22.00: Ránki György szerzeményeiből. 22.33: Nóták 23.10: Zenekari muzsika. 3. MG SOR 14.05: Zenekar­i hangverseny. Szt. Közben. 15.05: Elbeszélés. 16.03: Reneszánsz kórusok. Szt. 16.30: Külpolitikai klub. 17.00: Bizet: Carmen. Operarészt. 18.03: Új magyar zene a rádióban. Szt. 18.58: Tip-Top parádé. 19.30: Hírek. 19.33: Fellegi Ádám Beethoven-zon­­goraestje Szt. Kb. 21.30: Dzsesszfelv Szt. 22.00: Zenekari muzsika. Szt. TELEVÍZIÓ 9.58: Tévétorna (ism.). 10.05: Fizika 6. o. (ism. 14.55). 16.53: Hírek. 17.00: Síugró négysáncverseny felv., (sz.). 1815: Program öt esztendőre. A so­rozatműsor az V. ötéves terv célkitűzéseit ismerteti. A nem­zeti jövedelemmel és az élet­­színvonal alakulásával kapcso­latos kérdésekre dr. Csernok Attila, az MNB elnökhelyettese válaszol. 18.45: Játék a betűkkel. 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.05: A változó Ázsia. Az olasz­ tévé dok.-filmsorozata I. r. 21.05: A jégvilág lakói (sz ). 21.30: Amerikai rajzfilm. 21.35: Dzsesszrandevú. 21.50: Viharos éjszaka. Chaplin-soro­­zat. 22.05: Csapatjáték és taktika a labda­rúgásban. Angol íi­rr.sorozat. I. rész. 22.25: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: ősbemutató. Tévéjáték. 21.15: TV Híradó 2. 21.35: Zenész film. NÉPSZABADSÁG 1996. január 6., kedd m­mmM és mama BEÉPÜLT A KORSZERŰ TÖMEGGYÁRTÁSBA IS A FORRASZTÁS A fémek oldhatatlan kötésmódjai közül a forrasztásról nap­jainkban viszonylag kevés szó esik, pedig igen fontos szerepet tölt be az egyesítő eljárások sorában. Fél évszázaddal ezelőtt még na­gyon egyszerű eszközökkel és segédanyagokkal forrasztottak, és az eljárásban döntő szerepe volt a kézügyességnek. Napjainkban már gépesítéssel csökkentik — ha még nem is küszöbölték ki teljesen — a kézügyesség és a begyakorlottság szükségességét. Több iparág — főleg az elektronikai ipar — rohamos fejlődése nagymértékben ser­kentette a forrasztási technológiák fejlesztését. E műveletek ma már a korszerű tömeggyártásba is beépültek. Erősen kell tapadnia mindkét felülethez Forrasztás alatt két fémtárgy­nak egy harmadik, náluk alacso­nyabb olvadáspontú anyaggal,— forrasztófémmel — való kötését értjük. Aszerint, hogy milyen magas fokon olvad meg a forrasz, lágy-, illetve kemény­­forrasztásról beszélünk (a „lágy"’ megjelölés arra utal, hogy az ala­csony olvadásspontú fémek — ón, ólom, kadmium stb. — meglehe­tősen lágy, puha anyagok). Ami­kor egyszerűen forrasztásról esik szó, mindig a sokkal elterjedtebb lágyforrasztásra gondolunk. A forrasztást úgy végzik, hogy a forraszt a kötendő két fémal­katrész közötti résbe beolvaszt­ják. A kötes csak akkor lesz tar­tósan jó, ha a forrasz erősen ta­pad mindkét munkadarabhoz, és teljesen kitölti a közöttük levő hé­zagot. Az erős tapadás azáltal jön létre, hogy a forrasz az alapfé­­mekkel ötvözetet képezve felüle­tükbe beépül. Az ötvöződés akkor mehet végbe, és a tapadás csak akkor alakulhat ki ha a fémfelületeken nincs oxidhártya vagy szennyezőréteg. A munkadarabokat tehát forrasz­tás előtt meg kell tisztítani. Ezen­kívül a forrasztáshoz használni kell úgynevezett folyasztószert is, amely elősegíti, hogy a megolvadt forrasz jól elterüljön, szétfolyjék, ne maradjon gömb alakban a mun­kadarab felületén. (A folyasztó­szerek némi felülettisztító hatá­sa is van, ez azonban csak a vég­ső tisztítás elvégzésére, a felület­nek a forrasztás folyamán való megvédésére alkalmas.) A forrasztott kötés minősége attól is függ, hogy megfelelő hő­fokra hevítik-e fel a munkada­rabot és a forraszt. Arra is figye­lemmel kell lenni, hogy a for­rasztott kötés teljes szilárdsága csak néhány perccel a szobahő­mérsékletre való lehűlés után ala­kul ki. Lágyforrasztással gyakorlatilag bármilyen színfém vagy ötvözet egyesíthető, kivéve azokat, ame­lyek nagy mennyiségű krómot vagy alumíniumot tartalmaznak. Keményforrasztással azonban ez utóbbiaknál is létrehozható a kö­tés. Fúvólámpa, pillanatpáka A forrasztás őskorában a mes­terember felszerelése egy jókora rézfejű forrasztópákából, forrasz­tóvízből (cink-klorid oldatból) és körülbelül két rész ónt, egy rész ólmot tartalmazó forraszanyagból állt. Keményforrasztást akkor még nem is tudtak végezni. A forrasztási technika mai fejlett­ségének eléréséhez mindenek­előtt arra volt szükség, hogy tö­kéletesen megismerjék a kötés­kor lejátszódó, a felületek egyesí­tését eredményező folyamatokat. Ennek alapján azután ki kellett fejleszteni új forrasztóeszközöket, össze kellett állítani különböző forraszokat és folyasztószereket, a konstruktőröknek pedig ki kel­lett alakítaniuk a legmegfelelőbb forrasztási kötésmódokat. A tűzben, parázsban melegít­hető, vörösréz fejű, egyszerű pá­kát a villamos forrasztópáka meg­jelenése követte. Azután feltűn­tek a lángforrasztó pisztolyok vagy fúvólámpák is, olyan munkada­rabok melegítéséhez, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy pákával le­hessen őket felhevíteni. A ke­mény forrasztásokhoz a hegesztő­láng is alkalmasnak bizonyult. A rádiótechnikában szokásos kis méretű forrasztásokhoz legújab­ban az úgynevezett pillanatpálát használják, amely néhány má­sodperc alatt kis felületre kon­centráltan adja a szükséges hő­mennyiséget. Nagy előnye még, hogy a hálózathoz való csatla­koztatás után azonnal üzemké­pes, nem kell tehát várni a fel­­melegedésére. A forraszanyagok összetétele is jelentősen megváltozott. Széles határok közt változtatták az ón­alom ötvözet összetételét, és ke­vés antimont is hozzáadtak a for­raszanyaghoz. Némi réz bekeve­résével előállították az úgyneve­zett csúcskímélő forraszt, amely­nek a használata csökkenti a pá­kacsúcs egyébként eléggé jelentős korrózióját, „leégését". De készí­tettek ezüsttartalmú forraszokat is, főként elektronikai kötések céljaira. Érdekességként hadd em­lítsük meg, hogy ma már­ olyan forraszanyag is van, amellyel üveg-fém és kerámia-fém köté­seket lehet létrehozni. Töltött huzalok A folyását­ószereknek az idők folyamán kétféle változata vált használatossá: a szervetlen sók és a szerves savak hatásán alapuló anyagoké. Az előbbi csoport leg­főbb képviselője még ma is a ha­gyományos forrasztóvíz, az utób­biaké a fenyőgyanta (kolofó­­nium). Mindkét csoportnál to­vábbi változatok is vannak, és különféle adalékokkal még tovább javítják a folyasztószerek hasz­nos tulajdonságait. Szervetlen sókból készített fo­­lyasztószereket többek között ál­talános fémmunkákhoz, vízveze­ték- és csatornaszerelésekhez, gépkocsihűtők és karosszériák ja­vításához használnak. Ilyen fo­lyászt­ószert kell mindig alkal­mazni, amikor oxigént tartalma­­­zó bármilyen készüléket forrasz­tanak; erre a célra a gyantás folyasztószerek használata tilos. Tiszta fenyőgyanta arany, ezüst, platina, réz, ón, ólom és horgany munkadarabokhoz használható. Villamos, elektronikai forrasztá­sokhoz, transzformátorok és mo­torok szereléséhez, rádióalkatré­szek gyártásához mindig­ fenyő­­gyanta alapú folyasztószert kell használni. A folyasztószerek szilárd, pasz­taszerű vagy folyékony halmazál­lapotban kaphatók. A szilárd fo­lyasztószereket ma már a meg­felelő összetételű forrasztóhuza­lokba a helyes arányban betöltve is forgalomba hozzák. A legjobb forrasztóhuzalokban több évben oszlik meg a fol­y­aszt­ószer a szo­kásos egyenes töltet helyett. En­nek két előnye is van: kisebb a valószínűsége, hogy a huzal vala­melyik szakaszába nem jut fo­­lyasztószer, és gyorsabban folyik ki a megolvadt folyasztószer a munkadarabra, mivel a töltet kö­zelebb van a huzai felülethez. Egyetlen bemártással több száz kötés kézzel ma már lehetőleg csak a nagy megbízhatóságot követelő, rövid gyártási sorozatok esetében forrasztanak az iparban (a kife­jezetten egyedi vagy durva for­rasztási feladatoknál persze to­vábbra is nagy szerepe van a ké­zi forrasztásnak). Egyébként for­­rasz­tó gépeket használnak vagy úgynevezett mártaforrasztással könnyítik és gyorsítják meg a munkát. A forrasz­tógép három fő részből áll: a szállítószerke­­zetből, amely mozgatja és rögzí­ti is a munkadarabot; a töltött támaszhuzalt adagoló rendszer­ből; a villamos vagy gázfűtésű forrasztófejből. A forr­asz­tógép automatikusan vagy pedállal működtethető. Mártaforrasztást előre összesze­relt munkadarabok forrasztása­kor használnak, például a nyom­tatott áramkörű szerelési egysé­geknél. A nyomtatott áramkör — szigetelőlemezen rézfóliából ki­alakított huzalozás — forradal­masította az elektromos és elekt­ronikus szereléstechnikát. Az áramköri alaplemez, egyik olda­lára rézfóliát ragasztanak fel. Er­re különleges maratásálló festék­kel rányomtatják az áramköri huzalozás rajzát, majd a lemezt maró folyadékba merítik, amely leoldja a festékkel nem védett összes rezet. A festékmaradványok oldósze­res eltávolítása után a lemezbe az alkatrészvégződések befoga­dására szolgáló furatokat lyu­kasztanak, majd behelyezik az alkatrészeket (tranzisztorokat, diódákat, ellenállásokat stb.). Be­­forrasztásuk mártással történik. A mártaforrasztás esetén a nyom­tatott huzalozás a lemez alsó ol­dalán van, az alkatrészek pedig a felső oldalon. A folyasztószer­­rel bevont forrasztási helyeken a bemártáskor megkötődik a for­raszanyag. Egyetlen, néhány má­sodpercig tartó bemártással akár több száz forrasztott kötést is lét­re lehet hozni. A mártaf­orr ásztásnak sokféle változata van, aszerint, hogy ál­ló vagy áramoltatott forraszfür­dővel kerül-e érintkezésbe a mun­kadarab. De a munkadarabokat is többféleképpen lehet mozgatni a fürdőhöz képest. A fürdő hőmér­­sékletének természetesen állan­dónak kell lennie, erről automa­tikusan szabályozott fűtőberen­dezés gondoskodik. Az integrált áramkörök kiveze­téseinek forraszthatóságánál az volt a feltétel, hogy kiküszöböl­hessék a folyasztószerek haszná­latát. Hosszas kísérletek eredmé­nyeként sikerült olyan berende­zést készíteni, amely megfelel ennek a feltételnek. Az automati­kus forrasztókészülék ultrahang­­rezgések segítségével „töri szét”, távolítja el az oxidhártyát, a szennyeződést a forrasztandó fe­lületekről. Blahó István Mártaforrasztással készült, nyom­tatott áramkörű mikroelektroni­kai panelek. A készülék használata rendkívül egyszerű Rajztovábbítás telefonon A Feedback angol készülék adó- és vevőrészből áll. Az adó a kézírást (rajzot) elektromos je­lekké alakítja át, s e jeleket a szokásos telefonvezetéken továb­bítja a vevőkészülékhez. A vevő az elektromos jeleket visszaala­kítja egy rajzolótoll mechanikai mozgásává, testát írássá, rajzzá. A készülék használata nagyon egyszerű. Csak a hallgatót kell felemelni, a kívánt számot tár­csázni, a távíróegységet bekap­csolni és a vékony kábelre kötött golyóstollal megírni (megrajzol­ni) az üzenetet a készülék ernyő­jén. A telefonvonal másik végén — a vevőegység ernyőjén — az üzenet pontos mása az írással, rajzolással egyidőben jelenik meg. A gyártó cég által különösen kiemelt előnyök: az átvitel gyor­sasága, függetlenül a nyelvtől és az írásjelek milyenségétől; a szakismeretet nem kívánó, egy­szerű kezelés; a nagy átviteli hű­ség, illetve hibamentesség; a tit­kárnői közreműködéstől való füg­getlenség. A készülék minden üzenetről másolatot is készít. Az adókészülékre írt jelek azonnal megjelennek a vevőn is. Változékony idő Az a hidegfront, amelyik a vasár­napi viharos erejű szelet okozta a Kárpát-medencében, hétfőre már messze túljutott a Balkán félszige­ten. Időjárás-alakító hatását egy újabb mérsékeltövi ciklon veszi át, amely szintén nagyon gyorsan vonul észak­nyugatról délnyugat felé. Hatására Nyugat-Európa part menti országai­ban ismét megerősödött a szél, sok­felé hullott csapadék. A következő 24 óra folyamán már teljes mértékben ez a ciklon határozza meg a Kárpát­medence időjárását. Hazánkban hét­főn délelőttre mindenütt mérséklődött a szél, általában napos volt az idő. A déli óráktól kezdve a nyugat felől kö­zeledő frontok hatására megnövekedett a felhőzet, megélénkült a délnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke mí­nusz 1—plusz 3 fok között alakult. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Eleinte futó havazás, havas eső, erős szél, majd többnyire kevés fel­hő, hajnalban párásság, köd. A leg-­ ala­konyabb hajnali hőmérséklet mí­nusz 2—mínusz 7, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet: plusz 1—plusz 6 fok között alakul Jelentős mennyi­ségű (legalább 5 mrr) csapadék az ország területének 60 százalékán vár­ható az időszak első felében. Várható időjárás ma estig: Jobbára erősen felhős idő, többfelé havazással, havas esővel,, ónos eső­vel, majd esővel megerősödő, a Du­nántúlon időnként viharossá fokozó­dó északnyugati szél. Várható legma­gasabb hőmérséklet plusz 3,plusz 5 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 168 centiméter volt, mára 230 cen­timéter várható. 1978. január 5. házsj 1i ára

Next