Népszabadság, 1976. február (34. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

1976. február 10., kedd NÉPSZABADSÁG Gyermek- és ifjúságvédelem Budapesten A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata (Tudósítónktól.) A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetével foglalkozó országos vizsgálat budapesti tapasztalatai­ról tárgyalt hétfői ülésén a Fő­városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Megállapították, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munka fejlődött a fővárosban. A taná­csok ismerve ezt a rendkívül fon­tos társadalmi gondot, fontos in­tézkedéseket hoztak és hoznak. Ennek révén javult az együttmű­ködés a különböző hatóságok kö­zött. A kerületi gyermek- és if­júságvédelmi munkabizottságok azonban ténylegesen alig végez­nek hatékony munkát, nem töltik be azt a szerepet, amelyre hiva­tottak volnának. Ezek az albizott­ságok rendszertelenül működnek, és többnyire a segélyek elbírálá­sában, a környezettanulmányok készítésében vesznek részt, ahe­lyett, hogy az állami, a társadal­mi és más szervezetek közötti munkakapcsolatokat mozdítanák elő és élnének ajánló, javaslatte­vő jogukkal, tekintve, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemben a gyámhatóságokon kívül részt vesznek a KISZ-szervezetek, a népfrontbizottságok, a Vöröske­reszt, a szülői munkaközösségek, a rendőrkapitányságok, a bírósá­gok, s ezenkívül az iskolákban és a nevelőotthonokban is folyik gyermekvédelmi munka. Tavaly Budapesten az állami gondozottak száma 5532 volt. A gyámhatóságok munkáját ügyszeretet és lelkiismeretesség jellemzi. Határozataik meghoza­talakor a családjogi törvény sze­rint járnak el, de nem mindig tudnak ennek érvényt szerezni. A nevelőotthonokban néhány kivételtől eltekintve megvannak a gyerekek zavartalan fejlődésé­nek alapfeltételei. A pedagógiai tevékenységben mind nagyobb teret kap a munkára nevelés, de ugyanezt nem lehet elmondani „az életre nevelésről”, mert az itt élő fiatalok egy része nem ren­delkezik reális élet- és értékszem­lélettel, keresetével nem tud megfelelően gazdálkodni. JÁTÉKVONAT A SZOCIALISTA BRIGÁDTÓL Pécsett a Mechanikai Laboratórium egyik szocialista brigádjának tagjai kedves ajándékkal lepték meg az általuk patronált Bimbó utcai óvoda kicsinyeit. Játékvonatot készítettek részükre, amelyet az óvoda udvarán helyeztek el. (Bajkor József felvétele / MTI Fotó.) KÉRDŐÍV TONNASZÁMRA Azon a napon, amikor életbe lépett a létszámzárlat, különös többletfeladatot kaptak a taná­csok, pontosabban a szociálpoli­tikai osztályok, csoportok. Ko­rábban a szociális és gyámügyek intézésére kétoldalas kérdőív 24 kérdésére kellett válaszolnia el­vileg a segélyt kérő ügyfélnek. Gyakorlatilag azonban a tanácsi ügyintézőknek kellett még a ki­töltéssel is bajlódniuk, mivel a segélyre szorulók többsége idős, beteg, hivatali dolgokban járat­lan ember. Január elseje óta új, alaposan megbízott kérdőív ke­rült a munkában amúgy sem szűkölködő tanácsi ügyintézők asztalára. Három minisztérium közös rendelkezése nyomán 24 oldalas nyomtatvány 82 kérdé­sére kell a tanácsoknak — a szó szoros értelmében — kimerítő választ adniuk. Lássunk néhányat e kérdőív mélyenszántó kérdéseiből, rova­taiból. Aki segélyért — néhány száz forintért — folyamodik a tanácshoz, annak ezentúl be kell számolnia — készpénzvagyoná­ról. Mintha az lenne a jellemző, hogy a szociális segélyért folya­modók tízezer forintokat őrizget­nének a matrac alatt. E kérdést feltehetően a kérdőív szerkesztői is bizarrnak érezhették, mert nyomban utána új rovat révén tudakozódnak a segélyezendőtől. Mennyi az adósságainak össze­ge? Mit lehet tudni, hátha a sok­­gyermekes családanya, a magá­nyos, elesett öregember, a szo­ciális gondozást igénylő, a csök­kent munkaképességű lóverse­nyezik, kártyázik, tiltott szeren­csejátékot űz, és akkor ne a ta­nács finanszírozza az adósságo­kat. " Következik a környezettanul­mánynak álcázott kérdőíveken egy pajzán fordulat: Van-e a se­gélykérőnek külön fekhelye, ha nincs, kivel használja — közö­sen? Családtaggal? Rokonnal? Netán idegennel? A megfelelő ágyastársi kategória aláhúzandó. (A tanácsoknak kötelességük el­lenőrizni a válasz igazságát...) Ezután két keresztkérdés sora­kozik a kérdőíven: Jár-e a se­gélyt igénylő moziba, és spor­tol-e? Ha valamely 80 esztendős, magával tehetetlen, egyedülálló, nyugdíj nélküli idős asszony igennel válaszol, meglehet, egy fillért sem kap. A kérdőív nemcsak nevetésre ingerel, hanem felháborodásra is. Mert elrettentő példaként szol­gál a lélektelen és felesleges pa­pírmunkára. Jóllehet az éles bí­rálatok hatására már folyamat­ban az intézkedés, amely visz­­szavonja az űrlapot, mégis szót érdemel, hogy egy hónapon át a tanácsok igencsak tekintélyes időt és energiát fektettek kitöl­tésébe, feldolgozásába. Ha vala­ha, hát most jogos a követel­mény, háromszor is fontolja meg mindenki, aki jogot-lehetőséget kapott a jóváhagyásra-döntésre, hogy mikor adja áldását egy új nyomtatványra, körlevélre, űr­lapra, felmérésre, kérdőívre. Fekete Gábor Újabb földlökések pusztítanak Guatemalában Járványveszély a fővárosban , 15 fosztogatót nyilvánosan kivégeztek Önkéntes brigádok, segélyszállítmányok érkeztek Guatemalában a szerdai pusz­tító földrengés után szombaton és vasárnap újabb földlökéseket ész­leltek. Közülük egy 5,5 erősségű volt (a szerdai 7,5), 25 másodper­cig tartott, s amelynek további ha­lálos áldozatai voltak. A halálos áldozatok végleges száma még nem ismeretes, de becslések szerint megközelíti a húszezret. A sebesültek számát illetően csak találgatások láttak napvilágot. Egyes jelentések negy­venezerről, mások százezerről be­szélnek. A fővárostól távolabb eső vidékeken ugyanis a földcsu­szamlások miatt összeomlott hi­dak szinte lehetetlenné teszik a mentőalakulatok munkáját, a ha­lottak és a sebesültek pontos szá­mának megállapítását. Guatemala­városban megkez­dődött a romok eltakarítása, de rendkívül lassan halad, mert az újabb földrengéstől való félelem miatt tízezrek menekültek a fő­városon kívülre. Pánikot okozott az is, hogy a szerdai katasztrófa óta három vulkán működése erő­södik, s környékükön mindent ha­mu borít. Mivel a hétszázezres főváros­ban járványveszély fenyeget, a hatóságok meggyorsították az ál­dozatok eltemetését. Többségüket tömegsírokba helyezték, s a kény­­szerűség miatt elmaradt a végső tiszteletadás is. A legnagyobb kárt szenvedett külvárosi negyedekben még most sincs víz és villanyáram. Az éhe­ző tízezrek élelmiszerraktárakat rohamoztak meg. Elszaporodtak a rablások és fosztogatások is. A hatóságok elrettentésül 15 foszto­gatót nyilvánosan kivégeztek. Egymás után érkeznek a nem­zetközi segélyszállítmányok a ka­tasztrófa sújtotta városba. Kuba tízezer dollár értékű orvosi fel­szerelést és gyógyszert küldött. Közép-Amerikában sorra alakul­nak az önkéntes brigádok, ame­lyek a mentési munkákban, a ro­mok eltakarításában segédkeznek majd. A Vöröskereszt Társaságok Li­gája hétfőn Genfben kiadott köz­leménye szerint Guatemalában mintegy 2 millió ember szorul sürgős anyagi segítségre. Eddig 19 nemzeti vöröskereszt-szervezet küldött pénzt a földrengés káro­sultjainak megsegítésére. A be­folyt összeg — 1,5 millió svájci frank — azonban nem elegendő, legkevesebb 10 millióra lenne szükség a hathatós segítséghez. Hatvanötmillió veszélyeztetett otthon Nemzetközi tanácskozás a földrengésekről Sajnálatos időszerűséget ad a mintegy húszezer embert elpusztító és több tízezer embert megsebesí­tő, egyszersmind igen súlyos anya­gi károkat okozó guatemalai föld­rengés annak a Párizsban , az UNESCO szervezésében — ma kez­dődő nemzetközi konferenciának, melynek témája a földrengések előrejelzésének lehetősége, követ­kezményeinek felmérése és csök­kentése lesz. Ötven ország — köz­tük hazánk — képviseletében 150 küldött részvételére számítanak. A témák sokoldalú megközelí­tését mutatja, hogy a tanácskozá­sokon nem csupán földrengésku­tatók, hanem építészek és társa­dalomtudósok is részt vesznek, hogy,a szűken vett szakmai kér­déseken túl tárgyaljanak a föld­rengések társadalmi és gazdasági következményeiről, a földrengés­biztos építkezés problémáiról. Az előzetesen benyújtott beszá­molók felhívják a figyelmet, hogy az alaposabb tudományos ismere­tek s ezek alapján a veszélyek előrejelzése nem vezet feltétlenül a károk csökkenésére, mert az előzetes felhívásokat az érintet­tek nem mindig veszik komolyan és az is lehetséges, hogy a föld­rengéstől félve megbénul az élet. Szó lesz az árvizek okozta veszé­lyekről, az érintett területek vé­delméről is, mivel az utóbbi öt­ven évben az ilyen természetű ká­rok több vidéken nagymérték­ben növekedtek. Az egyik beszámoló rámutat, hogy bizonyos földmozgásokért az ember a felelős, több mint húsz olyan földrengést ismernek, melyet a nagy víztárolók fel­töltése okozott és a következő években újabb 10—15 hasonlóra számítanak. A konferencián fel­vetik, hogy milyen óvintézkedése­ket kell hozni a nagy gátrendsze­rek, a nukleáris létesítmények építésénél. Jelenleg a világ népességének tíz százaléka él földrengések szempontjából aktív zónákban. A számítások szerint napjaink­ban 65 millió otthont, a lakosság számának várható növekedése miatt az ezredfordulóra már mint­egy 100 millió lakóhelyet veszé­lyeztet majd a földrengés. K. D. KÖZLEMÉNYEK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁL­LALAT értesíti az utazóközönséget, hogy február 10-én és 12-én 9-13 óráig az 50-es villamos vonalán­­ végzendő vágányfelújítási munkák miatt a Kispest villanytelep, és a Béke tér között villamosviteldíjjal autóbuszo­kat közlekedtet. AZ EGYETEMI SZÍNPAD 12-én csütörtökön 19 órakor és 16-án hét­főn 19 órakor az ELTE jogi kar aulá­jában (Budapest V., Egyetem tér 1—3.) a Galileii és a Galilei-ügy című mű­sorát mutatja be. A közreműködő művészek: Bánffy György, Újlaki László és Nagy Attila. A MAGYAR IPARMŰVÉSZETI FŐ­ISKOLA az 1976—1977-es tanévben bel­ső­építész, szerszám- és gépipari formatervező, textiltervező (kötött-, burkoltanyag és formatervező, szö­­vöttanyag-tervező, ruházati forma­­tervező, az öltözködési tárgyakat ki­egészítő szakcsoportok), ötvös-, va­lamint a typografika tanszék alkal­mazott grafikai és könyvművészeti szakcsoportjára hirdet felvételt. Je­lentkezhetnek mindazok, akik közép­iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy ebben a tanévben megszerzik, és 30 évesnél nem idősebbek. 1976. már­cius 6-ig jelentkezhetnek az érdeklő­dők levélben, közvetlenül a főiskola címén: Budapest, Zugligeti út 11—25. Bővebb felvilágosítást nyújt a Mű­velődési Közlöny 1976. évi első szá­ma, vagy a főiskola tanulmányi osz­tálya AZ OPERAHÁZ igazgatósága köz­li, hogy megbetegedések miatt ma este az Elektra előadása elmarad. A megváltott jegyek február 15-ig az Operaház szervezési pénztáránál visz­­szaválthatók. Irigység ? Valóban irigy természetünk az oka, ha fellépünk a meg nem dol­gozott jövedelmek — köznapian: a harázsolás — konkrét megnyilvánu­lásai ellen? Valami ilyesmit tulaj­donított ugyanis sokunknak szom­baton a rádió népszerű műsora, a 168 óra, amikor fellépett a cigaret­taüzérek­­ mellett. Igen, jól érti az olvasó, mellettük. Ismert a lehetőség, hogy a hivatalos nyugati úton megtakarított devizát itthon, a Konzumexben, vámmen­tesen — és a határontúliaknál jó­val olcsóbb — árucikkekre költhe­tik a takarékos világjárók. És is­mert a jelenség is, amely hovato­vább üzletelést csinál ebből: a dollárért vámmentesen beszerzett cigarettát egyes dollártulajdonosok 100—120 százalékos haszonnal kar­tonszámra adják tovább, viszont­eladóknak, vagyis maszek trafiko­­soknak.­­ Ennek vetett most véget a bel­kereskedelmi miniszter rendelete, amely megtiltotta, hogy a trafikok a jövőben magánosoktól dohányárut vásároljanak. És ezt kifogásolja a 168 óra kommentátora. Sajátos ok­fejtéssel. Nem azt mondja, hogy a helyes rendeletet kövesse államilag biztosított áruellátás, ha­nem inkább az irigy emberi ter­mészetről meditál. Aztán egy sa­játos közgazdasági eszmefuttatás után kijelenti, hogy e rendelkezés felett örvendezni csak azokat hal­lotta, „akik szerint ez a rendelet is hozzásegít — úgymond — a meg nem dolgozott jövedelmek meg­nyirbálásához”. Amin ő kellőkép­pen meg is akadt. Mi is. Mert való igaz, hogy a ma­gyar állam lehetővé teszi minden­kinek, aki hivatalosan Nyugatra uta­zik, hogy devizajárandóságából sa­ját céljaira itthon vásároljon, így sokkal olcsóbban juthat a különböző cikkekhez, mint akármelyik bécsi, frankfurti vagy londoni üzletben, mivel ott a vám is, a haszon is raj­ta van. Szó ami a szó, jó az ilyen üzlet államunknak is, jó a polgá­rának is, amíg megmarad az alap­vető elveknél, és belefér erkölcsi értékrendünkbe. Ám a munka nél­küli jövedelem — legyen ez havi ötszáz vagy ötezer forint — mind­ezen kívül esik. S mivel a 168 óra joggal nevezi magát politikai ma­gazinnak, a szerkesztőknek in­kább a kommentáron, nem pedig a rendeletén kellett volna fennakad- Szerencsesorsjegy a szolidaritási alapra A Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége újra kibocsátja azt a szeren­csesorsjegyet, amely eddig is sike­resen támogatta az újságírók nem­zetközi szolidaritási alapját. A négy­forintos sorsjegyek árusításáról a posta gondoskodik, de a hírlapáru­soknál is kaphatók lesznek. Március 28-án lesz a húzás, a legszerencsé­sebbek főnyereményként egy Zsigu­li, egy Skoda, egy Zaporozsec és egy Trabant gépkocsit nyerhetnek. A fő­nyereményeket a MÚOSZ-ban (Bu­dapest VI., Népköztársaság útja 101.), a tárgynyereményeket Budapesten a Lottó Áruházban, vidéken a Centrum áruházakban és az áfészeknél lehet beváltani. Közös vállalkozás ezer hektár szőlő telepítésére Borkombinát, Márka-gyár épül Szeged­en (Tudósítónktól.) Országosan is a legnagyobbak közé tartozik az a közös vállalko­zás, amelyet a Dél-alföldi Pince­­gazdaság a pusztamérgesi Rizling, a forráskúti Haladás, az öttömö­­si Magyar László, a kisteleki Új Élet, a csongrádi Petőfi és Árpád termelőszövetkezettel és a balota­­szállási szőlő- és gyümölcstermelő vállalkozás (ebben is részes a pin­cegazdaság) hozott létre 954 hek­tár nagyüzemi szőlő telepítésére. Tavaly, az első évben, a tervezett terület negyedén már elkészült az ültetvény, amelynek minden hek­tárjáról legalább 80 mázsás ter­mést várnak a termőre fordulás után. A 70 millió forintos vállalkozás megújítja és átformálja a hagyo­mányos homoki szőlőkultúrát. Pusztamérges, Öttömös és Balota­­szállás lesz továbbra is a rizling­­körzet, Kistelek környékén az üdítő italokhoz használt kövidin­­kát termesztik, Csongrád pedig a vöröskörzet lesz, ahol a kivesző­ben levő kadarka helyett a kék­frankost és a nálunk kevésbé is­mert Cabarnet-fajtákat fogják termeszteni. Csupán ezek az új telepítésű szőlők évi 800 ezer vagonnal nö­velik a termést, amelynek feldol­gozására új szőlő- és borkombi­nát épül Szeged határában. A már felállított két folyamatos szovjet szőlősajtoló mellé harmadik is ke­rül; ezek együttesen óránként két vagon szőlőből készítenek mustot. A hagyományos hordók helyett bortornyok lesznek, amelyekből kettő most épül, több mint tízezer hektoliter must vagy bor tárolá­sára. A szomszédságban épül a Már­ka-gyár, amelyben évente 25 mil­lió palackot töltenek majd a nyolcféle változatban ismert üdí­tő italból. A csaknem százmillió forintos beruházás befejezési ha­tárideje 1977. Többi üzemegységét is korsze­rűsíti, fejleszti a gazdaság. Sze­­ged-Szőregen például 12,5 mil­lióért új töltőgépsort állítanak fel, újabb raktárakat, bortornyokat építenek. Tervezik a csongrádi pincészet bővítését is. 9 A budapesti színházak mai műsora Operaház: Az előadás elmarad. Erkel Színház: Otelló (Kerner-bérlet, 6. ea., 7). Zeneakadémia: I. István gimná­zium hangversenye (bérlet, 4., fél 8). Nemzeti Színház: Bánk bán (7). Ma­dách Színház: Királyidillek (7). Ma­dách Kamaraszínház: Egy szerelem három éjszakája (7). Vígszínház: Har­mincéves vagyok (7). Pesti Színház: Hárman a padon (7). Fővárosi Ope­rettszínház: Veronai fiúk (7). József Attila Színház: Kaviár (7). Thália Színház: Próbababák (a leningrádi Miniatűr Színház vendégjátéka, 7). Vidám Színpad: Él még a kabaré?! (fél 8). Irodalmi Színpad: Négy mo­nológ (6). Mikroszkóp Színpad: Ma­gától nem megy . . . (fél 9). Egyetemi Színpad: André Bazin Filmklub (fél 6). Budapesti Gyermekszínház: Az aranyember (du. 3). Állami Bábszín­ház: Hamupipőke (de. 10). Hencidai csetepaté (du. 3). Kamara Varieté: őfelsége, a nő (fél 6 és 8).

Next