Népszabadság, 1976. március (34. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének f© irányai A Sokssoj Kosza ej in előadói hessébe Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egy­öntetűség légkörében kongresszusunk m­a úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadónak tekinti azokat a megállapításokat és feladatokat, ame­lyeket Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ter­jesztett elő a kongresszuson elhangzott beszámolóban. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi terüle­tén megvalósítandó alkotó tevékenység átfogó marxista-leninista programjával vértezi fel a pártot, minthogy sokolda­lúan elemezte a párt gazdasági és szociá­lis politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problémáit, és távlatilag is meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedően hozzá­járul a kommunista építés elméletéhez és gyakorlatához. Az SZKP Központi Bizottsága a kong­resszus elé terjesztette a Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával össz­hangban kifejti a kommunizmus anyagi­műszaki bázisa további építésének prog­ramját hazánkban. A párt előző kongresszusa óta eltelt öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politi­kai irányvonal tudományos megalapozott­ságát és magas fokú hatékonyságát. Új, hatalmas sikereket értünk el a népgazda­ságban. Növekedett a dolgozók kommu­nista öntudata, termelési és társadalmi aktivitása. Megerősödött a szocialista ál­lam. Tov­ább fejlődött soknemzetiségű ha­zánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, a szovjet nép körében mélységes megelége­dést­­keltett, hogy a szocialista közösség országaival való kapcsolat és együtt­működés minden irányban bővült, össze­­forrottságuk és egységük erősödött. Még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa tagállamaihoz fűző kapcsolatok szálai. Erősödött a barátság Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Mon­góliával, a Német Demokratikus Köztár­sasággal, Romániával, valamint a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság­gal, a Vietnami Demokratikus Köztársa­sággal, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társasággal. Országunk és a földkerekség valameny­­nyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. A világszocializmus pozícióinak további megszilárdulása, a nemzetközi helyzetben végbement hatalmas pozitív változások, a Szovjetunió és sok, eltérő társadalmi rendszerű ország közötti kap­csolatok javulása — ezekben nyilvánult meg a Szovjetunió lenini külpolitikájának aktivitása, békeszeretete és osztály jellege. Hála a Szovjetunió, a szocialista közös­séghez tartozó országok, az összes béke­szerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világon elmélyül a feszültség enyhülé­sének folyamata. Az elmúlt évek sikerei és eredményei elválaszthatatlanok attól, hogy társadal­munk életében megerősödött a párt veze­tő szerepe, megerősödött nemzetközi te­kintélye. A kongresszus határozatában, a kül­döttek az SZKP Központi Bizottságának beszámolójához hozzászólva, nagyra ér­tékelték a központi bizottságnak és a po­litikai bizottságnak a legutóbbi időszak­ban végzett tevékenységét. Hangoztatták a párt távlati irányvonalával való teljes egyetértésüket. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak han­got, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a politikai bizottság, élén korunk kiemelkedő poli­tikai személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevel, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkárával, elvi marxista— leninista álláspontot képviselve, nagy energiával és céltudatossággal gondosko­dik az SZKP egész bel- és külpolitikájá­nak kidolgozásáról és sikeres megvalósí­tásáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bi­zottságának A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai­ról címmel a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. Ez gazdasági és szociális politikánk kér­déseinek, az ország népgazdasága fejlesz­tési távlatainak és módjainak valóban össznépi megvitatása volt. Szocialista tár­sadalmunk erejét a tömegek öntudata adja. A tömegek, mint Vlagyimir Iljics Lenin mondotta, „mindenről képesek íté­letet alkotni és mindent öntudatosan kö­zelítenek meg”. A lenini gondolatot külö­nös erővel támasztotta alá a tervezet meg­vitatásának egész folyamata, amikor a dolgozók véleményt nyilvánítottak a kom­munista építés bonyolult és életbevágóan fontos kérdéseinek széles köréről, s ki­nyilvánították, hogy messzemenően érde­keltek a párt és a nép közös ügyének si­kerre vitelében, teljességgel értik az előt­tünk álló feladatokat. Ez a szocialista de­mokrácia hatékonyságának világos és meggyőző példája, egyik leglényegesebb Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben ? Amiként Leonyid Iljics Brezsnyev megje­gyezte, „a fő dolog az, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervező tevékenysége biztosította a gaz­daság állandó növekedését. Az ötéves terv alapvető szociális-gazdasági feladatait megoldottuk”. Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyor­sult a tudományos-műszaki haladás. Vala­mennyi szövetségi köztársaság kiemelke­dő sikereket ért el gazdaságának és kultú­rájának fellendítésében, hazánk gazdasági potenciáljának megerősítésében. Gondos­kodtunk az ország szükséges­ színvonalú védelmi képességéről. Gazdasági fejlődé­sünk iránya és jellege teljes egészében megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa útmutatásainak és irányelveinek. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez nyújtott állami ráfordítások abszolút nö­vekedésének mértékét tekintve, a IX. ötéves terv országunk történelmének leg­jobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelen­tékenyen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan megmutatkozik, ha a Szovjetunió népgazdaságának a kilence­dik ötéves tervben elért fejlődési muta­tóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a he­tedik ötéves terv mutatóival. A IX. ötéves terv (teljes ötéves A IX. ötéves volumen mű­­terv volumene h­árd rubelben, százalékban 1965-ös árakon) előnye a burzsoá demokráciával szemben. Ez a kapitalista világ egyetlen országában sem lehetséges, már csak a burzsoá de­mokrácia korlátozott osztály jellege miatt sem és azért, mert ott nincsenek az egész társadalmat tömörítő politikai és szociá­lis-gazdasági célok. A fő irányok tervezetét mindenhol a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és a szovhozok ügyeivel szoros összefüggés­ben vitatták meg. Felvetették, hogy a mi­nisztériumok, a főhatóságok és más gaz­dasági szervek fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a termelés megszervezésében­­a­ A központi bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és sze­retettel beszélt munkásosztályunk, kol­hozparasztságunk és értelmiségünk nagy­szerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmá­csolta nekik a kongresszus mély köszö­netét. A népnek a párt vezetésével a szocialista haza felvirágoztatásában el­ért munkasikerei az ötéves terv eredmé­nyeinek, gazdaságunk minden sikerének és eredményének legnagyszerűbb és leg­szebb megkoronázását jelentik, nagy po­litikai győzelmet jelentenek. A gazdasági fejlődés eredményeit a legteljesebben az ország nemzeti jövedel­me jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a minden­kori fogyasztási alapokhoz hozzászámít­juk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális­ oktatási intézmények, sportlé­tesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor ki­derül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvet­lenül a népjólét céljaira. A nemzeti jöve­delemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyel­met kell fordítani a dolgozók kisebb jö­vedelmű kategóriás életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt, és elérte a 146 rubelt, a társadalmi ala­pokból kifizetett kiegészítésekkel és jut­tatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentősen javultak a falusi lakosság élet­­feltételei. A kolhoztagoknak a közös gazdaságban végzett munkából származó jövedelme öt év alatt 25 százalékkal nö­vekedett. A legutóbbi öt évben növelték a köze­pes fizetésű munkások és alkalmazottak minimális bérét, illetményét és besorolá­si juttatását az egész országban, az anyagi termelés ágazataiban is, valamint a termelési szférán kívül dolgozók szá­mos kategóriájában is. Növelték a mun­kások, az alkalmazottak, a kolhoztagok és a hivatásos katonák öregségi és rok­kantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a mű­szaki tanintézeti tanulók ösztöndíját,­pasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési­­kapacitások kihasználásának javítására. Élesen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a korszerű gépek, szerszámok és készü­lékek gyártását, mindenekelőtt a mező­­gazdasági termelés céljait szolgáló gépek láncolatának előállítását. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatko­zó javaslatok előtérbe helyezték a mun­katermelékenység fokozását, a mezőgaz­dasági kultúrák terméshozamának növe­lését, az állattenyésztés produktivitásá­nak fokozását, a tudományos intézmé­nyek és mezőgazdasági szervek tevé­kenységének javítását a szelekcióban, va­lamint a technika, a műtrágya és a mezőgazdaságnak juttatott más készletek hatékony felhasználását. Sok javaslat szólt a termékek, minde­nekelőtt a közszükségleti cikkek minő­ségének javításáról, választékuk bővíté­séről. Bíráló észrevételek hangzottak el a tervezésnek, a beruházások szervezésé­nek és az anyagi-műszaki ellátásnak egyes kérdéseiről. A tervezet megvitatása során előter­jesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni a jelen dokumentum végleges formába ön­tése és az ötéves terv kidolgozása folya­mán. A párt-, a tanácsi, a gazdasági és a tervezési szerveknek, az összes minisz­tériumoknak és főhatóságoknak is figye­lembe kell ezeket venniük gyakorlati te­vékenységükben. A szovjet nép lelkes helyesléssel fo­gadta pártunk új programdokumentu­mát a tizedik ötéves tervről. Ezzel ki­fejezte, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tet­tek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társa­dalom többször is eléri a fogyasztás mi­nőségileg új színvonalát. Az 1971—1975-ös években a kiskereske­delmi áruforgalom 36 százalékkal növe­kedett, a fő élelmiszerek és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszín­vonala mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, hatalmas méretek jellemezték a bútor, a televízió, a rádió, a varrógép, a mosógép, a hűtőgép, az óra és más tartós fogyasztási cikkek eladását. A lakosság évente csaknem egymillió sze­mélygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezésnek immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek. Ezeknek az alapterülete eléri az 544 mil­lió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 mil­lió szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy la­kást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést nem ismer a történelem. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, az orvosi ellátás és a környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik öt­éves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben növekedett, a minőségi mutatók javultak. Fokozódott a munka­termelékenység szerepe a nemzeti jövede­lem gyarapodásában, meggyorsult a tudo­mányos-műszaki fejlődés és tovább javult a társadalmi termelés szerkezete. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez viszonyítva — 43 százalékkal növekedett, s ez meg­felel a XXIV. pártkongresszus irányel­veinek. A nehézipari termelés volumene tekin­tetében túlteljesítettük az ötéves tervfel­adatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelőanyaggal, nyersanyagokkal és alapvető szerkezeti anyagokkal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilo­wattóra villanyáramot termeltek. A fűtő­anyag-energetikai bázis gyors fejlődése (Folytatás a 4. oldalon.) A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei A VII.a vm. ötéves ötéves terv terv (1961— (1966— 1965) 1970) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra és a felhalmozásra fel­használt nemzeti jövedelem 1­.61m 134 ipari termelés 2308* 218 145 mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene Az üzembe helye­ 501 203 142 tett új állóalapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom A társadalmi fo­gyasztási alapokból a lakosságnak tör­tént kifizetések 933 206 140 és juttatások folyó árakon 392 225 143 A lakosság pénzbe­vételei folyó árakon •1997. július 1-i árak: 1171 m 213 140

Next