Népszabadság, 1976. március (34. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének f© irányai A Sokssoj Kosza ej in előadói hessébe Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszusunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadónak tekinti azokat a megállapításokat és feladatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a kongresszuson elhangzott beszámolóban. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területén megvalósítandó alkotó tevékenység átfogó marxista-leninista programjával vértezi fel a pártot, minthogy sokoldalúan elemezte a párt gazdasági és szociális politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problémáit, és távlatilag is meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedően hozzájárul a kommunista építés elméletéhez és gyakorlatához. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagiműszaki bázisa további építésének programját hazánkban. A párt előző kongresszusa óta eltelt öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Új, hatalmas sikereket értünk el a népgazdaságban. Növekedett a dolgozók kommunista öntudata, termelési és társadalmi aktivitása. Megerősödött a szocialista állam. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, a szovjet nép körében mélységes megelégedéstkeltett, hogy a szocialista közösség országaival való kapcsolat és együttműködés minden irányban bővült, összeforrottságuk és egységük erősödött. Még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz fűző kapcsolatok szálai. Erősödött a barátság Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Romániával, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Országunk és a földkerekség valamenynyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. A világszocializmus pozícióinak további megszilárdulása, a nemzetközi helyzetben végbement hatalmas pozitív változások, a Szovjetunió és sok, eltérő társadalmi rendszerű ország közötti kapcsolatok javulása — ezekben nyilvánult meg a Szovjetunió lenini külpolitikájának aktivitása, békeszeretete és osztály jellege. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világon elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. Az elmúlt évek sikerei és eredményei elválaszthatatlanok attól, hogy társadalmunk életében megerősödött a párt vezető szerepe, megerősödött nemzetközi tekintélye. A kongresszus határozatában, a küldöttek az SZKP Központi Bizottságának beszámolójához hozzászólva, nagyra értékelték a központi bizottságnak és a politikai bizottságnak a legutóbbi időszakban végzett tevékenységét. Hangoztatták a párt távlati irányvonalával való teljes egyetértésüket. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a politikai bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista— leninista álláspontot képviselve, nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól címmel a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. Ez gazdasági és szociális politikánk kérdéseinek, az ország népgazdasága fejlesztési távlatainak és módjainak valóban össznépi megvitatása volt. Szocialista társadalmunk erejét a tömegek öntudata adja. A tömegek, mint Vlagyimir Iljics Lenin mondotta, „mindenről képesek ítéletet alkotni és mindent öntudatosan közelítenek meg”. A lenini gondolatot különös erővel támasztotta alá a tervezet megvitatásának egész folyamata, amikor a dolgozók véleményt nyilvánítottak a kommunista építés bonyolult és életbevágóan fontos kérdéseinek széles köréről, s kinyilvánították, hogy messzemenően érdekeltek a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében, teljességgel értik az előttünk álló feladatokat. Ez a szocialista demokrácia hatékonyságának világos és meggyőző példája, egyik leglényegesebb Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben ? Amiként Leonyid Iljics Brezsnyev megjegyezte, „a fő dolog az, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervező tevékenysége biztosította a gazdaság állandó növekedését. Az ötéves terv alapvető szociális-gazdasági feladatait megoldottuk”. Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Valamennyi szövetségi köztársaság kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, hazánk gazdasági potenciáljának megerősítésében. Gondoskodtunk az ország szükséges színvonalú védelmi képességéről. Gazdasági fejlődésünk iránya és jellege teljes egészében megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa útmutatásainak és irányelveinek. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez nyújtott állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve, a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentékenyen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan megmutatkozik, ha a Szovjetunió népgazdaságának a kilencedik ötéves tervben elért fejlődési mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival. A IX. ötéves terv (teljes ötéves A IX. ötéves volumen műterv volumene hárd rubelben, százalékban 1965-ös árakon) előnye a burzsoá demokráciával szemben. Ez a kapitalista világ egyetlen országában sem lehetséges, már csak a burzsoá demokrácia korlátozott osztály jellege miatt sem és azért, mert ott nincsenek az egész társadalmat tömörítő politikai és szociális-gazdasági célok. A fő irányok tervezetét mindenhol a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és a szovhozok ügyeivel szoros összefüggésben vitatták meg. Felvetették, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésébena A központi bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A népnek a párt vezetésével a szocialista haza felvirágoztatásában elért munkasikerei az ötéves terv eredményeinek, gazdaságunk minden sikerének és eredményének legnagyszerűbb és legszebb megkoronázását jelentik, nagy politikai győzelmet jelentenek. A gazdasági fejlődés eredményeit a legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriás életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt, és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból kifizetett kiegészítésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentősen javultak a falusi lakosság életfeltételei. A kolhoztagoknak a közös gazdaságban végzett munkából származó jövedelme öt év alatt 25 százalékkal növekedett. A legutóbbi öt évben növelték a közepes fizetésű munkások és alkalmazottak minimális bérét, illetményét és besorolási juttatását az egész országban, az anyagi termelés ágazataiban is, valamint a termelési szférán kívül dolgozók számos kategóriájában is. Növelték a munkások, az alkalmazottak, a kolhoztagok és a hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját,pasztalható hiányosságok felszámolására, a termelésikapacitások kihasználásának javítására. Élesen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a korszerű gépek, szerszámok és készülékek gyártását, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés céljait szolgáló gépek láncolatának előállítását. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó javaslatok előtérbe helyezték a munkatermelékenység fokozását, a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának növelését, az állattenyésztés produktivitásának fokozását, a tudományos intézmények és mezőgazdasági szervek tevékenységének javítását a szelekcióban, valamint a technika, a műtrágya és a mezőgazdaságnak juttatott más készletek hatékony felhasználását. Sok javaslat szólt a termékek, mindenekelőtt a közszükségleti cikkek minőségének javításáról, választékuk bővítéséről. Bíráló észrevételek hangzottak el a tervezésnek, a beruházások szervezésének és az anyagi-műszaki ellátásnak egyes kérdéseiről. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A párt-, a tanácsi, a gazdasági és a tervezési szerveknek, az összes minisztériumoknak és főhatóságoknak is figyelembe kell ezeket venniük gyakorlati tevékenységükben. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunk új programdokumentumát a tizedik ötéves tervről. Ezzel kifejezte, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is eléri a fogyasztás minőségileg új színvonalát. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett, a fő élelmiszerek és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszínvonala mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, hatalmas méretek jellemezték a bútor, a televízió, a rádió, a varrógép, a mosógép, a hűtőgép, az óra és más tartós fogyasztási cikkek eladását. A lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezésnek immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek. Ezeknek az alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 millió szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést nem ismer a történelem. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, az orvosi ellátás és a környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben növekedett, a minőségi mutatók javultak. Fokozódott a munkatermelékenység szerepe a nemzeti jövedelem gyarapodásában, meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és tovább javult a társadalmi termelés szerkezete. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez viszonyítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelőanyaggal, nyersanyagokkal és alapvető szerkezeti anyagokkal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése (Folytatás a 4. oldalon.) A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei A VII.a vm. ötéves ötéves terv terv (1961— (1966— 1965) 1970) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 1.61m 134 ipari termelés 2308* 218 145 mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene Az üzembe helye 501 203 142 tett új állóalapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések 933 206 140 és juttatások folyó árakon 392 225 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon •1997. július 1-i árak: 1171 m 213 140