Népszabadság, 1976. március (34. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

10 NÉPSZABADSÁG 1976. március 30., kedd m­maMM ás mmm SEREGNYI FONTOS TULAJDONSÁGOT KELL VIZSGÁLNI Műszerek a mezőgazdaságban Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a korszerű mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen a különféle gépek, vegyi anyagok haszná­lata nélkül. Az azonban kevésbé közismert, hogy, a korszerű mező­­gazdaságban a gépek és vegyszerek hatékony felhasználásához mennyi műszeres mérés és milyen sokféle műszer is szükséges. Alább csak mutatóban tudunk e seregnyi berendezés közül néhányat megemlíteni. Megfelelő-e a talaj megmunkálása? A műszerek használata már a ta­laj megmunkálásakor kezdődik. A szántás és más talajműveletek mi­nőségétől és mélységétől függ a talaj művelés utáni tömödöttsége, ami nem közömbös a termésho­zamra nézve. A talajdinamométer — a tömődöttségmérő — tulaj­donképpen a talajok mechanikai behatolással szembeni ellenállását méri. Minél tömődöttebb a talaj, annál nehezebb például egy karót belenyomni, beleverni. A méréskor hegyes acélpálcát, úgynevezett mérőszigonyt nyom­nak rugó közvetítésével a talajba. A talaj ellenállását a rugó össze­nyomódásával mérik, és az adatot a műszer közvetlenül mutatja. A mérőszigony talajba történő be­nyomása e közben egy óraszerkezet a regisztráló dobot forgatja, amelyen az írószerkezet papírra is rajzolja a rugó összenyomódásá­nak mértékét. A felrajzolt vonal alapján megállapítható, hogy kü­lönböző mélységben mekkora a talaj tömödöttsége, mennyire la­zította fel azt a munkagép, vagyis hogy megfelelő-e a talajművelés. A munka közben végzett mérések alapján szükség szerint változtat­ható a munkagép beállítása. A sótartalom Az öntözés és a talajvédelem megtervezéséhez elengedhetetlen a talaj vízáteresztő képességének ismerete. A talaj vízáteresztő ké­pességét mérő készülékben a vizs­gálandó talajból vett mintákat üvegedényekben helyezik el. A ta­lajmintákra a készülék vizet ada­gol úgy, hogy meghatározott ma­gasságú vízoszlop keletkezzék a talajminta felett. A talajmintán az időegység (például óra, perc) alatt átfolyó vízmennyiséget a készülék automatikusan felírja. A talaj különféle, vízben oldha­tó sókat tartalmaz. Ezek a növé­nyek szempontjából — a növény­fajtáktól függően — előnyösek vagy fejlődésüket gátlóak lehet­nek. Az adott talajon termelendő növény kiválasztásához ezért is­merni kell a talaj sótartalmát. Az ennek mérésére szolgáló készülék azt a fizikai-kémiai jelenséget hasznosítja, hogy a talaj villamos vezetőképessége a talaj nedves­ségtartalmán kívül a sótartalmá­tól is függ, ahogyan a „tiszta” víz is sótartalmától függően vezeti a villamos áramot. Érdekes, hogy ezt a ma is kor­szerű módszert már mintegy 80 éve használják. A vizsgálandó nedves talajmintát a berendezés mérőcellájába helyezik, és annak két oldala közt villamos feszült­ségkülönbséget hoznak létre. Az átfolyó villamos áram erőssége a talajminta villamos vezetőképes­ségétől, vagyis sótartalmától függ. A villamos áram erősségének mé­rése alapján ily módon a műszer közvetlenül mutathatja a talaj só­tartalmát. Önműködő analizátor A növénytermesztésben a ter­més fokozására szolgáló műtrá­gyázás helyes megtervezéséhez nemcsak a növény tápanyagszük­ségletét kell ismerni, hanem ter­mészetesen a talaj meglevő táp­anyagtartalmát is. A tápanyagtar­talom viszont sokféle anyagnak (kálium, foszfor, nitrogén stb.) a talajban levő mennyiségétől függ. Korábban ezeket az adatokat a talajmintán végzett külön-külön kémiai elemzések során, hossza­dalmas munkával állapították meg. A korszerű berendezések ezeket a vizsgálatokat már auto­matikusan végzik. Az egyik ilyen korszerű mű­szertípus — az automatikus folya­matos analizátor — működése az úgynevezett kolorimetriás mérési elven, azaz színmérésen alapul. A vizsgált talajból vett mintákból először vegyszerrel kioldják a vizsgálandó anyagokat, majd az így kapott oldathoz az analizátor meghatározott arányban automa­tikusan reagenst adagol. A rea­gens olyan anyag, amely a vizsgá­landó anyaggal találkozva vala­milyen kémiai folyamatot, reak­ciót hoz létre. Jelen esetben olyan anyagokat adagol reagensként a készülék, amelyekkel találkozva a talajban levő tápanyagok színvál­tozást idéznek elő. A folyadék ke­letkező színe tehát függ a talaj­ban levő tápanyagtól, a szín erős­sége pedig a tápanyagok mennyi­ségétől. A keletkező színt, valamint an­nak erősségét úgynevezett fotoko­­loriméter érzékeli, méri. A foto­­koloriméter a vizsgált színtől füg­gő villamos jeleket állít elő. E vil­­­lamos jelek működtetik a regiszt­ráló berendezést vagy a mért ér­tékeket kinyomtató készüléket. E korszerű berendezés teljesen automatikus működésű. Önműkö­dően veszi sorra a talajmintákból készült oldatokat, automatikusan helyezi őket a vizsgálórészbe, automatikusan regisztrálja, nyom­tatja ki a mért értékeket. Percen­ként két minta vizsgálatát tudja elvégezni. A berendezés rendkívül szelle­mes megoldású. Egy folyamatos csőrendszerben egyenletes sebes­séggel áramlik az állandó össze­tételű reagens folyadék. Ebbe egyenletes időközökben kis szi­vattyú adagolja egymás után a vizsgálandó mintákat, de mind­egyik után kis levegőbuborékot és mosófolyadékot juttat a csőbe. Ez biztosítja, hogy az egyes folya­dékszakaszok, minták ne kevered­jenek össze. Ily módon az áramló folyadék egyes szakaszaiban a vizsgálandó anyagoktól függő szín és a koncentrációtól függő szín­erősség keletkezik. Az automatikus analizátorok je­lentős felhasználási területei még a mezőgazdaságban és élelmiszer­­iparban a tejfehérjék, tejzsír, tejcukor, takarmányfehérjék, szén­hidrátok kimutatása és mennyi­ségi meghatározása is. Aminosav­meghatározás Az aminosavak számos, az élet­tel közvetlenül kapcsolatban levő anyag fontos alkotó elemei. Ami­nosavak vannak a vitaminokban, az állati takarmányokban, a pesz­­ticidekben (növényvédő szerek). Aminosavakat tartalmaz a vérsa­vó, a vizelet. A bor minősége is függ az aminosavak fajtájától és mennyiségétől. Az aminosav-analizátor a vizs­gálandó anyagban levő aminosa­vak kimutatására, szétválasztásá­ra és mennyiségi meghatározására szolgál. A korszerű berendezések automatikusan végzik el a szüksé­ges elemzést. Az oszlopkromatográfiás rend­szerű automata a következőkép­pen működik. Az aminosavakat tartalmazó vizsgálandó anyagot függőleges helyzetű csőbe vezetik, amelyben úgynevezett ioncserélő műgyanta van. Ez a vizsgált anyagból megköti az aminosava­kat, az aminosavakat nem tartal­mazó anyagrész pedig elfolyik. Ezután egy mikroadagoló olyan folyadékot adagol folyamatosan a csőbe, amely az aminosavat leold­ja. Mivel pedig az egyes amino­­savfajták különböző erősséggel kötődnek az ioncserélő gyantához, ezért az aminosavfajták leoldódá­­sa időben egymás után a kötődés erősségétől függő sorrendben tör­ténik. Elsőnek a legkevésbé kötő­dő aminosav oldódik le az osz­lopról. Ily módon az üvegcsőből elfolyó folyadék részei egymás után más és más aminosavat tartalmaznak. Ezt a folyadékot egy további fo­lyadékkal keverik, amely szín­reakciót hoz létre, azaz a hordozó folyadék az aminosav-tartalomtól függően más-más színű lesz, s a szín erőssége is változik az ami­nosav mennyiségétől függően. Egy fotométer vizsgálja az oldatot, s közvetlenül az aminosavtartalmat mutatja fajta és mennyiségi ösz­­szetétel szerint. A magyar ipar is gyárt mező­­gazdasági műszereket, a Labor Műszeripari Művek komplett la­boratóriumokat is. E műszerek mind nagyobb részben automa­tikus működésűek. A vizsgálatok, mérések eredményeit, adatait egy részük automatikusan rögzíti, ki­nyomtatja. A fejlődés további lép­csője majd a mérési eredmények számítógépes értékelése lesz. Borszéki Sándor A talaj vízáteresztő képességét mérő készülék. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Régi magyar muzsika. 8.46: Én, és a társadalom. 9.16: Joachimtól Saljapinig. I. 10.05—10.35: Az Iskolarádió műsora. 10.35: Ravel: A gyermek és a varázslat. 11.33: Balkáni táncok. 11.39: Rákóczi, 11. rész. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 13.54: Távolban egy fehér vitorla, n. 14.50: Éneklő Ifjúság 15.10: Kálmán Imre operettjeiből. 15.34: Az élő népdal. 15.44: Magyarán szólva ... 16.05: Harsan a kürtszól 16.35: A tiltakozás dalai. 16.48: Filmzene. 17.05: A kollektív szerződésekről. I. r. 17.30: Nóták. 18.00: A Szabó család. 19.15: Rimszkij-Korszakov: Sehere­­záde­r szvit. 20.07: Fiatalok Stúdiója. 20.35: Népdalok. 21.15: A szellemi munka valósága. Az értelmiség helyzetéről, hiva­tásáról sokféle elmélet él a köz­tudatban. A beszélgetéssorozat megkísérli tisztázni az értelmi­ségiek társadalmi állását, céljait. 21.35: Lemezmúzeum 22.20: Meditáció. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: weber operáiból. 0.10: Fanfárok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Egy békési nótafa. 8.33: Kamaramuzsika. 8.55: Slágerek. 9.33: Olvastam egy novellát.. . 11.55: Látószög. 12.33: Előadás G. Hauptmannról 12.50: Balettzene. 13.33: Kórusok népi szövegekre. Kettőtől hatig... zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Új felvételeink. 18.15: Az Abba­ c. felvételei. 18.33: Népdalcsokor. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Tavasz. Lehár operettje. 22.04: Nóták. 22.33: Hallgassunk könnyűzenét. 22.55: Népszerű szimfonikus zene. 23.30: Patachich szerzeményei. 8. MŰSOR 14.05: Vonósnégyesek. Szt. 15.00: Bevezetés Ady Jelképrendszerébe. 15.20: Nabucco. Operarészt. 16.03: Két szimfónia. Szt. 17.10: Holnap közvetítjük ... 17.33: Külpolitikai klub. 18.03: V. Soukupová és N. Nikolov énekel. 18.34: G. Hauptmann: Naplemente előtt. A szegedi színház­ba. 20.25: Schubert: G-dúr fantázia. Szt. 20.57: Vivaldi: 12 hegedűverseny. I. Szt. 21.42: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.05: A rádió könyvklubja. TELEVÍZIÓ 8.58: Tévétorna. 9.05: Környezetism. 4. o. (ism. 14.05). 9.30: Játsszunk bábszínházat! (sz.). 11.05: Történelem 6. o. (ism. 15.55). 16.58: Hírek. 17.05: Barangolás Tunéziában (sz.). 17.35: Matkópuszta 52. Riportfilm. 18.05: Játék a betűkkel. 18.30: Bulgária képekben. 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: L. M. Leonov: Hazatérés. A Jó­zsef Attila Színház­ba. (14 éven felül). 22.00: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Gondolatok a vezetésről, I. 20.25: Szlovák népi üvegképek (sz.). 20.50: TV Híradó 2. 21.10: Halló, taxi! Mb. NDK-tévéfilm (sz.). Az űrkutatás története Horváth Árpád—Nagy István György: A csillagok felé Nagy a feladat, amelyet Horváth Árpád és Nagy István György vál­lalt magára A csillagok felé című könyv megírásakor: tágra nyílt szemű, kamasz fiainknak, a kí­váncsi és ezért lélekben fiatal ol­vasók ezreinek megmondani, meg­magyarázni, miért jó, miért lehet, miért kell az emberiségnek űrha­józással foglalkoznia, miért éppen 1957 táján érett gyakorlattá az emberiségnek ez a régi álma, mit tettünk az elmúlt húsz évben e té­ren és mik a terveink. Horváth Árpád tekinti át az előzmények történetét egészen 1957-ig; az űrkorszak nyitányától, az első szputnyiktól napjainkig terjedő történelem és a további tervek ismertetése pedig Nagy István György munkája. Horváth Árpád feladata nem volt könnyű. Mindössze 118 nyom­tatott oldalon úgy elmondani a ra­kétaeszközök történetét, hogy lát­hatóvá váljék: miként született meg a mindenkori történelmi helyzetben elfogadott természet­­tudományos világképben a magas­ra törő űrutópisták és a földön járó hadmérnökök igényei és tel­jesítményei között a rakéta koz­mikus utazásra való felhasználá­sának gondolata. A történelmi át­tekintés egyszerre túl gazdagra és hézagosra sikerült. A túl gazda­gon adagolt apró részletek között elhalványodott az a körülmény, ami az űrkutatás kora előtt a tár­sadalmi érdeklődésnek tán nem is a perifériáján megtartotta a ra­kétákat. Csak hősöket, lánglelkű apostolokat, fantasztákat látunk. A rakétafegyvereknek a második világháborúban játszott szerepét már arányosabban sikerült felvá­zolni. Az űrhajózás célját és hasznos­ságát tárgyaló első fejezet első mondata: „Az űrhajózás roppant költséges vállalkozás és igen sok ember munkáját igényli.” Csak­hogy a könyv olvasása után is bá­tortalanul nézegeti az olvasó az Apolló-program tíz évre beruhá­zott 24 milliárd dollárját Egyet­len utalást sem kap, hogy ennek az összegnek a nagyságát — vagy éppen kicsiségét — érzékelhesse. (Mennyibe került a vietnami há­ború egy napja? És egy Starfigh­­ter és a Concorde?) Nagy István György a könyv második felében okos mértéktar­tással és arányosan tekinti át az űrkutatási teljesítményeket, köz­ben még arra is marad helye, hogy az űreszközökkel szerzett új in­formációkat is helyes megvilágí­tásba helyezze, így összefoglalja a Holdra, Marsra, Venusra vonat­kozó eredményeket, a világűrben mint laboratóriumban, illetve mű­helyben végzett munkákat és új eljárásokra vonatkozó kísérlete­ket. Mértéktartó optimizmussal és óvatos kritikával vázolja a továb­bi terveket. Főleg a célokat, a megoldásra váró problémákat vi­lágítja meg. Tárgyalja a Földön kívüli intelligenciák keresésére irányuló programokat, vázolja az űrkomp- (űrrepülőgép-) terveket. Nagyon jó szolgálatot tesz a fia­talok orientálásában. A könyvet hasznos időrendi táb­lázat, irodalomjegyzék és jegyze­tek egészítik ki. (Zrínyi Katonai Kiadó) Abonyi Iván A felmelegedés kissé tovább erősödik Európa középső területei fölött Je­lenleg a leszálló légmozgások hatásá­ra változóan felhős, általában száraz az idő. A legmagasabb nappali hő­mérséklet Kelet-Európa és a Balkán félsziget kivételével néhány fokkal magasabb az évszaknak megfelelőnél. Ugyanakkor az 50. szélességi körtől északra, a különböző hőmérsékletű óceáni léghullámok változékony, sze­les, sokfelé csapadékos időjárást okoznak. A következő 36 óra folya­mán az óceáni léghullámok pályája délebbre helyeződik át, és a Kárpát­medencét is érinti. Hazánkban hétfőn csak időnként volt kisebb felhősödés, így száraz, jobbára napos időjárás alakult ki. A hőmérséklet a kora délutáni órákra általában 13—16 fokig emelkedett, a déli, délnyugati szél több helyen meg­élénkült. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Fokozatosan megnövekvő felhőzet, futó esők, záporok. Erős, helyenként viharos északnyugati­­széllel, a nappa­li felmelegedés gyengül. A legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet 0—plusz 5 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 9—plusz 14 fok kö­zött alakul. Jelentős mennyiségű (leg­alább 5 milliméter) csapadék az or­szág területének 30 százalékán vár­ható. Várható időjárás ma estig: Időnként megnövekvő felhőzet, fő­ként északon elszórtan záporral. Mér­sékelt, többfelé megélénkülő, helyen­ként megerősödő délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb hőmérsék­let 16—21 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 162 centiméter volt, mára 165 cen­timéter várható.

Next