Népszabadság, 1976. március (34. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
10 NÉPSZABADSÁG 1976. március 30., kedd mmaMM ás mmm SEREGNYI FONTOS TULAJDONSÁGOT KELL VIZSGÁLNI Műszerek a mezőgazdaságban Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a korszerű mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen a különféle gépek, vegyi anyagok használata nélkül. Az azonban kevésbé közismert, hogy, a korszerű mezőgazdaságban a gépek és vegyszerek hatékony felhasználásához mennyi műszeres mérés és milyen sokféle műszer is szükséges. Alább csak mutatóban tudunk e seregnyi berendezés közül néhányat megemlíteni. Megfelelő-e a talaj megmunkálása? A műszerek használata már a talaj megmunkálásakor kezdődik. A szántás és más talajműveletek minőségétől és mélységétől függ a talaj művelés utáni tömödöttsége, ami nem közömbös a terméshozamra nézve. A talajdinamométer — a tömődöttségmérő — tulajdonképpen a talajok mechanikai behatolással szembeni ellenállását méri. Minél tömődöttebb a talaj, annál nehezebb például egy karót belenyomni, beleverni. A méréskor hegyes acélpálcát, úgynevezett mérőszigonyt nyomnak rugó közvetítésével a talajba. A talaj ellenállását a rugó összenyomódásával mérik, és az adatot a műszer közvetlenül mutatja. A mérőszigony talajba történő benyomása e közben egy óraszerkezet a regisztráló dobot forgatja, amelyen az írószerkezet papírra is rajzolja a rugó összenyomódásának mértékét. A felrajzolt vonal alapján megállapítható, hogy különböző mélységben mekkora a talaj tömödöttsége, mennyire lazította fel azt a munkagép, vagyis hogy megfelelő-e a talajművelés. A munka közben végzett mérések alapján szükség szerint változtatható a munkagép beállítása. A sótartalom Az öntözés és a talajvédelem megtervezéséhez elengedhetetlen a talaj vízáteresztő képességének ismerete. A talaj vízáteresztő képességét mérő készülékben a vizsgálandó talajból vett mintákat üvegedényekben helyezik el. A talajmintákra a készülék vizet adagol úgy, hogy meghatározott magasságú vízoszlop keletkezzék a talajminta felett. A talajmintán az időegység (például óra, perc) alatt átfolyó vízmennyiséget a készülék automatikusan felírja. A talaj különféle, vízben oldható sókat tartalmaz. Ezek a növények szempontjából — a növényfajtáktól függően — előnyösek vagy fejlődésüket gátlóak lehetnek. Az adott talajon termelendő növény kiválasztásához ezért ismerni kell a talaj sótartalmát. Az ennek mérésére szolgáló készülék azt a fizikai-kémiai jelenséget hasznosítja, hogy a talaj villamos vezetőképessége a talaj nedvességtartalmán kívül a sótartalmától is függ, ahogyan a „tiszta” víz is sótartalmától függően vezeti a villamos áramot. Érdekes, hogy ezt a ma is korszerű módszert már mintegy 80 éve használják. A vizsgálandó nedves talajmintát a berendezés mérőcellájába helyezik, és annak két oldala közt villamos feszültségkülönbséget hoznak létre. Az átfolyó villamos áram erőssége a talajminta villamos vezetőképességétől, vagyis sótartalmától függ. A villamos áram erősségének mérése alapján ily módon a műszer közvetlenül mutathatja a talaj sótartalmát. Önműködő analizátor A növénytermesztésben a termés fokozására szolgáló műtrágyázás helyes megtervezéséhez nemcsak a növény tápanyagszükségletét kell ismerni, hanem természetesen a talaj meglevő tápanyagtartalmát is. A tápanyagtartalom viszont sokféle anyagnak (kálium, foszfor, nitrogén stb.) a talajban levő mennyiségétől függ. Korábban ezeket az adatokat a talajmintán végzett külön-külön kémiai elemzések során, hosszadalmas munkával állapították meg. A korszerű berendezések ezeket a vizsgálatokat már automatikusan végzik. Az egyik ilyen korszerű műszertípus — az automatikus folyamatos analizátor — működése az úgynevezett kolorimetriás mérési elven, azaz színmérésen alapul. A vizsgált talajból vett mintákból először vegyszerrel kioldják a vizsgálandó anyagokat, majd az így kapott oldathoz az analizátor meghatározott arányban automatikusan reagenst adagol. A reagens olyan anyag, amely a vizsgálandó anyaggal találkozva valamilyen kémiai folyamatot, reakciót hoz létre. Jelen esetben olyan anyagokat adagol reagensként a készülék, amelyekkel találkozva a talajban levő tápanyagok színváltozást idéznek elő. A folyadék keletkező színe tehát függ a talajban levő tápanyagtól, a szín erőssége pedig a tápanyagok mennyiségétől. A keletkező színt, valamint annak erősségét úgynevezett fotokoloriméter érzékeli, méri. A fotokoloriméter a vizsgált színtől függő villamos jeleket állít elő. E villamos jelek működtetik a regisztráló berendezést vagy a mért értékeket kinyomtató készüléket. E korszerű berendezés teljesen automatikus működésű. Önműködően veszi sorra a talajmintákból készült oldatokat, automatikusan helyezi őket a vizsgálórészbe, automatikusan regisztrálja, nyomtatja ki a mért értékeket. Percenként két minta vizsgálatát tudja elvégezni. A berendezés rendkívül szellemes megoldású. Egy folyamatos csőrendszerben egyenletes sebességgel áramlik az állandó összetételű reagens folyadék. Ebbe egyenletes időközökben kis szivattyú adagolja egymás után a vizsgálandó mintákat, de mindegyik után kis levegőbuborékot és mosófolyadékot juttat a csőbe. Ez biztosítja, hogy az egyes folyadékszakaszok, minták ne keveredjenek össze. Ily módon az áramló folyadék egyes szakaszaiban a vizsgálandó anyagoktól függő szín és a koncentrációtól függő színerősség keletkezik. Az automatikus analizátorok jelentős felhasználási területei még a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a tejfehérjék, tejzsír, tejcukor, takarmányfehérjék, szénhidrátok kimutatása és mennyiségi meghatározása is. Aminosavmeghatározás Az aminosavak számos, az élettel közvetlenül kapcsolatban levő anyag fontos alkotó elemei. Aminosavak vannak a vitaminokban, az állati takarmányokban, a peszticidekben (növényvédő szerek). Aminosavakat tartalmaz a vérsavó, a vizelet. A bor minősége is függ az aminosavak fajtájától és mennyiségétől. Az aminosav-analizátor a vizsgálandó anyagban levő aminosavak kimutatására, szétválasztására és mennyiségi meghatározására szolgál. A korszerű berendezések automatikusan végzik el a szükséges elemzést. Az oszlopkromatográfiás rendszerű automata a következőképpen működik. Az aminosavakat tartalmazó vizsgálandó anyagot függőleges helyzetű csőbe vezetik, amelyben úgynevezett ioncserélő műgyanta van. Ez a vizsgált anyagból megköti az aminosavakat, az aminosavakat nem tartalmazó anyagrész pedig elfolyik. Ezután egy mikroadagoló olyan folyadékot adagol folyamatosan a csőbe, amely az aminosavat leoldja. Mivel pedig az egyes aminosavfajták különböző erősséggel kötődnek az ioncserélő gyantához, ezért az aminosavfajták leoldódása időben egymás után a kötődés erősségétől függő sorrendben történik. Elsőnek a legkevésbé kötődő aminosav oldódik le az oszlopról. Ily módon az üvegcsőből elfolyó folyadék részei egymás után más és más aminosavat tartalmaznak. Ezt a folyadékot egy további folyadékkal keverik, amely színreakciót hoz létre, azaz a hordozó folyadék az aminosav-tartalomtól függően más-más színű lesz, s a szín erőssége is változik az aminosav mennyiségétől függően. Egy fotométer vizsgálja az oldatot, s közvetlenül az aminosavtartalmat mutatja fajta és mennyiségi öszszetétel szerint. A magyar ipar is gyárt mezőgazdasági műszereket, a Labor Műszeripari Művek komplett laboratóriumokat is. E műszerek mind nagyobb részben automatikus működésűek. A vizsgálatok, mérések eredményeit, adatait egy részük automatikusan rögzíti, kinyomtatja. A fejlődés további lépcsője majd a mérési eredmények számítógépes értékelése lesz. Borszéki Sándor A talaj vízáteresztő képességét mérő készülék. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Régi magyar muzsika. 8.46: Én, és a társadalom. 9.16: Joachimtól Saljapinig. I. 10.05—10.35: Az Iskolarádió műsora. 10.35: Ravel: A gyermek és a varázslat. 11.33: Balkáni táncok. 11.39: Rákóczi, 11. rész. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 13.54: Távolban egy fehér vitorla, n. 14.50: Éneklő Ifjúság 15.10: Kálmán Imre operettjeiből. 15.34: Az élő népdal. 15.44: Magyarán szólva ... 16.05: Harsan a kürtszól 16.35: A tiltakozás dalai. 16.48: Filmzene. 17.05: A kollektív szerződésekről. I. r. 17.30: Nóták. 18.00: A Szabó család. 19.15: Rimszkij-Korszakov: Seherezáder szvit. 20.07: Fiatalok Stúdiója. 20.35: Népdalok. 21.15: A szellemi munka valósága. Az értelmiség helyzetéről, hivatásáról sokféle elmélet él a köztudatban. A beszélgetéssorozat megkísérli tisztázni az értelmiségiek társadalmi állását, céljait. 21.35: Lemezmúzeum 22.20: Meditáció. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: weber operáiból. 0.10: Fanfárok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Egy békési nótafa. 8.33: Kamaramuzsika. 8.55: Slágerek. 9.33: Olvastam egy novellát.. . 11.55: Látószög. 12.33: Előadás G. Hauptmannról 12.50: Balettzene. 13.33: Kórusok népi szövegekre. Kettőtől hatig... zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Új felvételeink. 18.15: Az Abba c. felvételei. 18.33: Népdalcsokor. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Tavasz. Lehár operettje. 22.04: Nóták. 22.33: Hallgassunk könnyűzenét. 22.55: Népszerű szimfonikus zene. 23.30: Patachich szerzeményei. 8. MŰSOR 14.05: Vonósnégyesek. Szt. 15.00: Bevezetés Ady Jelképrendszerébe. 15.20: Nabucco. Operarészt. 16.03: Két szimfónia. Szt. 17.10: Holnap közvetítjük ... 17.33: Külpolitikai klub. 18.03: V. Soukupová és N. Nikolov énekel. 18.34: G. Hauptmann: Naplemente előtt. A szegedi színházba. 20.25: Schubert: G-dúr fantázia. Szt. 20.57: Vivaldi: 12 hegedűverseny. I. Szt. 21.42: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.05: A rádió könyvklubja. TELEVÍZIÓ 8.58: Tévétorna. 9.05: Környezetism. 4. o. (ism. 14.05). 9.30: Játsszunk bábszínházat! (sz.). 11.05: Történelem 6. o. (ism. 15.55). 16.58: Hírek. 17.05: Barangolás Tunéziában (sz.). 17.35: Matkópuszta 52. Riportfilm. 18.05: Játék a betűkkel. 18.30: Bulgária képekben. 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: L. M. Leonov: Hazatérés. A József Attila Színházba. (14 éven felül). 22.00: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Gondolatok a vezetésről, I. 20.25: Szlovák népi üvegképek (sz.). 20.50: TV Híradó 2. 21.10: Halló, taxi! Mb. NDK-tévéfilm (sz.). Az űrkutatás története Horváth Árpád—Nagy István György: A csillagok felé Nagy a feladat, amelyet Horváth Árpád és Nagy István György vállalt magára A csillagok felé című könyv megírásakor: tágra nyílt szemű, kamasz fiainknak, a kíváncsi és ezért lélekben fiatal olvasók ezreinek megmondani, megmagyarázni, miért jó, miért lehet, miért kell az emberiségnek űrhajózással foglalkoznia, miért éppen 1957 táján érett gyakorlattá az emberiségnek ez a régi álma, mit tettünk az elmúlt húsz évben e téren és mik a terveink. Horváth Árpád tekinti át az előzmények történetét egészen 1957-ig; az űrkorszak nyitányától, az első szputnyiktól napjainkig terjedő történelem és a további tervek ismertetése pedig Nagy István György munkája. Horváth Árpád feladata nem volt könnyű. Mindössze 118 nyomtatott oldalon úgy elmondani a rakétaeszközök történetét, hogy láthatóvá váljék: miként született meg a mindenkori történelmi helyzetben elfogadott természettudományos világképben a magasra törő űrutópisták és a földön járó hadmérnökök igényei és teljesítményei között a rakéta kozmikus utazásra való felhasználásának gondolata. A történelmi áttekintés egyszerre túl gazdagra és hézagosra sikerült. A túl gazdagon adagolt apró részletek között elhalványodott az a körülmény, ami az űrkutatás kora előtt a társadalmi érdeklődésnek tán nem is a perifériáján megtartotta a rakétákat. Csak hősöket, lánglelkű apostolokat, fantasztákat látunk. A rakétafegyvereknek a második világháborúban játszott szerepét már arányosabban sikerült felvázolni. Az űrhajózás célját és hasznosságát tárgyaló első fejezet első mondata: „Az űrhajózás roppant költséges vállalkozás és igen sok ember munkáját igényli.” Csakhogy a könyv olvasása után is bátortalanul nézegeti az olvasó az Apolló-program tíz évre beruházott 24 milliárd dollárját Egyetlen utalást sem kap, hogy ennek az összegnek a nagyságát — vagy éppen kicsiségét — érzékelhesse. (Mennyibe került a vietnami háború egy napja? És egy Starfighter és a Concorde?) Nagy István György a könyv második felében okos mértéktartással és arányosan tekinti át az űrkutatási teljesítményeket, közben még arra is marad helye, hogy az űreszközökkel szerzett új információkat is helyes megvilágításba helyezze, így összefoglalja a Holdra, Marsra, Venusra vonatkozó eredményeket, a világűrben mint laboratóriumban, illetve műhelyben végzett munkákat és új eljárásokra vonatkozó kísérleteket. Mértéktartó optimizmussal és óvatos kritikával vázolja a további terveket. Főleg a célokat, a megoldásra váró problémákat világítja meg. Tárgyalja a Földön kívüli intelligenciák keresésére irányuló programokat, vázolja az űrkomp- (űrrepülőgép-) terveket. Nagyon jó szolgálatot tesz a fiatalok orientálásában. A könyvet hasznos időrendi táblázat, irodalomjegyzék és jegyzetek egészítik ki. (Zrínyi Katonai Kiadó) Abonyi Iván A felmelegedés kissé tovább erősödik Európa középső területei fölött Jelenleg a leszálló légmozgások hatására változóan felhős, általában száraz az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet Kelet-Európa és a Balkán félsziget kivételével néhány fokkal magasabb az évszaknak megfelelőnél. Ugyanakkor az 50. szélességi körtől északra, a különböző hőmérsékletű óceáni léghullámok változékony, szeles, sokfelé csapadékos időjárást okoznak. A következő 36 óra folyamán az óceáni léghullámok pályája délebbre helyeződik át, és a Kárpátmedencét is érinti. Hazánkban hétfőn csak időnként volt kisebb felhősödés, így száraz, jobbára napos időjárás alakult ki. A hőmérséklet a kora délutáni órákra általában 13—16 fokig emelkedett, a déli, délnyugati szél több helyen megélénkült. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Fokozatosan megnövekvő felhőzet, futó esők, záporok. Erős, helyenként viharos északnyugatiszéllel, a nappali felmelegedés gyengül. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 0—plusz 5 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 9—plusz 14 fok között alakul. Jelentős mennyiségű (legalább 5 milliméter) csapadék az ország területének 30 százalékán várható. Várható időjárás ma estig: Időnként megnövekvő felhőzet, főként északon elszórtan záporral. Mérsékelt, többfelé megélénkülő, helyenként megerősödő délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb hőmérséklet 16—21 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapestnél 162 centiméter volt, mára 165 centiméter várható.