Népszabadság, 1976. április (34. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1976. április 1., csütörtök AZ HISZ MI* KÖZPONTI LAPJA XXXIV. évfolyam 70. szám Ára: 80 fillér Telefonok Hogy miként válik szinte nap nap után feszültebbé a budapesti telefonhelyzet, azt nem csupán a várakozók számának állandó növekedése jelzi, hanem még in­kább a vitathatatlan tény: mind nehezebb telefonálni. Egyszer vo­nal nincs, máskor a hálózat zsú­foltsága miatt nem megy ki a csengetés. Ráadásul mindez ma már nem pesti gond: a távhívás bevezetése óta a vidékről vagy akár külföldről telefonáló éppen olyan nehezen éri el a budapesti állomásokat. A kedvezőtlen helyzet magya­rázata egyszerű, ám legalább any­­nyi a vigasztaló benne, hogy a posta nem igyekszik szépíteni a valóságot. Nyíltan beismeri, hogy a fejlesztés egészséges arányai az évek folyamán eltorzultak. Vagy­is: mivel már húsz évvel ezelőtt is óriási volt az igény, többnyire a központok befogadóképességét nö­velték, és a telefonállomások ez­reit szerelték fel abból a pénzből, amelyet jórészt a hálózat fej­lesztésére kellett volna szánni. A helytelen kényszermegoldások kö­vetkezményeit most érezzük: a zsúfolt központok, az agyonter­helt, elavult, gyakran beázó kábe­lek a forgalom akadályozójává váltak. Mit teh­et, mit tesz ez ellen most a posta? Mindenekelőtt önkriti­kusan felmérte helyzetét és ennek alapján eldöntötte, hogy a buda­pesti telefonhálózat üzembizton­ságát csakis akkor teremtheti meg, ha a látványosabb fejlesztés helyett mihamarább pótolja azt, amit hosszú évek során elmulasz­tott. Leegyszerűsítve, a közvetlen cél tehát az, hogy a jelenlegi te­lefonokat zavartalanul lehessen használni. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő években még nehezebb lesz telefonhoz jutni. Most csupán a fővárosban 140 ezer várakozót tartanak nyilván, az országban több mint 200 ezren igényelnek telefont. Ha mégoly szomorú is számukra a hír, mégis meg kell érteniük, hogy más, jobb megoldás nem kínálkozik. A posta ebben az öt­éves tervben 13,7 milliárd forin­tot költhet fejlesztésre, és ebből az összegből 8 milliárdot a veze­tékes távközlés javítására szán. Kétségkívül sok tízezer új állo­mást lehetne ebből a pénzből lé­tesíteni, ha nem szakítanának most a korábbi, helytelen fejlesz­tési megoldásokkal. Vagyis az ed­diginél gyorsabban szaporodna az állomások száma, de okvetlenül K­ádár János hazaérkezett Szófiából Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára szerda délelőtt hazaérkezett Szó­fiából, ahol a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának meghívására a magyar pártkül­­döttség élén részt vett a BKP XI. kongresszusán. A küldöttség ve­zetését Szófiában Nemes Dezső, a Politikai Bizottság­ tagja vette át. Kádár Jánost, akinek búcsúz­tatására a szófiai repülőtéren megjelentek Zodor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az állam­tanács elnöke, valamin­t Konsz­­tantin Tellalov és Crisa Kilipov, a BKP Politikai Bizottságának tagjai, s ott volt dr. Szénási Géza szófiai magyar nagykövet is. a Ferihegyi repülőtéren Biszku Bé­la, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Gye­­nes András, Győri Imre és Pullai Árpád, a Központi Bizottság tit­kárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadták. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is. Kádár János a Ferihegyi repülőtéren Szerdán a Szaktanács székházá­ban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtit­kára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltételeiről, a termelési célok elérésének felada­tairól. Napirendre kerültek a munkaverseny-mozgalommal, a takarékossággal, a vállalati ter­vekkel, a munkafegyelem erősí­tésével, a most készülő kollektív szerződésekkel kapcsolatos idő­szerű tennivalók, s foglalkoztak a munkaerő-gazdálkodás helyzeté­vel. A kormány és a SZOT vezetői elemezték az életszínvonal alaku­lását meghatározó tényezőket, az eddig megtett bér- és szociálpoli­tikai intézkedések végrehajtását, hatását. Szó esett egyes ellátási kérdésekről és a dolgozók üdül­tetésének javítását szolgáló, elő­készületben levő intézkedésről. A kormány és a SZOT vezetői átte­kintették a korábbi közös elhatá­rozások megvalósításának tapasz­talatait, és kijelölték a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Amerikai flottamozdulatok a libanoni partok közelében Bejrútban folynak a harcok — Francia tűzszüneti felhívás MAI SZÁMUNKBAN: Elsőközelben A KISZ-küldöttgyű­lések tapasztalataiból (3. oldal.) NSZK A koalíció és jövője (4. oldal.) Tárca Élni is... (4. oldal.) Tavaszvárás Pacsán Sok függ a jó felkészüléstől (5. oldal.) 11 ezer kilométer Magyar kamionnal a Közel-Keletre 1. Ember a volánnál (6. oldal.) Könyvekről (7. oldal.) Újpest, 1976 Hajrá után, hajrá előtt (8. oldal.) Szót kér az olvasó (10. oldal.) Koszigin és Friderichs találkozója Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Hans Friderichset, az NSZK gazdaság­ügyi miniszterét, aki a szovjet— nyugatnémet gazdasági és tudo­mányos-technikai együttműködési bizottság hatodik ülésszaka alkal­mából tartózkodik a Szovjetunió­ban. A megbeszélés során számos külpolitikai kérdést vitattak meg, és eszmecserét folytattak a kétol­dalú, valamint az európai gazda­sági, tudományos-műszaki és ipari együttműködés fejlesztésének táv­latairól. Alekszej Koszigin az SZKP XXV. kongresszusa határo­zatainak szellemében vázolta a Szovjetunió elvi álláspontját. A megbeszélés tárgyszerű és konstruktív légkörben zajlott le. (TASZSZ) Felavatták a Dabasi Nyomdát Itt készül majd a tankönyvek 30 százaléka A Dabasi Nyomdát szerdán át­adták rendeltetésének. Az avató­­ünnepségen megjelent Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási minisz­ter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói

Next