Népszabadság, 1976. május (34. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: »« fillér 1976. május 15., szombat MSZMP KÖZPONTI LAPJA \\\IV. évfolyam 111. szám Gyakorló kórház Ma még kevésbé ismert foga­lom, amely az egészségügy minő­ségi fejlődésének, az orvosképzés korszerűsödésének folyamatában létesült: gyakorló kórház. Azo­kat a gyógyító intézményeket ne­vezik így, amelyekben az orvos­tanhallgatók rendszeresen rövi­­debb-hosszabb időt töltenek el, hogy így is gyarapítsák gyakorla­ti ismereteiket. A medikusok régebben is részt vettek kötelező kórházi gyakor­laton , de a nyári hónapokban. Ez az időszak viszont éppen nem felelt meg az alapos gyakorlati ismeretszerzés céljaira. A szabad­ságolások miatt a kórházakban is feszítettebb tempójú a munka, s ilyenkor kevesebb idő jut arra, hogy az orvostanhallgatókkal fog­lalkozzanak. Gondot okozott a medikusok célszerű, intézményen belüli elhelyezése is. Az oktatáspolitikai határozat szellemében, a gyakorlati képzés javítására, az egyetemek mos­tanában felújították és más for­mában megerősítették az egye­tem és a kórház kapcsolatát. A Pécsi Orvostudományi Egyetem most már öt dunántúli megyei kórházzal kötött megállapodást: hallgatóik a negyedik tanévtől kezdve félévenként hat-nyolc he­tet töltenek el az adott kórházak­ban gyakorlati munkával. Ugyan­ilyen alapon épített ki hasznos kapcsolatokat a Szegedi Orvos­­tudományi Egyetem a környező nagyobb kórházakkal; a debre­ceniek gyakorlatát hasonló mó­don oldják meg, és a fővárosban is több kórház lett már a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem gyakorló kórháza, így csökken az egyetemeket nyomasztó teher, s javulnak az oktatás körülményei, eredménye­sebb lesz az oktatómunka. Az egyetemi hallgatók mindig ugyan­abba a kórházba térnek vissza, közelebbről megismerik az ottani munkát, az embereket, a környe­zetet — és jobban megismerik őket is, tehát alaposabb, elmé­lyültebb munkára nyílik lehető­ség. Annál is inkább, mert a ta­pasztalatok szerint a gyakorló kórházakban — éppen a mediku­sok megfelelő fokú oktatása érde­kében — lényegesen megjavult a szakmai munka szervezettsége, maga a gyógyellátás. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a végzettek 70—75 százalé­ka a szülőföldjére vagy arra a vidékre megy vissza dolgozni, ahonnan származik. Általános igény és közös érdek, hogy a ta­nácsok, intézmények rendszeres kapcsolatot tartsanak fenn a te­rületükről egyetemre, főiskolára került fiatalokkal, már a tanuló­évek alatt készítsék elő, segítsék elhelyezkedésüket. Ezt a közös érdeket is jól szolgálja a tanácsi kórházak és az egyetemek meg­újult tartalommal megtöltött kap­csolata. A tanácsok mindenütt öröm­mel fogadták az egyetem közele­dését, és több helyütt saját anya­gi erőforrásaikból segítették a gyakorló medikusok elhelyezését. Cserébe csupán arra számítanak, hogy könnyebben megoldják munkaerőgondjaikat, mert a rendszeresen oda járó „ismerős” medikusok közül többen talán végzett orvosként is visszatérnek. Az Egészségügyi Minisztérium a gyakorló kórházi rendszer ki­­teljesítésén, továbbfejlesztésén munkálkodik az ötödik ötéves terv időszakában. Úgy, hogy ta­lán néhány esztendő múlva már másik, magasabb szintet jelző fo­galom is közismertté lesz: az ok­tató kórházaké. Kónya József ELŐTÉRBEN A HATÉKONYSÁG JAVTÁSA Klencvenötmilláárd forint vállalati beruházások támogatására * Sajtótájékoztató az Állami Fejlesztési Bankban (Tudósítónktól.) —A Minisztertanács a közelmúlt­ban határozatot hozott a vállalati beruházások állami támogatásá­nak rendszeréről. Az állam beru­házási támogatást a népgazdasági tervben előirányzott célokhoz nyújt meghatározott feltételekkel — mondotta dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes, az Ál­lami Fejlesztési Bankban pénte­ken megtartott sajtótájékoztatón. — Ezzel olyan beruházási dönté­sekre ösztönzi a vállalatokat, amelyek a központi célok megva­lósulását segítik. Az ötödik ötéves népgazdasági tervben előirányzott vállalati dön­tésű beruházások csaknem negye­dének pénzügyi forrása 95 mil­liárd forint összegű állami támo­gatás. A támogatások harmadát a mezőgazdaság kapja, így a többi ágazatban az állami támogatások részaránya a vállalati beruházá­sok pénzügyi forrásainak átlago­san 20 százaléka. Átlagon felüli támogatásban részesülnek a vál­lalatok az építő- és építőanyag­­iparban, a könnyűiparban, az élel­miszeriparban és a szénbányá­szatban. A gépiparban elsősorban a gazdaságos, korszerű termék­­szerkezet kialakítását segíti az állam 2,7 milliárd forint támoga­tással. A belkereskedelmi fejlesz­tésekhez 4,5 milliárd forint álla­mi támogatást kapnak a vállala­tok. Az anyagmozgatás gépesíté­sére szolgáló 1,2 milliárd forint támogatás komplett anyagmozga­tó rendszerek, kiegészítő gépek és berendezések beszerzési lehetősé­gét növeli. A pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: az állami támoga­tások továbbfejlesztett, egységesí­tett rendszerében fokozott haté­konysági követelményeket tá­masztanak a vállalatokkal szem­ben. A költségvetésből eddig in­gyenesen juttatott hozzájárulás helyett a vállalatok a jövőben a támogatást elsősorban adókedvez­mény formájában kapják. Az utó­lag igénybe vehető adókedvez­ményt a vállalatoknak a fejlesz­tés megvalósítása időszakában a Magyar Nemzeti­ Bank meghitele­zi, úgynevezett támogatási hitelt nyújt. Ezt a hitelt a vállalatok a beruházás üzembe helyezése után igénybe vehető adókedvezményből fizethetik vissza, ha a feltételeket teljesítették. Termelő célú beru­házás megvalósításához a koráb­bi gyakorlat szerinti közvetlen juttatás formájában az állam csala kivételesen nyújt támogatást. (A mezőgazdaságban a beruházások állami támogatása az eddigi gya­korlat szerint történik.) A támogatási kérelmeket a fej­lesztésben érdekelt ágazati mi­nisztériumok, valamint a Pénz­ügyminisztérium és a Tervhivatal képviselőiből álló bizottságok bí­rálják el. A pályázatok elbírálá­sánál azokat a beruházásokat ré­szesítik előnyben, amelyek jöve­delmezősége magasabb, kisebb tá­mogatással, a vállalatnál­ új mun­kahely létrehozása nélkül, illetve a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett valósulnak meg, s gazdaságosan exportálható termékek gyártását teszik lehető­vé. A feltételek teljesítését az­ Ál­lami Fejlesztési Bank a beruhá­zás megvalósítása folyamán és üzembe helyezése után ellenőrzi. Amennyiben a vállalat a feltéte­leket nem vagy csak részben tel­jesíti, az illetékesek az adóked­vezmény részbeni vagy teljes megvonását rendelhetik el. Az újságírók kérdéseire Trethon Ferenc és Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója válaszolt. Előkészületek a leszerelésért küzdők világkonferenciájának megrendezésére Moszkvában tanácskozik az összekötő bizottság munkacsoportja A nemzetközi közvéleményben nagy visszhangra talált az­ általá­nos leszerelés megvalósításával foglalkozó szovjet javaslat, amely az M­SZKP XXV. kongresszusán új­ból megerősítést nyert. Mint isme­retes, a szovjet kommunisták ta­nácskozásán megfogalmazódott az az elképzelés is, hogy hívják ösz­­sze a leszerelési világértekezletet. Ezekkel a kérdésekkel foglalko­zik a békeszerető erők világkong­resszusa állandó összekötő bizott­sága munkacsoportjának pénte­ken megnyílt moszkvai kibővített ülése, amelyen az 1973. évi moszk­vai kongresszuson részt vett nem­zetközi és nemzeti szervezetek és mozgalmak mintegy 100 képvise­lője tanácskozik. Mihail Zimjanyin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára a vi­lágkongresszus szovjet bizottságá­nak vezetője a tanácskozás rész­vevőit üdvözlő beszédében kijelen­tette: A kongresszus eszméinek szellemében tevékenykedő társa­dalmi erők együttműködésének fejlesztése nagy jelentőségű a bé­ke és a népek közötti barátság erősítése szempontjából. Minden­ki, aki a társadalmi haladásért küzd, biztos lehet a szovjet nép támogatásában. A békészerető erők világkong­resszusának állandó összekötő bi­zottságát azzal a céllal szervezték, hogy elősegítse a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a nemzetközi biztonságért és a leszerelésért harcoló nemzetközi és nemzeti szervezetek együttműködésének bővítését. A nemzetközi békefó­rum óta eltelt időszakban a bé­kepolitika időszerű problémáival kapcsolatos nagy jelentőségű nem­zetközi rendezvényeket tartottak. A kongresszus szellemében foly­tatott tevékenység elősegítette a világközvélemény mind szélesebb rétegeinek bevonását az indokí­nai népeket, az arab országokat és a chilei hazafiakat támogató mozgalomba. A munkacsoport mostani ülé­sének fő feladatai a fegyverke­zési hajsza megakadályozásáért, a leszerelésért és enyhülésért küzdők világkonferenciájának elő­készítése. Ezt az értekezletet az állandó összekötő bizottság ja­vaslatára ez év szeptemberében tartják Helsinkiben. A munka­csoport megvitatja az állandó összekötő bizottság ez év végén Moszkvában sorra kerülő plená­ris ülésével kapcsolatos kérdése­ket is. (TASZSZ) ÚJ FESTŐCSARNOK ÉPÜL AZ IKARUSBAN A közúti járműprogram beruházásaként háromszintes, háromezer négyzetméteres fényezőcsarnok épül az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban. A 21. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói jelen­leg a csarnok vázszerkezetét szerelik. A tervek szerint 1977 köze­pére készül el az új létesítmény. MAI SZÁMUNKBAN: Amerikai előválasztások A félidőn túl (4. oldal.) Az „atlanti történelemfelfogásról" (4. oldal.) A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei (5. oldal.) Szentendre és Salgótarján a biennálén Vayer Lajos írása (7. oldal.) Igazolás egy érdemrendhez (6. oldal.) Fiatalok Ugyanazt különbözőképpen Visszapillantás a KISZ IX. kong­resszusa szekcióüléseire (10. oldal.) Sztrájkba lépett húszezer belga munkás Péntek reggel sztrájkba lépett a belga gáz- és villamosipar mint­egy húszezer dolgozója. A szakszervezetek a többi között azt követelik, hogy szállítsák le a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65 évről 60 évre, annál is inkább, mert ezzel mintegy kétezer mun­kalehetőséget teremtenek a mun­kanélküliek számára. (MTI) Folytatódik az UNCTAD tanácskozása Nairobiban pénteken az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési érte­kezletének 4. ülésszakán elhang­zott felszólalásában Saturnin Oka­­be, a Kongói Népi Köztársaság kereskedelmi minisztere, hevesen támadta Kissinger amerikai kül­ügyminiszter javaslatát, hogy a fejlődő országokban eszközölt tő­kés befektetések előmozdítására nemzetközi nyersanyagbankot lé­tesítsenek. A kongói miniszter hangsúlyozta, hogy a bank csupán a kapitalista világ újabb eszköze lenne az elnyomásra és a javas­lat azt szolgálja, hogy megkerül­jék a közös készletalap javaslatát. Rámutatott, hogy a kapitalista vi­lág gazdasági válságát fel kell használni gazdasági reformok véghez vitelére. Malaysia küldötte, Hamzad Abu Szamah kereskedelmi és iparügyi miniszter felszólalásában arra sürgette a fogyasztó országokat, hogy osztozzanak a termelő orszá­gokkal javasolt közös készletalap pénzügyi terhében. Az árstabilitás biztosítására hivatott készletalap javaslatát az UNCTAD programja legfontosabb részének minősítet­te. (MTI) Hűvös marad az idő a hétvégén Csak vasárnapra várható a felhőzet felszakad­ozása A Kárpát-medencét csütörtökön az esti órákban hűvös levegő ér­te el. A hideg légtömegek nyomá­ban megerősödött a szél, több he­lyen viharossá fokozódott. A leg­erősebb széllökést a Balatonnál, Siófok térségében mérték; a szél­lökés sebessége elérte az órán­kénti 100 kilométert. A hideg levegő áramlását az or­szág több területén zivatar kísér­te. A legtöbb csapadék a nyugati és északnyugati megyékben hul­lott; általában 10—15 millimétert mértek, több helyen 17—20 milli­métert, Sopronban pedig 31 mil­limétert. A hideg levegő hatására a hőmérséklet is csökkent, pénte­ken az északnyugati országrész­ben csak 11—14 fokra melegedett a levegő. Egyelőre folytatódik a hűvös légtömegek áramlása, eső­zés várható. Vasárnapra várha­tóan felszakadozik a felhőzet.

Next