Népszabadság, 1976. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!# Araso fillér NÉPSZABADSÁG 1976. június 1., keddL MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIV. évfolyam 128. szám A bizalmiak j°gai A szakszervezet tevékenysége csak akkor lehet eredményes, ha a bizalmiak körültekintéssel, felelősséggel látják el a feladataikat — állapította meg a közelmúltban egy tanácskozáson egy szakszervezeti vezető. A megállapítás nem újdonság, a bizalmiak szerepe, munkájuk jelentősége sok tanácskozás témája volt már, egyebek között a szakszervezetek XXIII. kongresszusán is igen nagy hangsúlyt kapott. Hiszen a bizalmi a legközvetlenebb kapocs a tagok és a szakszervezetek vezetői között. A dolgozók hozzájuk fordulnak elsősorban gondjaikkal, panaszaikkal, segítségükkel várnak azokra elsősorban orvoslást. Nemegyszer a szakszervezet tevékenységéről is annak alapján alkotnak véleményt, hogy az érdekeik képviseletével közvetlenül megbízott szakszervezeti bizalmi miként tudja érvényesíteni a dolgozók véleményét, szolgálni érdekeiket. A bizalmiak munkája tehát mindig is fontos mércéje volt a szakszervezet tevékenységének, s ezt a munkát állami munkajogi szabályok, szakszervezeti határozatok segítették. A munkajogi szabályok legutóbbi módosítása, a Munka Törvénykönyvét a szakszervezetek egyetértési jogával kiegészítő kormányhatározat az eddigieknél is nagyobb jogokat ad a bizalmiaknak, s így nagyobb felelősség is hárul rájuk. A határozat a többi között a következőket mondja ki: ,,A szakszervezet egyetértése szükséges a dolgozó személyi alapbérének megállapítása; miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésére vonatkozó javaslattétel, valamint jutalmazása; fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban való részesítése; részére vállalati lakás vagy lakástámogatás, valamint szociális juttatás adása esetében. A vállalat szakszervezeti szerve ezt a jogát a szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) útján gyakorolja.” Ez a rendelkezés minőségi változást jelent a bizalmiak tevékenységében. Hiszen véleményt eddig is mondattak, javaslatot tehettek, gazdasági vezetőjük azonban nem volt köteles véleményüket figyelembe venni. Az egyetértési jog azonban biztosítja, hogy a bizalmiak következetesebben érvényesíthessék véleményüket, az őket megválasztó dolgozók érdekeit. A SZOT elnökségének tegnapi ülésén elfogadott irányelvek — figyelembe véve a kormányhatározatban foglaltakat, s a szakszervezetek alapszabálya értelmében a bizalmiakra, főbizalmiakra ruházva az egyetértési jogot — részletesen rögzítik a bizalmiak jogait. E jogok tételes felsorolása helyett idézzük fel az irányelvek egyik igen fontos mondatát: A bizalmi hatáskörébe utalt jogok is a dolgozók jogai. Ezek gyakorlása során a csoport tagjainak érdekeit mindig szem előtt kell tartani, véleményüket előzetesen ki kell kérni. Ez pedig arra a fokozott felelősségre hívja fel a figyelmet, amely a jogok bővülésével együtt a bizalmiakra hárul. S a kellő körültekintés és felelősségérzet, a sokoldalúan megalapozott állásfoglalás hatékonyan segítheti a szakszervezet egész tevékenységének állandó javulását. Ezzel együtt a bizalmiak bővülő jogköre — éppen mert a dolgozók jogait gyakorolják — az üzemi demokrácia szélesítésének egyik igen fontos, hatékony eszköze is Kozma Judit Ismét totális polgárháború dúl A jobboldali erők a politikai rendezés meghiúsítására törekednek Egész Libanonban ismét fellángolt a totális polgárháború. Az elmúlt két nap valamennyi fronton, szerte az országban ádáz harcok folytak. A harcok újabb fellángolásának fő oka az, hogy a szélsőjobboldali erők meg akarják hiúsítani az új elnöknek — Eliasz Szárkisznak — a szemben álló felek közötti politikai megegyezésre és a harcok végleges beszüntetésére irányuló kísérleteit. Az újabb provokációk, valamint a politikai személyiségek elleni legutóbbi merényletek célja az, hogy ismét kiélezzék a helyzetet és ürügyet teremtsenek a külföldi intervencióra. A libanoni válság kulisszái mögött rejtőző erők minden esetben akkor kezdik meg tevékenységüket, amikor kezd kirajzolódni a politikai megállapodás lehetősége és a helyzet az enyhülés jeleit mutatja. Szombaton és vasárnap éjjelnappal lőtték a lakónegyedeket és kórházakat. A jobboldali erők tűz alá vettek több palesztin menekülttábort Bejrútban és a főváros környékén. A harcokban vasárnap 270 ember vesztette életét és több mint négyszázan megsebesültek. A nehézfegyverek mellett először vetettek be új fegyvert, a földföld rakétát. A bejrúti rádió közlése szerint Bejrút elővárosában, Nabaa mohamedán körzetben fel nem robbant, izraeli gyártmányú lövedékeket találtak. A jobboldali és a baloldali fegyveresek tüzérségi párbaja vasárnap kiterjedt Bejrút összes, sűrűn lakott kerületeire, a tengerparti és a hegyvidéki körzetekre, Libanon északi és középső vidékére egyaránt. Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy a legutóbbi 24 órában egyedül Bejrút térségében mintegy ezerötszáz ágyúlövedék csapódott be. Több találat érte a főváros nemzetközi repülőterét is. Hivatalosan bejelentették, hogy este 10 órától reggel 5 óráig felfüggesztik a forgalmat a légikikötőben. Eliasz Szárkisz vasárnap válaszolt Mahmud Riadnak, az Arab Liga főtitkárának múlt heti üzenetére, amely a libanoni helyzettel foglalkozó arab konferencia összehívását szorgalmazta. Szárkisz válaszában közölte az Arab Liga főtitkárával: egyelőre nincs felhatalmazása arra, hogy hozzájáruljon az Arab Liga bármilyen szintű, rendkívüli ülésének összehívásához, mivel az alkotmányos előírásoknak megfelelően, még nem állt módjában átvenni az elnöki hatalmat. Egyúttal megígérte, hogy további erőfeszítéseket tesz a polgárháborúban érintett különböző tömörülések megbékítésére. Mint ismeretes, Szárkisznak hivatalosan még mindig nem állt módjában átvenni elnöki tisztét, mert Szolimán Frangio távozó elnök továbbra is halogatja formális lemondását. (MTI) Véget ért az UNCTAD nairobi ülésszaka A szocialista és a fejlődő államok együttműködése révén fontos problémákat sikerült megoldani A kenyai fővárosban háromnapos késedelemmel hétfőn fejeződött be az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének (UNCTAD) negyedik ülésszaka. A plenáris záróülésen a delegátusok egyhangúlag jóváhagyták a konferencia úgynevezett összekötő bizottságában kidolgozott ajánlásokat egy nemzetközi készletalap létrehozására. A tíz legfontosabb nyersanyag áringadozásának mérséklésére szolgáló alap finanszírozását, működésének egyéb részleteit októbertől kezdve bizottságokban vitatják meg, és legkésőbb 1977 márciusában újabb világkonferenciát tartanak erről a témáról. A záróülésen szavaztak Kissinger amerikai külügyminiszter javaslatáról, a nyersanyagbank-tervezetről, amely a nemzetközi nyersanyag-kitermelő monopóliumokat biztosította volna a kisajátítással szemben. Az indítványt a tanácskozás elutasította. Az amerikai küldöttség vezetője, Charles Robinson a záróülés után kifejtette, hogy a tervezet „teljesen politikai kérdés volt”, s így közvetve beismerte, hogy elutasítása a washingtoni politika kudarca. A TASZSZ tudósítója az értekezlet mérlegét elkészítve megállapítja, hogy a konferencia ismét feltárta a kapitalista körök és a fejlődő államok gyökeres nézetkülönbségét sok alapvető nemzetközi gazdasági kérdésben. A fejlődő országok és a szocialista államok gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően az értekezleten sikerült megoldani több fontos problémát. Ez megfelel a harmadik világ érdekeinek — mutat rá a TASZSZ. A BELVÁROSI TELEFONKÖZPONT Hétfő reggel megkezdődött az új belvárosi telefonközpont műszaki átadása. A 21 ezer vonalas crossbar berendezést július második felében helyezik üzembe. MAI SZÁMUNKBAN: Merre fejlődnek az ipari szövetkezetek? (3. oldal.) Tárca A hősöket nem lehet megfélemlíteni (4. oldal.) Hajdú János riportsorozata Kommunisták között az NSZK-ban 1. A válság után, konjunktúra előtt (6. oldal.) Gyorslista a május 31-i lottó-jutalomsorsolásról (8. oldal.) Tudomány és technika Ételmérgezések (10. oldal.) Mihail Leszecsko Budapesten Megkezdődtek a magyar—szovjet gazdasági együttműködési kormánybizottság tárgyalásai Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Mihail Leszecsio, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Plenáris üléssel a Parlament delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes, az együttműködési bizottság társelnöke vezeti. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás részvevőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most kezdődött ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együttműködési bizottság, csakúgy, mint a szaktárcák, hatékonyan segíti a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben rejlő újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélésekből adódó feladatok teljesítésének menetét; tájékoztatót hallgatnak meg öt nagy magyar gépgyár gyártási profiljának hosszú távú meghatározásával kapcsolatos magyar—szovjet együttműködésről; megbeszéléseket folytatnak a közszükségleti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában a két ország együttműködésének újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két ország ipari üzemek teljes felszerelésének harmadik piacra való szállításában, illetve ott ipari üzemek építésében; tárgyalnak az 1975. utáni gyártásszakosítási és kooperációs egyezménytervezetek előkészítéséről, a termelési és műszaki együttműködés fejlesztését célzó távlati programtervezetről és több más fontos témáról. Dr. Szekér Gyula hétfő este a Parlament Vadásztermében vacsorát adott az együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka alkalmából. Alekszej Koszigin az Iraki Köztársaság vezetőivel tárgyalt Bagdadban Vasárnap Bagdadban az elnöki palotában találkozott egymással Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Hasszán Al-Bakr, az iraki Baath-párt főtitkára, a forradalmi parancsnokság tanácsának elnöke, az Iraki Köztársaság elnöke. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott találkozón mélyreható eszmecserét folytattak a szovjet—iraki kapcsolatok kérdéseiről. Mindkét fél megállapította, hogy a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság között — az 1972-ben aláírt barátsági és együttműködési szerződés szilárd alapján — gyümölcsöző együttműködés alakult ki és fejlődik tovább. A felek megvitatták a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számító időszerű kérdéseit. A Közel-Kelettel kapcsolatban hangoztatták, hogy a robbanásveszélyes góc felszámolásának, a helyzet normalizálásának feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, a Palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogainak szavatolása, beleértve saját államalapítási jogát. Kifejezésre juttatták az arab országok és népek egysége megszilárdításának szükségességét az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a közel-keleti igazságos és tartós béke helyreállítása érdekében. Koszigin vasárnap folytatta szombaton megkezdett tárgyalásait Szaddam Husszeinnel, az iraki Baath-párt helyettes főtitkárával, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnökével. Hétfőn Bagdadban aláírták a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság gazdasági és műszaki együttműködésének fejlesztéséről szóló kormányközi megállapodást. Ennek értelmében a két ország hoszszú távú alapon együttműködik egymással az iraki gazdaság alapvető ágazatait szolgáló nagyvállalatok létrehozásában, így kőolaj-lelőhelyek komplex felszerelésében, az ország legnagyobb hidroenergetikai komplexumának, az eufráteszi vízerőmű-rendszer felépítésében. * Alekszej Koszigin vasárnap Bagdadban találkozott Aziz Mohameddel, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, valamint a politikai bizottság, a központi bizottság több tagjával. (TASZSZ)