Népszabadság, 1976. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

10 NÉPSZABADSÁG 1996. június 23., szerda VÉGET ÉRNEK A KÉSZLETEZÉSI VITÁK A TEK-vállalatok szerepe és fejlesztése A termelővállalatok régi igé­nye, hogy a termeléshez és a be­ruházásokhoz szükséges cikkeket a kereskedelem készletezze. Ne­vezetesen a TEK-vállalatok, ame­lyek erre hivatottak. A negyedik ötéves tervben a termelőeszköz-kereskedelmi vál­lalatok annak ellenére, hogy for­galmuk több mint 60%-kal emel­kedett, nem tudtak teljesen meg­felelni feladatuknak. Készleteik öt év alatt csupán 21%-kal növe­kedtek, s azok összetétele, vá­lasztéka nem volt olyan gazdag, hogy a vevők biztonságban érez­hették volna magukat. A beszer­zési nehézségektől tartva ezért az iparvállalatok a szükségesnél na­gyobb készleteket gyűjtöttek ösz­­sze. Az utóbbi öt évben az ener­giahordozók közül a szén és a fű­tőolaj több mint 70%-a, az építő­anyagok közül a cement és a fa­lazóanyagok 40—60%-a, a húzott síküveg 60%-a, a vas- és fémko­hászati termékekből a melegen hengerelt acél féltermékek, az ötvözetlen rúd- és idomacélok, továbbá az ötvözött acéllemez és szélesszalag, valamint az ónozott­­lemez-készletek csaknem 65— 85%-a volt a felhasználók birto­kában. Hasonló volt a helyzet a kaucsuk, a polietilén, a pvc-por, a bútorlap stb. esetében is. Ez népgazdasági szinten növelte a felhalmozás arányát, csökkentet­te az életszínvonal emelésének lehetőségét, a vállalatoknál pedig a beruházásra fordítható összege­ket csorbította. Nincs lényeges javulás A negyedik ötéves tervidőszak­ban a készletek alakulásában lé­nyeges javulás nem volt tapasz­talható. A tervperiódus utolsó évében a készletnövekedés üteme az 1974. évi 12,8%-ról 6,6%-ra las­sult, de még így is meghaladta a nemzeti jövedelem növekedési üte­mét. A készletek elhelyezkedése nem változott alapvetően, a hely­zetet továbbra is a felhasználók magas készletei jellemezték. 1975- ben 130 milliárd forint értékű készlet halmozódott fel az ipar­­vállalatoknál, míg a TEK-válla­latok készletállománya 27 mil­liárd forintra rúgott. A vizs­gálatok azt mutatták, hogy ha az érvényben levő megrendelé­seket hengerelt áruból egy csa­pásra kielégítenék, úgy a felhasz­náló vállalatoknak körülbelül egy évig nem kellene újra rendelése­ket feladniuk. 1975 második felé­ben kezdett csak szűnni a hiány­­pszichózis. De még az 1976. janu­ár elsejei adatok is azt mutatják, hogy bizonyos anyagfajtákból — így például rúd- és idomacélból, ötvözött acéllemezből és széles­szalagból, ónozott és horganyzott acéllemezből stb. — az iparválla­latok készletezték a nagyobb mennyiséget, s ezek a decentrali­zált, szétszórt készletek csak ne­hezen kerülnek vissza a népgaz­daság vérkeringésébe. Melegen hengerelt acélból 140 napos, öt­vözött rúd- és idomacélból 168, ötvözött acéllemezből és széles­­szalagból például 199 napos kész­letek halmozódtak fel az iparban. A szétszórt készletek koncent­rálását, az elfekvő s a vállalatok­nál inkurrenciaként számon tar­tott anyagok forgalomba hozatalát mindenképpen meg kell gyorsí­tani. A termelőeszköz-kereskedel­mi vállalatokat kell tehát alkal­massá tenni, hogy a kis- és a kö­zepes nagyságú fogyasztókat za­vartalanul ki tudják szolgálni. (80 nagyvállalat közvetlenül az alapanyaggyártóktól vásárolhat.) A raktárhálózat bővítése A Minisztertanács határozata sze­rint a TEK-vállalatok ágazati felügyeletét 1976. január 1-től az Országos Anyag- és Árhivatal látja el. Egy másik, tavaly jú­liusban hozott minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a ter­melőeszköz-kereskedelmi vállala­tok ésszerű készletnövelésének pénzügyi és technikai feltételeit meg kell teremteni. Bővíteni, korszerűsíteni kell a raktárakat, javítani kell technikai felszerelt­ségüket és vidéken is ki kell épí­teni a hálózatot. Emellett termé­szetesen növelni kell a TEK-vál­lalatok készleteit. Az ötödik ötéves tervben a TEK-vállalatok raktárhálózatá­nak fejlesztésére 7,5 milliárd fo­rintot irányoztak elő, ami 30%­­kal több, mint amennyit a ne­gyedik ötéves tervben erre for­dítottak. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy az előző tervperió­dusban a pénz nagy részét az ÁFOR-hálózat fejlesztése vitte el, s ezt az összeget leszámítjuk, akkor kiderül, hogy a mostani ötéves tervben pontosan kétszer annyit fordíthatnak a TEK-vál­lalatok raktáraik fejlesztésére, mint az előző öt évben. Előzetes számítások szerint a készletek feltöltésére az V. ötéves tervben körülbelül 8,4 milliárd forintot fordíthatnak majd. Eb­ből 3,6 milliárdot állami költség­­vetési juttatásként kapnak a TEK- vállalatok. Az illetékes hatósá­gok döntése értelmében 1976 májusában a termelőeszköz-keres­kedelmi vállalatok — pénzügyi helyzetük rendezése érdekében — egyszeri, 1,8 milliárd forintos for­góalap-juttatásban részesültek. A Ferroglobus 220 millió forintot kapott, így készleteit 100—150 ezer tonnával tudja növelni, s 50 ezer tonna hengerelt árut visszavásá­rolhat a felhasználóktól. A Me­­talloglobus 180 millió forint költ­ségvetési támogatásban részesült, a Szerelvényértékesítő Vállalat 50 millió forintot kapott stb. Emel­lett a TEK-vállalatoknak termé­szetesen saját erőből is az eddigi­nél határozottabban kell növelni­ük forgóalapjukat. Kielégítő az anyagellátás A TEK-vállalatok helyzetének és szerepének tisztázása, vala­mint a megkezdődött fejlesztések 1976 második negyedévében már éreztették hatásukat. Az Országos Anyag- és Árhivatal illetékes fő­osztályvezetője szerint az anyag­­ellátás jelenleg általában kielégí­tőnek mondható, és a termelővál­lalatok nem kényszerülnek feles­leges készletek felhalmozására. A fűtőanyag- és az energiaellátás nyugodt, kiegyensúlyozott, a vas­­kohászati termékek beszerzése könnyebbé vált, megszűntek a fe­szültségek és ezzel egyidejűleg a vállalatok rendelései is mérsék­lődtek. Színesfémekből folyama­tossá vált az ellátás. Ez a kedve­ző tendencia remélhetőleg az év második felében is folytatódik, pont kerül a régi „ki készletez­zen?” vita végére és végre telje­sül a vállalati anyaggazdálkodók vágya; a készletek oda kerülnek, ahol a helyük van, a kereskede­lem raktáraiba. T. M. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 9.25: Zenekari muzsika. 9.14: Harsan a kürtszó! 9.44: Zene gyermekeknek. 10.05—10.43: Gyermekeknek. 10.43: Madrigálok. 11.03: Válaszolunk hallgatóinknak! 11.20: Porgy és Bess. Részi. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Könyvszemle. 13.30: Népdalcsokor. 14.04: Ezeregy délután. 15.10: Történelmi arcképcsarnok. 15.50: Fúvószene. 16.10: Népművészek színpada. 1976. 16.34: Mozart: A-dúr szimfónia. 17.05: Kirakatnézőben az NDK-ban. 17.30: Schumann-dalciklus. 18.00: M. Ferguson trombitál. 18.15: Zenéről tíz percben. 19.15: Gondolat. 20.00: Nótaest. 21.05: Kis magyar néprajz. 21.i1: De Falla: Rövid élet. Kétfelv. opera. 23.05: Szórakoztató zene. 0.10: Régi katalán kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Filmzene. 8.33: Dzsesszfelvételek. 9.33: Zalai mozaik. 11.33: A Szabó család. 12.00: Méditerrané­e. Operettrészl. 12.33: Kamaramuzsika.­­ 13.33: Zene gyermekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután.­­ 14.00: Az Alekszandrov­ c. műsorából. 14.10: Operarészl. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Slágermúzeum. 15.36: Lehtár-keringők. 15.51: Verbunkos muzsika. 16.02: Zenekari muzsika. 16.30: Az Ifjúsági Rádió órája. 17.30: Szovjet—magyar labdarúgó­utánpótlás EB-döntő. Közv. 19.25: Mediterrán­ pillanatok — I. rész. 20.37: Régi hanglemezek között. 20.55: Boldogság, a! Ifj. hangjáték. 21.36: Népszerű énekesek. 22.33: Népdalok. 23.03: Zenekari muzsika. 3. MŰSOR 14.05: Századunk zenéjéből. Szt. 14.36: Bruckner: IV. szimf. Szt. 15.39: Orosz irodalom haladóknak. 16.03: Kárpáti rapszódia (vége). 16.50: Bánk bán. Operarészt. Szt. 17.30: A rock mesterei. 18.03: Az irodalom és a művészetek a tudat formálásában, n. 18.33: Barokk muzsika. Szt. 19.33: Fischer-Dieskau Brahms-dal­­felvételei, VH. Szt. 20.16: Tudományközi esték. 20.46: Vokális zene. Szt. 22.05: Irószobám. Galgóczi Erzsébet vallomása. TELEVÍZIÓ 8.08 és 9.20: Továbbképzés pedagógu­soknak. 9.15: Tévétorna (sz.). 16.o6: Delta (ism.). 10.25: A királyasszony lovagja. Mb. francia film (ism.). 12.00: Radar. 12.40: Játék a betűkkel (ism.). 17.13: Hírek. 17.25: Szovjetunió—Magyarország lab­darúgó-utánpótlás EB-döntő. Közv. (sz.). A szünetben: Tévétorna (sz.). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: A félelem falai mögött. A kí­nai nagy falról készült ez a dokumentumaim, bemutatva, hogy ez az építmény évszáza­dokig az erő jelképe volt. Ne­gyedszázada drámai fordulatok játszódnak le Kínában. Mit adott az országnak a Mao Ce-tung­­féle vezetés? . 20.50: Palotai Boris írásaiból. 21.25: Csajkovszkij: Rokokó-variációk (sz.). Vezetői játék, értékelemzés, beruházásszervezés Közgazdász szakemberek továbbképzése a közgazdászképzés és továbbképzés célszerű rendszeré­nek kialakítása mindenekelőtt a fejlesztési tendenciák felismeré­sét és tisztázását feltételezi. A legnagyobb előrelátás és idejében való feltétel­teremtés — éppen hosszabb „átfutási” ideje miatt — az oktatásban, a közgazdasági műveltségű vezetőképzésben, to­vábbképzésben szükséges. A képzés és továbbképzés fej­lesztése nélkül sem a tudomány és a technika, sem az irányítás nem fejlődhet a kívánt mérték­ben. Technikában elértük a fej­lett országok szintjét, hatékony­­ságban azonban még nem. Ha nem tudunk korszerűen irányíta­ni és szervezni, a legjobb tudo­mányos munka, a legkorszerűbb technika sem lesz valóban haté­kony, mert hatékonyság és szer­vezettség egymástól elválasztha­tatlan. Ahogyan magas fokú szer­vezettség nélkül a korszerű veze­tés is elképzelhetetlen, úgy az is természetes, hogy valóban haté­kony szervezeteket csak a legjobb szervezési, műszaki-gazdasági is­meretekkel felvértezett vezetők és szervező apparátusok képesek létrehozni. Közgazdasági szakember-to­vábbképzésünk sikerének első fel­tétele az alapképzésnek az említett alapelveket kielégítő fejlesztése. Minden egyetemi, főiskolai kép­zésben, így a közgazdákéban is, a marxizmus-leninizmus ideoló­giájának talaján álló szakembe­rek kiképzését kell megvalósíta­nunk, „akiknek adottságai— En­gels szavaival — mindenoldalúan kifejlődtek, akik képesek átte­kinteni a termelés egész rendsze­rét”, melynek a legfontosabb té­nyezője az ember. Csak helyesel­ni lehet azt a törekvést, hogy valamennyi közgazdász olyan egységes alapképzést kapjon, amely az alkotó gondolkodásra nevel, és garantálja az összes ké­sőbbi szaktárgy, specializált isme­ret korszerű marxista befogadá­sát. A népgazdaság fejlesztési igé­nyei szükségessé teszik, hogy a korábbi extenzív képzési és to­vábbképzési formákat fokozato­san és minden területen intenzív oktatási formákkal és módszerek­kel váltsuk fel. Az intenzív, a gyakorlatias továbbképzési for­mák kialakítását célozzák a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Tovább­képző Intézete által szervezett tanfolyamok a KGM vállalati felső vezetői részére. A Borsodi Vezető-továbbképző Iskola cél- és intenzív vállalati problémákra orientáló tanfolyamai és az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium 10 hónapos vezető-utánpót­lás kádertartalék-képző tanfolya­mai. E tanfolyamok tapasztalatait is figyelembe véve dolgoztunk ki a Közgazdasági Továbbképző Inté­zet fejlesztésének első szakaszá­ban három ilyen intenzív képzési formát. A vezető-továbbképzés új formájaként létrehoztuk az ún. számítógépes vezetői játék képzé­si formáját, amelyet folyamato­san fejlesztünk. Az OMFB elnök­ségének támogatásával megszer­veztük sajátos gyakorlati munká­val egybekötött értékelemzési tanfolyamainkat. S most dolgoz­zuk ki a beruházások tervezésé­nek, lebonyolításának képzési módszerét. Ez magában foglalja a teljes beruházási folyamatot kife­jező, a hallgatókkal „hadgyakor­­latszerűen” megtanítható konkrét, szakszerű ismeretanyagot. ILYEN INTENZÍV TANFO­LYAMTÍPUSOK kidolgozását tartjuk egyik fő feladatunknak a jövőben is. Ezek mellett a szükség­leteknek megfelelően fenntartjuk még más, bizonyos esetekben tuda­tosan extenzív jellegű (tájékoztató, felkészítő, szűrő-kiválasztó, isme­retterjesztő, cél- stb.) tanfolyamo­kat is. De a saját és az általunk szervezett (egyetemi és külső) ku­tatóbázisaink figyelmét elsősor­ban az intenzív, a vezetési szín­vonal emelését hatékonyan szol­gáló képzési formák kutatására, fejlesztésére irányítjuk. K. I. A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Bulgária baromfitermelése Bulgáriában 24 nagy telepen tartanak baromfit, az egyes kom­binátokban évente 50 ezer—300 ezer tojót és mintegy 3 millió— 7 millió broiler csirkét nevelnek. Az elmúlt évben ezekből a kom­binátokból került ki az ország összes baromfihús-termelésének 52%-a. Az év elején hozták létre azt a kísérleti ellenőrző állomást, ahol a leggazdaságosabb fajtá­kat, illetve hibrideket tenyésztik ki. A kísérleti eredmények alap­ján feltételezik, hogy az évi to­jástermelés 180 millióval, a hús­termelés 20 ezer tonnával emel­kedik. (BT­A—Világgazdaság) A Világélelmezési Tanács jelentése A világ országai még mindig nem fordítanak elég gondot az éhezés és a rosszultápláltság problémájának a megoldására — állapítja meg a Világélelmezési Tanács titkárságának jelentése. Az 1974. novemberi világélelme­zési konferencián kitűzött célok elérése végett — folytatódik a je­lentés — még rendkívül kevés történt. Az azóta eltelt idő nem volt elég ahhoz, hogy nemzetkö­zileg összefogjanak az élelmezés­sel kapcsolatos kérdések megol­dására. Nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz — szögezi le a tit­kársági dokumentum —, hogy 10 éven belül megszűnjék a világon az éhínség és a rosszultápláltság. ( Reuter—Világgazdaság) Bővült az EFTA és a szocialista országok kereskedelme Az Európai Szabadkereskedel­mi Társulás (EFTA) 7 tagorszá­gának külkereskedelme mennyi­ségben tavaly számottevően visz­­szaesett — állapítja meg az EFTA Genfben közzétett jelentése. Az export volumene 9%-kal, az im­port pedig 5%-kal volt kisebb a megelőző évinél. Ennek ellenére az EFTA kereskedelme értékben tavaly jóval nagyobb volt, mint 1974-ben. A kelet-európai szocialista or­szágokba 34,4%-kal többet, 4 milliárd 765 millió dollárért szál­lítottak. Az EFTA-országok tel­jes kivitelének 9%-a jut a szo­cialista országok piacára. (Reuter­s V­ilággazdaság) 21.45: Thomas Mann: Mario és a va­rázsló. A Thália Színház­bn. (14 éven felüli). 22.25: TV Híradó 9. 2. MŰSOR 26.00: Rendezte: Zsigmondi Boris (sz.). 20.50: TV Híradó 2. 21.10: Beaumarchais: Figaro .A házassá­ga. Vígjáték két részben. Meleg idő Finnország feletti középponttal mér­sékelt övi ciklon alakult ki. A ciklon délnyugati, déli oldalán hűvös, nedves levegő áramlik délkelet felé. Ez a le­vegőfajta elsősorban a Szovjetunió európai területén okoz erős lehűlést, szeles, többfelé csapadékos­ időjárást. Kisebb mértékben a Kárpát-medence időjárására is hatást gyakorol, de je­lentős hőmérséklet-csökkenéssel nem jár. A ciklon hatáskörzetén kívül eső európai területeken gyenge anticik­lon alakítja az időjárást. Ennek meg­felelően nagy területen általában na­pos, az évszaknak megfelelő, vagy annál kissé melegebb az idő. Helyi záporok, zivatarok elszórtan kelet­keznek. Hazánkban kedden nappali felhő­­képződés volt. A délutáni, késő dél­utáni óráktól kezdve elszórtan kelet­keztek záporok, zivatarok is. A hő­mérséklet kora délutánra 26—30 fokig emelkedett. Várható időjárás ma estig: Általában kevés felhő, néhány he­lyen futó zápor. Időnként kissé meg­élénkül a szél. Folytatódik a meleg, nyári idő. A legmagasabb hőmérsék­let 25—30 fok között várható. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 26 fok volt. A Duna vízállása tegnap Budapest­nél 266 centiméter volt, mára 250 cen­timéter várható.

Next