Népszabadság, 1976. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Csináljunk Nagyerdőt! Kezdjük felismerni, hogy a vá­rosnak nemcsak kirándulóhelye, hanem tüdeje is az erdő, a park. Kezdjük felismerni, azaz: kezd­jük az erdőket olyan gonddal ke­zelni, amilyennel kell. Eddig mintha csak a pihenés, a kedvte­lés (az erdő esetében a fa kiter­melése) jegyében teremtettünk volna zöldet a betonrengetegben, vagy annak határán. Igaz, a sík­ság településeinek sok lakója só­hajtozva irigyelte a dombok, a hegyek között élőket, és példaként előttük csak a debreceniek Nagy­erdeje lebeghetett — de a sóhaj és a cseppnyi irigység is főként csak a kiránduló- és pihenőhely­nek szólt. Az ipar fejlődése, a közutak forgalmának növekedése aztán nagyon sok városlakót ráébresz­tett, hogy az erdő, a park egyúttal az ő egészségüket is szolgálja. Láthatatlan, de annál érzékelhe­tőbb munkája — akár a víz ese­tében a szennyvíztisztítóké — a levegő tisztán tartása. Ma még sajnos csak kevés helyen tud ele­get tenni feladatának. Felróható ez a környezet­védel­em megannyi szabályára fittyet hányóknak, ám elsősorban kicsik, majdhogy­nem életképtelenek e légzőszervek. Főként az Alföld nagyobb tele­pülései szenvednek er­dő- és park­hiányban. Békéscsabán egy lakos­ra 6,5 négyzetméter gondozott parkterület ju­t; más, hasonló adottságú városban ez a szám a 9,5-et is meghaladja. 1974-ben a csabaiak még egyetlen fillért sem fordítottak parképítésre, tavaly és az idén viszont már összesen több mint nyolcmillió forintot költe­nek rá. Mi több, a minap tanács­­i rendeletet fogadtak el a zöldterü­letek használatáról és fenntartá­sáról. Szabályozták a ligetek, sé­tányok, játszóterek, utcai fasorok, előkertek sorsát, védelmet te­remtve nekik. Meghatározták a gondozásra illetékes vállalat fel­adatait, a lakóközösségek köteles­ségeit A várost körülvevő kije­lölt területre védőerdőt telepíte­nek: 1975-től évi harminc hektárt. Szeged közvetlen közelében alig van erdő (szórványosan mintegy kétszáz hektár), zöldövezet csak 15—30 kilométerrel távolabb, Sán­­dorfalva és Ásotthalom környékén található. A város terjeszkedésé­vel, az ipartelepítésekkel megnőtt urbanizációs ártalmak ellensúlyo­zására a szegedieknek az a tervük, hogy Debrecen mintáidra maguk­nak is csinálnak Nagyerdőt. A szakemberek bevonásával részle­tes programot dolgoztak ki a vá­rosi tanácson: a 25 évre szóló terv csaknem négyezer hektárnyi erdő telepítését irányozza elő. Az elkövetkező tíz évben a vá­ros északi részére tervezett fásí­tások az algyői óla­­­mezők „taka­rítását” és a lakónegyedekben élők pihenését, egészségvédelmét szol­gálják; a szőregi üdülőerdő a környező kisebb települések és Újszeged levegőjét tisztítja; a do­rozsmai faültetés pedig a jövőben fürdőközpont kialakítását segíti. E tízéves program mintegy kétezer hektár erdő telepítésével számol. A gazdaságok jelentős földterüle­teket ajánlottak fel fásításra, és remélhetőleg nem lesz társadal­mi összefogásban sem hiány. Jó lenne, ha minél több város követné e példát. Mert követen­dő példa: Szegeden és Békéscsa­bán megértették, hogy a levegő tisztaságának megóvására érde­mes és kell áldozni anyagiakat és erkölcsieket egyaránt. A fáradozás és a befektetés megtérül, a vá­ros egészségesebben lélegezhet. Tamás Ervin 4 SÓT- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0 Ara­­so fillér NÉPSZABADSÁG 1976. szeptember 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIV. évfolyam 206. szám ALAPOS ELŐKÉSZÍTÉS UTÁN, EGY HÉT MÚLVA Kezdőd­ik­ a cukorgyártás Nagy feladat vár a szállítóvállalatokra (Tudósítónktól.) A cukorrépa-termesztés helyze­téről és fejlesztéséről, az idei ter­més átvételéről és feldolgozásáról tartott kedden tájékoztatót Nagy László, a Cukoripari Vállalat Trösztjének vezérigazgatója. El­mondotta, hogy a negyedik ötéves terv során a központi intézkedé­sek hatására a cukorrépa vetéste­rülete jelentékenyen növekedett, gyors fejlődés következett be a sok kézi munkát helyettesítő ter­mesztési technológiák elterjedésé­ben, a répa cukortartalma azon­ban kedvezőtlenül alakult, s emiatt nem sikerült csökkenteni a cu­korimportot. A tapasztalatokat figyelembe véve, az idén intézkedtek a répa­­t­ermesztés minőségi fejlesztésére és a cukorgyári kapacitások fo­kozatos bővítésére. A termelés ösztönzésére a kormány felemelte a répa felvásárlási árát és felár­ban részesülnek azok az üzemek, amelyek legalább öt évre kötnek cukorrépatermesztésre szerződést. Amennyiben a termelő a cukor­gyárral kötött külön megállapo­dás alapján a cukorrépát előre rögzített időpontban adja át, té­rítésben részesül. Ez arra ösztön­zi a termelőket, hogy igazodjanak a gyárak feldolgozókapacitásá­hoz, illetve a később feldolgozan­dó répa tárolásához. Erre azért is szükség van, mert a cukorgyárak feldolgozókapacitása a megnövelt répatermeléshez nem elég, és a legközelebbi években sem növek­szik lényegesen. Bevezették a cu­korgyárak a cukortartalom növe­lésére ösztönző premizálást is. Ez az első lépés afelé, hogy a ter­melők érdekeltsége ne csak a mennyiségre, hanem a béltarta­lomra is kiterjedjen. Az idei cukorrépa-termesztés­hez az anyagi alapokat idejében megteremtették. Az elmúlt évi­nél lényegesen jobb volt a vető­mag minőségi összetétele. Kedve­ző volt a gyomirtó és növényvé­dő szerekből az ellátás. Ma már a betakarítógép-kapacitás lehető­vé teszi, hogy csaknem az összes területről gépekkel szedjék fel a répát. Sajnos, az idén sem volt kedvező az időjárás a cukorrépa-­­ termesztésre. Kedvezőtlen hatás­sal volt a cukorrépára a hosszan tartó aszály és forróság. Július vé­gén és augusztusban a csapadé­kosra fordult időjárás javított a kilátáson, de a répa fejlettsége még mindig elmaradt a szokásos­tól. A további időjárástól és nö­vényápolástól függően alakul majd a termés, valószínű azon­ban, hogy az előirányzottnál ked­­­vesebb lesz a cukorrépa, illetve a belőle kinyert cukor­. A répa fejlődési lemaradása miatt és az egységnyi területről nyerhető minél nagyobb cukor­mennyiség érdekében, az országos­­ koordinációs bizottság a cukorré-­­­pa-betakarítás, -feldolgozás kez-­­­detének mntegy 10 napos elha­lasztását határozta el. A cukor­gyárak az eredeti tervekben elő­irányzott augusztus 27—szeptem-­­­ber 4. helyett, előreláthatólag | szeptember 8. és 17. között kezdik | meg a feldolgozást. Három jugo­­­­szláv cukorgyár részére az Ag­­rimpex útján, 200 ezer tonna cuk­­­korrépát adunk el, ezzel is csök- | ken az amúgy is hosszúra nyúló feldolgozási időszak. A cukorgyárak a mezőgazdasá­gi üzemekkel már megkezdték a cukorrépaszedés és -betakarítás ütemének egyeztetését, nagyon fontos, hogy valamennyi mező­gazdasági üzem tartsa magát a megállapodásokhoz. A betakarító­gépek lehetővé teszik, hogy a ké­sőbbi kezdés ellenére is minden üzem idejében végezzen ezzel a munkával. A szállítóvállalatok­kal az előkészítő tárgyalások meg­kezdődtek. A MÁV-ra és a Vo­lánra vár a legnagyobb feladat, de az is szükséges, hogy a mező­­gazdasági üzemek saját fuvaresz­közeiket is maximálisan kihasz­nálják. A cukorrépa-szállításban segítséget nyújt a honvédség is. A cukorgyárak a termés 25 szá­zalékát a 20 gyártelepi, a többi részét 388 külső átvételi állomá­son veszik át. A gyárak növelték az átvételi kapacitásukat, s meg­történtek az előkészületek kétmil­lió tonna cukorrépa decemberi, januári zárolására is. Kedvezőnek tekinthető, hogy a mezőgazdasági üzemek, az előző évektől eltérően, nagy mennyi­ségben igénylik a cukorgyári mel­léktermékeket. A cukorgyárak ar­ra kérik viszont a mezőgazdasági üzemeket, hogy a nedves szeletet és a szárított szeletet a kampány kezdetétől folyamatosan fogadják. MAI SZÁMUNKBAN: Brigádvezeték (3. oldal.) Tárca: Hol van hát az ember? (4. oldal.) Szovjetunió így dolgoznak, így éltek 2. A telenográfi kísérlet (6. oldal.) Iskola és társadalom Az oktatás tárgyi feltételei (7. oldal.) Utazó munkások (7. oldal.) Az utak gazdái (8. oldal.) Közgazdaság Vegyi külkereskedelmünk új feladatai (10. oldal.) Húszévi börtönre ítélték a ciprusi puccs vezetőjét Nicosiában kedden húszévi bör­tönre ítélték Nikosz Szampszont, aki vezetője volt az 1974 júliusá­ban Makariosz elnök ellen megkí­sérelt, szélsőjobboldali puccsnak. A ciprusi nemzeti gárda által, gö­rög tisztek vezetésével végrehaj­tott államcsínyt követően Szamp­­szon nyolc napig a szigetország el­nökeként működött. A vádlott még a múlt héten el­ismerte bűnösségét és az ítélet el­len nem nyújtott be fellebbezést. (MTI) Namíbiáról tárgyalt a Biztonsági Tanács Harckészültség a területet törvénytelenül megszálló dél-afr­ikai csapatoknál Beszámoló a sowetói vérengzésről New Yorkban kedden ülést tar­tott a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a dél-afrikai fajüldö­zők által megszállt Namíbia hely­zetét. Augusztus 31-én járt le az a határidő, amelyet a testület sza­bott az év elején hozott határoza­tában a Vorster-rezsimnek, felszó­lítva rá, vonja ki csapatait a tér­ségből és az ENSZ felügyelete alatt tartsanak népszavazást. A keddi ülésen az afrikai orszá­gok álláspontját Henri Rasolond­­raibe, Madagaszkár képviselője, az ENSZ-tagállamok afrikai csoport­jának elnöke fejtette ki. Hangsú­lyozta, hogy Namíbia népének a függetlenségért vívott harcát tel­jes mértékben támogatják a füg­getlen afrikai államok. Az afrikai delegátus újólag követelte a dél­afrikai megszálló csapatok kivo­nását, általános és szabad válasz­tások megtartását Namíbiában a világszervezet felügyelete alatt. Felolvasta a terület felszabadítá­sáért küzdő, az ország népének törvényes képviselőjeként elis­mert Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) elnökének távira­tát. Nujoma elnök ebben a vita elnapolását kérte, hogy az ENSZ- közgyűlés szeptember 21-én kez­dődő, 31. ülésszakára érkező afri­kai külügyminiszterek kifejthes­sék álláspontjukat. A Biztonsági Tanács elfogadta a javaslatot, az ülést újabb időpont megjelölése nélkül elnapolta. Közben Namíbiában harci ké­szültséget rendeltek el a dél-afri­kai megszálló csapatoknál, így próbálván elejét venni az ENSZ által szabott határidő lejárta után várható megmozdulásoknak. Az ENSZ Namíbia ügyeivel fog­lalkozó különmegbízottja kedden a tanzániai fővárosban foglalko­zott azzal a dél-afrikai kísérlettel, hogy az együttműködésre hajló he­lyi vezetők egy csoportját felhasz­nálva, valamiféle látszatfüggetlen­séget adjanak Namíbiának. — Ez — jelentette ki az ENSZ-külön­­megbízott — azt a célt szolgálja, hogy elszigeteljék a törvényes képviselőként elismert SWAPO-t a namíbiai néptől és polgárháborús légkört alakítsanak ki Namíbiá­ban. A Pretoria által ösztönzött, úgynevezett „alkotmányozó kon­ferencia” korábban 1973. decem­ber 31-ét jelölte meg határidőként a függetlenség biztosítására, de az okmányba nem foglalták bele az ENSZ Biztonsági Tanácsának elő­írásait a megszálló csapatok kivo­nására és szabad választásokra. Ezért az ENSZ megbízottja a tan­zániai fővárosban figyelmeztette az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát, hogy a dél-afrikai kí­sérlet támogatása súlyos következ­ményekhez vezethet. — A rende­zés egyetlen módja — jelentette ki — a dél-afrikai hatóságok és a SWAPO közvetlen tárgyalásai le­hetnek. Az ENSZ-különmegbízott élesen elítélte a NATO-országok széles körű katonai együttműkö­dését a pretoriai rezsimmel. Namíbia lesz az egyik fő té­mája Kissinger amerikai külügy­miniszter és Vorster dél-afrikai kormányfő újabb megbeszélésé­nek, amelyre — mint már közöl­tük — a tervek szerint a hét vé­gén kerül sor Zürichben. A talál­kozóról nyilatkozva az amerikai külügyminisztérium egyik szóvi­vője nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy azt követően Kissin­ger afrikai körútra indul, hozzá­fűzte azonban, hogy „ez a züri­chi tárgyalások eredményétől függ”.­­ Legalább 200 haladó diákve­zetőt vetettek börtönbe a Dél-af­rikai Köztársaság hatóságai meg­torlásul a fajüldöző rezsim elleni megmozdulásokra — közölte Paul Bloomfield, a Nemzetközi Diák Szövetség végrehajtó bizottságá­nak tagja, aki tíznapos illegális látogatást tett Dél-Afrikában. Bloomfield kedden Prágában új­ságírók előtt számolt be tapaszta­latairól, s mint elmondotta, a rendőrség többször is rálőtt a diákvezetőket őrző börtön elé fel­vonuló fiatalokra. A Nemzetközi Diák Szövetség képviselője elju­tott Sowetóba is, és beszámolt ró­la, hogy az ott lezajlott vérengzé­sek áldozatait tömegsírba temet­ték, és azt szigorúan őrzi a rend­őrség. Kijelentette, a felszabadu­lásukért harcoló dél-afrikai fia­talok nagyra értékelik a haladó világközvélemény támogatását. Végül elmondotta azt is, hogy a Nemzetközi Diák Szövetség nagy­szabású szolidaritási kampányt kezdeményez. (MTI) ÚJ LAKÓTELEPEK DEBRECENIBEN A Debreceni Házgyár termékeiből évente kétezer lakást építenek az alföldi nagyvárosban. Befejeződött a Hüvelyes utcai lakótelep, valamint a Vénkerti lakótelep építése. Az idén kezdődött a Mes­ter utca környékén egy ezer lakásos városrész építése. A lakóte­lepekkel egy időben iskolák, óvodák, bölcsődék és üzletek is épülnek. Képünkön a Vénkerti lakótelep látható, előtérben az iskolával és az óvodával. (Balogh P. László felvétele / MTI Fotó.)

Next