Népszabadság, 1977. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Boldog új esztendőt! Az óév búcsúztatásának, az új esztendő köszöntésének is megvannak a maga hagyományai. Számvetést készítünk a múlttá vált tizenkét hónapról és elképzeljük az eljövendőket. Mindig azzal a bizakodással, hogy jobb, szebb napok jönnek, még ha a lezárult esztendőre nincs is okunk panaszkodni. Az egyéni sors alakulását sokféle tényező befolyásolta, siker és kudarc érhetett bárkit többször is az elmúlt évben. De hát a szilveszteri koccintáskor mindenekelőtt közös dolgainkról szoktunk megemlékezni. Egy esztendővel ezelőtt az ötödik ötéves terv első esztendejét köszöntve, tudtuk, hogy nem egyszerű feladatok várnak ránk. Nem lesz könnyű a számunkra kedvezőtlenül alakult külgazdasági hatások közepette előbbre lépnünk, javítanunk a gazdasági egyensúlyt, megfelelő mértékben növelnünk a nemzeti jövedelmet, az ipari és a mezőgazdasági termelést. Tudtuk, hogy tartalék erőinket is mozgósítanunk kell. Nem sikerült mindent valóra váltanunk a tervekből. Nem sikerült, mert például rendkívül előnytelen volt az időjárás a mezőgazdaság számára. A károkat csökkenteni tudtuk ugyan szorgalommal, jól szervezett munkával, de teljesen nem ellensúlyozhattuk a természeti csapásokat. Persze nemcsak tőlünk független okok, hanem a magunk fogyatékosságai is éreztették a hatásukat. És mégis: az 1976-os esztendő eredményes volt, jó irányban haladtunk előre, a következő évek gazdasági fejlődése elé bizakodással nézhetünk. „Bármerre járunk az országban, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság, a szorgos munka, a javuló életkörülmények jeleit látjuk; fejlődő városokat, új vagy megújuló falvakat, növekvő, korszerűsödő ipartelepeket, mezőgazdasági üzemeket, a gyorsan alakuló élet ezernyi felét. És ami a legfontosabb: tettrekész, bizakodó embereket" — mondotta Kádár János elvtárs a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán. A folytatás, az 1977-es próbatétel sem lesz könnyebb, sőt épp ellenkezőleg. Minden esztendőnek megvannak a maga sajátos feladatai, jellegzetességei. A most kezdődőt okkal tekintjük az ötödik ötéves terv sikeres végrehajtását meghatározó időszaknak. Az éves népgazdasági tervet elfogadó országgyűlésen úgy fogalmaztak, hogy az idei terv feszítettebb lesz, mint az előző, megvalósítása nagyobb erőfeszítéseket kíván. Egyetlen összehasonlítással érzékeltetve: a nemzeti jövedelem 1976-ban négy százalékkal nőtt, az idén 6—6,5 százalékos növekedést ír elő a népgazdasági terv. A részadatokat sorra véve, a gyorsítás mértékét végiggondolva, óhatatlanul a megvalósítás feltételeire kíváncsi az ember. Magyarán, hogy mi a realitása a gyorsabb ütemű fejlődésnek. Szeretnénk többet és jobbat produkálni, de hát a puszta kívánság, a vágy kevés. Megvannak-e hozzá a feltételek? Bizton mondhatjuk: megvannak. Vegyük csak sorra a legfontosabbakat. Idei tervünk valóra váltásához szilárd alapot adnak a szocialista országokhoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataink. Nyersanyagszükségletünk döntő hányadát emez országok szállításai elégítik ki, ahogy szilárd bázisa külgazdaságunknak a nekik teljesítendő export. Ami pedig saját erőforrásainkat illeti, a párt Központi Bizottsága joggal állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek, így van ez már csak azért is, mert a terv mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az ötödik ötéves tervben 1977-re előirányzott termelési színt elérését célozza, ehhez pedig az anyagi előfeltételek — az ipari kapacitások csakúgy, mint a mezőgazdaságban a gépek, a műtrágya és a többi — a tervnek megfelelő mértékben rendelkezésre állnak. Amire szükség van, az a céltudatos irányítás, a jól szervezett, fegyelmezett munka, az anyagi és szellemi erők hatékony felasználása. Gyorsítani kívánjuk a növekedés ütemét, pótolni az idei elmaradást. Vonatkozik ez nemcsak a termelésre, hanem — erre alapozva — az életszínvonalra is. Szerényen bár, 1976-ban is javultak az életviszonyok. Az új esztendőben e tekintetben is valamelyest gyorsul a tempó: az egy főre jutó reáljövedelem tavalyi másfél százalékos növekedésével szemben a mostani évre 3 és fél—4 százalékos növekedés a cél. Nemzeti programunknak, az ötödik ötéves tervnek a valóra váltásához a társadalom minden alkotó erejének közreműködésére szükség van. A terv feladatait joggal vallhatja magáénak a munkás, a paraszt, az értelmiségi, hazánk minden polgára. Dolgozzunk hát az új esztendőben legjobb tudásunk szerint, a terv valóra váltásán. S hadd szóljunk külön a kommunistákhoz: legyenek ők — mint eddig is — személyes példamutatásukkal, szervező tevékenységükkel, meggyőző szavukkal mozgósítói, lelkesítői az össznépi ügy, a népgazdasági terv sikerének. Alkotni, teremteni csak békében lehet. Európa — Helsinki után — a korábbinál szilárdabb béke és biztonság korát éli. Az idén Belgrádban újra találkoznak a 35 aláíró ország képviselői, hogy áttekintsék mindazt, ami Helsinki óta történt és tovább haladjanak kontinensünk és a világ népei közeledésének útján. Az idei esztendőben jelentős előrehaladást várnak Európa és a világ népei a fegyverkezési hajsza korlátozásában. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének javaslatai jó tárgyalási alapot jelentenek ehhez is. „Helytelen — mondotta a minap Leonyid Brezsnyev — a fegyverkezési hajsza folytatódását azzal indokolni, hogy a korlátozás állítólag kockázatot jelent a nemzetbiztonságra nézve. Manapság az általános biztonság szempontjából sokkal kockázatosabb a tétlenség, vagyis az, hogy engedjük a féktelen fegyverkezési hajsza folytatódását." Nem alaptalanul reméljük, hogy a szocialista országok összehangolt, egységes fellépése a békés egymás mellett élés, a fegyverkezési hajsza csökkentése végett, a nemzetközi antiimperialista egység és szolidaritás ereje újabb sikereket hozhat 1977-ben. Boldog új esztendőt kívántunk egymásnak éjfélkor. Hallgattuk a Himnusz szavait, „hozz reá víg esztendőt!". E kívánsággal kötelességeink, feladataink sorára is figyelmeztettük egymást. Legyen hozzá erőnk, képességünk az esztendő valamennyi napján. Szocialista hazánk felvirágoztatása, saját boldogulásunk és az egyetemes haladás ügye egyaránt ezt igényli. A legutóbbi évtizedek történelmi változásai, a hosszan tartó, töretlen és kiegyensúlyozott fejlődés, népünk mindinkább kibontakozó alkotó ereje abban a meggyőződésben erősítenek meg bennünket, hogy elérjük, amit magunk elé tűztünk. JH *1 fi / ILJ / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1977. január 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXV. évfolyam 1. szám MA DÉLTŐL UTAZHATUNK Lázár György nyitotta meg a második metróvonalat Szilveszterkor délelőtt 10 órakor a párt és a kormány, a főváros vezetői és más közéleti személyiségek jelenlétében adták át ünnepélyesen Budapest második metróvonalát, az észak-déli vonal első szakaszát. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket: Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, Borbély Sándort, a KB titkárát, Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Katona Imrét, a budapesti pártbizottság első titkárát, Pullai Árpád, Bondor József, Keserű Jánosné és Polinszky Károly minisztert, valamint a Központi Bizottság, a Központi Ellen?-"ottság, az Elnöki Tané zággyűlés jelenlevő ta. Szépvölgy.um ünnepi beszédében szólott arról, hogy mit jelent a metróépítés a főváros életében, hogyan változtatja meg a tömegközlekedést, s egyben a város arculatát is. Ismertette a következő évtizedek terveit, s végül megköszönte az építőknek eddigi eredményes munkájukat, hangoztatva, hogy az ötéves terv hátralevő esztendeiben még hatalmas feladatokat kell megoldani. 1980-ig megépítik a metró Nagyvárad tér—Kispest—Kőbánya vasútállomás és a Deák tér—Élmunkás tér közötti, összesen 7,3 kilométeres szakaszait, a hozzájuk kapcsolódó jelentős beruházásokkal együtt. Majd így folytatta: „Most, amikor a fővárosi tanács nevében örömmel és büszkeséggel átveszem az építőktől és átadom használóinak, igazi tulajdonosainak, a budapestieknek a metró új szakaszát, kérem, fogadják örömmel és szeretettel. Tekintsék magukénak, óvják és becsüljék ezt a kényelmes, gyors, biztonságos, kulturált közlekedést nyújtó közös tulajdonunkat.” Ezután Lázár György átvágta azt a nemzetiszínű szalagot, amellyel jelképesen megindította a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti szakaszon a metró forgalmát. A vendégek ezután megtekintették az új szakasz állomásait, kiszálltak a Kálvin téren és a Deák téren. A második, kék metróvonalat ma déltől használhatják az utasok és ma ingyenesít.jX Lázár György megnyitja az új metróvonalat. (Bánhalmi János felvétele.) SANTIAGO CARRILLO: Szabadulásom a testvérpártok, a demokratikus erők és a spanyol nép fellépésének eredménye Újabb hat kommunista vezetőt bocsátottak szabadon Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt csütörtök délután szabadon bocsátott főtitkára a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában politikai meglepetésnek nevezte gyors kiszabadulását. „Szabadon bocsátásom nem jelenti a kommunista párt legalizálását, de fontos lépés afelé” — mondotta, majd kijelentette, hogy szabadulása a testvérpártok, a demokratikus erők és a spanyol nép fellépésének eredménye-Carrillo közölte, hogy pártja mindenképpen indul az általános választásokon, s reméli, hogy addigra engedélyezik valamennyi demokratikus párt részvételét. A madridi közrendvédelmi bíróság pénteken, egy nappal Santiago Carrillónak és társainak szabadon bocsátása után, szabadon bocsátott további hét kommunista aktivistát, miután semmilyen vádat nem tudtak ellenük felhozni. Francisco García Salve, az SKP Végrehajtó Bizottságának tagja és a munkásbizottságok egyik vezetője, hat társával együtt, szerda óta volt börtönben, egy tüntetésen tartóztatták le őket. García Salve és társai szabadon bocsátása óvadék lefizetése nélkül történt. Carrillo kiszabadulása alkalmából Dolores Ibarruri, a Spanyol KP száműzetésben élő elnöke táviratban üdvözölte a főtitkárt és a VB hét tagját, hangsúlyozva, hogy szabadlábra helyezésük a párt, a nép és a demokratikus ellenzék nagyarányú mozgósításának, a nemzetközi szolidaritásnak köszönhető. Kommunista vezetők csütörtökön Madridban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a spanyol kormány hamarosan hozzájárul Ibarruri aszszony, a polgárháború hőse hazatéréséhez. Az SKP elnöke 1939 óta kénytelen hazájától távol élni. A Spanyol Kommunista Párt bejelentette, hogy a választásokon indítandó jelöltek között lesz Santiago Carrillo és Dolores Ibarruri is. A kommunista vezetők letartóztatása elodázta az ellenzéki pártok és a kormány megbeszéléseinek kezdetét. Ezek során a kétkamarás nemzetgyűlésről és a demokratikus alkotmányról döntő népszavazás kérdéseiről lesz szó. Az ellenzéki pártok csütörtök este bejelentették, hogy Carrillo kiszabadulása után a megbeszéléseket a jövő héten megkezdhetik, bár nyilván nehézségeket okoz Carrillónak a választásokra való jelölése, mivel azt Suarez kormányfő ellenzi. Giancarlo Paretta, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja csütörtökön Rómában fogadta a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét. A találkozóról kiadott közlemény hangoztatja a Spanyol KP és a többi demokratikus párt legalizálásának szükségességét. (MTI) Carter örömmel fogadta Brezsnyev december 29-i nyilatkozatát James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke csütörtökön reagált Leonyid Brezsnyev válaszaira, amelyeket Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai kommentátor kérdéseire adott. Carter kijelentette: örömmel fogadta Brezsnyev nyilatkozatát, amelyben jelezte, hogy 1977-ben kész találkozni az Egyesült Államok elnökével. Ez megegyezik az én óhajommal — mondotta Carter és hozzátette, hogy a találkozó időpontját és helyét még nem határozták meg. A január 20-án hivatalba lépő elnök csütörtökön rövid újévi üzenetet intézett az amerikai néphez. „Az előttünk levő év nem lesz könnyű. Nehéz problémákkal kell szembenéznünk itthon és külföldön egyaránt” — hangoztatta és a „régi megosztottság” felszámolásában való elszántságra szólította fel. (Reuter)