Népszabadság, 1977. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

1977. január 23., vasárnap i. Leonov: Egyszer régen, amikor az ősz múltával beköszöntött a tél, a­öldön megjelent a Fagy, és így myegetőzött: — Reszkessen mindenki! Min­­ent megfagyasztok! Végigjárta a mezőket, és elfe­­éredtek, zúzmararuhát öltöttek a tk, a fű, a föld. Az erdők és kér­ik is elcsendesedtek és szintén­úzmaradíszbe öltöztek. A pocso­­tákat áttetsző jégréteg vonta be, s jég bilincselte meg a tavakat s a folyókat is. A Fagy bejárta egész birodal­mát, és gyönyörködött a művében. A madarakat távoli tájakra űzte, a medvét bekergette a barlangjá­ba, a kisgyerekeket pedig vastag ruhákba kényszerítette. Csupán egyetlen patakocska nem engedett a Fagy hatalmának. Ap­ró forrásokból táplálkozva vidá­man csörgedezett medrében, ke­resztülbukfencezve az útjába ke­rülő köveken, zúgókon, mintha nem is lett volna tél és ádáz hi­deg. Megharagudott a Fagy a kis pa­takra, rákiáltott: — Hogyan merészelsz itt csör­gedezni és megzavarni a csendet? Nem látod, hogy körülötted min­den megfagyott? Azonnal hallgass el! — Nem tudok hallgatni — fe­lelte a patakocska —, és különben sem szeretek unatkozni. — Majd én hallgatásra bírlak — kiáltotta a Fagy. — Azonnal fagyj be! A kis patak azonban ugyanúgy csörgedezett, mint korábban. Még jobban megharagudott a Fagy a makacs patakocskára, mérgében fel-alá kezdett járni, süvöltő sze­let küldött a kis patakhoz, és ha­vat zúdított rá. Napokon keresz­tül dühöngött a Fagy, rettegésben tartva mindenkit, de a kis patak csak folydogált tovább, nem enge­delmeskedett a hencegő Fagynak. Fordította: VISNYOVSZKI LÁSZLÓ A HENCEGŐ FAGY Érdekességek A bálnák átlagos súlya 150 ton­­na. A bálna húsa 70 tonnát nyom, sírja pedig 35 tonnát. Hossza él­ni a 33 métert. Tüdeje 14 mm 3 le.­­égőt képes befogadni. Nyelvének súlya 3 tonna, 8 tonna vére van, szíve pedig 700 kg súlyú. A kifejlett delfinek súlya 700 cg, hosszuk három méter. Napon­­a 20 kg halat fogyasztanak. A delfinek 20 méteres távolságra is jól látnak, hallásuk különösen jó. A delfineknek egy vagy két ki­­csinyük van. A kis delfinek sú­lya 100 kg, hosszuk 180 cm. Négy­hat hónapig táplálkoznak anya­tejjel. A medúzák órákkal a vihar ki­törése előtt megérzik a tengeri vihar közeledtét, és idejében a tenger mélyébe húzódnak. Ennek a jelenségnek az oka az, hogy a medúza „füle” — érzékeny mű­szer. „Fülének” gömbölyű ürege összehúzódik és kitágul, és ezáltal a tenger morajlásának rezonan­ciájára hangolódik. A tudósok a medúzák „fülének” működési elvén alapuló készülé­ket szerkesztettek, amely érzékeli a közeledő tengeri vihar moraját, és a vihar kitörése előtt 15 órával jelzi annak közeledtét. MEGFEJTÉS-NYERTESEK A január 16-án megjelent kereszt­rejtvény megfejtése: Gerl Mátyás, Vármúzeum, Iluid József — Fellner Jakab. A január 9-i számban megjelent rejtvények helyes megfejtéséért a következők nyertek könyvutalványt: Ajtai Katalin, Sárospatak; Barta Zsolt, Miskolc; Beck Marianna, Csák­­vár; Bernáth­ Csaba, Szombathely; Borsos György, Mezőszentgyörgy; Dugonics Éva, Keszthely; Fábián Edit, öreglak; Gál József, Hódmező­vásárhely; Heiler Judit, Nőtincs; ifj. Izidor Gyula, Tatabánya; Kerekes Zoltán, Peremarton; Kontra Zoltán, Győr; Lázár László, Jászár­okszállás; Oláh Pisti, Szolnok; Orosz Kinga, Dunaújváros; Madarász Emese, So­­mogyvámos; Majláth Nándor, Nagy­­füged; Nagy György, Gölle; Pados Gábor, Tamási; Pápai Erzsébet, Csongrád; Sárándi János, Szentes; Simon Mária, Nagykanizsa; Suda György, Dunaszentm­iklós; Szabó Bé­la, Orosháza; Szoboszlai Csaba, Püs­pökladány; Vaczkó Béla, Mór; Bog­nár Erzsébet, Csukás Anikó, Haas Zsuzsa, Kubatov Gábor, Budapest. VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Operettdalok. 8.55: Kulturális magazin. 10.03: A „Kenluki oroszlán”. Ifj. hang­játék. 11.05: Händel: Nagy Sándor ünnepe — oratórium. Közv. a Zak.-ról. Közben: kb. 12.10: Édes anyanyelvünk. Kb. 13.00: Tiszta szívvel. Kb. 13.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.50: Kozmosz. 14.10: Orosz Júlia és Palló Imre éne­kel. 14.39: Pillantás a szocialista világba. 13.13: Kodály-kórusok. 15.28: Zongoramuzsika. 16.08: Az Állami Népi E. felvétele. 17.10: Mikszáth: Új Zrínyiász. R.-vált. 18.05: Suppé: Boccaccio. Részi. 18.50: Arturo Toscanini vezényel. 19.40: Faulkner: Az öreg. R.-változat. 20.43: Bellini: A puritánok. Háromfel­­vonásos opera. 23.43: Bartók-kórusok. 0.10: Latin-amerikai dalok. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Református félóra. 7.30: Orgonamuzsika. 8.03: A jövő hét műsorából. 8.33: A Nyirnikék postája. 9.00: Vasárnapi koktél. 10.33: Szivárvány. 12.33: Népdalok. 12.59: Mesejáték. 14.00: Táskarádió. 15.00: Jelenidőben. 15.33: Népszerű filmdalok. 13.50: A vasárnap sportja. 16.35: Pablo Casals gordonkázik. 17.00: Ötórai tea. 18.00: Egy dok.-műsor visszhangja. 18.40: Sztravinszkij: Fúvósszi­nfóniák. 18.50: Zenés játékokból. 19.38: Kritikusok fóruma. 19.48: Slágermúzeum. 20.42: Riport. 21.02: Daloló, muzsikáló tájak. 21.42: Örökzöld dzsesszmelódiák. 3. MŰSOR 8.08: Zenekari muzsika. Szt. 10.00: Új Zenei Újság. 10.33: Vera Soukopová énekel. 10.59: Csak fiataloknak! 12.10: Brahms-művek. Szt. 13.27: Kis magyar néprajz. 13.32: Mahler: II. szimfónia. 15.08: Mandragora. N. Machiavelli ko­médiájának I.­változata. 16.23: Régi hangszerek világa. 16.41: Wagner zenedrámáiból. Szt. 17.33: A kőszegi példa. 18.03: Bársony László brácsaestje. Szt. Közben. 18.38: Világlíra. 19.31: Népzene. 19.46: Hangfelvételek felsőfokon. Szt. 21.03: Sárika lámpása. Dok.-játék. 22.03: Művészlemezek. Szt. TELEVÍZIÓ 9.08: Tévétorna (sz ). 9.15: Francia nyelvtanfolyam. 9.év és 10.05: Mindenki iskolája (ism.). 10.00: Hírek. 10.35: Bozó, 7—8. rész. 10.45: Aprók tánca, 3. sz.). 11.10: Operabarátok magazinja (ism.). 13.58: Van egy ötleted? (sz.). 14.20: Rembrandt, 4. rész (sz.). 15.00: Nemzetközi női és öregfiúk-te­­remfoci. Közv. 16.45: Műsorainkat ajánljuk! 17.10: A tv szabadegyeteme. Vulká­nosság, földrengések. Mi táp­lálja a tűzhányókat, hogyan ke­letkezik és észlelhető a földren­gés? 18.05: Lehet egy kérdéssel több? 18.40: Esti mese (sz.) 18.50: Tévétorna (sz.). 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Otthon, édes otthon. Mb. belga film (sz.). 21.30: Sporthírek. 21.40: Mozart Figaro házassága c. víg­operájának felújítása az Opera­házban. 22.30: Hírek. N­ETFO KOSSUTH RADIÓ 8.25: H. Zadek és P. Schöffler énekel. 9.00: Csorba Győző versei. 9.10: A hét zeneműve. Debussy: g­­moll hegedű-zongora szonáta. 9.40: Óvodások műsora. 10.05—10.30: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.21: Gazdátlan hangszerek. 11.36: A Pickwick Klub, 19. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Népdalcsokor. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Beethoven: Esz-dúr zongora­ötös. 15.10: Édes anyanyelvünk. 15.15: Életutam ... Ifj. R. 15.45: A pomázi délszláv együttes. 16.05: Szoc. brigádok akadémiáig. 16.35: Slágerek zenés játékokból. 17.07: Kincsek a nemzet múzeumá­ban. 1. 17.22: Zenekari muzsika. 18.09: Sanzonok. 19.15: Csak egy csap. Rádiószatíra. 19.51: Bartók-zongoraművek. 20.31: Népzenekedvelőknek. 21.06: Saljapin énekel. 21.30: Egy hajdani megyeszékhely: Nagykálló. Szabolcs történelmi múltú városa 1875-ig megye­székhely volt. Hogyan él a vá­ros ma? 22.20: Szomszédaink életéből. 22.30: Kórusmuzsika. NÉPSZABADSÁG EGY TELI NAP 1843. január 25-én Kecskeméten egy névvel kapcsolatos költeményt írt Pe­tőfi Sándor — egyik versszaká­ból való a követ­kező Idézet: „Hisz nekünk ez ...” Folytatás a külön­álló sor, a függő­leges 1„ a vízszin­tes 3., 38. és 28. VÍZSZINTES: 1. Zamat. 11. Vágta (a ló együk futásmódja). 13. Gömb alakú tar­tály. 14. Formai. 16. Erdőn, mezőn élő kártevő rág­csáló. 17. Dél-afri­kai Köztársaság autóinak nemzet­közi jelzése. 18. Balatoni nyaraló­hely. 21. Csillagkép. 23. Mentő bizo­nyíték. 26. Honfoglaló vezér. 30. Bá­nat, szomorúság. 31. Francia zeneszer­ző. 33. Nagyon öregek. 35. A csavar leszorításához is használt kis fémka­rika. 37. Nagyon meleg (névelővel). 39. Nehezen viseli, a terhére van. FÜGGŐLEGES: 2. Dunántúli megye. 3. Tréfa, vi­dámság. 4. Elbeszélő költészet. 5. A vízszintes 11. szélei. 6. Házőrző. 7. Mappák egyik fele. 8. Textilanyag fajta. 9. Leplez, takargat. 10. Állat­­kertek. 12. A lantán vegyjele. 15. Vízbe nyúló keskeny homokpad. 19. Aladár, becézve. 20. Libeg közepe. 22. Szülőföldem. 24. Pipamúzeumáról is­mert község. 25. Folyó Alaszkán. 26. Len, kender feldolgozására használt háziipari eszköz. 27. Suta ikerszava. 29. Idegen férfinév. 30. Szomorúság, bánat. 31. Vesződséges rossz hely­zet. 32. Hideg évszak. 34. A görögor­szági autók nemzetközi jelzése. 36. Személyes névmás. 37. A. V. Beküldendő: a versidézet. (A különálló sorba a rejtvény azo­nos számú kockáinak betűit kell be­írni.) T. D. ÁLLATSZIMBÓLUMOK A különféle állatok megörökí­tése mindig foglalkoztatta a mű­vészeket. A régi időkben azonban nemcsak a szépségük miatt, ha­nem egyes jellemző tulajdonsá­gaikra utalva, szimbólumként — jelképszerűen — örökítették meg őket. Az ilyen ábrázolásokat má­gikus — varázsos — erejűnek tar­tották. Azt hitték, hogy tulajdo­nosát megvédi a bajoktól, és sze­rencsét hoz neki.­­ Az egyiptomi fáraók a sírba is magukkal vitték a szkarabeusz bogár kis védő szobrocskáját, amulettjét. Az igénytelen gala­csinhajtó bogár a napisten szim­bóluma volt náluk, s a halhatat­lanság, az örök élet jelképeként tisztelték. Tutenkámen fáraó kő­koporsójában is találtak ilyen szkarabeusz bogaras gyűrűt. Sírjá­nak kincsei közt meg a fáraó szobrát, amely egy pompás feke­te leopárd hátára van erősítve. A ragadozó itt az uralkodói erő és hatalom szimbóluma. Róma városának ma is jelképe egy nőstényfarkas bronzszobra. A A rómaiak gyerekeket szoptató mondái nőstény farkasának szobra. vicsorgó fogú szuka két kisfiút szoptat duzzadt emlőiből (a gye­rekek szobrai jóval későbbiek). Ez a két kisfiú, Romulus és Remus, Róma város mondái alapítói, aki­ket, árvaságra jutván, egy nős­tényfarkas nevelt fel Ezért szim­bóluma a városnak az immár két és fél ezer éves szobor. A középkori művészetben a kü­lönféle állatok főként a bűnöket testesítették meg. Közülük a leg­főbb „rosszra csábító” a kígyó volt (illetve, belébújva, a gonosz ördög), aki bűnbe vitte az első emberpárt. Arra bírta ugyanis Évát, hogy isten tilalma ellenére almát szakítson a tudás fájáról, s megkínálja vele Ádámot is. Ezért A kígyó bűnre csábítja az első emberpárt. Középkori mozaik, isten kiűzte őket az égi paradi­csomból, és küzdelmes földi élet­re ítélte őket. A középkori nemesurak, lova­gok címereikre rendszerint vala­mely nagy erejű, félelmetes raga­dozó, később más, viselője rang­jára jellemző ál­lat jelképét fes­tették. A Hu­nyadiak példá­ul a koronás oroszlánt és a csőrében gyű­rűt tartó hollót viselték a cí­merükön. Ez volt „Hollós” Mátyás király címere is. Bu­dai és visegrá­di palotájának faragványain mind a két címerál­lat szerepel. A Hunyadiak oroszlános, hollós címere. Később a vá­rosok is szíve­sen választottak különféle álla­tokat címerük­be. Sok helyütt napjainkig ra­gaszkodnak eh­hez a hagyo­mányhoz. A kecskeméti Aranyhomok Szálloda falát ezért díszíti a város címer­állatának, a fára kapaszkodó kecs­kének a modern domborműve. ARTNER TIVADAR Rajz: ARTNER MARGIT Makrisz Agamemnon kecskeméti állat­figurája. Szkarabeusz Tutenkámen bogaras gyűrű fáraó szobra Tutenkámen leopárdon, koporsójából. CSIPESZLÁBÚ ÁLLATOK Egy 5x10 cm nagyságú karton téglalapocskából (!), pillanatok alatt malackát csinálhatsz, né­hány ügyes ollóvágással, és két színes műanyag ruhaszárító-csi­pesz reácsíptetésével. Szemet-or­­rot rajzolj neki, színét festékkel add meg. Hasonlóan ülő állatot is varázsolhatsz (2.) kartondarab és csipeszek segítségével. Mi készül­het még így? Hát például kiscsir­ke (3.), kerek fejjel és három­szögletes testtel, kakas vagy fá­cánkakas (4.), kartoncsík nyak­kal; a csőr lehet „gem”-kapocs is. De „ki mit tud” alapon kitalál­hatsz magadnak egész állatkertet, vagy falusi jószágsereget. Még egy ötletet adunk: a futó nyuszi (5.) is gyerekjáték. Csinálni is, játszani is vele! Feje (F) tojás ala­kú, teste (T) majdnem háromszög, s nemcsak lábai, de fülei is csi­peszből lesznek (5.). F. L. 13 22.50: Meditáció. 23.00: Mozart-felvételek. 0.10: Verbunkos muzsik­a. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Stúdió 11 játszik. 8.33: Nóták. 9.33: Dubarry. Operettrészl. 12.00: Magyar fúvószene. 12.33: Márta. Operarészl. 13.25: Kis magyar néprajz. 13.33: Zene gyerekeknek. 14.00— 17.00: Kívánságműsor. 17.00— 18.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Titkon Innen — titkon túl. 18.33: Töltsön egy órát kedvenceivel. 19.43: Népi zene. 20.10: Évenként visszatér. 20.33: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Wolf Péter szerzeményei. 22.33: Derűre is derű. 23.00: Róbert Stolz operettjeiből. 3. MŰSOR 14.05: Operafelvételek. 14.53: Bach-lemezek. Szt. 15.43: Magyar szerzők műveiből. Szt. 16.03: Zenekari hangverseny. Szt. 17.20: Láttuk, hallottuk. 17.35: Huszonöt perc beat. Szt. 18.05: Zsebrádiószínház. 18.29: Schumann kamarazenéje. Szt. 19.15: Angol nyelv. 19.33: Verdi: A végzet hatalma. Részi. Szt. 20.29: Századunk mesterműveiből. Szt. 21.31: Mozart Haydnnak ajánlott hat vonósnégyese. I. Szt. 22.30: A hét zeneműve (ism.).

Next