Népszabadság, 1977. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

10 M­­E­r­s 7. AN­A­D­S­A­G 1977. január 12., szerda jü _ _ _ ^ ^ --------------­ A céltudatos reklám haszna A reklám hozzátartozik minden, napi életünkhöz. Befolyásolja gon­­dolataink­at, szokásainkat, ízlé­sünket; cselekvésre, magatartásra ösztönöz; jó vagy rossz hangula­tot kelt. Érthető, ha érzékenyen reagálunk egy-egy jól vagy kevés­bé jól sikerült hirdetésre vagy reklámfilmre; örülünk, ha hasz­nos tájékoztatást kapunk és bosz­­szankodunk a semmitmondó vagy éppen félrevezető reklámon. Mind többször teszik fel a sajtóban és másutt is a kérdést: miért nem színvonalasabb egy-egy reklámak­ció, miért nem figy­elemf­elkelt­őb­­bek a reklámeszközök? A gazdasági reklám eszköz: az újratermelési folyamat részeként az értékesítési tevékenység elő­mozdítója. Kiszolgálója az áruter­melés és -értékesítés, a piaci mun­ka szerteágazó folyamatának, an­nak számos más tényező mellett az egyik, de nélkülözhetetlen ele­me. Ha ettől a gazdasági funkció­jától különválik és attól elszakad­va, nem azt szolgálva működik, értelmét veszti, mert öncélúvá lesz. A termelési döntéssel egy időben Ebből az következik, hogy az áru reklámozására vonatkozó el­határozásnak a termelési döntés­sel egyidejűleg kell megszületnie. Ha ugyanis a termelés megindítá­sakor végiggondolják az áru útját a végső felhasználásig — márpe­dig a tervszerű, célszerű gazdálko­dásnak, az újratermelési folyamat zavartalanságának ez feltétele —, nem hagyható ki annak a kérdés­nek a feltevése sem, hogyan sze­rez majd tudomást a fogyasztó az áru létéről, előnyeiről, használha­tóságáról. Exportra kerülő áru termelésének megkezdésekor elő­térbe kerül az a kérdés is, hogyan teremthetjük meg a legkedvezőbb eladási feltételeket. Ennek kap­csán kell megválaszolnunk azt is, milyen reklámmódszereket, -esz­közöket használjunk, hogyan al­kalmazzuk ezeket. E kérdésekre a teljes termelési-értékesítési folya­matot áttekintve lehet csak fele­letet adni; nemcsak az említett közgazdasági megfontolások miatt, hanem azért is, mert a hatékony reklám összefügg a tetszetős, prak­tikus csomagolással, a használati utasítással, a formatervezéssel, mindazzal, ami az árut (a beruhá­zási javakat is!) kelendővé, igény­­bevétele során használati értéke mellett vonzóvá is teszi. Különösen szükséges a reklám­programnak az áru gyártásának megkezdésével egyidejűleg törté­nő kialakítása — új vagy kevésbé ismert terméknél. A termelési struktúra átalakítása következté­ben növekszik a forgalomba ke­rülő új áruk köre. Import révén is bővül a kevéssé ismert áruk vá­lasztéka. Ez azt teszi szükségessé, hogy a külföldi exportőrrel törté­nő megállapodás során — és nem később — hozzunk előzetes dön­tést a reklámról. Természetesen nem minden áru és nem minden körülmények között igényel rek­lámot. Ez esetben azonban a ne­gatív döntésnek kell tudatosnak lennie. Az ipar és a kereskedelem közös feladata Abból, hogy a reklám a terme­lési-értékesítési folyamat szerves részeként lehet csak hatékony, leg­alább két következtetést kell re­ad­níni. Az egyik, hogy az ipar és a ke­reskedelem közös döntésére és te­vékenységére van szükség a rek­lámban ugyanúgy, mint a piaci munka más fázisaiban, például a piackutatásban. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy-egy reklám­­eszközt mindig közösen kellene igénybe venniük. A koordináció­ a bel- és külföldi piacoknak együtt kialakított koncepció alapján tör­ténő befolyásolása azonban az ér­telmes reklám előfeltétele. A kö­zösen végzett piackutatás előnyeit már hosszabb ideje felismerték a termelő- és értékesítő vállalatok. A közösen kialakítandó reklámte­vékenységre a textil- és konfek­cióipar, a külkereskedelem, vala­mint a bútoripar és a belkereske­delem tett a közelmúltban együtt erőfeszítést. A másik következtetés, hogy a reklámot ugyanúgy sokoldalú ösz­­szefüggésében­­ kell megtervezni, mint bármely más közgazdasági műveletet. A „mit, mikor, hogyan, hol, kinek” reklámozzunk kérdé­­­seket egységes programként, ala­posan végiggondolt és ellenőrzött komplex terv keretében lehet csak megválaszolni.­­ A csak reklámeszközökben való gondolkodás, azok nemegyszer öt­letszerű igénybevétele helyett át­gondolt, megalapozott, minden közgazdasági, üzletpolitikai, pszi­chológiai körülményt figyelembe vevő, kereskedelmi és reklám­­szakemberek által közösen végzett tevékenységre van szükség. Ennek keretében teremthető meg az összhang a reklám és az árukíná­lat egyéb elemei (ár, választék, piaci szervezet és a többi) között Ez biztosíthatja a hatékonyságot, ez a feltétele annak, hogy ne hir­dessük azt, ami nem kapható, hogy ne közöljünk magától értető­dő közhelyeket Nem feltétlenül több reklámra van tehát szükség, hanem megter­vezett, végiggondolt, az áru útjába beilleszkedő reklámra. Nemcsak vállalati érdek A reklám vállalati, gazdálkodási funkciója (a forgalom emelése, a jövedelmezőség növelése és így to­vább) mellett a népgazdaság fel­adatainak megoldását is szolgálja. A reklámnak e két funkciója kö­zött — vállalati és népgazdasági — szocialista gazdasági viszonyok mellett általában nincs ellentmon­dás. Ha a vállalat gazdasági tevé­kenységét helyesen szabályozzák, a saját érdekében végzett reklám­munkája a népgazdaság egészének és a fogyasztóknak az érdekeit is szolgálja. Teendőink vannak azon­ban a nagyobb összhang megte­remtésében. Az iparcikk gyártásával és áru­sításával foglalkozó vállalatok pél­dául nyilvánvalóan csak együtt fejthetnek ki olyan társadalmi méretű, a lakosság ízlését, fogyasz­tói szokásait alakító, divatformáló reklámot, amely elősegíthetné pél­dául a ruházati forgalom kívána­tos növelését, összetételének vál­tozását. A szocialista és fejlődő országokból származó beruházási javaknak a felhasználók, fogyasz­tási cikkeknek a lakosság köré­ben végzett népszerűsítése is ösz­­szehangolt reklámot igényel. A szabad­idő célszerű felhasználása, a korszerű táplálkozás, a környe­zetvédelem módszereinek széles körű népszerűsítése gyakran egy­beesik ugyan vállalati áru- és szolgáltatásreklámmal, de ezek egymás közötti koordinálása és ál­lami eszközökkel való kiegészítése nélkül „frontáttöréssel" aligha szá­molhatunk. A gazdaságos termék­­szerkezet kialakítása nemcsak az új cikkek fokozottabb hazai rek­lámozását indokolja, hanem a la­kosság átfogó tájékoztatását és az exportreklám új módszereinek ki­dolgozását is. E — koordinációt igénylő — feladatok ellátásában a néhány évvel ezelőtt megalakult Magyar Reklámszövetség is részt vállalhat. KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szoc. brigádok akadémiája. 8.57: Zenevár 9.12: Népművelők fóruma. 9.27: Bartók-zongoramuzsika. 10.93: Nyirnikék. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.35: Zenekar­­­muzsika. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népdalok. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Koloratúráriák. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Szeringők. 16.10: Az élő népdal. 16.20: A természet hangjai. 17.07: Egy asztal mellett. 17.32: Filmzene. 17.41: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Könyvpárbaj. 21.05: Slágermúzeum. 22.30: Kórusok. 22.45: Gondolatok útvesztői. 23.00: zenekari muzsika. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nótacsokor. 8.55: Operettrészletek. 9.33: A 04. 05. 07 jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Énekegyüttesek félórája. 12.33: Dalok, hangszerszólók. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Szovjet dalok. 14.H. Chopin: Andante spianato. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.35: Táncdalok. 15.00: A Kaláka c. műsorából. 15.15: Horváth Eszter énekel. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: A Stúdió 11 felvételei. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Közgazdasági riport. 18.10: Hallelujah. Baby! Részi. 18.33: Magyar operaénekesek. Ernster Dezső. 19.28: Harminc perc rock. 19.58: Népdalok, néptáncok. 20.56: Iránytű. 22.06: A Rádió Dalszínháza. 22.33: Szórakoztató zene. 3. MŰSOR 14.03: Händel-művek. Szt. 16.03: Kamarazene. 16.30: Mindenki Iskolája. 17.00: Klemperer operafel­vételei. 17.45: Külföldi tudósoké a szó.­­ 18.05: Kamarazene. Szt. 18.45: Tip-top parádé. Szt. 119.15: Angol nyelv. 19.33: Weöres Sándor versei. 19.40: Beethoven-ciklus, 10. Közv. az MTA terméből. Szt. Közben: kb. 20.33: Rákóczi, 13. rész. Kb. 21.40: Operaáriák. 22.11: Vokális zene. Szt. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.03: Orosz nyelv 5.­o. (ism. 13.05). 9.05: Környezetism. (ism. 14.05). 0.30: Delta (ism.). 9.55: A szerelem és Mr. Lewisham, 3. (ism.). 10.40: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 11.10: Frank és barátai (az NDK-tv műsorából). 14.30: Mindenki Iskolája (ism.). 16.38: Hírek. 16.45: És így tovább .. 17.40: Nyugalmunk érdekében. 18.10: A pécsi stúdió műsora.­­ 18.45: Szépen, jól magyarul...­­ 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: xy Híradó. 20.00: A második ... 21.05: Ez csak divat! 5. (sz.). 21.25: Állványokon. Végh Antal tv­­filmje azokról a fiatal munká­sokról szól, akik otthonuktól el­szakadva idegen környezetben élnek Megtalálják-e a valódi közösséget, avagy Inkább ban­dákba keverednek? 22.35, TV Híradó 3. Tervszerűbben, szakszerűbben A fogyasztók rendszeres tájé­koztatása, vagyis a termelés és a lakosság folyamatos kapcsolata nemcsak gazdasági, hanem társa­dalmi feladat is. A termelő és a fogyasztó közötti informatív kap­csolatot a reklámon kívül nyil­vánvalóan más eszközökkel is fenn lehet és fenn kell tartani. A rek­lám azonban — feltéve, hogy fi­gyelemfelkeltő és hatásos — nem­csak tájékoztat, hanem befolyásol is. Az ésszerű fogyasztói döntés előmozdítása a reklám útján — kedvező vagy kevésbé kiegyensú­lyozott áruellátási helyzetben egy­aránt — olyan össztársadalmi ér­dekeket szolgáló funkció, amely általában túlnő egy-egy vállalat lehetőségein és érdekein, tehát ugyancsak összehangolt, megter­vezett reklám- és propagandate­vékenységet igényel. Egy-egy reklámakció, például új árucikk bevezetésére indított kam­pány hatását ki lehet mutatni, de a reklám eredményességét szám­szerűleg mérni sehol sem tudják Azt azonban tudjuk, hogy a vál­lalati reklámtevékenységet szak­szerűbbé, közgazdaságilag megala­pozottabbá, a népgazdasági fel­adatokkal összeh­angoltabbá kell tenni, mert hatékonysága csakis így növelhető. Feltételezhető, hogy a tervszerűbb, átgondoltabb, az ér­tékesítési folyamat részeként ér­telmezett szakszerűbb reklám nemcsak gazdaságilag hasznosabb, hanem egyúttal igényesebbé is te­szi a reklámeszközök készítésével és alkalmazásával foglalkozókat. Kristóf László a Magyar Hirdető vezérigazgatója A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Becslések a világ cukortermeléséről A világ 1976—1977-es cukorter­melése az amerikai mezőgazdasá­gi minisztérium becslése szerint 87 millió tonnával rekordot dönt, 5,1 millióval szárnyalja túl az 1975—1976-os szezon termelését. A cukorfogyasztás azonban legfel­jebb 2 millió tonnával haladja meg a múlt évi 80,1 millió tonnát, azaz több mint 4 millió tonnával elmarad a termeléstől. Az ameri­kai becslés alig tér el a párizsi Sucres et Denréas cég előrejelzé­sétől, amelyben 86,7 millió tonnás cukortermelésről és 83,7 milliós fogyasztásról írt. (Világgazdaság) Angol jutagyár Vietnamban Létrejött az első jelentős üzlet a Vietnami Szocialista Köztársa­ság és angol vállalatok között, amelynek értelmében az angolok 5,2 millió font sterlingért komp­lett jutagyárat építenek fel Viet­namban. A gyár Haiphong kikö­tőtől mintegy 70 kilométerre épül fel és évenként 7 ezer tonna juta­szálat gyárt majd. Angol információk szerint tár­gyalások folynak további üzletek­ről is. (Világgazdaság) premnitzi gyár a Wolpryla terme­lését 25,7%-kal, a Grisutin gyártá­sát 36,5%-kal növeli, a guber üzem pedig 25,4%-kal több poli­észter szálat termel 1980-ban, mit 1975-ben. A szintetikusszál-gyártásban szo­ros együttműködés alakult ki , Szovjetunió és az NDK közöt közös, úgynevezett racionalizálár brigádokat létesítettek, amelyek előbb a kurszki és a csernigov üzem, majd a schwarzai és a gu­beni gyár technológiáját vizsgál­ják felül a termelés intenzív fej­lesztése érdekében. (Világgazda­ság) Energiaipari együttműködés A Szovjetunió fokozza az ener­getikai berendezések szállítását az NDK-ba — erről írtak alá leg­utóbb megállapodást Moszkvában Az egyezmény egyik pontja azok­nak a felszereléseknek és a gé­peknek az exportját rögzíti, ame­lyek a „Nord” atomerőmű máso­dik 880 ezer kilowattos blokkjá­hoz szükségesek. Ezt a beruházást 1977 végén adják át rendeltetésé­nek. Elvi megállapodás született, hogy a szovjet fél segítséget nyújt a harmadik és a negyedik blokk megépítéséhez is. A „Nord” atom­erőmű összteljesítménye így eléri majd a 3,5 millió kilowattot. (Vi­lággazdaság) Lassul a gazdasági fejlődés Svájcban Újra visszaesik az ipari tevé­kenység Svájcban és várhatóan emelkedni fog a munkanélküliek hagyományosan alacsony száma — jósolják­ egymástól függetlenül a kormány és a svájci hitelbank szakértői. A prognózisok szerint az export a továbbiakban stagnál, az import ellenben nőni fog, az árak és bérek pedig viszonylag stabilak maradnak. A hitelbank szerint a gazdasági növekedés csak a legjobb esetben éri el az egy­két százalékos ütemet, de feltehe­tően közelebb lesz az alsó határ­hoz. Ez a növekedési ütem nagy­jából megfelel az ez évre előre becsültnek, és kétségtelen javu­lást jelent az 1975-ös nyolcszáza­lékos rekordcsökkenés után. A kormányszakértők jelentése a re­cesszió elhúzódásával számol, mi­után a világpiacról sem várható újabb élénkítő hatás. (Világgaz­daság) . Olasz szigorítások a holland sertésszállítmányokra A római egészségügyi miniszté­rium szigorú ellenőrzést léptetett életbe a Hollandiából érkező ser­tésimportra, az ottani sertéspestis terjedése miatt. A minisztérium döntését az olasz sertéstenyésztők országos szövetségének felszólítá­sára hozta. A minisztérium által elrendelt ellenőrzés azt jelenti, hogy nemcsak a határon vizsgál­ják meg az állatokat vagy a húst, hanem a rendeltetési állomások egészségügyi szervei is ellenőrzik a beérkező árut. (AP-DJ) Vegyiszáltermelés az NDK-ban Az egy főre jutó szintetikus szál­­termelésben az NDK áll a világ­ranglista élén. A világ több mint ötven országában ismert a Dede­­ron, a Crisuitin, a Wolpryla és a Regan márka. Az ötéves terv elő­irányzata szerint a szintetikus szálak termelése 1930-ra 135—140 ezer tonnára emelkedik az 1975. évi 113 ezer tonnáról. Ezáltal 80 millió négyzetméterrel több ruha­anyagot gyárthatnak majd. A 2. MŰSOR 18.38: A tv szabadegyeteme (sz.). 19.10: TV Híradó. 20.00: Gitáriskola kezdőknek. 11. 20.15: Arsene Lupin (sz.). 21.05: TV Híradó 2. 21.25: A zene öröme. 21.45: Tévébörze. Olvadás A Földközi-tenger térségéből, főleg délnyugati áramlással, az évszakhoz képest szokatlanul enyhe légtömegek húzódnak az Alpok és a Kárpát-me­dence vidékére. A havazásokat Európa középső és nyugati részén esőzések váltották fel. A kontinens nyugati partvidékén északi irányból újra hi­degebb levegő szivárog a szárazföld­­belseje felé. Hazánkban kedden általában erősen felhős volt az ég, de a nap körvonalai is látszottak. A déli légáramlás és a vékony felhőtakaró miatt az évszak­hoz képest enyhe idő alakult ki, kü­lönösen a Dunántúlon. A legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton elérte a 9 fokot is, míg a főváros és az or­szág északi vidékein csak plusz 1 fo­kot ráértek. Az elmúlt napokban le­hullott hó az egész országban olvadás­nak indult, de még mindig összefüggő hótakaró borítja a Kárpát-medencét. Várható időjárás ma estig. Erősen felhős lesz az ég, csak a Du­nántúlon várható elszórtan eső. A déli, délnyugati szél napközben meg­erősödik, a nyugati megyékben he­lyenként viharos lökések is kísérik. A legmagasabb hőmérséklet 4—9 fok kö­zött. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 150 centiméter volt, mára ugyan­ennyi várható.

Next