Népszabadság, 1977. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

1977. január 9., vasárnap NÉPSZABADSÁG Egyszer egy kis őzgida elcsavargott az erdőszélig, hopp, már a mezőn ter­mett, s ott meg­látta kecskemamát gidájával játszani, ő is közöttük ugrándozott estig, s mikor a hold feltűnt az égen, elbandukolt a kecskékkel, és az ólban töltötte velük az éjt. Reggel egy anyóka kihajtotta az állatokat a rétre, velük tar­tott a kis gida is. Az országúton hosszú kocsisort pillantott meg. Az autókon színes betűkkel dí­szelgett: CIRKUSZ s a kocsikból állatok hangja szűrődött ki. Egy kisebb autó hol megelőzte a sort, hol mögötte haladt. A cirkusz igazgatója ült benne, s hamar fel­figyelt a látványra: a mezőn egy őzgida játszik a kecskékkel, öreg­­anyó őrizgeti őket, lábainál kutya szunyókál. A cirkuszigazgató ki­szállt és odalépett az anyókához: — Asszonyság, adja el ezt az őzgidát, megfizetem! — A kecskéim nem eladóak, de ezt elviheti, hiszen azt sem tudom, hogy került hozzám! — szólt a né­nike. — Nekem csak a gida kellene, de hogy fogjuk meg? — kérdezte az igazgató. — Bízza csak rám, majd meg­látja! — így az anyó. Majd egy kis darab kenyeret ha­lászott elő a zse­béből, morzsákra szaggatta, s hívta a kecskéket, ők jó­ízűen hozzáláttak, hamar eltűnt a ke­nyérmorzsa. A gida habozott, de lassan ő is oda merészkedett. Meg­kóstolta a csemegét, ám ekkor az öregasszony magához rántotta. — Itt a kötényem, ebben elvi­heti! A cirkuszigazgató odaadta a gida árát, s a négy vékony lábacska hiá­ba vergődött, erős kezek tartották. A férfi beszállt a kocsiba, s folytat­ta útját. A cirkuszkocsik csak este álltak meg egy városban. Valaki karjaiba vette a kis gidát, és betette egy ketrecbe, más állatok közé. — Ó, te az erdőből jöttél! — szólt a gazella könnyes szemmel. — Hogy hasonlítasz a kicsinyem­hez, aki Afrikában van valahol! — suttogta. A majom így szólt: — Ő is olyan boldogtalan, mint mi ő is fellép majd esténként a cirkuszban... hacsak... A gazella szeretettel nyaldosni kezdte a kis gidát. Úgy tetszett, a majom gondolkodik valamin. — Ma éjjel megszöktetünk! Kö­zel az erdő! — szólt végül sut­togva. A kis gida előbb az állatokra, majd az ajtóra nézett: — Kérlek, kérlek segítsetek!... — rebegte. — Nem félsz? — kérdezte a ma­jom. — Van valakid az erdőben? — A mamám. — Nos, akkor figyelj, elmondom a tervemet. Mi torkunk szakadtából kiabálni kezdünk és nagy zajt csa­punk. A gazella az ajtó elé áll, te meg — mutatott a majom a kis őz­re — felugrasz a hátára. Az őr a lármára kinyitja az ajtót, s erre te a feje fölött kiugrasz és meg sem állsz az erdőig! — Ez nagyon kockázatos! — vé­lekedett a gazella. — Lehet — mondta a majom. — Ez a kis gida azonban gyorsan fut, mint a szél... és látni akar­ja az édesanyját. Nos, háromig számolok. Kezdjük a kiabálást, teljes erőnkből! Az udvarban az őz éppen az ál­latok eleségét készítette, amikor fülsiketítő zajra lett figyelmes. — Ez a kis őz ketrecéből jön. Le­het, hogy az állatok megtámadták. Megyek, megnézem, mi történt. Odasietett a ketrechez, kíván­csian kinyitotta az ajtót. Ekkor: zsupsz, valami kiugrott a feje fö­lött s elinalt az erdő felé. Az erdőben a kis gida mamája szomorúan járt-kelt, nem evett, nem is aludt, hiába vigasztalták az erdei állatok. Amikor eljött az éjszaka, s felragyogtak a csilla­gok, elment a patakhoz, ahová kicsinyével azelőtt inni járt. Hirtelen kis gidája kép­ét látta tükröződni a vízben. Nagyot kiál­tott, mire a bokrok közül boldo­gan rohant elő az őzgida. Franciából átdolgozta: sípos Julia Nigremont. A kis őzgida MEGFEJTÉSEK- NYERTESEK A december 25-én megjelent Kará­csonyi nyomozás című rejtvény meg­fejtése: Mackó, foci, karóra, ital, fényképezőgép; tehát: Kenyérpirító — váza. A január 1-én megjelent rejtvé­nyek megfejtése: Keresztrejtvény: Szerencsepatkó, ka­balapénz, lóhere — lencseleves. Népdal: Amerre én járok, / Még a fák ia sírnak / Gyenge ágaikról / A levelek hullnak. A december 25-i számban megjelent rejtvények helyes megfejtéséért a kö­vetkezők nyertek könyvutalványt: Bérczés Magdolna, Salgótarján; Csá­­nyi Gyöngyi, Tiszaalpár; Csullag Zsolt, Bonyhádi Czoborczy Bence, Miskolc; Deáki Attila, Hatvan; Emszt Róbert, Balatonalmádi; Herjeczki Ág­nes, Gyula- Kránitz Zoltán, Győr; Lengyel János, Lébénymiklós; Nőtáros Attila, Gyula; Sárkány Zsuzsi, Újsze­ged; Tömböly Géza, Vashosszúfalu; Turják Timea és Tivadar, Szolnok; Ziegler Erzsébet, Siklós; Zvara Szilvia, Sírok; Bokori Éva, Danka Gábor, Fri­­valdszky Katalin, Hack Miklós, Haj­­csár Éva, Ipsics Tamás, Kiss Attila és Miklós, Kurucz Gábor, Lengyel Mária, Mogyorósi Erika, Németh Tibor, Po­­toczky Jenő, Szakonyi Ágnes, Tóth József, Veréb Erika, Budapest. A december 25-i „Karácsonyi nyo­mozás” c. rejtvénypályázatunkon 50 forintos könyvutalványt nyertek: Kiss Péter, Aszód; Oroszi Zsolt, Kará­­csond; Kovács Csilla, Tata; Varga Márta, Hajdúnánás; Szánthó Ferenc, Nyíregyháza; Kovács Irén, Kistarcsa; Szili István, Vác; Haris Attila, Sop­ron; Ignácz Mária, Zagyvarékas; Vitai Klára, Tiszalök; Parditka Antal, Szé­­csény; Szeghalmi Katalin, Füzes­abony; Csiki Judit, Gyula; Orbán Il­dikó, Debrecen; Bukovics Sándor, Ba­­bócsa; Zsiga Ágnes, Miskolc; Bakacsi Zita, Baja; Szécsi Márta, Hajdúszovát, Móringer Róbert, Esztergom,­ Nagy Sára, Nagykálló, Udvardi Imre, Elek Gabriella, Csigás Olga, Krivácsy Bea, Berentés Péter, Nyirati Katalin, Ber­­náth Tamás, Borókai Ottó, Csik Nóra, Fekete Károly, Budapest. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Magyar tájak dalaiból. 9.00: Olvastam egy novellát. 9.25: Giuseppe Di Stefano énekel. 9.45: Komját Aladár versei. 10.03: Mesejáték. 10.30: Csicsija, bubája . .. 10.44: Népszerű fúvósátiratok. 11.05: Az MRT Zkr. matinéja a Zene­­akadémián. Közben: kb. 11.50: Édes anyanyelvűnk. Kb. 12.05: Illyés Gyula versei. Kb. 12.53: Tisztelet az embernek. Kb. 13.05: Fényes Szabolcs-operettek­­ből. 14.00: Metronóm. 14.20: Rahmaninov zongorázik. 15.13: Népdalkörök országszerte. 5.33: Pillantás a nagyvilágba. 15.53: Művészlemezek.­­7.10: Életem, emlékeim. Veres Péter vallomása. 8.06: Kodály: Háry János — szvit. 8.50: Örökzöld dallamok. 9.44: Bartók-kórusok. 9.55: Azt beszélik ... 0.25: Rossini: A sevillai borbély. Két­­felv. opera. 3.07: Modern írók portréi. 3.27: Slágerek. 0.10: Éji zene. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Evangélikus félóra. 7.30: Reger: d-moll szonáta. 8.05: A jövő hét műsorából. 8.33: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Operettrészlet. 9.25: Láttuk, hallottuk. 9.45: Ránki György szerzeményei. 10.33: Vasárnapi koktél. 12.03: Jó ebédhez szól a nóta. 12.46: Kipling: A dzsungel könyve. I. 14.00: Táskarádió. 15.00: Régi híres énekesek. 15.33: Holland fúvószene. 15.50: Mikrofonnál az irodalmi szerk. 16.00: A vasárnap sportja. 16.35: Népdalok. 17.00: Ötórai tea. 18.00: Ha még nem tudná... 18.30: Szimfonikus könnyűzene. 19.38: Kritikusok fóruma. 19.48: Magnósok, figyelem! 20.33: Népi zene. 21.23: Hűtlen hűség. 21.43: Slágermúzeum. 22.33: Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 23.15: Goldmark: Falusi lakodalom. 3. MŰSOR 8.08: Orff: Carmina Burana. Szt. 9.07: Zongoraművek. Szt. 10.00: Új Zenei Újság. 10.35: De Rojas: Celesztina. Hangjáték. 12.10: Slágerlista. Szt. 12.45: Cosi fan tutte. Szt. 13.30: Kis magyar néprajz. 13.35: Zenekari muzsika. Szt. 14.41: Megújhodás. Riport. 15.08: Régi hangszerek világa. 15.28: Csak fiataloknak! 16.28: Bogdán Paprocki énekel. 16.54: Bach-lemezek. Szt. 18.03: Fúvósötösök. Szt. Közben: 18.43: Verlaine-versek. 19.46: Zenekari muzsika. Szt. 21.36: Magyar előadóművészek. Szt. TELEVÍZIÓ 9.23: Tévétorna (sz.). 9.30—11.00: Mindenki iskolája. Közben: 10.00: Hírek. 11.00: Bozó, 3—4. rész. 11.10: Aprók tánca, 1. (sz.). 11.35: Találkozás Somogyi Józseffel. 15.03: Van egy ötleted? (sz.). 15.25: Ez csak divat! 4. (sz.). 15.45: Rembrandt, 2. (sz.). 16.15: Telesport. Az év ifjúsági spor­tolója. 16.50: Műsorainkat ajánljuk! 17.15: A tv szabadegyeteme. A változó Föld című adás sorra veszi az általunk is észlelhető gyors és a lassúbb folyamatokat. Megis­merhetjük a Föld változásait mérő mesterséges holdak tevé­kenységét is (sz.). 18.00: Lehet egy kérdéssel több? 18.40: Esti mese. 18.50: Tévétorna (sz.). 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Tíz kicsi indián. Mb. angol film. 21.30: Sporthírek. 21.40: Vilt Tibor. Előrelépések és vis­­­Sz­acsúszások (sz.). 22.35: Hírek. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Goldmark operáiból. 9.00: Versrészletek. 9.10: A hét zeneműve. Mahler: A fiú csodakürtje — dalciklus. 9.40: Óvodások műsora. 10.05—10.30: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.17: Egy kommunár Magyarországon. 107: A Pickwick Klub, 13. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Népi zene. 14.03: Ezeregy délután. 14.33: Helsinki politikaidal­fesztivál. I. 15.10: Édes anyanyelvünk. 15.15: Külföldről érkezett... 15.35: Csajkovszkij: II. vonósnégyes. 16.05: Szoc. brigádok akadémiája. 16.35: Operettdalok. 17.07: Van új a nap alatt! 17.22: Zenekari muzsika. 19.15: Díjnyertes ifjúsági rádiójáték. 19.52: Nyesztyerenko énekel. 20.37: Az Állami Népi E. felvételei. 21.30: Humoroszkóp. 22.30: Emil Gileisz zongorázik. 2­0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyar fúvószene. 8.33: Slágermúzeum. 9.33: Téli utazás. 12.00: Népdalok. 21.33: Csengő. 12.50: K. Kagyinszkaja és I. Buzea énekei. 13.25: Kis magyar néprajz. 13.33: Mese zenével. 14.00—17.00: Kívánságműsor. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Utazás az agy körül. VII. 18.33: A hanglemez-katalógusokról. 18.57: Népi zene. 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.33: Kettesben. 21.33: Zenekari hangverseny. 22.23: Derűre is derű. 23.00: Daljátékokból. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. Szt. 16.03: Operafelvételek. 16.54: Kétzongorás hangverseny. Szt. 18.05: A pincér éjszakája. Hangjáték. 18.24: Huszonöt perc bent. Szt. 18.49: Láttuk, hallottuk. 19.04: Kamarakórusok. Szt 19.15: Angol nyelv. 19.33: Bruckner: V. szimf. Szt. 20.56: Casella: Orfeusz. Egy felv. opera. Szt. 21.41: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.30: A hét zeneműve (ism.). AZ ÉLETÖRÖM MŰVÉSZETE Manapság a tánc csupán szóra­kozás, az életöröm kifejezése. A régi időkben emellett más szere­pe is volt. Az ősemberek és a kö­rünkben primitívek a vadászat előtt lerajzolták a földre az elej­tendő állat kép­ét, és körültáncol­ták, hogy ezáltal „megbabonáz­zák” a vadat, s így könnyebben elejthessék. A sikeres vállalkozás után pedig győzelmi táncot jár­tak a teteme körül. Táncot ábrá­zoló képeiken az emberek alakja ugyan elnagyolt, vázlatos, a szer­teágazó végtagok azonban jól ér­zékeltetik a testek gyors mozgá­sát A fejlettebb műveltségű népiek különféle vallási szertartásait éppúgy táncok tették ünnepélyes­sé, mint a lakodalmat vagy a szü­reti mulatságot. A rómaiak elődei, az etruszkok a sírkamrák falára gyakran festettek ifjú táncost. A görög ábrázolásokon kecses moz­gású lányok járják a szabályos ritmusú táncokat. Más dombor­műveken szinte önkívületbe haj­szolja őket a tüzes ritmusú zene: ruhájuk szertelobog, fejüket hátra­vetik, amint szilaj tánccal köszön­tik Bacchus, a bor és a szerelem istenének ünnepét, a bacchanáliát. A középkorban ritka a hasonló ábrázolás, mert az egyház nem nézte jó szemmel a földi örömök dicsőítését Annál gyakoribb az újkorban. J. B. Carpeaux (ejtsd: Táncoló lányok. Ókori görög dom­bormű Kárpó) száz évvel ezelőtt faragta márványba pompás tánckompo­zícióját, a párizsi Operaház hom­lokzatának díszítésére. Középütt a lobogó hajú Apolló magasra emeli az ütemjelző tamburt, és mosolyogva tekint le a körülötte fürgén táncoló lányokra. Pajzán vidámság, kacagó életöröm árad a játékosan mozgalmas szoborcso­portból, a tavaszt köszöntő ifjú­ság önfeledt mámora. Néhány évvel ezelőtt készítette Izsó Miklós remek Táncoló pa­raszt-sorozatát. Gondosan megfi­gyelte a bő gatyás, lobogó ingujjas legények szilaj mozdulatait, s megejtő realiz­mussal, való­ságerővel örö­kítette meg. Ha művét egy­bevetjük a nép­művészetünk­ben gyakori táncábrázolá­­sok­kal, jól ér­zékelhető a ket­tő közötti kül­­lönbség. A szob­rászmester a valósághoz hí­ven rögzítette a tánc bonyolult Izsó Miklós: Tán­­mozdulatait, a coló paraszt. 1864 népművész pe­dig inkább csak jelzi a cselek­ményt. Amannak összefoglaló for­máival ellentétben az utóbbi ap- Busman néger táncábrázolás Táncosok egy etruszk sírkamra faláról J. B. Carpeaux: A tánc, 1870 körül ÉPÍTŐMESTEREK, ÉPÜLETEK VÍZSZINTES: 1. Építőipari kötő­anyag. 7. Építész (1795—1884), a kü­lönálló sorban sze­replő mester utód­ja, és több középület alkotója. 12. Illatos virágú növény. 13. Legendás hírű tö­rö­kv­erő hadvezér volt (Pál). 14. Hi­deg évszak. 15. Járművön közleke­dő. 16. Csomag, poggyász. 17. Jut­tat. 18. Villamos, angolos rövidség­gel. 20. GYF. 21. Hajdani középület, ma műemlék Ba­lassagyarmaton, melyet 1834-1835- ben építettek a víz­szintes 7-ben sze­replő mester tervei alapján. 24. Férfi­név. 26. Vízzel el­árasztott talajon termesztett gabonafé­le. 27. Kis patak. 28. Megbízhatatlan, rosszhírű. 30. Természetellenes, gro­teszk. 31. Erre a helyre. 32. Indulato­san,­. hangosan, elégedetlenkedően. 34. Élénk, mozgékony. 36. A céltudatos tevékenységet lehetővé tevő emberi képesség. 37. Nehezék a kútgém vé­gén. FÜGGŐLEGES: 1. Épület Budapes­ten, aminek építéséért a vízszintes 7- ben szereplő mesterre élete végéig ne­heztelt a város közvéleménye. 2. Dé­li étkezés. 3. Molekulasúlynyi meny­nyi­s­ég. 4. Igekötő. 5. Magas és vé­kony termet. 6. Népszerű író (Sán­dor).?. Nagy ellentéte. 8. Rang közepe. 9. Hangjelző eszköz. 10. Kellemetlen illata, bűze. 11. Ünnepélyes fogada­lom. 13. Szövetségi köztársaság az af­rikai kontinensen. 18. Személyes név­más. 19. Lakásról lakásra járó ván­dor árus. 21. Diákétkező. 22. Továbbí­tott értesülések. 23. Kettős mással­hangzó. 25. Iskolai tanuló. 27. Mitoló­giai kert. 29. Kórus. 30. Gyermekvá­rosáról ismert település a főváros kö­zelében. 31. Idegen férfinév. 33. DA. 35. Igekötő. Beküldendő: a vízszintes 7., 9., 21. és a függőleges 1., valamint a különálló sor, egy Ausztriából Pestre települt építész neve. (A különálló sorba a rejtvény azonos számú kockáinak be­tűit kell beírni.) T. D. 13 Táncjelenettel díszített tükrös. Magyar népművész alkotása játékosan részletezi a ruházatot. Műve e réven elsősorban díszítő jellegű, dekoratív hatást kelt a nézőben. ARTNER TIVADAR Rajz: ARTNER MARGIT

Next