Népszabadság, 1977. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

to A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Pol-beat-dalok. 8.34: Népművelők romma. 8.49: Purcell: A tündérki­rálynő. öt­­felv. opera. 10.05—12.35: Iskolarádió. 11.48: versek. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.07: Ezeregy délután. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Fúvószene. 15.24: Külföldről érkezett . . 15.44: Magyarán szólva . . . 18.05: Harsai­ a kürtszó! 16.35: Rudolf Schock énekel. 17.07: Ár, világpiac, cserearány. 17.32: a Rádióénekkar a milánói Scala színpadán. 18.00: A Szabó család. 19.15: Népzenei magazin. 19.55: Az elfelejtett földrész. 20.25: Sosztakovics-művek. 21.05: Kilátó. 27.20: Kórusmuzsika. 22.51: Meditáció. 23.01: Romantikus kamaramuzsik­a. o.io: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Katona Klári énekel. 8.33: Nóták. 1.15: Szemforgatás nélkül. 9.25: Orvosi tanácsok­. 9.33: Derűre is derű. 11.55: Látószög. 12.00: Operettrészletek. 12.33: Előadás Goncsarovról. 12.50: Grófé: Grand Canyon — szvit. 13.25: Növénykedvelők öt perce. 13.33: Beszélni nehéz. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.36: Találkozás a stúdióban. 16.33: Csúcsforgalom, Salgótarjánban. 18.00: 3x3. — Táncdalok. 18.33: Smetana: Hazám. Rész. 18.55: Népi zene. 19.15: Könyvismertetés. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Irodalmi kirándulások. 21.03: Éljenek a víg nő­k. 22.03: Könnyűzenei újdonságok. 22.43: Népdalok. 23.20: Ziehrer műveiből. 3. MŰSOR 14.05: Ránki György: Cirkusz. 14.46: Előadás Németh Lászlóról. 15.06: Mendelssohn-kamarazene. Szt. 16.03: Berlioz: Faust elkárhozása. Szt. 18.05: Kamaramuzsika. Szt. 18.30: A zene nem ismer határokat. 19.15: Orosz Irodalom. 19.33: Vivaldi: A harmóniai találé­konyság erőpróbája. T. Szt. 20.17: Orosz operákból. 21.10: Hangfelvételek felsőfokon. Szt. 22.20: Schubert-kéziratok Magyaror­szágon. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Élővilág 8. o. (Ism. 13.05). 9.00: Ének (ism. 14.00). 9.05: Környezetism. 4. o. (ism. 14.05). 11.05: Történelem 6. o. (ism. 15.55). 11.40: Nyelvi továbbk­épzés orosztaná­roknak (ism. 15.35. sz.). 12.03: Földrajz 5. o. (ism. 16.50). 16.43: Hírek. 17.20: Játék a betűkkel. 17.45 és 18.15: Mindenki iskolája 18.45: „A mindenségge­l mérd ma­gad .. Három arcképet mu­tat be a Pécsi Stúdió a nőnap alkalmával. Három olyan asz­­szonyt, aki alkotó emberként él és dolgozik, és környezetére is tevékenyen hatni kíván. 19.15: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: örökbefogadás. Magyar film. 21.20: Csak ülök és mesélek. 22.25: TV Híradó 3. 2. MOSOK 20.00: A tenger titkai. 2. (sz.). 20.50: TV Híradó 2. 21.10: Autó-, motorsport. 21.30: A Dibbedidapp mulató. Mb. NSZK-tv-film. NÉPSZABADSÁG 1977. március 8., kedd m­m,mm és mm,m Kontinenseket is megmozgató roppant geológiai erők A földrengések okai Március 4-én óriási erejű, romboló hatású földrengés rázta meg Délkelet-Európát. A rengés felszíni központja Romániában volt, fel­tehetően északra Bukaresttől. A román főváros és az ország nagyon súlyos károkat szenvedett. Mi az oka ezeknek a rettenetes elemi csa­pásoknak? Miért különösképpen veszélyeztetett övezet Európa déli része? E kérdésekre válaszol alábbi cikkünk. Valamikor csak egyetlen földrész létezett Ha a földrengések keletkezését meg akarjuk érteni, és geológiai­geofizikai szempontból helyes ké­pet kívánunk kialakítani ma­gunknak a romániai tragédia okáról is, akkor mind időben, mind térben igen messzire kell elmennünk. A földrengések ugyanis olyan folyamatok, ame­lyek bolygónk évszázmilliós fej­lődésének szükségszerű velejárói. E fejlődés során egész kontinen­sek helyeződtek át és mozdultak el több ezer kilométernyivel egy­máshoz képest, sok ezer méter magas hegyláncok gyűrődtek fel az egykori tengerek és óceánok üledékgyűjtő, part menti sávjai­­ból, és e roppant tömegek mozgá­sa következtében hol itt, hol ott rendült meg a talaj. Mintegy kétszázmillió esztendő­vel ezelőttről kell kiindulnunk. Akkoriban a mai világrészek még egyetlen, óriási földrészt alkot­tak. A földtani erőműködés során ez az őskontinens lassan darabok­ra tagolódott. Dél-Amerika pél­dául elvált Afrikától, Észak-Ame­­rika Európától, délkeleten pedig India, az Antarktisz és Ausztrália leszakadt Afrikáról, és megkezdte vándorlását északkelet, kelet, ille­tőleg dél felé. Így alakultak ki a mai világrészek és óceánok. Afrika közeledik Európához Az Atlanti-óceán középvonalá­ban — körülbelül félúton az ame­rikai földrészek és az Európa— Afrika tömb között — találjuk az úgynevezett Atlanti-hátságot. Ez egy, az óceán mélyén húzódó ki­emelkedés, amelynek hossztenge­lye mentén sok ezer kilométeres völgyszerű alakzat húzódik. Mint­hogy ez a völgy a földkéreg felre­pedése miatt jött létre, repe­­désvölgynek szokásos nevezni. A repedésvölgy mentén napjaink­ban is új kéreganyag születik: a Föld mélyéből állandóan kőzetol­vadék-utánpótlás jut a völgyön át az óceán aljzatára. Ennek a fo­lyamatnak a következtében Afri­ka és Európa ma is távolodik a két amerikai világrésztől. A tá­volodás sebessége évenként né­hány centiméter. A távolodás azonban egyszer­smind az egyes kontinensek lassú elforgásával is együtt jár. Afrika például az óramutató járásával ellentétes irányban végzi forgó mozgását, és eközben mindjob­ban közeledik Európa felé. Amint rajtunk is mutatja, a közeledés sebessége Kréta térségében 2,6 centiméter, Szicíliánál 2,4, Gib­raltárnál pedig 1,9 centiméter évenként. A Földközi-tenger Af­rika­i mozgása miatt mindinkább összeszűkül. Valójában egy „haldokló” ten­gerrel van tehát dolgunk. Ez a haldoklás azonban nem egyszerű, nyugodt folyamat. Ellenkezőleg: hatalmas tömegek mozgásával, fantasztikus erők fellépésével jár, és ezek földrengésekhez vezet­nek, valamint (Közép- és Dél- Olaszországban és a görög sziget­világban) tűzhányó-tevékenységé­vel is együtt járnak. Afrika rop­pant tömege ugyanis — az emlí­tett mozgásfolyamat révén — nyomóerőt gyakorol Európa déli részére. Végső soron az itteni hegységképződés — például az Alpok, az Appenninek, a Dinari­­dák és a Kárpátok felgyűrődése — is ennek a folyamatnak a kö­vetkezménye. Sőt a Tirrén-tenger alá az Afrikát hordozó földkéreg egy darabja be is nyomult már, a Vezúv és Ischia szigetének tér­ségében körülbelül 400—450 kilo­méter mélységben van. Egy kisebb kéregtábla? A két nagy kőzettáblát, ame­lyek közül az egyik Afrikát, a másik pedig Európát hordozza, a mondottak értelmében a Földkö­zi-tenger választja el egymástól. Újabban kimutatták, hogy a ten­ger keleti részében kisebb, má­sodlagos kéregtáblák léteznek, amelyek — miközben a Földközi­tenger szűkül — még egymáshoz képest is mozgásban vannak. Na­gyon valószínű, hogy e kisebb táblák egyikének a délkelet-euró­pai terület alá való benyomulása és az eközben fellépő erők okoz­zák Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában a földrengéseket. A romániai rengések egy részé­nek az a sajátossága, hogy fész­kük szokatlanul nagy mélységben található, nemegyszer 130—150 ki­lométerrel a felszín alatt, az úgy­nevezett földköpenyben. Jelenle­gi ismereteink szerint a kéreg alatti állomány (a földköpeny fel­ső része) képlékenyben, majdnem­­hogy folyadékszerűen viselkedik. Ezért ebben a tartományban nem alakulhatnak ki olyan mechanikai feszültségek, amelyeknek hirtelen felszabadulása földrengéseket kelt. Ha tehát a romániai terület alatt a földköpenynek megfelelő mélységből mégis kipattannak rengések, ezt csakis azzal magya­rázhatjuk, hogy ott a litoszférából (a Föld szilárd kőzetrétegéből, amely a kérget is magában fog­lalja) származó merev, rideg anyagtömegek fordulnak elő. Amint a Tirrén-tenger alá az af­rikai litoszféra egy darabja nyo­mul be, úgy Románia és a kör­nyezetében levő más országok alá valószínűleg a keleti Földközi­­tenger valamelyik kisebb kőzet­táblájának egy része hatol be, és az említett, nagyobb mélységből származó rengések fészke ennek a táblának a belsejében helyez­kedik el. Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában azonban olyan ren­gések is felléphetnek, amelyek nem származnak ilyen nagy, száz kilométert jócskán meghaladó mélységből. Az úgynevezett se­­kélyfészkű rengések a felszín és a 70 kilométer mélységben levő szint között keletkeznek. De lét­rejöttüknek végeredményben ugyanaz az oka, mint a náluknál mélyebbekéinek: a hegységeket is feltornyosító, a kontinenseket is mozgató földtani erők idézik elő a kőzetek összeroppanását, tönk­remenetelét. Összeroppanó kőzetek Ez azt jelenti, hogy amikor az erőhatások már túlságosan meg­növekednek, és az általuk érintett kőzetek nem képesek tovább el­viselni ezt a fokozott igénybevé­telt, akkor az egyes részecskék között megszűnik az összetartó erő. Valahol a mélységben új tö­rési sík képződik — vagy pedig kiújul, aktívvá válik egy régi tö­rés —, és ennek mentén a kőzet­rétegek hirtelen elcsúsznak, el­ugranak egymáshoz viszonyítva. Ekkor az eddig lekötött energiák robbanásszerű heves­séggel felsza­badulnak. A gömbszerűnek feltételezett földrengési részekből, amelynek belsejében a szóban forgó törés kialakult vagy kiújult, minden irányba rugalmas hullámok in­dulnak el. Ezeknek egy része ráz­za meg azután a felszínt is. Lo­gikusan következik, hogy a ren­gés annál nagyobb energiájú, mi­nél nagyobb méretű a földrengés­­fészek. Olyan rengés esetében, mint amilyen a mostani romániai volt, a becslések szerint a föld­rengésfészek több tízezer, esetleg néhány százezer köbkilométer tér­fogatú is lehet. A védekezés lehetőségei Vajon hogyan védekezhet az emberiség a földrengések ellen? Elhárítani őket, fellépésüket meg­akadályozni egyelőre nem tudjuk, jóllehet, már született néhány me­rész elképzelés erre vonatkozóan­­is. Gyakorlati megvalósításukhoz azonban ma még nem rendelke­zünk elegendő technikai lehető­séggel. A rengések előrejelzését ille­tően igen biztató szovjet, ameri­kai, kínai és japán eredmények vannak, de még itt is sok a ten­nivaló. A japán tudósok vélemé­nye szerint a nagyobb földrengé­sek biztos előrejelzésének meg­­­valósításáh­oz még körülbelül két évtizednyi kutatómunka szüksé­ges, és világszerte sok új, korsze­rű műszerekkel ellátott obszerva­tórium kellene. Addig azonban, amíg a szüksé­ges kutatómunkát el nem végzik,­­ egy ilyen világhálózat létre nem jön, csak passzív védekezésről le­het szó: megfelelő építkezési el­járásokkal kell létesítményeinket rengésállóvá tenni. Az ilyen irá­nyú kísérletek nagy figyelmet ér­demelnek: sok szovjet, japán és amerikai példa bizonyítja, hogy ez megvalósítható. Dr. F­­ehér­vári Péter Rajzunk a Mediterrán-térség néhány nagyobb földrengésének eloszlását ábrázolja. Az egyes nyilak azt mutatják, milyen irányban közeledik Afrika Európa felé, és mekkora ennek a mozgásnak a se­bessége. (A számok centiméter/év értékűek.) A fekete pontok a legnagyobb kipattant földrengések felszíni központjait jelzik. Rengéserősség, Richter-skála, energia A földrengésekről szóló beszá­molókban gyakran zavart kelt, hogy egyidejűleg két különböző skálát is emlegetnek. Az egyik — a Mercalli—Cancani—Sieberg-féle — skála a földrengés erősségét fejezi ki, a másik, a Richter-féle skála pedig a rengés méretére, magnitúdójára (a fészekből felsz­a­­badult energia nagyságára) enged következtetni. A Mercalli—Cancani—Sieberg­­féle skálának ma világszerte azt a változatát alkalmazzák, amely 12 fokozat (fok) szerint adja meg az erősséget. 1 fokos rengést csak műszerek észlelnek, 4 fokosat már csaknem mindenki. 6 foknál kez­dődnek a károk az épületekben, 9 foknál súlyos pusztulással és sok ember halálával kell számolni. Bukarestben a mostani rengés erősssége 9—10 fok lehetett. A 11 és 12 fokos erősség azt jelenti, hogy úgyszólván minden emberi létesítmény megsemmisül, sőt a táj természetföldrajzi arculatá­ban is szám­ottevő és maradandó változások lépnek fel, például hegyomlásokra kerül sor, új tavak keletkeznek, nagy szakadékok képződnek stb Az erősséget általában mindig a rengés közvetlen hatásai alapján határozzák meg.­Ezzel szemben a Richter-féle méretet vagy magni­túdót műszeres mérések segítsé­gével állapítják meg. A felszaba­dult energia nagysága és a Rich­­ter-féle méret logaritmikusan függ össze egymással. Ezért a Richter­­méretnek mér viszonylag kicsiny változása is az energia jelentős mérvű változásával egyenlő. A bu­karesti rengésre először 7.0 Rich­­ter-méretet adtak meg, ez kere­kítve 200 energiaegységgel egyen­lő. A későbbi meghatározások szerint azonban a rengés tényle­gesen 7.2 méretű volt. Ez viszont már 308 energiaegységet jelent, tehát csaknem kétszerre nagyob­bat! Ugyanebben a skálában az 1056. január 12-i dunaharaszti ren­gés még a­z energiaegységet sem érte el. Enyhe, tavaszi idő A szeles, hűvös időt okozó sarkvi­déki levegő hatása Közép-Európában megszűnt, hétfőn már a Szovjetunió európai területén váltott ki elszórtan hózáporokat. Az elvonult hűvösebb levegő nyomában leszálló légmozgású zóna alakult ki a Balkán félszigettől egészen a Skan­din­á­v- f­élsz­­ig­e­t déli részéig. A leszálló légmozgások kö­vetkeztében csökkent a felhőzet meny­­nyisége, a hőmérséklet lassan tovább emelkedik. A következő 24 órában a Kárpát-medencében tavasziam, enyhe idő lesz. Hazánkban hétfőn kevés volt a fel­hő, csupán északkeleten volt egy-két helyen jelentéktelen mennyiséget adó zápor. A több órás napsütés hatásá­ra a hőmérséklet kora délutánra 10— 15 fokig emelkedett. A szél már csak időnként élénkült meg. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Túlnyomóan száraz idő. Az időszak vége felé délnyugati széllel megnö­vekvő felhőzet, kisebb eső lehet. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 1—plusz 4 fok között. A leg-­­­magasabb nappali hőmérséklet 12—17 fok között. Jelentős mennyiségű (leg-­­­alább 5 milliméter) csapadék az or­szág területének 20 százalékán vár­ható. Várható időjárás ma estis. Általában kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt, napközben megélénkülő, változó irányú szél. A legmagasabb hőmérséklet 12—17 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 543 centiméter volt, mára 535 cen­timéter várható.

Next