Népszabadság, 1977. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-08 / 56. szám
to A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Pol-beat-dalok. 8.34: Népművelők romma. 8.49: Purcell: A tündérkirálynő. ötfelv. opera. 10.05—12.35: Iskolarádió. 11.48: versek. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.07: Ezeregy délután. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Fúvószene. 15.24: Külföldről érkezett . . 15.44: Magyarán szólva . . . 18.05: Harsai a kürtszó! 16.35: Rudolf Schock énekel. 17.07: Ár, világpiac, cserearány. 17.32: a Rádióénekkar a milánói Scala színpadán. 18.00: A Szabó család. 19.15: Népzenei magazin. 19.55: Az elfelejtett földrész. 20.25: Sosztakovics-művek. 21.05: Kilátó. 27.20: Kórusmuzsika. 22.51: Meditáció. 23.01: Romantikus kamaramuzsika. o.io: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Katona Klári énekel. 8.33: Nóták. 1.15: Szemforgatás nélkül. 9.25: Orvosi tanácsok. 9.33: Derűre is derű. 11.55: Látószög. 12.00: Operettrészletek. 12.33: Előadás Goncsarovról. 12.50: Grófé: Grand Canyon — szvit. 13.25: Növénykedvelők öt perce. 13.33: Beszélni nehéz. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.36: Találkozás a stúdióban. 16.33: Csúcsforgalom, Salgótarjánban. 18.00: 3x3. — Táncdalok. 18.33: Smetana: Hazám. Rész. 18.55: Népi zene. 19.15: Könyvismertetés. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Irodalmi kirándulások. 21.03: Éljenek a víg nők. 22.03: Könnyűzenei újdonságok. 22.43: Népdalok. 23.20: Ziehrer műveiből. 3. MŰSOR 14.05: Ránki György: Cirkusz. 14.46: Előadás Németh Lászlóról. 15.06: Mendelssohn-kamarazene. Szt. 16.03: Berlioz: Faust elkárhozása. Szt. 18.05: Kamaramuzsika. Szt. 18.30: A zene nem ismer határokat. 19.15: Orosz Irodalom. 19.33: Vivaldi: A harmóniai találékonyság erőpróbája. T. Szt. 20.17: Orosz operákból. 21.10: Hangfelvételek felsőfokon. Szt. 22.20: Schubert-kéziratok Magyarországon. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Élővilág 8. o. (Ism. 13.05). 9.00: Ének (ism. 14.00). 9.05: Környezetism. 4. o. (ism. 14.05). 11.05: Történelem 6. o. (ism. 15.55). 11.40: Nyelvi továbbképzés orosztanároknak (ism. 15.35. sz.). 12.03: Földrajz 5. o. (ism. 16.50). 16.43: Hírek. 17.20: Játék a betűkkel. 17.45 és 18.15: Mindenki iskolája 18.45: „A mindenséggel mérd magad .. Három arcképet mutat be a Pécsi Stúdió a nőnap alkalmával. Három olyan aszszonyt, aki alkotó emberként él és dolgozik, és környezetére is tevékenyen hatni kíván. 19.15: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: örökbefogadás. Magyar film. 21.20: Csak ülök és mesélek. 22.25: TV Híradó 3. 2. MOSOK 20.00: A tenger titkai. 2. (sz.). 20.50: TV Híradó 2. 21.10: Autó-, motorsport. 21.30: A Dibbedidapp mulató. Mb. NSZK-tv-film. NÉPSZABADSÁG 1977. március 8., kedd mm,mm és mm,m Kontinenseket is megmozgató roppant geológiai erők A földrengések okai Március 4-én óriási erejű, romboló hatású földrengés rázta meg Délkelet-Európát. A rengés felszíni központja Romániában volt, feltehetően északra Bukaresttől. A román főváros és az ország nagyon súlyos károkat szenvedett. Mi az oka ezeknek a rettenetes elemi csapásoknak? Miért különösképpen veszélyeztetett övezet Európa déli része? E kérdésekre válaszol alábbi cikkünk. Valamikor csak egyetlen földrész létezett Ha a földrengések keletkezését meg akarjuk érteni, és geológiaigeofizikai szempontból helyes képet kívánunk kialakítani magunknak a romániai tragédia okáról is, akkor mind időben, mind térben igen messzire kell elmennünk. A földrengések ugyanis olyan folyamatok, amelyek bolygónk évszázmilliós fejlődésének szükségszerű velejárói. E fejlődés során egész kontinensek helyeződtek át és mozdultak el több ezer kilométernyivel egymáshoz képest, sok ezer méter magas hegyláncok gyűrődtek fel az egykori tengerek és óceánok üledékgyűjtő, part menti sávjaiból, és e roppant tömegek mozgása következtében hol itt, hol ott rendült meg a talaj. Mintegy kétszázmillió esztendővel ezelőttről kell kiindulnunk. Akkoriban a mai világrészek még egyetlen, óriási földrészt alkottak. A földtani erőműködés során ez az őskontinens lassan darabokra tagolódott. Dél-Amerika például elvált Afrikától, Észak-Amerika Európától, délkeleten pedig India, az Antarktisz és Ausztrália leszakadt Afrikáról, és megkezdte vándorlását északkelet, kelet, illetőleg dél felé. Így alakultak ki a mai világrészek és óceánok. Afrika közeledik Európához Az Atlanti-óceán középvonalában — körülbelül félúton az amerikai földrészek és az Európa— Afrika tömb között — találjuk az úgynevezett Atlanti-hátságot. Ez egy, az óceán mélyén húzódó kiemelkedés, amelynek hossztengelye mentén sok ezer kilométeres völgyszerű alakzat húzódik. Minthogy ez a völgy a földkéreg felrepedése miatt jött létre, repedésvölgynek szokásos nevezni. A repedésvölgy mentén napjainkban is új kéreganyag születik: a Föld mélyéből állandóan kőzetolvadék-utánpótlás jut a völgyön át az óceán aljzatára. Ennek a folyamatnak a következtében Afrika és Európa ma is távolodik a két amerikai világrésztől. A távolodás sebessége évenként néhány centiméter. A távolodás azonban egyszersmind az egyes kontinensek lassú elforgásával is együtt jár. Afrika például az óramutató járásával ellentétes irányban végzi forgó mozgását, és eközben mindjobban közeledik Európa felé. Amint rajtunk is mutatja, a közeledés sebessége Kréta térségében 2,6 centiméter, Szicíliánál 2,4, Gibraltárnál pedig 1,9 centiméter évenként. A Földközi-tenger Afrikai mozgása miatt mindinkább összeszűkül. Valójában egy „haldokló” tengerrel van tehát dolgunk. Ez a haldoklás azonban nem egyszerű, nyugodt folyamat. Ellenkezőleg: hatalmas tömegek mozgásával, fantasztikus erők fellépésével jár, és ezek földrengésekhez vezetnek, valamint (Közép- és Dél- Olaszországban és a görög szigetvilágban) tűzhányó-tevékenységével is együtt járnak. Afrika roppant tömege ugyanis — az említett mozgásfolyamat révén — nyomóerőt gyakorol Európa déli részére. Végső soron az itteni hegységképződés — például az Alpok, az Appenninek, a Dinaridák és a Kárpátok felgyűrődése — is ennek a folyamatnak a következménye. Sőt a Tirrén-tenger alá az Afrikát hordozó földkéreg egy darabja be is nyomult már, a Vezúv és Ischia szigetének térségében körülbelül 400—450 kilométer mélységben van. Egy kisebb kéregtábla? A két nagy kőzettáblát, amelyek közül az egyik Afrikát, a másik pedig Európát hordozza, a mondottak értelmében a Földközi-tenger választja el egymástól. Újabban kimutatták, hogy a tenger keleti részében kisebb, másodlagos kéregtáblák léteznek, amelyek — miközben a Földközitenger szűkül — még egymáshoz képest is mozgásban vannak. Nagyon valószínű, hogy e kisebb táblák egyikének a délkelet-európai terület alá való benyomulása és az eközben fellépő erők okozzák Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában a földrengéseket. A romániai rengések egy részének az a sajátossága, hogy fészkük szokatlanul nagy mélységben található, nemegyszer 130—150 kilométerrel a felszín alatt, az úgynevezett földköpenyben. Jelenlegi ismereteink szerint a kéreg alatti állomány (a földköpeny felső része) képlékenyben, majdnemhogy folyadékszerűen viselkedik. Ezért ebben a tartományban nem alakulhatnak ki olyan mechanikai feszültségek, amelyeknek hirtelen felszabadulása földrengéseket kelt. Ha tehát a romániai terület alatt a földköpenynek megfelelő mélységből mégis kipattannak rengések, ezt csakis azzal magyarázhatjuk, hogy ott a litoszférából (a Föld szilárd kőzetrétegéből, amely a kérget is magában foglalja) származó merev, rideg anyagtömegek fordulnak elő. Amint a Tirrén-tenger alá az afrikai litoszféra egy darabja nyomul be, úgy Románia és a környezetében levő más országok alá valószínűleg a keleti Földközitenger valamelyik kisebb kőzettáblájának egy része hatol be, és az említett, nagyobb mélységből származó rengések fészke ennek a táblának a belsejében helyezkedik el. Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában azonban olyan rengések is felléphetnek, amelyek nem származnak ilyen nagy, száz kilométert jócskán meghaladó mélységből. Az úgynevezett sekélyfészkű rengések a felszín és a 70 kilométer mélységben levő szint között keletkeznek. De létrejöttüknek végeredményben ugyanaz az oka, mint a náluknál mélyebbekéinek: a hegységeket is feltornyosító, a kontinenseket is mozgató földtani erők idézik elő a kőzetek összeroppanását, tönkremenetelét. Összeroppanó kőzetek Ez azt jelenti, hogy amikor az erőhatások már túlságosan megnövekednek, és az általuk érintett kőzetek nem képesek tovább elviselni ezt a fokozott igénybevételt, akkor az egyes részecskék között megszűnik az összetartó erő. Valahol a mélységben új törési sík képződik — vagy pedig kiújul, aktívvá válik egy régi törés —, és ennek mentén a kőzetrétegek hirtelen elcsúsznak, elugranak egymáshoz viszonyítva. Ekkor az eddig lekötött energiák robbanásszerű hevességgel felszabadulnak. A gömbszerűnek feltételezett földrengési részekből, amelynek belsejében a szóban forgó törés kialakult vagy kiújult, minden irányba rugalmas hullámok indulnak el. Ezeknek egy része rázza meg azután a felszínt is. Logikusan következik, hogy a rengés annál nagyobb energiájú, minél nagyobb méretű a földrengésfészek. Olyan rengés esetében, mint amilyen a mostani romániai volt, a becslések szerint a földrengésfészek több tízezer, esetleg néhány százezer köbkilométer térfogatú is lehet. A védekezés lehetőségei Vajon hogyan védekezhet az emberiség a földrengések ellen? Elhárítani őket, fellépésüket megakadályozni egyelőre nem tudjuk, jóllehet, már született néhány merész elképzelés erre vonatkozóanis. Gyakorlati megvalósításukhoz azonban ma még nem rendelkezünk elegendő technikai lehetőséggel. A rengések előrejelzését illetően igen biztató szovjet, amerikai, kínai és japán eredmények vannak, de még itt is sok a tennivaló. A japán tudósok véleménye szerint a nagyobb földrengések biztos előrejelzésének megvalósításához még körülbelül két évtizednyi kutatómunka szükséges, és világszerte sok új, korszerű műszerekkel ellátott obszervatórium kellene. Addig azonban, amíg a szükséges kutatómunkát el nem végzik, egy ilyen világhálózat létre nem jön, csak passzív védekezésről lehet szó: megfelelő építkezési eljárásokkal kell létesítményeinket rengésállóvá tenni. Az ilyen irányú kísérletek nagy figyelmet érdemelnek: sok szovjet, japán és amerikai példa bizonyítja, hogy ez megvalósítható. Dr. Fehérvári Péter Rajzunk a Mediterrán-térség néhány nagyobb földrengésének eloszlását ábrázolja. Az egyes nyilak azt mutatják, milyen irányban közeledik Afrika Európa felé, és mekkora ennek a mozgásnak a sebessége. (A számok centiméter/év értékűek.) A fekete pontok a legnagyobb kipattant földrengések felszíni központjait jelzik. Rengéserősség, Richter-skála, energia A földrengésekről szóló beszámolókban gyakran zavart kelt, hogy egyidejűleg két különböző skálát is emlegetnek. Az egyik — a Mercalli—Cancani—Sieberg-féle — skála a földrengés erősségét fejezi ki, a másik, a Richter-féle skála pedig a rengés méretére, magnitúdójára (a fészekből felszabadult energia nagyságára) enged következtetni. A Mercalli—Cancani—Siebergféle skálának ma világszerte azt a változatát alkalmazzák, amely 12 fokozat (fok) szerint adja meg az erősséget. 1 fokos rengést csak műszerek észlelnek, 4 fokosat már csaknem mindenki. 6 foknál kezdődnek a károk az épületekben, 9 foknál súlyos pusztulással és sok ember halálával kell számolni. Bukarestben a mostani rengés erősssége 9—10 fok lehetett. A 11 és 12 fokos erősség azt jelenti, hogy úgyszólván minden emberi létesítmény megsemmisül, sőt a táj természetföldrajzi arculatában is számottevő és maradandó változások lépnek fel, például hegyomlásokra kerül sor, új tavak keletkeznek, nagy szakadékok képződnek stb Az erősséget általában mindig a rengés közvetlen hatásai alapján határozzák meg.Ezzel szemben a Richter-féle méretet vagy magnitúdót műszeres mérések segítségével állapítják meg. A felszabadult energia nagysága és a Richter-féle méret logaritmikusan függ össze egymással. Ezért a Richterméretnek mér viszonylag kicsiny változása is az energia jelentős mérvű változásával egyenlő. A bukaresti rengésre először 7.0 Richter-méretet adtak meg, ez kerekítve 200 energiaegységgel egyenlő. A későbbi meghatározások szerint azonban a rengés ténylegesen 7.2 méretű volt. Ez viszont már 308 energiaegységet jelent, tehát csaknem kétszerre nagyobbat! Ugyanebben a skálában az 1056. január 12-i dunaharaszti rengés még az energiaegységet sem érte el. Enyhe, tavaszi idő A szeles, hűvös időt okozó sarkvidéki levegő hatása Közép-Európában megszűnt, hétfőn már a Szovjetunió európai területén váltott ki elszórtan hózáporokat. Az elvonult hűvösebb levegő nyomában leszálló légmozgású zóna alakult ki a Balkán félszigettől egészen a Skandináv- félsziget déli részéig. A leszálló légmozgások következtében csökkent a felhőzet menynyisége, a hőmérséklet lassan tovább emelkedik. A következő 24 órában a Kárpát-medencében tavasziam, enyhe idő lesz. Hazánkban hétfőn kevés volt a felhő, csupán északkeleten volt egy-két helyen jelentéktelen mennyiséget adó zápor. A több órás napsütés hatására a hőmérséklet kora délutánra 10— 15 fokig emelkedett. A szél már csak időnként élénkült meg. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Túlnyomóan száraz idő. Az időszak vége felé délnyugati széllel megnövekvő felhőzet, kisebb eső lehet. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 1—plusz 4 fok között. A leg-magasabb nappali hőmérséklet 12—17 fok között. Jelentős mennyiségű (leg-alább 5 milliméter) csapadék az ország területének 20 százalékán várható. Várható időjárás ma estis. Általában kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt, napközben megélénkülő, változó irányú szél. A legmagasabb hőmérséklet 12—17 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapestnél 543 centiméter volt, mára 535 centiméter várható.