Népszabadság, 1977. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
8 NÉPSZABADSÁG 1977. március 2., szerda 2. A szakképzettség és az ösztönzés A 43-as Állami Építőipari Vállalat kommunistái, a pártalapszervezetek ezerfőnyi tagsága minden fórumon néven nevezik azokat a hibákat, jelenségeket, amelyek tavaly nehéz helyzetbe hozták a vállalatot. Igazságtalan volna elhallgatni, milyen nagy szerepe volt a kommunisták sikeres termelési agitációjának, politikai szervezőmunkájának a tavalyi tervek teljesítésében. Az első negyedév termeléshiányát aligha pótolhatták volna kilenc hónap alatt, ha a dolgozókat nem sikerül meggyőzni: vállalják a hét végi műszakokat, áldozzák fel szombat-vasárnapjaikat, mert most van munka. A pártszervezetek pontról pontra meghatározták a párttagok, a KISZ és a szakszervezet tennivalóit, jó néhány intézkedést javasoltak a szervezettebb munka feltételeinek megteremtéséért, a minőség javításáért. Csak tüneti kezelés Karalyos László, a vállalati pártbizottság titkára a pártbizottság 1976. évi cselekvési programjának egyik pontját idézi: „A tetőbeázásokat, a garanciális javítások elmaradását és a minőségromlást sürgősen meg kell akadályozni. A pártszervezetek kezdeményezzenek szigorú felelősségre vonást az ismétlődő hibákért, a további elmaradásért.” Nos, ez a határozott figyelmeztetés nem volt hiábavaló, hatására Újpalotán több száz beázott lakást hoztak rendbe. — Ám a hibaokok elemzéséből arra a következtetésre jutottunk — mondja a párttitkár —, hogy a felelősségre vonás a bajoknak csak a tüneti kezelésére ad módot. Gyökeres változást attól remélhetünk, ha a technológiai fejlődéssel sikerül összhangba hoznunk dolgozóink szakképzettségének színvonalát. Nézzünk egy példát e megállapítás bizonyítására. A paneles építési, mód bevezetésével megjelentek lakótelepeinken a magasépületek. A felső szinten elhelyezett ablakokra s a tetőre az erősebb szélmozgás az alacsony épületeknél nem tapasztalható erővel préseli rá az esővizet. A régi kőművesek centiméterekben számoltak, és nem volt baj, most azonban a milliméterekre is vigyázni kell. Míg egy régi tetőn a kéményeken kívül alig volt más szigetelendő csatlakozási pont, az újakon ott vannak a tetőantennák, a felvonógépházak, a közlekedőfolyosók, olykor más gépészeti berendezések is. Lényegesen megnőtt tehát a pontos illesztést és szakszerű szigetelést kívánó üveg-, illetve tetőfelület. Sokkal több és nagyobb tudású üvegesre, szigetelősre, tetőfedőre lenne tehát■ szükség. Ám a vállalat legnagyobb, 1500 dolgozót foglalkoztató 3. számú termelőegységének mindöszsze 12 tetőfedő szakmunkása van, kevés a bádogos és az üveges is, így a munka nagy részét e néhány szakember irányításával, segédmunkásokkal kénytelenek elvégeztetni. A pártszervezetek, a kommunisták ezeket fontolóra véve, javasolták a szakmai ismeretek szervezett bővítését, sőt a politikai ismeretekét is. Abból indultak ki, hogy a dolgozóknak csupán a fele szakmunkás, s közülük sem mindenki a saját szakmájában dolgozik. Ezért továbbképző tanfolyamok szervezését javasolták. A pártszervezetek kezdeményezték azt is, hogy a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői alakítsanak ki szoros együttműködést 8—10 Budapest környéki község párt- és tanácsi vezetőivel a szakmunkásutánpótlás és a -továbbképzés tervszerű biztosítására. Kihelyezett általános iskolai, marxista középiskolai és esti egyetemi tanfolyamokat szerveztek, mert mindez elősegítheti, hogy a munkások jobban felismerjék a termelési folyamatban betöltött szerepüket, azt, hogy munkájuk miként befolyásolja másokét. — Volt-e eredménye a pártszervezetek erőfeszítéseinek? — Sajnos a tanfolyamok kampányszerű szervezése nem járt kellő eredménnyel — mondja Karalyos László. — Közrejátszott ebben a vállalat anyagi helyzete nyomán kialakult rossz hangulat, s az is, hogy az elmaradások pótlása a dolgozók minden erejét igénybe vette. Elég, ha csak a hétvégi műszakokra gondolunk. Ezért próbálkoznak tehát hoszszabb távon biztosabb eredményt ígérő megoldással, ezért szorgalmazzák a tervszerű együttműködést a főváros környéki községek vezetőivel és intézményeivel. Az egységes szemlélet hiánya Ám a minőség romlásának kifejezetten belső oka is van, amelyet a párttitkár így fogalmaz meg: " Nincs becsülete a munkának, helyre kell állítani a norma tekintélyét. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatait összegező taggyűléseken mindenütt szóvá tették a kommunisták, hogy a tavalyi nehéz helyzetben érezhetően romlott a munkamorál, lazult a fegyelem. Keserű tények tanúskodnak erről. A munkájukért régebben garanciát vállaló szocialista brigádok megszüntették a garanciavállalást, felhagytak az „önfényképezés” előremutató gyakorlatával. A pártbizottság tavaly májusi ülésén elemezte a kudarc okait. A vitában részt vevők a rajtuk kívülálló okok miatti gyakori munkaellátási gondokra hivatkoztak, amellyel együtt jár a technológiai fegyelem megbomlása. Bírálták a közvetlen termelésirányítókat, akik közül sokan képtelenek gondoskodni a szervezettebb munka feltételeinek megteremtéséről, s emiatt elnézők a számonkérésben, s az anyagi ösztönzés lehetőségeivel sem élnek, óvakodnak a differenciálástól. Az okokról a vélemények manapság is megoszlanak, s ez jól mutatja, miért maradt írott szó a pártbizottság tavaly októberi határozatának az a pontja, amely kötelezte a pártalapszervezeteket arra, hogy minden erejükkel támogassák a szigorú követelményeket érvényesítő, a fegyelmezés eszközeivel élő vezetőket. Az egységes fellépéshez ugyanis egységes szemléletre lenne szükség. Ám a pártszervezetek a munkafegyelem megszigorításáért nem lépnek fel kellő eréllyel, mert a kommunisták sorait megosztja a bizonytalanság: nem határolták el pontosan, mely kérdésekben és meddig jogos a külső okokra hivatkozni, s mi az, amiben nem indokolt külső segítségre várni, aminek megoldása rajtuk múlik. Vannak, akikben érik a felismerés, mi a bajok gyökere. A tavaly májusi pártbizottsági ülésen a Tüzér utcai lakótelepen dolgozó 24 tagú kőművesbrigád vezetője, Maráti József ezeket mondta: — Erkölcsromboló hatása van annak, ha olyan pénzeket is kiosztanak, amelyért nem dolgoztak meg. Volt rá példa, hogy az épület még nem készült el, de az érte járó pénzt megkapták. Tegyük hozzá: megkapta a vállalat is, hiszen az épületeket átvették a felsőbb szervek beleegyezésével. Annak idején ez olyan dilemma volt, amely kimondva vagy kimondatlanul próbára tette és megosztotta a kommunista közösséget éppúgy, mint a többi dolgozót. E káros gyakorlat ellen azonban a kommunisták sem léphettek fel, rosszul értelmezett presztízsérdekek miatt. Pedig jórészt az ilyen és hasonló elvtelen engedmények vezettek a munka becsületének devalválódásához. Ezt a jól szervezett tömegpolitikai tanfolyamok, s a kampányok idején kibontakozó helytállás hatása sem ellensúlyozhatja. Mert a kommunisták szemléleti és cselekvési egységének hiánya ilyen fontos kérdésben a legsúlyosabb következménnyel jár: az adott területen gyengül a párt irányító szerepe, csökken politikai és erkölcsi befolyása a környezetre, a pártonkívüliekre. Ez a magyarázata annak, hogy az erőfeszítések ellenére miért hódított tért az erkölcstelen anyagiasság, miért veszítette el a pénz az ösztönző hatását, s a munka minősítésében miért erősödtek a szubjektív tényezők. Hogyan oldhatók fel a feszültségek? A pártbizottság az irányítók, a vezetők felelőssége növelésének lehetőségeit vizsgálva, helyesen figyelt fel egy másik kedvezőtlen jelenségre is. Arra, hogy a vezetők tekintélyét gyengíti, s nem ösztönzi őket jobb munkára a jövedelmi arányokban a műszakiak rovására bekövetkezett egészségtelen arányeltolódás. A fizikai dolgozók jövedelme 40, a műszakiaké csupán 19 százalékkal emelkedett az elmúlt tervidőszakban. A pártszervezetek jelzése nyomán figyeltek fel erre. A pártbizottság kötelezte a gazdasági vezetőket, dolgozzanak ki ösztönzőbb érdekeltségi rendszert. A fizikai munkások nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésén kívül fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy az anyagi érdekeltség a vezetőket is jobb irányító munkára ösztönözze. A pártbizottság javaslata — amelynek megvalósításán már dolgoznak a szakemberek — súlyos feszültség feloldását segíti, de az igazi megoldáshoz nem ez az út vezet. Azzal a problémával kellene mielőbb szembenézni, amelyet egyebek között a brigádvezető által említettek okoztak s amelyek részben az egységes szemlélet hiánya miatt, részben a körülmények kényszerének hatására szűkre szabják a pártszervezetek, a kommunisták s éppígy a vezetők cselekvési lehetőségeit is. A pártszervezetek irányító szerepét csak úgy lehet érvényesíteni, ha a jövőben — megszívlelve a legfontosabb tanulságokat — fellépnek minden kényszerhelyzet szülte elvtelen engedmény ellen, s erőiket olyan gondok megoldására összpontosítják, amelyek valóban rajtuk múlnak. És ebbe a körbe kell tartoznia a fegyelem megszilárdításának, a munkához szükséges feltételek biztosításának, még ha egy-egy esetben a társvállalatok és a minisztérium segítsége is szükséges a kedvezőtlen külső körülmények megváltoztatásához. Kovács György Attila következik: 3. GONDOSABB TERVEZÉSSEL, JOBB KÁDERMUNKÁVAL Kezdődnek a beíratások Az idén szeptembertől iskolás felsősök beírása március 1. és 15. között lesz, a tanácsok által meghatározott időben. Budapesten a beíratások napja: március 10-e és 11-e. Az 1977—1978-as tanévre azokat a gyermekeket veszik fel az iskolába, akik a 6. életévüket szeptember elsejéig betöltik. Az iskola igazgatója kivételesen azoknak a felvételét is engedélyezheti, akik a 6. életévüket szeptember 1. és 30. között töltik be, ha általános iskolai tanulmányaik megkezdésére testi és szellemi fejlettségük folytán alkalmasak, s biztosított az iskolában a hely számukra. Ilyen esetben a szülőknek, gondviselőknek kérelmüket április 15-ig kell eljuttatniuk az iskola igazgatójához. Csatolniuk kell a kérelemhez a fejlettséget igazoló hatósági orvosi bizonyítványos ha óvodába járt a kisgyerek, a vezető óvónő véleményét is. A grazi vásár igazgatóságának sajtótájékoztatója A nagy múltú osztrák vásárváros, Graz képviselői találkoztak kedden Sopronban a magyar sajtó, az utazási irodák, valamint a nyugat-magyarországi kereskedelmi kamara képviselőivel. A sajtókonferencián Josef Stöffler, a grazi dél-keleti vásár igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a múlt évi tavaszi és őszi vásár eredményeiről, valamint az idei tavaszi és őszi vásár kiállításairól. Az idei tavaszi vásár április 30- tól május 8-ig, az őszi október 1-től október 9-ig tart. A grazi vásár igazgatósága úgy ítéli meg, hogy Ausztria és Magyarország között még további lehetőségei vannak az árucsere-forgalom növelésének. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy hazánk a tavaszi és az őszi vásáron is képviselteti magát. (MTI) Dr. Nagy Lajos bécsi nagykövet és dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter kedden Bécsben kicserélték a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság 1975. február 25-én Budapesten aláírt konzuli egyezményének megerősítő okiratait. Az egyezmény az okiratok kicserélése után 60 nappal lép érvénybe. A KGST-országok Tisza-völgyi vízgazdálkodási együttműködésének állandó munkacsoportja kedden megkezdte VI. ülését a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. KODÁLY ZOLTÁN halálának tizedik évfordulójára emlékezve hangversenyt rendez a Fészek Művészklub péntek este 8 órai kezdettel. Kadosa Pál emlékezik meg a nagy zeneszerzőről. A hangversennyel egy időben megtekinthető Vámos László fotóművész kiállítása, amely pillanatképeket mutat be Kodály Zoltán életéről. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában kedden megnyitották a 12. műszaki és közgazdasági propagandahónapot. Ebből az alkalomból dr. Simon Pál nehézipari miniszter A műszaki fejlesztés hatása az energiagazdálkodásra címmel tartott előadást. Kiállítótermet létesítenek Pécs belvárosában, a Széchenyi téren magasodó kollégiumi épülettömb alatti barokk alagsorban. Bachmann Zoltán építészmérnök tervei alapján most kezdődött meg a munka, amelyre mintegy félmillió forintot fordít a városi tanács. A terem őszszel nyitja meg kapuit a tárlatlátogatók előtt. — AZ ADY-CENTENÁRIUM alkalmából ősszel a debreceni Nagyerdei sétányon felavatják a költő szobrát, Melocco Miklós alkotását. — Székfoglalót tartott Hibridizáció a búzanemesítésben címmel Rajki Sándor akadémikus kedden az agrártudományok osztálya ülésén, a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. — BESZÉDES JÓZSEF, a reformkor csatornatervező, folyószabályozó vízimérnöke halálának 125. évfordulója alkalmából kedden Dunaföldváron emlékülést tartottak. Az újjáépült Várban megnyílt a Beszédes József munkásságát szemléltető kiállítás, egykori lakóházán pedig emléktáblát lepleztek le. A MAI MAGYAR FESTŐK reprezentatív kiállítása nyílt meg tegnap a tokiói Micukosi nagyáruház kiállítási termeiben. Az egy héten át nyitva tartó kiállításon azokat a festményeket mutatják be, amelyeket a japán Gekkoso galéria vásárolt Magyarországon az Artex közreműködésével. Ivócsarnok épül Balfon, a Silvanus-forrás mellett, amelyet fedett üvegfolyosó köt össze a gyógyfürdővel és a szanatóriummal. A csarnokban a híres kénesvíz mellett hazánk valamennyi gyógyvizét megkaphatják a betegek. A Felszállás után kedden lezuhant Adentől nem messze a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság légitársaságának egy repülőgépe. A szerencsétlenség következtében húszan életüket vesztették. — Magyar—lengyel baráti találkozót tartott tegnap Tatabányán a városi népfrontbizottság. Szocialista brigádok látták vendégül a Budapesti Lengyel Kultúra képviselőit. — Tervegyeztető megbeszélést tartottak tegnap a Belkereskedelmi Minisztérium és Hajdú- Bihar, illetve Tolna megye vezetői. A szekszárdi tanácskozáson a SZÖVOSZ is képviseltette magát. — ZALKA MÁTÉRÓL készített szovjet dokumentumfilmet Igor Gelem rendező és Vlagyimir Ognyev író. A forradalmár Zalka Máté, a spanyol polgárháború híres Lukács tábornoka személyében a hazáját haláláig szerető embert, a humanista írót kívánták bemutatni. — CAPL FRIEDRICH GAUSS, a nagy német matematikus, fizikus és csillagász születésének 200. évfordulójáról széles körben megemlékeznek az NDK-ban. Az évfordulóról első ízben jelentetik meg Gauss latin nyelvű híres matematikai naplójának német nyelvű kiadását is. A SZOVJETUNIÓ Kárpáton túli területére, Ilusztra utazott kedden a debreceni Csokonai Színház együttese. A társulat Kertész Ákos Névnap című színművét mutatja be az orenburgi gázvezeték magyar építőinek. Szolgáltatóház épül Körmenden. A háromszintes épület földszintjén férfi- és női fodrászat, kozmetika, háztartásigép, rádió- és televíziójavító részleg, méretes szabóság, vegytisztító szalon, gyorsmosoda kap helyet; az emeleteken 25 összkomfortos lakást alakítanak ki. A 18 millió forintos költséggel épülő létesítményt a tervek szerint az ősszel adják át. A CSEH ÍRÓK szövetségének II. kongresszusa kedden megnyílt. A tanácskozás munkájában 200 küldött vesz részt. A szövetség elmúlt öt évi tevékenységének eredményeiről Jan Kozák, a cseh írók szövetségének elnöke tartott beszámolót. A TÁCITORSIUMBAN, hazánk egyik legjelentősebb római kori feltárásának színhelyén új formában kerül sor az idén a hagyományos antik színházi játékokra. A tervek szerint augusztusban szombat-vasárnaponként gorsiumi játékokat rendeznek az antik város hajdani fórumán: egy e célra szerződött, fiatal színészekből álló társulat tart ókori drámabemutatót. A játékok befejezéseként kerül majd sor a hagyományos Ludi Romanira. Nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját a Komárom megyei Baj község határában Seres János 26 éves helyi segédmunkás, és személygépkocsijával halálra gázolta Csiszár Károly 43 éves baji csillést. A rendőrség szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot Meghalt Kuliok Sichi Az MSZMP II. kerületi Bizottsága, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi Kamara mély megrendüléssel tudatja, hogy 73 éves korában elhunyt Sulyok Béla, a Szocialista Hazáért Érdemrend és több más magas kitüntetés tulajdonosa. 1929-ben kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. A felszabadulás után felelős állami beosztásokban kommunista meggyőződéssel és magas fokú szakmai hozzáértéssel dolgozott, itthon és külföldön. Évekig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd a pénzügyminiszter első helyettese volt. Az utóbbi években a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének tanácsadójaként dolgozott. Temetéséről később intézkednek. Spinoza-emlékkiállítás Spinoza halálának háromszázadik évfordulója alkalmából kedden kamarakiállítás nyílt a szegedi Somogyi Könyvtárban. Bemutatják fő művét, a Teológiapolitikai tanulmányt, összes és válogatott műveit, a könyvtárban megtalálható róla szóló bibliográfiát, életrajzi ésfilozófiai méltatásokat, valamint levelezését