Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
10 A jó munka nem szívesség Szinte nincs olyan vállalati vagy országos értekezlet, ahol ne utalnának a pontos, fegyelmezettebb munka fontosságára. Nemrég a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán Kádár elvtárs is beszélt erről. " A jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza, a családja és önmaga iránti természetes kötelességének — mondotta. Hogy mennyire szükséges ez az intelem, azt a kerületemben tapasztalt néhány, ha országosan nem is jelentős, ám önmagában véve mégis bosszantó eset bizonyítja. A Nagykőrösi út és a Kéreg utca sarkán van egy kis húsbolt. Szívesen vásárolnak ott a környék lakói, mert az üzlet jól kielégíti igényeiket. Fontosságáról akkor győződtünk meg igazán, amikor a boltot tatarozás címén bezárták. Hét hétig dolgozgatott benne a két tatarozó. Jelenlétüket akkor az ablakon kidugott kályhacső füstje és az üzlet előtt álldogáló két kerékpár jelezte. Egy alkalommal úgy váltak láthatókká, hogy az utcán futballoztak. Egy idősebb törzsvásárló meg is pirongatta őket, hogy miért nem sietnek a tatarozással. Azt válaszolták, hogy tizenöt forintos órabérért nem tudnak gyorsabban dolgozni A hetedik hét végére mégiscsak végeztek a munkával. Igaz, némi prémium kellett hozzá, ami lendített a tempójukon. Szerintem nemcsak a tatarozók vétettek a munkaerkölcs ellen, megbízóik legalább olyan mértékben, mert nem állapodtak meg előzőleg teljesítménybérben, s hogy közönyösen kezelték, elnézték az ilyen munkavégzést. Egy másik téma, amely ugyancsak szót érdemel (hogy hol történt, nem is fontos, hisz bárhol megesik ilyesmi), az útépítés. A földgyalu elvégzi a feladatát, majd az útépítők feltöltik a területet a kívánt mennyiségben zúzalékkal, sóderral, s legvégül szépen lehengerlők. Most következne az aszfaltozás. De ez a művelet késik. A gépkocsik ráhajtanak a félkész útra, feltörik a felületét, az aszfaltot most már csak akkor szabad rátenni, ha előbb újra elsimítják, elegyengetik a felületet. Ez a többletmunka soksok kidobott forintot és munkaerő-pazarlást jelentt, amit a kötelességmulasztás, a gondatlanság, a rossz szervezés idéz elő. Más alkalommal egy kétszer 300 folyóméteres szegélykő lerakásánál tapasztaltam a pontatlan munkát, ahol öt ember dolgozott. Délelőtt tíz órakor érkezett egy fuvar kevert beton, amelyet két és fél óra alatt felhasználtak. Délután is érkezett egy adag. Ezt is felhasználták és nem volt mit csinálniuk tovább. Vártak tétlenül, amíg letelik a munkaidő, s még csak nem is tehettek erről. A szegélyezők elvonulása után két-három kupac felesleges anyag ottmaradt. A gépkocsik kénytelenek voltak felhajtani a járdára és az útszegélyeket tönkretették. Újra feleslegesen kellett dolgozni hanyagság, nemtörődömség miatt. Az efféle többletmunkák káros hatását — s amelynek felelőseit többnyire senki nem kutatja — mindannyiunk zsebe megérzi; több törődést érdemel a megelőzésük- Erdős István Budapest, XX., Lámpa u. 9. LEVELESNÉ EMLÉKEZIK — Ugye, fiacskám, a mi fiatalkorunkban még nem volt időjárás? (Mészáros András rajza.) Milyen intézkedés történt? A hangnem az autóbuszon „Két kisgyermekemmel nemrég a Miskolc—Debrecen gyorsjáratú autóbuszra várakoztam — írta Nagy Gyuláné (Leninvárosból). Leninvárosban megállt az autóbusz, de a kalauznő kijelentette: csak azokat az utasokat veszi fel, akik Debrecenbe utaznak. Hosszas vita után és az autóbusz vezetőjének igazságos közbelépésére, mégis felszállhattunk, de a kalauznő mindvégig lehetetlen hangulatot teremtett. Megtiltotta, hogy ablakot nyissanak, gyermekeim rosszul lettek, utastársaim siettek a segítségemre. Úgy érzem, hogy a kellemetlen tapasztalataimat — többek nevében is — szóvá kell tennem.” Dr. Valykó István, a Volán 3. sz. Vállalat igazgatója foglalkozott a panasszal. „Beigazolódott — szólt a válasza —, hogy a 1015/104. számú járaton szolgálatot teljesítő szalauzné meg nem engedhető, sértő magatartást tanúsított az utasokkal szemben, s ezzel megszegte a munkaköri előírásokat. A történtekért nyereségrészesedésének 50 százalékát megvonták és 3 hónap időtartamra nem osztható be távolsági járatokra. Bízunk benne, hogy ez az eset — bár a dolgozóink többségétől az ilyesfajta magatartás idegen — kellő tanulságul szolgál.” Háromezer forint utólag „Hét éve dolgozom nyugdíjasként a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatnál — írta Pásztor Bertalan (Emőd, Vasút u. 7.) —, fizetett szabadságot azonban egyik évben sem kaptam. A vállalati kollektív szerződésből próbáltam tájékozódni jogaimról, de nem találtam erre vonatkozó szabályzatot.” Pásztor Mihály, a MEDOSZ (Miskolc) megyei titkárának válasza: „Megállapítottuk, hogy a fenti vállalatnál hibát követtek el, amiért a nyugdíjas dolgozóknak nem adtak fizetett szabadságot. Pásztor Bertalannak és még két társának, mint időszaki dolgozóknak az évente eltöltött munkaidejük arányában járt volna szabadság. A körülmények tisztázása után gondoskodtunk róla, hogy az 1970—76 között elmulasztott szabadság kiadása helyett Pásztor Bertalannak több mint 3000, a másik két társának csaknem 2000 forintot kifizessenek."* ARÁNYTALANSÁG A minap elromlott a televízióm. A javító szövetkezet szakembere húszpercnyi munkával kicserélt egy alkatrészt. Utána kiállította a számlát: anyag 27, kiszállási díj 20 forint, munkadíj 120 forint. A nem egészen félórás munkáért kért 120 forint díjat, amit — bár tudom, van ebben rezsiköltség is — túlságosan soknak tartok. Megértem: a szövetkezetnek úgy kell kalkulálnia, hogy haszonra is szert tegyen, de mégis szembetűnő aránytalanságot érzek, ha figyelembe veszem a magam óradíját. (Nyugdíjas pedagógus Vagyok, de még tanítok a középfokú felnőttoktatásban. Óradíjam 27 forint. De említhetnék más példákat is, olyan munkaköröket, ahol nagyon keményen kell megdolgozni az ennél sokkal alacsonyabb órabérért. Ezen az aránytalanságon jó lenne változtatni, s az efféle szolgáltatási tevékenység forintértékét a fentieknél reálisabban kellene megállapítani. Vidor Győző Budapest, n.: Varsányi udvar 2. EGY-KÉT MONDATBAN EDŐCS LÁSZLÓ (Kisbárkány) Írja: Egy éve elkészült a fürdőszobánk, de berendezéseit villanymérő óra hiányában nem tudjuk használni. Érdeklődésünkre az ÉMÁsz kisterenyei kirendeltségén közölték: előttem 110 igénylő van, s ígéret sincs rá, hogy mikor lesz mérőóra. DR. PINTÉR SÁNDOR (Budapest, XV., Nádastó u. 56.) írja: „Utcánkban nemrég nagy fényerejű higanygőzlámpákat szereltek fel a régi villanyégők helyére. A baj az, hogy ezek a korszerű lámpák mintegy két hete nem világítanak. Este, s éjjel emiatt vagyunk kénytelenek botorkálni a vaksötétben.” NÉPSZABADSÁG 1977. április 28., csütörtök ------------ ■■■ MÉLTÓAN A KISZ-ESEKHEZ Az NDK-beli Hermsdorfban csaknem három éve 67 tagból álló kis magyar csapat dolgozik. Nemrég a hermsdorfi magyar fiatalokból álló Angéla Davis KISZ- szervezet titkára nem kis büszkeséggel vette át a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét. Annak idején az ország különböző részeiből érkeztünk az NDK- ba, s nem volt könnyű az ismerkedés, az összeszokás. Gondot okozott az is, hogy a fiatalok szétszórva, különféle műszakbeosztásban, egymástól távol eső munkahelyeken kezdték meg a munkát a nagy ipari kombinát, a VEB Keramische Werke üzemeiben. Kínlódtunk a nyelvtanulással, s nem volt könnyű a lakásokban élő szűkebb közösségek kialakítása sem. Lassan „összerázódtunk” s hozzászoktunk az új környezethez, formálódott a közösség. Munkához látott a KISZ-szervezet is. Az első siker: 2800 márkát gyűjtöttünk, erdei útépítést, a gyárban különműszakot vállaltunk, játszóteret készítettünk a hermsdorfi gyerekeknek, ebből gyűlt össze a pénz, amit felajánlottunk egy Vietnamban épülő iskola költségeire. Rendezvényeinken mindig sokan vannak, s a mi KISZ-alapszervezetünk tagjai rendelik a legtöbb magyar nyelvű újságot, folyóiratot. Száz könyvet kaptunk ajándékba az NDK ifjúsági szervezete országos bizottságától. Tavaly nagy megtiszteltetés ért bennünket: közülünk három társunkat a gyár vezetősége kitüntetett a Szocialista munka és társadalmi tevékenység aktivistája címmel. Nemrég a gyárban hazánkat ismertető kiállítást rendeztünk német kollégáinknak. Úgy érezzük — s ezt a KISZ KB oklevele is alátámasztja —, hogy a mi kis kolóniánk megállta a helyét hazájától távol, s ha ősszel a három év leteltével hazamegyünk, nyugodt lélekkel mondhatjuk: a magyar KISZ-esekhez méltóan, becsülettel helytálltunk itt Türingiában. Bárány András NDK, Hermsdorf " . KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK . . ..... az ítélet következményei alól mentesítik, amnesztiában, illetőleg egyéni kegyelemben részesül. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy az ítélet tétvés vagy alaptalan volt, ezért az intézkedés a munkaviszonyra semmilyen vonatkozásban nem hat ki. MUNKAÜGYEK KITÜNTETÉS Petrányi Pál írja Ózdról: Vállalatuk kollektív szerződésében az van, hogy a munkaversenyben kitűnt és kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett dolgozó részére félhavi átlagkereset, legfeljebb azonban kétezer forint jutalom jár. Helyes-e ez? Nem. A szocialista munkaversenyről intézkedő kormányhatározat szerint az egyéni munkaversenyben kitűnt és vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben részesített dolgozónak legalább félhavi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalom jár. Kollektív szerződésüknek tehát az a kitétele, hogy legfeljebb kétezer forint összegű lehet a jutalom, ellentétes a kormányhatározattal. A kollektív szerződés a jogszabályoktól eltérő intézkedést nem tartalmazhat. A jogszabályba ütköző, vagy azzal ellentétes meghatározás érvénytelen, s azt haladéktalanul módosítani kell, illetőleg helyette a jogszabálynak megfelelő rendelkezést kell alkalmazni. Azt javasoljuk, a hibára hívják fel a vállalat igazgatójának és szakszervezeti bizottságának a figyelmét. A kitüntetett dolgozók addig is kérhetik, hogy a jutalmat a jogszabálynak megfelelő összegben fizessék ki. Vita esetén forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. ÁRVAELLÁTÁS Kiss Józsefné (Szeged): Gyermekeinek apja, akitől pár évvel ezelőtt elvált , hirtelen meghalt. Jár-e a gyerekek részére árvaellátás? Jár. Az a tény, hogy az apa az elhalálozás idején feleségétől elváltan élt, s gyermekeit nem saját háztartásában tartotta el, nem akadálya az árvaellátás megállapításának. Az árvaellátást ilyen esetben is meg kell állapítani, ha az elhalt dolgozó haláláig megszerezte az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig, oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban az árva 25. életévének betöltéséig jár. Nem jár árvaellátás a vér szerinti apa jogán, ha a gyermeket, még az apja halála előtt örökbe fogadták. Az árvaellátás megállapítását a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól, ha pedig az elhunyt nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni. kártérítés Puskás László (Százhalombatta): Mikor köteles a vállalat teljes egészében megtéríteni az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kárát, és mikor viseli annak egy részét a dolgozó? A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért, vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A kár egy részét akkor viseli a dolgozó, ha a balesethez az ő vétkes magatartása is hozzájárult. Ebben az esetben a vállalat a kár azon részének megtérítése alól mentesül, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Vétkes közrehatásnak lehet tekinteni például, ha a dolgozó szándékosan vagy gondatlanságból megszegi a vezető utasítását, a munkavédelmi előírást stb., és ez a károsodással összefügg. A vétkesség mértékét, súlyosságát azonban mérlegelni kell, s vizsgálni kell az egyéb körülményeket is, például azt, megkövetelte-e a vállalat a technológiai előírások, óvórendszabályok betartását, vagy eltűrte, sőt esetleg elvárta, hogy a dolgozó a munkát az előírások megszegésével végezze. ELTILTÁS közügyektől Mezei Istvánné (Lenti): Törvénysértő-e, ha védett korban levő dolgozói elbocsátanak azon a címen, hogy a bíróság a közügyektől eltiltotta? Nem. Ha a közügyektől eltiltott személy olyan munkakört tölt be, amelyben ilyen dolgozót nem lehet foglalkoztatni, munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Védettség a közügyektől eltiltott dolgozót korára való tekintettel sem illeti meg. A felmondási tilalmak és korlátozások csak a munkaviszonynak a vállalat részéről történő felmondását tiltják, illetve korlátozzák. Közügyektől történő eltiltás esetén a munkaviszony nem felmondással, hanem a jogszabály rendelkezése alapján a jogerős bírósági ítélet következményeként szűnik meg. Ezen nem változtat az sem, ha a dolgozót RENDELKEZÉSEK gyermektartásdíj Galambos Ferenc (Budapest): Milyen esetben előlegezheti az állam a gyermektartásdíjat ? Erre csak rendkívüli esetben kerülhet sor. Akkor, ha a szülő valóban nem képes biztosítani a gyermek megélhetését, valamint akkor, ha a kötelezettnek nincs olyan vagyona, jövedelme, amelyből a tartásdíj behajtható. Az előlegezett összeg nem lehet több, mint amekkora összeget kellett volna a kötelezettnek fizetnie, felső határa tehát a megállapított tartásdíj. Ennél kevesebbet is megállapíthatnak, ha a gyermek tartása a másik szülő által biztosítható. A tartásdíjnak az állam által való folyósítását a bíróság — az összes körülmények gondos mérlegelése után — rendelheti el. HOZZÁJÁRULÁS Kovács Gábor (Szolnok): lakóház, lakás vagy lakrész bérbeadásából származó jövedelem után kell-e községfejlesztési hozzájárulást fizetni? Nem kell. Olyan adót fizető állampolgártól, akinek csak lakóház stb. bérbeadásából származó jövedelme után van általános jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, e jövedelemadó alapján nem kell hozzájárulást levonni. A hozzájárulást ugyanis a házadó után kell az adóhatóságnak kivetnie. RÉSZSEGÉLY Hegedűs Miklós (Nyíregyháza): Mikor lehet részsegélyt megállapítani, ebben az ügyben hová kell fordulni? Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek más forrásból származó kisebb összegű rendszeres jövedelme (albérleti vagy bérleti díj, földjáradék, kegydíj, hadigondozási járadék stb.) van, ezt a segély összegének megállapításánál olyképpen kell figyelembe venni, hogy a segély összege az egyéb jövedelemmel együtt ebben az esetben sem haladhatja meg a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb mértékét. Az ügy a lakhely szerint illetékes községi tanács vb szakigazgatási szervének, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács vb egészségügyi szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik. ÜZENJÜK Rőgős Sándornak, Lepsénybe. A nyereségrészesedés felosztásának szabályait a vállalati kollektív szerződések rögzítik, panaszának elbírálásánál tehát csakis ez az irányadó. Annak a dolgozónak, aki csupán a naptári év egy részében állt a vállalattal munkaviszonyban, nem kötelező adni, a kollektív szerződés azonban megállapíthat időarányos év végi részesedést. Szurdok Pálnak, Budapestre: Az öröklési illeték alól valóban mentes a lakásszövetkezeti lakásnak az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Ebből a szempontból első tulajdonosnak minősül az is, aki újraelosztás vagy újraértékesítés során szerzi meg a lakás tulajdonjogát. Lukács Lajosnak, Miskolcra: Bányaipari aknászképző technikum esti vagy levelező tagozatára azt lehet felvenni, aki az általános iskola nyolcadik osztályát elvégezte, bányavállalatnál legalább öt éve folyamatosan dolgozik, vájár szakmunkásképesítése van, munkáltatója továbbtanulásra jelöli, s a felvétel évében negyvenévesnél fiatalabb. Erdey Jánosnénak, Salgótarjánba. Az állami lakások bérlői — 1960. január 10-től — a beépített bútorokért és más berendezésekért használati díjat kötelesek fizetni. A rádió és a tévé adójának vételére alkalmas központi antenna csatlakozásért havi hat, a további adók vételére alkalmas csatlakozásért havi két forint használati díjat kell fizetni a lakbérrel. Zombori Lajosnak, Budapestre: Az ügyfél vagy törvényes képviselője (meghatalmazottja) az államigazgatási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet. E jog az ellenérdekű ügyfelek beadványaira is kiterjed, s azt olyan mértékben kell biztosítani, amilyen mértékben az ügyfél jogainak védelme indokolja. Nyírfás Dezsőnek, Szentgotthárdra: Március 25-i cikkünkben is említettük, hogy meteorológusokat csak a budapesti tudományegyetem természettudományi karán képeznek. Meteorológus szakra dékáni engedélylyel, az egyetem első vagy második évfolyamát végzett, speciális érdeklődésű, jó tanulmányi eredményű matematika-fizika, vagy ilyen egyszakos hallgatók kerülhetnek.