Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

10 A jó munka nem szívesség Szinte nincs olyan vállalati vagy országos értekezlet, ahol ne utal­nának a pontos, fegyelmezettebb munka fontosságára. Nemrég a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán Kádár elvtárs is be­szélt erről. " A jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívesség­nek vagy áldozatnak, hanem a ha­za, a családja és önmaga iránti természetes kötelességének — mondotta. Hogy mennyire szükséges ez az intelem, azt a kerületemben ta­pasztalt néhány, ha országosan nem is jelentős, ám önmagában véve mégis bosszantó eset bizo­nyítja. A Nagykőrösi út és a Kéreg utca sarkán van egy kis húsbolt. Szívesen vásárolnak ott a környék lakói, mert az üzlet jól kielégíti igényeiket. Fontosságáról akkor győződtünk meg igazán, amikor a boltot tatarozás címén bezár­ták. Hét hétig dolgozgatott benne a két tatarozó. Jelenlétüket ak­kor az ablakon kidugott kályha­cső füstje és az üzlet előtt álldo­gáló két kerékpár jelezte. Egy al­kalommal úgy váltak láthatókká, hogy az utcán futballoztak. Egy idősebb törzsvásárló meg is pi­­rongatta őket, hogy miért nem sietnek a tatarozással. Azt vála­szolták, hogy tizenöt forintos órabérért nem tudnak gyorsab­ban dolgozni A hetedik hét vé­gére mégiscsak végeztek a mun­kával. Igaz, némi prémium kel­lett hozzá, ami lendített a tem­pójukon. Szerintem nemcsak a tatarozók vétettek a munkaerkölcs ellen, megbízóik legalább olyan mér­tékben, mert nem állapodtak meg előzőleg teljesítménybérben, s hogy közönyösen kezelték, elnéz­ték az ilyen munkavégzést. Egy másik téma, amely ugyan­csak szót érdemel (hogy hol tör­tént, nem is fontos, hisz bárhol megesik ilyesmi), az útépítés. A földgyalu elvégzi a feladatát, majd az útépítők feltöltik a terü­letet a kívánt mennyiségben zú­zalékkal, sóderral, s legvégül szé­pen lehengerlők. Most következ­ne az aszfaltozás. De ez a műve­let késik. A gépkocsik ráhajtanak a félkész útra, feltörik a felüle­tét, az aszfaltot most már csak akkor szabad rátenni, ha előbb újra elsimítják, elegyengetik a felületet. Ez a többletmunka sok­sok kidobott forintot és munka­erő-pazarlást jelentt, amit a köte­lességmulasztás, a gondatlanság, a rossz szervezés idéz elő. Más alkalommal egy kétszer 300 folyóméteres szegélykő lera­kásánál tapasztaltam a pontatlan munkát, ahol öt ember dolgozott. Délelőtt tíz órakor érkezett egy fuvar kevert beton, amelyet két és fél óra alatt felhasználtak. Délután is érkezett egy adag. Ezt is felhasználták és nem volt mit csinálniuk tovább. Vártak tétle­nül, amíg letelik a munkaidő, s még csak nem is tehettek erről. A szegélyezők elvonulása után két-három kupac felesleges anyag ottmaradt. A gépkocsik kényte­­lenek voltak felhajtani a járdára és az útszegélyeket tönkretették. Újra feleslegesen kellett dolgozni hanyagság, nemtörődömség miatt. Az efféle többletmunkák káros hatását — s amelynek felelőseit többnyire senki nem kutatja — mindannyiunk zsebe megérzi; több törődést érdemel a megelő­zésük- Erdős­ István Budapest, XX., Lámpa u. 9. LEVELESNÉ EMLÉKEZIK — Ugye, fiacskám, a mi fiatalkorunkban még nem volt időjárás? (Mészáros András rajza.) Milyen intézkedés történt? A hangnem az autóbuszon „Két kisgyermekemmel nemrég a Miskolc—Debrecen gyorsjáratú autóbuszra várakoztam — írta Nagy Gyuláné (Leninvárosból). Leninvárosban megállt az autó­busz, de a kalauznő kijelentette: csak azokat az utasokat veszi fel, akik Debrecenbe utaznak. Hosszas vita után és az autóbusz vezető­jének igazságos közbelépésére, mégis felszállhattunk, de a­­ ka­lauznő mindvégig lehetetlen han­gulatot teremtett. Megtiltotta, hogy ablakot nyissanak, gyerme­keim rosszul lettek, utastársaim siettek a segítségemre. Úgy ér­zem, hogy a kellemetlen tapasz­talataimat — többek nevében is — szóvá kell tennem.” Dr. Valykó István, a Volán 3. sz. Vállalat igazgatója foglalkozott a pa­nasszal. „Beigazolódott — szólt a vá­lasza —, hogy a 1015/104. számú jára­ton szolgálatot teljesítő szalauzné meg nem engedhető, sértő magatartást ta­núsított az utasokkal szemben, s ez­zel megszegte a munkaköri előíráso­kat. A történtekért nyereségrészese­désének 50 százalékát megvonták és 3 hónap időtartamra nem osztható be távolsági járatokra. Bízunk benne, hogy ez az eset — bár a dolgozóink többségétől az ilyesfajta magatartás idegen — kellő tanulságul szolgál.” Háromezer forint utólag „Hét éve dolgozom nyugdíjas­ként a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Vállalatnál — írta Pásztor Bertalan (Em­őd, Vasút u. 7.) —, fizetett szabadságot azonban egyik évben sem kaptam. A vállalati kollektív szerződésből próbáltam tájékozódni jogaimról, de nem ta­láltam erre vonatkozó szabályza­tot.” Pásztor Mihály, a MEDOSZ (Mis­­kolc) megyei titkárának válasza: „Megállapítottuk, hogy a fenti válla­latnál hibát követtek el, amiért a nyugdíjas dolgozóknak nem adtak fi­zetett szabadságot. Pásztor Bertalan­nak és még két társának, mint idő­szaki dolgozóknak az évente eltöl­tött munkaidejük arányában járt vol­na szabadság. A körülmények tisztá­zása után gondoskodtunk róla, hogy az 1970—76 között elmulasztott szabad­ság kiadása helyett Pásztor Bertalan­nak több mint 3000, a másik két tár­sának csaknem 2000 forintot kifizes­senek."* ARÁNYTALANSÁG A minap elromlott a televízióm. A javító szövetkezet szakembere h­úsz­­percnyi munkával kicserélt egy al­katrészt. Utána kiállította a számlát: anyag 27, kiszállási díj 20 forint, mun­kadíj 120 forint. A nem egészen félórás munkáért kért 120 forint díjat, amit — bár tu­dom, van ebben rezsiköltség is — túlságosan soknak tartok. Megértem: a szövetkezetnek úgy kell kalkulálnia, hogy haszonra is szert tegyen, de mégis szembetűnő aránytalanságot ér­zek, ha figyelembe veszem a magam óradíját. (Nyugdíjas pedagógus Va­gyok, de még tanítok a középfokú felnőttoktatásban. Óradíjam 27 forint.­ De említhetnék más példákat is, olyan munkaköröket, ahol nagyon kemé­nyen kell megdolgozni az ennél sok­kal alacsonyabb órabérért. Ezen az aránytalanságon jó lenne változtatni, s az efféle szolgáltatási tevékenység forintértékét a fentieknél reálisabban kellene megállapítani. Vidor Győző Budapest, n.: Varsányi udvar 2. EGY-KÉT MONDATBAN ED­ŐCS LÁSZLÓ (Kisbárkány) Ír­ja: Egy éve elkészült a fürdőszobánk, de berendezéseit villanymérő óra hiá­nyában nem tudjuk használni. Érdek­lődésünkre az ÉMÁsz kisterenyei ki­­rendeltségén közölték: előttem 110 igénylő van, s ígéret sincs rá, hogy mikor lesz mérőóra. DR. PINTÉR SÁNDOR (Budapest, XV., Nádastó u. 56.) írja: „Utcánk­ban nemrég nagy fényerejű higany­gőzlámpákat szereltek fel a régi vil­lanyégők helyére. A baj az, hogy ezek a korszerű lámpák mintegy két hete nem világítanak. Este, s éjjel emiatt vagyunk kénytelenek botorkál­ni a vaksötétben.” NÉPSZABADSÁG 1977. április 28., csütörtök ------------ ■■■­ MÉLTÓAN A KISZ-ESEKHEZ Az NDK-beli Hermsdorfban csaknem három éve 67 tagból álló kis magyar csapat dolgozik. Nem­rég a hermsdorfi magyar fiatalok­ból álló Angéla Davis KISZ- szervezet titkára nem kis büszke­séggel vette át a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét. Annak idején az ország külön­böző részeiből érkeztünk az NDK- ba, s nem volt könnyű az ismer­kedés, az összeszokás. Gondot okozott az is, hogy a fiatalok szét­szórva, különféle műszakbeosztás­ban, egymástól távol eső munka­helyeken kezdték meg a munkát a nagy ipari kombinát, a VEB Kera­­mische Werke üzemeiben. Kínlód­tunk a nyelvtanulással, s nem volt könnyű a lakásokban élő szűkebb közösségek kialakítása sem. Las­san „összerázódtunk” s hozzászok­tunk az új környezethez, formá­lódott a közösség. Munkához lá­tott a KISZ-szervezet is. Az első siker: 2800 márkát gyűjtöttünk, erdei útépítést, a gyárban külön­­műszakot vállaltunk, játszóteret készítettünk a hermsdorfi gye­rekeknek, ebből gyűlt össze a pénz, amit felajánlottunk egy Vi­etnamban épülő iskola költségeire. Rendezvényeinken mindig so­kan vannak, s a mi KISZ-alap­­szervezetünk tagjai rendelik a legtöbb magyar nyelvű újságot, folyóiratot. Száz köny­vet kaptunk ajándékba az NDK ifjúsági szer­vezete országos bizottságától. Ta­valy nagy megtiszteltetés ért ben­nünket: közülünk három társun­kat a gyár vezetősége kitüntetett a Szocialista munka és társadal­mi tevékenység aktivistája cím­mel. Nemrég a gyárban hazánkat ismertető kiállítást rendeztünk német kollégáinknak. Úgy érezzük — s ezt a KISZ KB oklevele is alátámasztja —, hogy a mi kis kolóniánk megállta a he­lyét hazájától távol, s ha ősszel a három év leteltével hazamegyünk, nyugodt lélekkel mondhatjuk: a magyar KISZ-esekhez méltóan, becsülettel helytálltunk itt Tü­­ringiában. Bárány­ András NDK, Hermsdorf ­ " .­­ KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK . . ....­. az ítélet következményei alól men­tesítik, amnesztiában, illetőleg egyé­ni kegyelemben részesül. Ez ugyan­is nem azt jelenti, hogy az ítélet tét­vés vagy alaptalan volt, ezért az intézkedés a munkaviszonyra sem­milyen vonatkozásban nem hat ki. MUNKAÜGYEK KITÜNTETÉS Petrányi Pál írja Ózdról: Vállala­tuk kollektív szerződésében az van, hogy a munkaversenyben kitűnt és kiváló dolgozó­ jelvénnyel kitünte­tett dolgozó részére félhavi átlag­­kereset, legfeljebb azonban kétezer forint jutalom jár. Helyes-e ez? Nem. A szocialista munkaverseny­ről intézkedő kormányhatározat sze­rint az egyéni munkaversenyben ki­tűnt és vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetésben részesített dolgozónak legalább félhavi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalom jár. Kollek­tív szerződésüknek tehát az a ki­tétele, hogy legfeljebb kétezer forint összegű lehet a jutalom, ellentétes a kormányhatározattal. A kollektív szerződés a jogszabá­lyoktól eltérő intézkedést nem tar­talmazhat. A jogszabályba ütköző, vagy azzal ellentétes meghatározás érvénytelen, s azt haladéktalanul módosítani kell, illetőleg helyette a jogszabálynak megfelelő rendelke­zést kell alkalmazni. Azt javasoljuk, a hibára hívják fel a vállalat igaz­gatójának és szakszervezeti bizott­ságának a figyelmét. A kitüntetett dolgozók addig is kérhetik, hogy a jutalmat a jogszabálynak megfelelő összegben fizessék ki. Vita esetén forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. ÁRVAELLÁTÁS Kiss Józsefné (Szeged): Gyerme­keinek apja, akitől pár évvel ezelőtt elvált , hirtelen meghalt. Jár-e a gyerekek részére árvaellátás? Jár. Az a tény, hogy az apa az el­halálozás idején feleségétől elváltan élt, s gyermekeit nem saját háztar­tásában tartotta el, nem akadálya az árvaellátás megállapításának. Az ár­vaellátást ilyen esetben is meg kell állapítani, ha az elhalt dolgozó ha­láláig megszerezte az öregségi, illet­ve rokkantsági nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig, oktatási intézmény nappali tagozatán folyta­tott tanulmányok befejezéséig, leg­feljebb azonban az árva 25. életévé­nek betöltéséig jár. Nem jár árva­ellátás a vér szerinti apa jogán, ha a gyermeket, még az apja halála előtt örökbe fogadták. Az árvaellátás megállapítását a lakóhely szerint illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságtól, ha pe­dig az elhunyt nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni. kártérítés Puskás László (Százhalombatta): Mikor köteles a vállalat teljes egé­szében megtéríteni az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó kárát, és mikor viseli annak egy részét a dol­gozó? A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat a dolgozónak munkavi­szony keretében okozott kárért, vét­kességre tekintet nélkül, teljes mér­tékben felel. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső el­háríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartá­sa okozta. A kár egy részét akkor viseli a dolgozó, ha a balesethez az ő vét­kes magatartása is hozzájárult. Eb­ben az esetben a vállalat a kár azon részének megtérítése alól mentesül, amelyet a dolgozó vétkes magatar­tása idézett elő. Vétkes közrehatás­nak lehet tekinteni például, ha a dolgozó szándékosan vagy gondat­lanságból megszegi a vezető utasí­tását, a munkavédelmi előírást stb., és ez a károsodással összefügg. A vétkesség mértékét, súlyosságát azonban mérlegelni kell, s vizsgálni kell az egyéb körülményeket is, például azt, megkövetelte-e a válla­lat a technológiai előírások, óvó­rendszabályok betartását, vagy el­tűrte, sőt esetleg elvárta, hogy a dolgozó a munkát az előírások meg­szegésével végezze. ELTILTÁS közügyektől Mezei Istvánné (Lenti): Törvény­sértő-e, ha védett korban levő dol­gozói elbocsátanak azon a címen, hogy a bíróság a közügyektől eltil­totta? Nem. Ha a közügyektől eltiltott személy olyan munkakört tölt be, amelyben ilyen dolgozót nem lehet foglalkoztatni, munkaviszonya azon­nali hatállyal megszűnik. Védettség a közügyektől eltiltott dolgozót ko­rára való tekintettel sem illeti meg. A felmondási tilalmak és korlátozá­sok csak a munkaviszonynak a vállalat részéről történő felmondását tiltják, illetve korlátozzák. Köz­ügyektől történő eltiltás esetén a munkaviszony nem felmondással, hanem a jogszabály rendelkezése alapján a jogerős bírósági ítélet kö­vetkezményeként szűnik meg. Ezen nem változtat az sem, ha a dolgozót RENDELKEZÉSEK gyermektartásdíj Galambos Ferenc (Budapest): Mi­lyen esetben előlegezheti az állam a gyermektartásdíjat ? Erre csak rendkívüli esetben ke­rülhet sor. Akkor, ha a szülő való­ban nem képes biztosítani a gyer­mek megélhetését, valamint akkor, ha a kötelezettnek nincs olyan va­gyona, jövedelme, amelyből a tar­tásdíj behajtható. Az előlegezett összeg nem lehet több, mint amek­kora összeget kellett volna a köte­lezettnek fizetnie, felső határa te­hát a megállapított tartásdíj. Ennél kevesebbet is megállapíthatnak, ha a gyermek tartása a másik szülő ál­tal biztosítható. A tartásdíjnak az állam által való folyósítását a bíró­ság — az összes körülmények gon­dos mérlegelése után — rendelheti el. HOZZÁJÁRULÁS Kovács Gábor (Szolnok): lakóház, lakás vagy lakrész bérbeadásából származó jövedelem után kell-e községfejlesztési hozzájárulást fizet­ni? Nem kell. Olyan adót fizető ál­lampolgártól, akinek csak lakóház stb. bérbeadásából származó jöve­delme után van általános jövede­lemadó-fizetési kötelezettsége, e jö­vedelemadó alapján nem kell hoz­zájárulást levonni. A hozzájárulást ugyanis a házadó után kell az adó­hatóságnak kivetnie. RÉSZSEGÉLY Hegedűs Miklós (Nyíregyháza): Mikor lehet részsegélyt megállapí­tani, ebben az ügyben hová kell for­dulni? Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek más forrásból származó kisebb összegű rendszeres jövedelme (albérleti vagy bérleti díj, földjáradék, kegydíj, hadigon­dozási járadék stb.) van, ezt a se­gély összegének megállapításánál olyképpen kell figyelembe venni, hogy a segély összege az egyéb jö­vedelemmel együtt ebben az eset­ben sem haladhatja meg a munka­­viszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb mértékét. Az ügy a lak­hely szerint illetékes községi tanács vb szakigazgatási szervének, illető­leg a városi, fővárosi kerületi ta­nács vb egészségügyi szakigazgatási szervének­ a hatáskörébe tartozik. ÜZENJÜK Rőgős Sándornak, Lepsénybe. A nyereségrészesedés felosztásának sza­bályait a vállalati kollektív szerződé­sek rögzítik, panaszának elbírálásánál tehát csakis ez az irányadó. Annak a dolgozónak, aki csupán a naptári év egy részében állt a vállalattal munkaviszonyban, nem kötelező ad­ni, a kollektív szerződés azonban megállapíthat időarányos év végi ré­szesedést. Szurdok­ Pálnak, Budapestre: Az öröklési illeték alól valóban mentes a lakásszövetkezeti lakásnak az in­gatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Ebből a szempontból első tulajdonosnak minősül az is, aki új­raelosztás vagy újraértékesítés során szerzi meg a lakás tulajdonjogát. Lukács Lajosnak, Miskolcra: Bá­nyaipari aknászképző technikum esti vagy levelező tagozatára azt lehet fel­venni, aki az általános iskola nyolca­dik osztályát elvégezte, bányavállalat­nál legalább öt éve folyamatosan dol­gozik, vájár szakmunkásképesítése van, munkáltatója továbbtanulásra jelöli, s a felvétel évében negyven­évesnél fiatalabb. Erdey Jánosnénak, Salgótarjánba. Az állami lakások bérlői — 1960. ja­nuár 10-től — a beépített bútorokért és más berendezésekért használati dí­jat kötelesek fizetni. A rádió és a té­vé adójának vételére alkalmas köz­ponti antenna csatlakozásért havi hat, a további adók vételére alkalmas csatlakozásért havi két forint haszná­lati díjat kell fizetni a lakbérrel. Zombori Lajosnak, Budapestre: Az ügyfél vagy törvényes képviselője (meghatalmazottja) az államigazgatási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot ké­szíthet. E jog az ellenérdekű ügyfe­lek beadványaira is kiterjed, s azt olyan mértékben kell biztosítani, ami­lyen mértékben az ügyfél jogainak védelme indokolja. Nyírfás Dezsőnek, Szentgotthárdra: Március 25-i cikkünkben is említet­tük, hogy meteorológusokat csak a budapesti tudományegyetem termé­szettudományi karán képeznek. Me­teorológus szakra dékáni engedély­­lyel, az egyetem első vagy második évfolyamát végzett, speciális érdek­lődésű, jó tanulmányi eredményű matematika-fizika, vagy ilyen egy­szakos hallgatók kerülhetnek.

Next