Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
10 KOSSUTH RÁDIÓ 8.21: Népművelők fóruma. 8.45: Zenevár. 9.00: Katedra. 9.30: Bacsi-felvételek. 10.05: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.20: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népdalok. 14.05: Rádiójáték gyerekeknek. 14.30: Századunk zenéjéből. 15.10—15.50: Iskolarádió. 15.50: A Monszun c. műsorából. 10.10: Beethoven műveltségi verseny. 10.31: Külföldről érkezett . .. 17.07: Olvasó a labirintusban. 17.32: Baidók — egynemű karok. 18.00: Operettdalok. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Ady műveltségi vetélkedő. 20.30: Népi zene. 21.05: Kis magyar néprajz. 21.10: A zongoraművészet aranykora. 22.30: Pergolesi-művek. 22.50: A gondolatok sorsa. 23.11: Lendvay: A bűvös szék. Opera, o.io: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Suppé: Boccaccio. Részi. 8.33: Molnár Miklós énekel. 8.40: Slágermúzeum. 9.33: A 04, 05, 07 jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Nóták. 12.33: Verdi: Aida. Részi. 13.51: Telk Zoltán meséje, zenével. Kettőtől ötig . .. Zenés játék. 14.00: Operettkettősök. 14.15: Dvorzsák két szláv tánca. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Örökzöld dallamok. 15.36: Rossini: Semiramis. — Nyitány. 15.50: Táncdalok. 16.15: Liszt-zongoraművek. 16.33: Vasas—Sparta KK-mérk. n. ii közv. 17.20: ötödik sebesség. 13.20: Ki döntsön és miről? 18.33: Szimfonikus könnyűzene. 19.20: Harminc perc rock. 19.50: Népi zene, nóták. 20.33: Iránytű. Szórakoztató magazin. 21.43: Könnyűzene. 22.05: Operettrészt. 13.00: Egy óra dzsessz. 3. MŰSOR 14.05: Falusi mulatságok. Szt. 14.19: Elektronikus zene. Szt. 14.47: Zenekari hangverseny. 16.14: Mindenki iskolája. 16.39: Puccini. Tosca, 3 felv. opera közben. 17.30: Katedra. 19.18: Berlioz-művek. Szt. 15.40: Mendelssohn-est közv. Szt. Közben: kb. 20.15:: Külföldi tudósoké a szó.Kb. 21.10: Dzsesszfelvételek. Szt. 21.39: 2000 felé. 22.19: Kamarazene. Szt. 22.30: Zenekritikusok hanglemezekről. TELEVÍZIÓ 9.24: Tévétorna (sz.). 9.30: Szünidei matiné. Kisfilmek. ll.oo: Delta (ism.). 11.25: Columbo (sz.). 12.35: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 11.15. és 11.45: Mindenki Iskolája. 15.15: És így tovább . .. 16.03: Vakáció Melódiában, 2. (sz.). 16.50: Hírek. 16.53: Dinamó Kijev—Borussia Mönchengladbach KEK-mérk. (sz.). 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.05: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Kék fény... Ma megszokott formájától eltérően jelentkezik aműsor. A hallgatók kapnak választ a szerkesztőktől, beérkezett kérdéseikre. Szó esik egyebek között a bűnözés alakulásáról, a bűnüldözés munkájáról, az igazságszolgáltatásról. 21.00: Mixed Pickles (sz.). 21.20: A magyar fotográfia története. 5. 21.40: Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre. 22.30: TV Híradó 3. NÉPSZABADSÁG 1977. április 6., szerda Jó előkészítés - nagyobb hatékonyság Befejezett beruházások utólagos gazdasági értékelésének tapasztalatai A beruházási tevékenység javításához fontos támpontot adnak a korábbi kormányzati intézkedések alapján most már rendszeressé vált utólagos gazdasági értékelések. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium legutóbb 18 olyan nagyberuházás lebonyolításának, és működésének tapasztalatait vizsgálta meg az illetékes minisztériumok jelentése alapján, amelynek befejezése legalább egy éve megtörtént. A 18 nagyberuházás közül 14 termelő, négy pedig nem termelő, s megvalósításuk költsége összesen mintegy 20 milliárd forint. Az összkép — amint az az Állami Tervbizottság, majd a kormány legutóbbi ülésén is megtárgyalt jelentésből kirajzolódik — voltaképpen egybevág az eddigi általános tapasztalatokkal: kisebb számban vannak a jól előkészített, gyorsan és szervezetten megvalósuló beruházások és több az olyan fejlesztés, amelynek kivitelezése túlságosan elhúzódik, többe kerül a tervezettnél, társadalmi, gazdaságossági hasznossága pedig valamelyest elmarad az előirányzattól. Tizennyolc közül öt még mindig jellemző a káros sietség a kezdésnél, s a nem kielégítő gondosság a döntések műszaki, gazdasági megalapozásánál. Nagyrészt ilyen és hasonló okokra vezethető vissza ezúttal is, hogy a szóban forgó 18 állami nagyberuházás többségét késve adták át rendeltetésének és csupán ötöt fejeztek be az eredeti határidőre. Az utólagos vizsgálat tehát csak kevés olyan beruházásról adhatott számot, mint a Budafoki Sütőélesztő Gyár, a Bátaszéki Cserépgyár, a közlekedési létesítmények közül pedig a Batthyány tér rendezése, továbbá a kelet—nyugati metró munkálatai, amelyet határidőre vagy az előtt befejeztek. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a legtöbb beruházás megvalósítását a költségelőirányzat nagyságától majdnem függetlenül eleve irreálisan hosszú időre, 40—60 hónapra tervezték, de ténylegesen ennél is jobban elhúzódtak. A vizsgált termelő beruházások például a tervezettnél átlagosan 35%kal hosszabb idő alatt valósultak meg. A tervszerűség szempontjából alapvetően kedvező, hogy a program szerinti kapacitások a nagyberuházások eredményeként általában megvalósultak és döntő többségük a tárcák véleménye szerint megfelel a korszerűség követelményeinek. E pozitívum értékét azonban nemcsak a beruházások egy részének késedelmes átadása kisebbíti, hanem a tervezett költségek gyakori jelentős túllépése is. Az előirányzott költségek — összességében 17 százalékos — túllépését is többnyire az előkészítés hiányosságai, továbbá az időközben bekövetkezett árváltozások, a műszaki tartalomváltozás (az üzemméretek növekedése vagy a technológia megváltoztatása), a tervből kimaradt kisegítő és melléklétesítmények pótlólagos megvalósítása, valamint a költségtervezés pontatlanságai idézték elő. Az utólagos gazdasági értékelés alapján egy vagy több évvel a megvalósulás után már több-kevesebb pontossággal megítélhető a létrehozott kapacitások működésének eredményessége, hatékonysága is. Ahol az értékesítési lehetőséget már a tervezésnél reálisan felmérték, s megteremtették a kapacitások optimális kihasználásának feltételeit, ott a tervezett termelési eredményeket viszonylag rövid idő alatt elérték. Ennek köszönhetően például a Tiszai Vegyi Kombinát kénsavgyára évente a tervezettnél 35 ezer tonnával több kénsavat, a Borsodi Sör- és Malátagyár egymillió helyett 1,2 millió hektoliter sört és 12 ezer helyett 17 600 tonna malátát, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát faforgácslapüzeme 75 000 helyett 76 000 köbméter forgácslapot állít elő, s ugyanúgy, mint a határidő szerinti megvalósításnál, itt is a jók közé sorolható a Budafoki Sütőélesztő Gyár évi 12 000 tonnás termelésével. Másutt viszont — a vizsgált nagyberuházások jelentékeny részénél — az ünnepélyes avatás, a szalag átvágása után a kapacitások kihasználása s a fejlesztések produktuma elmaradt a tervezettől. A felmérés idején még nem érte el a kívánt teljesítményt a Lábatlani Vékony papírgyár, a nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár, a Győri Acélöntöde, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára, amely három helyett csupán egy műszakban tud dolgozni, mivel nagy átmérőjű víznyomáscsöveit a tervezett módoa nem tudja értékesíteni. Pontatlan prognózisok A kritikai elemzés szerint a termelés felfutását a beruházások előkészítésénél általában nem tervezték meg kielégítően, gyakran felületes volt a termék iránti várható igények prognózisa és majdnem minden esetben hiányzott e prognózisok „karbantartása” a megvalósítás hosszú ideje folyamatt. Új gyártmányok bevezetésénél sokszor elmulasztották a termék piaci bevezetésének előkészítését. Mindamellett van olyan tapasztalat is, hogy néhány keresett termelők termelését, a kapacitások jó kihasználásával sikerült az előirányzottnál gyorsabb ütemben növelni, s a többlet számottevő részét gazdaságosan exportálni, a belső értékesítési nehézségeket rugalmas üzletpolitikával áthidalni. Érdemes elgondolkodni azon a voltaképpen nem új keletű, a jelenlegi gazdasági helyzetünkben mégis élesebben szembeötlő ellentmondáson is, hogy amíg a beruházásokkal létrehozott kapacitások alapvető termelőberendezései általában korszerűek, a hozzájuk kapcsolódó kisegítő, kiszolgáló technológiák műszaki színvonala nemritkán jóval alacsonyabb és sokszor nagyon munkaigényes. Ez a színvonalkülönbség, valamint a nem kielégítő szervezettség kedvezőtlenül hat a termelékenységre, a kapacitáskihasználásra, a munkaerőhelyzetre, a beruházások gazdaságosságára. A kapacitások elégtelen, a tervezettől elmaradó kihasználása pedig a vizsgált beruházások egy részénél rontja a vállalati jövedelmezőséget, a gazdasági hatékonyságot. Gondosabb létszámtervezést A jelenlegi munkaerőhelyzetben arra is indokolt nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy az új beruházások egy részénél a tervezettnél, s a műszakilag indokoltnál több létszámot foglalkoztatnak, ami önmagában is gátolja a termelékenység kívánt ütemű növelését, azon kívül elvonja a munkaerőt a népgazdaság más fontos területeiről. A megvizsgált 14 új termelő beruházás működtetéséhez a tervek eredetileg 7350 dolgozó munkába állításával számoltak, ténylegesen azonban 8500 embert foglalkoztatnak, 1200-zal — 16%-kal — többet az előirányzottnál. Az utólagos értékelés szerint a létszámszükséglet tervezése szinte egyetlen beruházásnál sem volt kellően megalapozott, s így akad olyan üzem is, ahol a foglalkoztatott létszám a tervezettnek másfél-kétszerese, de olyan is, ahol majdnem a háromszorosa. A létszámgazdálkodás ugyanannál a néhány, az előbbiekben már említett beruházásnál, illetve vállalatnál kielégítő, ahol a kapacitáskihasználással, a termelékenységgel és a jövedelmezőséggel nincsenek nagyobb gondok és nehézségek. Az utólagos gazdasági értékelés tapasztalatait az illetékes minisztériumok és vállalatok, a tervező és a pénzügyi szervek jól hasznosíthatják további munkájukban, az új nagyberuházások előkészítésében, s a folyamatban levő fejlesztések megvalósításában. A feladatok fontossági sorrendje továbbra is a beruházások körültekintő műszaki-gazdasági előkészítése, a megvalósuló kapacitások és a piaci igények jobb összehangolása, a tervszerű és jól szervezett kivitelezés, a gondosabb létszámtervezés és munkaerő-gazdálkodás. O. L GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA 1977. január-február (az előző év azonos időszakának %-ában) Szocialista ipar A bruttó termelési érték volumene A Központi Statisztikai Hivatal "■"adatai szerint 1977. január-februárjában a szocialista ipar termelése 5,7%-kal emelkedett. Az élelmiszeriparon kívüli ágazatok termelése 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az élelmiszeripar termelése a tavalyi alacsony szinthez képest 4,7%-kal nőtt. Legnagyobb mértékben a gépipar és a vegyipar termelése emelkedett 8,3, illetve 6,6%-kal. A kohászat termelése 6,3%-kal, a könnyűiparé 6,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A bányászat termelése 2,4%-kal, az építőanyag-iparé 1,5%-kal több volt, mint egy évvel azelőtt. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység 6,l°/6-os emelkedéséből adódott. A foglalkoztatottak száma 0,4%-kal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 7,1%-kal, ezen belül az építőipari vállalatoké 8,3%-kal, az építőipari közös vállalkozásoké 4,4%-kal nőtt, az építőipari szövetkezeteké 4,4%-kal csökkent. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 1,5%-kal kevesebb volt a tavaly január-februárinál. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 8,7%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek január-február havi felvásárlása 12,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Idén 10,1%-kal nőtt a vágóállatok felvásárlása is. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele januárfebruárban 10°/0-la il volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek növekedése 5%-ot tett ki A mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakossági pénzbevétel számottevően, 12,8%-kal nőtt. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 14,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 9,5%-kal, összehasonlítható áron 4,1%-kal nőtt. A kiskereskedelmi árszínvonal 5,2%-kal magasabb volt, mint 1976. januárfebruárjában. Február végén a takarékbetét-állomány 96,2 milliárd forintot tett ki, 3,3 milliárd forinttal többet, mint a múlt év végén. A szocialista szektor beruházásaira január-februárban 14,1 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 28,4%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A behozatal értéke — folyó áron, kereskedelmi árfolyamon — 29,5%-kal, a kivitelé 43,8%-kal több volt, mint tavaly január-februárban. Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül 105,9 Élelmiszeripar 104,7 Szocialista ipar Összesen Ezen belül: 105,7 kohászat 106,3 gépipar 108,3 vegyipar 106.6 építőanyag-ipar 101.5 könnyűipar Foglalkoztatottak száma a szo106.1 cialista iparban 99,6 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 107.1 Foglalkoztatottak száma Külkereskedelem (folyó áron, ke98,5reskedelmi árfolyamon) Behozatal 129.5 Kivitel 143,8 Kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 109,5 Ezen belül: élelmiszerek 108,2 ruházati cikkek 104,6 vegyes iparcikkek 112,0 Felvásárlás 112,5 Ezen belül: növényi termékek 126 4 állatok 110,1 állati termékek 110,9 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonna/km alapján) 102,1 Távolsági utasszállítás (utas/km alapján) 103,0 Foglalkoztatottak havi átlagbére A szocialista iparban 104 8 A kivitelező építőiparban 107,7 Kiskereskedelmi árindex 105,2 A KGST és az OPEC-országok kapcsolatai A KGST szakértőinek véleménye szerint kedvező lehetőségek vannak az együttműködés kibővítésére a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagállamaival. Az előzetes felmérések arra mutatnak, hogy a leghatékonyabban a feltárásokban, valamint a földtani kutatásokban működhetnének együtt; széles területet kínál a fekete- és színesfémkohászat, az építőipar, a közlekedés, valamint a villamosenergia-ipar. A KGST és az OPEC-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években számottevően bővültek. 1972—75 között a kölcsönös szállítások megháromszorozódtak és értékük elérte a négymilliárd dollárt. A szocialista országok felhasználják az olajtermelők nyújtotta hiteleket is. Kuvait például 125 millió dollárt adott Jugoszláviának az Adria olajvezeték megépítéséhez (nyolcéves futamidőre, 10,5 százalékos évi kamatra). Líbia pedig a vezeték egyik részszakaszának finaszírozása mellett nagyobb kölcsönt nyújt Jugoszláviának líbiai olajjal működő kőolajfeldolgozó kombinát beruházásaira. Romániában — mint ismeretes — kuvaiti pénzügyi segítséggel épül olajvegyészeti kombinát. Románia viszont segítséget nyújt a kuvaiti szakemberek képzésében, valamint az olajtermelő és -feldolgozó ipar bővítésében. Viszonylag újabb forma a szocialista országok és az olajexportőr államok együttműködése harmadik piacokra irányuló szállításokban. Eddig Jugoszlávia és Kuvait írt alá ilyen tartalmú egyezményt, és szó van kuvaiti—lengyel és iráni—lengyel közös vállalkozásokról is. (Ecolass) 2. MŰSOR 18.28:A tv szabadegyeteme (ism., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Rendezte: Kende Márta. 21.00: TV Híradó 2. 21.20: Savaria Kupa női röplabdatorna (felv.). Lassan felszakadozik a felhőzet Nyugat-Európa fölött anticiklon helyezkedik el, derült, száraz időt eredményezve. Ugyanakkor Európa déli és középső részének időjárását több központú ciklonrendszer irányítja. Hatásukra változékony, csapadékos, de az évszaknak nagyjából megfelelő időjárási helyzet alakult ki; a Kárpát-medence ebben a zónában található. Mivel nyugat felől száraz levegőhullámok közelednek Közép-Európa felé, ezért főleg a Dunántúlon fokozatosan felszakadozik a felhőzet és az eső megszűnik. Hazánkban a sűrű felhőtakaró csak néhány helyen szakadt fel rövid időre. Az egész országban napközben ismétlődően esett az eső, néhány helyen zápor volt. Az északi, északkeleti szél több alkalommal megélénkült. A hőmérséklet csúcsértéke 7—11 fok között alakult. Várható időjárás ma estig: Nyugat felől fokozatosan felszakadozik a zárt felhőtakaró és megszűnnek az esők. Az ászai szél északnyugatira fordul és megerősödik. Várható legmagasabb hőmérséklet 7— 12 fok körül alakul. A Duna vízállása kedden Budapestnél 352 centiméter volt, mára 355 centiméter várható.