Népszabadság, 1977. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

10 NÉPSZABADSÁG 1977. május 18., szerda A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Csehszlovák hengermű a Szovjetuniónak Speciális durvalemez gyártására szolgáló hengermű szállításáról írt alá szerződést a prágai Skodaexport és a moszkvai Metalurgimport külkereskedelmi vállalat. A Skodaexportnak ez a legnagyobb szerződése fennállása óta. A hengerművet az Ukrán SZSZK-ban építik fel, a berendezést 1982-ig kell a csehszlovák vállalatoknak leszállítaniuk. (Világgazdaság) Bulgária fejleszti a petrolkémiai ipart Bulgária nagy erőfeszítéseket tesz petrolkémiai iparának fejlesztésére a jelenlegi tervidőszakban. Mintegy 700—800 millió levát irányoztak elő beruházásokra. Ebben az időszakban helyezik üzembe az évi 250 ezer tonna kapacitású etiléngyártó üzemet a burgaszi vegyi kombinátban, ahol egyidejűleg a polietilén, a polipropilén, az etilénoxid és az oktanolbutanol (a lágyítószerek alapanyaga) gyártására is létesítenek berendezéseket. A műanyagok, műgyanták és ragasztóanyagok termelése 1980-ra az 1975. évi 140 ezer tonnáról a tervek szerint 430 ezer tonnára emelkedik. A beruházások nagy része a meglevő kapacitások bővítését szolgálja, így a műkaucsuk termelést 18 ezerről 45 ezer tonnára növelik. Szovjet segítséggel építik ki évi 120 ezer tonnára a folyékonyparaffin-gyártás kapacitását. A vegyipari beruházások mintegy 40%-a 1976—80 között a petrolkémiai ágazatban zajlik le, ezáltal különösen a műanyag-, műszál- és szintetikuskaucsuk-gyártás emelkedik. (Világgazdaság) Üzemel Algériában az első magyar konzervgyár Megkezdte a próbaüzemelést az Algírtól 250 kilométerre fekvő El- Kseurban az első magyar konzervgyár, amit a Komplex hárommillió dollárért szállított Algériának. A terveket az Élelmezésipari Tervező Vállalat készítette, a fővállalkozó, a Gépexport volt, a berendezéseknek csaknem 90%-át magyar üzemek készítették. Az új gyár évente 10 ezer tonna konzervet készít a Sogedis nemzeti vállalat számára, elsősorban paradicsomból, zöldbabból, borsóból, olajbogyóból és articsókából. Száz kilométerrel odább, Taherban már szerelik a második, hasonló kapacitású konzervgyárat, itt a próbaüzemelésre előreláthatólag június végén kerül sor. Időközben a Komplex további két konzervgyárat adott el Algériában. Értékük összesen több mint 10 millió dollár. (Világgazdaság) Jó tájékoztatás, eredményes gazdálkodás A vállalaton belüli tájékoztatás célszerű megszervezése, a korszerű vezetés nélkülözhetetlen feltétele. Nem új, de ma különösen időszerű megállapítás: ha a vállalati tájékoztatás rendszere jól működik, akkor a vezetés könnyebben lépést tarthat a fejlődés követelményeivel, jobban ki tudja használni adottságait, lehetőségeit és behatóbban tud foglalkozni a gazdálkodás perspektivikus feladataival. A vállalatok belső tájékoztatási rendszere ma a korábbinál jobban kielégíti a vezetés, a gazdálkodás igényeit. Sok vállalatnál létrejöttek, illetve megerősödtek és eredményesen működnek a tervezési, fejlesztési és piaci információk gyűjtésével, feldolgozásával foglalkozó szervek, fejlődött a gazdálkodás eredményeiről folyamatos tájékoztatást adó számviteli és ellenőrzési rendszer stb. A legolcsóbb eszköz Mindamellett — amint azt az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága e témáról nemrégiben, megrendezett konferenciáján is megállapították —, a vállalatok belső tájékoztatási és irányítási rendszere még megközelítőleg sem igazodik a gazdálkodás külső és belső feltételeiben legutóbb végbement változásokhoz és az új követelményekhez. A vállalatok vezetői sok esetben, éppen a kellő tájékozottság hiányában nem tesznek megfelelő intézkedéseket a gazdálkodás belső tartalékainak jobb kihasználásáért, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítéséért. Az ipari és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésével foglalkozó — ugyancsak Társaságunk által megrendezett — tanácskozás részvevői is úgy ítélték meg, hogy a termelő vállalatok exporttevékenységével kapcsolatos tájékoztatás valamelyest javult, de nagyon kevés információt kapnak például arról, hogy milyen lehetőségek lennének a fejlesztésükhöz szükséges gépek, berendezések beszerzésére szocialista importból. A szakemberek többsége azt vallja, az információ javítása a legolcsóbb eszköz ahhoz, hogy az együttműködés ténylegesen javuljon, de a tájékoztatásnak kétirányúnak kell lennie; a külkereskedelem ismerje a termelők lehetőségeit, a termelők pedig a világpiaci tendenciákat. A piaci információk közül — az általában nehezebbé vált eladási feltételek közt — különösen fontosak a forgalmi, keresleti, fogyasztási adatok. A vállalatot az érdekli, hogy termékeinek milyenek az értékesítési lehetőségei, telített-a az adott cikk piaca, milyen áron hozhatók forgalomba termékei külföldön vagy belföldön. Továbbá, milyen áron hozza forgalomba a versenytárs a hasonló vagy ugyanolyan termékeket, s hogy kedvezőek vagy kedvezőtlenek-e a piaci konjunktúra előrejelzései. Ezek az információk manapság különösen fontosak a műszaki fejlesztéshez, a termékváltáshoz, a beruházásokhoz és a telepítésekhez. Sok is, kevés is Tájékoztatási forrásokban általában nincs hiány. A vállalatokéhoz nagyon sok műszaki, gazdasági, kereskedelmi információ érkezik belföldről és külföldről, az irányító szervektől, az üzleti partnerektől, a piac- és konjunktúrakutatással foglalkozó intézményektől. A hiányosság inkább az információk vállalati feldolgozásában tapasztalható. Ez az oka annak, hogy a vezetés — idő hiányában — menekül az ömlesztett formában érkező információtól. Egyúttal jellemző az imént említett információéhség is, vagy ellenkezőleg, az alaposabb tájékoztatás szükségességét lebecsülő szemlélet. A tervezés az információbőség, a nagyon sokféle információ beáramlásának az ideje. A vezető számára ilyenkor azok az információk a legértékesebbek, amelyek lehetőséget adnak a jövő formálására, a beavatkozásra, alternatívák kidolgozására. A vezetőnek rendszeresen tájékozódnia kell a vállalat folyó munkájáról, a termelési, értékesítési, műszaki fejlesztési, munkaerőgazdálkodási tervek végrehajtásáról, az eredményalakulásról és így tovább. Kellenek továbbá információk a gazdálkodás környezetéről, külső és belső feltételeinek bekövetkezett vagy várható változásairól. Fontos tudni, hogy a gazdasági szabályozók, az árak és a többi módosulásai a piac impulzusai hogyan érintik a vállalatot, s milyen hatást váltanak ki tevékenységében. A rugalmas reagálás hiánya nagy nehézségeket és számottevő veszteségeket okozhat a vállalatnak, amiben szerepe lehet — gyakran van is — a belső tájékoztatás hiányosságainak, a rendszertelenségnek, a lassúságnak. A kivételtől való eltérés A vezető információigénye általában erősen szubjektív. Az azonban egyértelmű: a vezetés számára mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy jobb tájékozottsággal csökkentse a kockázatvállalás súlyát s akár a tervek megbízhatóságára, akár más fontos döntések biztonságos megalapozására bármikor újabb, kiegészítő információt kérjen és kapjon. A sablonos, naponként ismétlődő jelentések többnyire másodlagos jelentőségűek, vagy egyáltalán nem fontosak a vezető számára. Mind általánosabban, elfogadott elv, hogy a vezetőt főképpen a szabályszerűtől való eltérésekről, az olykor gyors beavatkozást igénylő kivételekről kell jól és pontosan tájékoztatni. Az információk iránti alapvető — de még sokszor nem érvényesülő — követelmény a világosság, a tömörség, a tényszerűség, a gyors áttekinthetőség. A vállalaton belül az információk, a szervezeti hierarchia legalsó fokán levő munkahelyekről a felső szintű vezetéshez áramlanak, onnan pedig a középszintű vezetők közreműködésével jut el a tájékoztatás, az intézkedés az üzemekig, műhelyekig. Az információáramlat azonban nemcsak felülről lefelé és alulról felfelé halad, hanem horizontálisan, azaz az egyenrangú munkahelyek között is, a vállalati hierarchia minden lépcsőfokán. A korszerű információáramlat zárt rendszert alkot, s lehetővé teszi a vezetés állandó, folyamatos tájékozódását, segíti a feladatok egységes értelmezését, a végrehajtás célszerű megszervezését és ellenőrzését. Miről, mit, hogyan? A jó vezető nem elégszik meg azokkal az információkkal, amelyeket a véletlen vagy az ügyviteli kényszerpálya eléje sodor, hanem — külön terv szerint — előre meghatározza, hogy munkájához kitől, mikor, milyen tartalmú és milyen részletes információkat kíván. A vegyipar, a gyógyszeripar, a gépipar néhány jól szervezett vállalatánál léteznek ilyen tájékoztatási tervek; a megtartásukat ugyanúgy ellenőrzik, mint a vállalat más tevékenységét. A tájékoztatási részleg e vállalatoknál az információkat nem csupán összegyűjti, hanem a döntés-előkészítési igények szerint feldolgozza, rendszerezi a különféle tényeket, adatokat. A jól szervezett belső tájékoztatás kedvezően hat a vállalat eredményes működésére, különösképpen a vezetés színvonalának emelésére. Az önálló vállalati tájékoztatási részlegek ma többnyire a műszaki igazgatóhoz, a főmérnökhöz tartoznak, és csak elvétve a gazdasági igazgatóhoz, vagy a szervezési osztályhoz, főosztályhoz, legfőképpen azért, mert az információs szervezetek eddig döntően a műszaki fejlesztési tevékenységet támasztották alá és nem, vagy csak kevésbé volt feladatuk a korszerű vezetéshez nélkülözhetetlen komplex vállalati tájékoztatás. A szervezeti kérdéseket tehát úgy kell megoldani, hogy a tájékoztatással hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek, apparátusoknak megfelelő áttekintésük legyen a vállalat egész tevékenységéről, fejlesztési céljairól. A sablonos megoldásoktól óvakodni kell, ezért csak nagy általánosságban lehet meghatározni a vállalati belső tájékoztatási rendszert összefogó részleg főbb tennivalóit. A részleg feladata például: — a vezetők műszaki, gazdasági, kereskedelmi tájékoztatása, információk szolgáltatása a vállalati munkával összefüggő tudományterületek (vezetés- és szervezéstudomány, ergonómia, üzemszociológia és a többi) eredményeiről; — a napi operatív munkához és a vállalat távlati fejlesztéséhez szükséges belső és külső információk összegyűjtése és információs értékük szerinti szelektálása; — a szakirodalmi szolgálat, megszervezése, a különféle dokumentációk, valamint a műszaki-gazdasági könyvtár kezelése; — a műszaki prospektustár, a gyártmányismertető leírások, szakfolyóiratok, fordítások, a tanulmányúti beszámolók, vásári jelentések, piaci információk kezelése; — a vállalati kiadványok (dokumentációs műszaki-gazdasági szemle, vezetői tájékoztató) gyűjtése és nyilvántartása, és így tovább. Ajánlások, javalatok A vállalatok napirenden levő belső irányítási rendszere korszerűsítésének, a jog- és hatáskörök decentralizálásának arányában nő a tájékoztatás jelentősége. A jól működő tájékoztatási rendszer megkönnyíti a különféle vállalati szervek s a nagyobb önállósággal dolgozó gyáregységek tevékenységének ellenőrzését, koordinálását. Az információs rendszer fejlesztésének is fontos feltétele a döntési szintek egyértelmű elhatárolása. Annak felülvizsgálata, hogy a jog- és hatáskörökkel arányban áll-e az odaérkező információk mennyisége, megvan-e a lehetőség annak befogadására és ésszerű hasznosítására. A decentralizálással egyidejűleg tehát tőkélétesíteni kell a szóban forgó tájékoztatási területet, az új követelményekkel összhangban megteremteni annak szervezeti, ügyviteli, személyi feltételeit. Társaságunk bevezetőben említett konferenciája ajánlásokat dolgozott ki a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a vállalatok részére a belső tájékoztatás továbbfejlesztésének aktuális tennivalóira. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval együttműködve kezdeményezte az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos magas színvonalú ismertető munkák sorozatszerű kiadását és propagálását, s megvizsgáljuk a hazai tájékoztatási szakemberképzés lehetőségét. Külön felhívtuk az illetékesek figyelmét arra: a vállalati tájékoztatási rendszer fejlesztését megkönnyítené a termelési bizonylatok szélesebb körű egységesítése, a szervezési és számítástechnikai tevékenységek tipizálása, s az információs rendszer, az adatfeldolgozás további gépesítése. A tájékoztatás a vezetés alapvető tevékenységének, a döntések előkészítésének egyik legfontosabb eszköze. Kétségtelen, hogy a vállalati belső tájékoztatási rendszer korszerűsítése a vezetéstől, az irányító szervektől az eddiginél nagyobb figyelmet, határozottabb intézkedéseket kíván. Bizonyos azonban, hogy a ráfordított többletenergia bőségesen megtérül a gazdálkodás eredményeiben, hatékonyságának növelésében. Frank Tibor a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkárhelyettese a RApióím televízió hm műsorából KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Szoc. brigádok akadémiája. 9.00: Zenés képeskönyv. 9.15: A francia film ma. $ 9.30: Orosz Júlia és Maleczky Oszkár énekel. 10.05: Nyitnikék. 10.40: Zenekari muzsika. 11.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.30: Kórusmuzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Népi zene. 14.00: Ezeregy délután. 14.35: Orosz zongoraművek. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kórusmű. 16.05: Holnap közvetítjük . .. 16.25: A Szovjetunió—Magyarország VB selejtező mérk. közv. 19.15: Anna Karenina (bef. rész). 20.17: Saint-Saens: Sámson és Delila. Háromfelv. opera, közben: 21.10: Kis magyar néprajz. 22.20: A világgazdaságok Moszkvából. 23.09: Régi muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Maya. Operettrész. 8.33: Fúvószene. 8.40: Slágermúzeum. 9.33: Népek zenéjéből. 11.33: A Szabó család. 12.00: Fúvószene. 12.33: Zenekari muzsika. 13.33: Versek zenével gyerekeknek. Kettőtől fél hatig ... Zenés délután. 14.00: Polbeat. 14.11: Operarészlet. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.35: Csak a szépre emlékezem .. . 15.36: Szimfonikus tánczene. 15.50: Operettfelvételek. 16.15: Könnyűzene. 16.33: Jeney Zoltán fuvolázik. 16.48: Munkásfigurát keresünk. Munkásemberek gyakran panaszolják, hogy hiába keresik magukat irodalmi művekben, filmeken — általában a művészetben. Igaz-e ez az észrevétel, s vajon hogyan lehet ezen változtatni? 17.15: Bende Zsolt énekel. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Könyvismertetés. 18.43: Verbunkosok. 19.20: 3x3. — Táncdalok. 19.50: Közgazdaságtan. 20.05: Ez is, az is . .. 22.02: Bach: 82. kantáta. 22.33: Könnyűzene. 23.00: Nótacsokor. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika Szt. 15.00: Történelmi operákból. 16.03: A botrány. Ifj. rádiójáték. 16.46: Kamaramuzsika. Szt. 17.30: Mindenki iskolája. 18.05: Zenekari muzsika. Szt. 19.15: Orosz irodalom. 19.33: Magyar zeneszerzők. 20.00: Szonáták. Szt. Közben. 20.52: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.41: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.02: Találkozásaim. Mesterházi Lajos vallomása. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Matematika 8. o. (ism. 13.05). 8.25: Delta (ism.). 8.50: Végtelen látóhatár. Mb. francia film (ism.). 10.35: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 11.05: Kuckó (ism.). 14.15 és 14.50: Mindenki iskolája. 15.20: És így tovább ... 16.23: Szovjetunió—Magyarország VB- selejtező mérk. közv. (sz.). 18.25: Hírek. 18.30: A Himalája tövében. Csehszlovák rövidfilm. 18.45: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Az autó. Mb. olasz tv-film (16 éven felül, sz.). 21.30: Családi kör. 22.20: Világszínpad. 23.05: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 18.43: A tv szabadegyeteme (ism., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Karmesterverseny (sz.). Közben: 21.20: TV Híradó 2. Melegszik az idő A légmozgások Európa legnagyobb részén szinte teljesen leálltak, ezért óriási területen a helyi tényezőktől függ az időjárás alakulása. Ezzel magyarázható az is, hogy szinte a nap bármely órájában záporok, zivatarok képződhetnek. Az Adriai-tenger térségében egyelőre még változékony az idő. A délutáni, esti órákban zivatarok törnek ki, a tengervíz hőmérséklete 16—19 fok között ingadozik. Hazánkban kedd reggel sokfelé párás volt a levegő, és néhány szélvédett helyen köd is képződött. A nagy páratartalom miatt délelőtt erős gomolyfelhő-képződés kezdődött. A Börzsöny felett már a délelőtti órákban megdördült az ég, s a nap folyamán az ország más helyeiről is jelentettek zivatart, egy-két helyről jégesőt is. A hőmérséklet a délutáni órákban a Kisalföldön 14—19, máshol 20—24 fok között alakult. Várható időjárás ma estiig. Napközben kissé megnövekszik a felhőzet, de gyenge zápor legfeljebb már csak egy-két helyen lehet. A délkeleti, déli szél fokozatosan megélén- 1977. nájus 17. kedd 13 óra kor. A legmagasabb hőmérséklet 22— 26 fok között várható. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 19 fok volt. A Duna vízállása Budapestnél 385 centiméter, mára hasonló vízállás várható.