Népszabadság, 1977. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
10 NEPSZABADSAG Több műtrágya — nagyobb termés A mind több vegyi anyag, köztük a műtrágya a korszerű mezőgazdasági termelési technológia egyik meghatározó része. Az egyes országokban felhasznált műtrágya mennyisége és a mezőgazdasági terméshozamok között szoros az összefüggés, így van ez hazánkban is. Magyarországon 1975-ben a műtrágya-felhasználásban első helyen álló öt megyében, a legfontosabb termények (búza, kukorica, cukorrépa stb.) termésátlaga az országos ranglistán az első öt hely valamelyikét foglalta el. Elmaradtak a tervezettől A műtrágya-felhasználás gyors ütemű emelkedése hazánkban szorosan összefügg a szocialista nagyüzemek kialakulásával és korszerűsödésével. Jellemző erre, hogy amíg 1958-ban egy hektár művelt területre felhasznált műtrágya (tiszta hatóanyagban kifejezve) mindössze 18 kg volt, addig 1975-ben ez a mennyiség már meghaladta a 220 kilogrammot. Különösen dinamikus és emellett egyenletes volt a növekedés a IV. ötéves tervidőszak alatt, amikor is a műtrágya-felhasználás összesen 73%-kal, évente mintegy 14,5%-kal növekedett. Sajnos az V. ötéves terv első évében, 1976-ban megtorpant, sőt visszaesett a magyarországi műtrágya-felhasználás. Az ötéves terv első évére a népgazdasági terv 1,8 millió tonna műtrágya-hatóanyag felhasználását irányozta elő. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek összesen 1 395 000 tonna műtrágya-hatóanyagot vásároltak. A mezőgazdaság műtrágyabeszerzése tehát az 1976. évi előirányzatot nem érte el, sőt jóval az 1975. évi szint (1 518 000 tonna) alatt maradt. Azzal számolnunk kell, hogy az üzemek által ténylegesen felhasznált műtrágya mennyisége — az üzemi készletek felhasználása miatt — több volt a kereskedelem által értékesített mennyiségnél. Ennek figyelembevételével is megállapítható azonban, hogy a felhasználás messze elmaradt a tervezettől. Érdekes képet kapunk, ha az 1976. évi műtrágyavásárlások csökkenését megyénként vizsgáljuk. Kiderül ugyanis, hogy néhány megyében — például Békés, Somogy, Győr megyében — az országos átlagtól eltérően, emelkedett a vásárlás, míg egyes megyékben — például Nógrád, Zala, Heves — több mint 20%-kal csökkent. A visszaesés okai Milyen okokra vezethető vissza a műtrágya-felhasználás visszaesése ? 1. Az 1976. január 1-én életbe lépett új gazdasági szabályozók fokozott jövedelemelvonást irányoztak elő a mezőgazdasági üzemeknél. Ennek hatására egyes üzemi vezetők — rosszul értelmezett takarékosságból — csökkentették a műtrágyavásárlásokat. 2. Ezzel egy időben a műtrágyák árát átlagosan 23%-kal, a növényvédő szerekét 25%-kal emelték; ez az intézkedés a termelési költségek jelentős növekedéséhez vezetett. 3. A fizetőképes kereslet csökkenésében tagadhatatlanul közrejátszott az, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében egyes növényeknek gyenge volt a termése. 4. Hozzájárult a műtrágyavásárlás és -felhasználás visszaeséséhez az is, hogy a gazdaságok az erőteljes szakmai felvilágosító munka eredményeképpen a korábbinál több szerves trágyát juttattak a talajba, ezzel pótolva a műtrágya-hatóanyagot. 5. Kétségtelenül csökkentette a műtrágya-felhasználást az egyébként helyes és szükséges, széles körű ismeretterjesztő tevékenység, amely a műtrágyák szakszerűbb felhasználását, ennek eredményeképpen a magasabb szintű hasznosulást volt hivatva elősegíteni. Felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet játszott a műtrágyakereslet csökkenésében az üzemek választéki igényével nem mindig megegyező, ténylegesen rendelkezésre álló árualap. Ismeretes ugyanis, hogy a hazai ipar által előállított porított szuperfoszfát, valamint a 2:1:1 NPK- összetételű komplex műtrágya értékesítése különösen nagy gondot okozott tavaly. Sokak véleménye szerint azonban a műtrágya-vásárlási kedv csökkenését elsősorban nem választéki problémák okozzák, hanem, az egyébként indokolt választéki kifogások, a kialakult helyzet miatt éleződtek ki. A műtrágya-felhasználás csökkenésének gazdaságossági okait igazolja az is, hogy a legjelentősebb visszaesés azokban a megyékben mutatkozott, amelyekben a felhasználás már korábban is alatta maradt az országos átlagnak. Nem segítette a kereslet élénkítését az sem,hogy az üzemek — különböző indokokra történő hivatkozással (például magas kamat) — csak kismértékben vették igénybe a bank által erre a célra kínált hitelt. A népgazdasági terv 1977-re 1,7 millió tonna műtrágya-hatóanyag felhasználását irányozza elő. Az előirányzat árualapoldalról teljesíthető, mert az év eleji nyitó készlettel és a tervezett beszerzésekkel együtt, várhatóan 1 892 000 tonna műtrágya-hatóanyag áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználást kedvezőtlenül befolyásoló közgazdasági tényezők azonban ez évben is hatnak. Ezért tartani lehet attól, hogy a népgazdasági tervben előirányzott mennyiségű műtrágyát az idén sem vásárolják meg és használják fel az üzemek. Erre utal, hogy az 1977. évre a mezőgazdasági üzemek ez ideig csupán 1,4 millió tonna hatóanyag műtrágyát rendeltek meg a kereskedelemnél. Feltehetően év közben a gazdaságok ennél ténylegesen nagyobb mennyiséget szereznek be, így a felhasználás is növekszik a tavalyihoz képest, de a növekedés üteme várhatóan nem éri el az előirányzottat. Pedig a tápanyagutánpótlás csökkenése, illetve stagnálása káros következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben. Szükséges a változtatás Ismeretes, hogy népgazdasági tervünk az idén 1975-höz képest a mezőgazdasági termelés 7—8%os növekedésével számol. Ezen belül a növénytermesztésnek az átlagosnál is gyorsabb ütemben kell fejlődnie. E cél elérése nagy erőfeszítést igényel a mezőgazdasági üzemektől. A szükséges tápanyag-utánpótlás alapfeltétele a nagyobb termésnek. Természetesen lényeges, hogy azok a gátló tényezők, amelyek a műtrágyafelhasználás csökkenéséhez vezettek, megszűnjenek. Ugyanilyen fontos, hogy a jó felhasználás révén javuljon az üzemekben a műtrágyázás gazdaságossága, s a műtrágyára fordított többletkiadások a nagyobb hozamban fokozottabban megtérüljenek. Hazai vegyiparunk az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a műtrágyaellátás megjavításáért. Ennek ellenére a választék, a minőség, valamint a csomagolás további javítása növelné a műtrágyavásárlási kedvet. Ugyancsak fontos az értékesítés szempontjából, hogy az ipar időarányosan is teljesítse termelési tervét. Sajnos, az év eddig eltelt szakaszában foszforműtrágya-gyáraink (nyersanyagellátási nehézségek következtében) jelentősen lemaradtak a termelésben. A kereskedelem és részben a mezőgazdasági üzemek fontos feladata, hogy a legyártott műtrágya minél kisebb szállítási és tárolási veszteséggel jusson a talajba. Ennek érdekében — a műtrágyaraktár-hálózat kiépítéséig — egyszerűbb, de megfelelő védelmet biztosító szükség-tárolóhelyek alkalmazásával — és az eddiginél nagyobb gondossággal — a minimálisra kell csökkenteni a tárolási veszteségeket. Természetesen a műtrágya-felhasználás egyoldalú növelése nem hozza meg a kívánt eredményt, ha ezzel párhuzamosan nem fordítanak az üzemek nagyobb gondot a műtrágyázás szakmai színvonalának emelésére. Dr. Konkoly István az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL ___v .... __________ KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szoc. brigádok akadémiája. 8.57: Zenevár. 9.12: Népművelők fóruma. 9.27: Mozart: Esz-dúr zongorav. 10.05: Nyitnikék. 10.10: Bartók: m. vonósnégyes. 30.57: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.12: Wolf—Ferrari: Suzanne titka. Egyfelv. opera. 12.83: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Mezők, falvak éneke. 11.00: Százszorszép klub. 11.30: Bach: IV. D-dúr szvit. 14.32: Kóruspódium. 15.10: Iskolarádió 15.50: Fúvószene. 16.10: Operaáriák. 16.23: Külföldről érkezett ... 16.43: Könnyűzene. 17.07: Riport. 17.32: Holnap közvetítjük... 18.00: Nóták. 38.15: Könyvszemle. 19.15: Ady műveltségi vetélkedő. 20.30: Népi zene. 20.56: Kis magyar néprajz. 21.06: Schubert: c-moll szonáta. 21.39: Egy pálya vonzásában. 22.30: Liszt-kórusművek. 22.15: A gondolatok sorsa. 23.00: Zenekari muzsika. 9.10: Táncdapok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.56: Slágermúzeum. 9.33: A 04. 05. 07 jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Bástyasétány 77. Részt. 12.33: Romantikus kamarazene. 13.33: Mese, zenével. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Fúvósesztrád. 14.15: Vivaldi: G-dúr szonáta. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Zenés játék-részlet. 14.55: Gluck&Mottl: Balettszvit. 15.14: Behár György dala. 15.36: örökzöld dallamok. 16.33: Operarészlet. 16.50: Cigány dalok, nóták. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: A Videoton—II. Dózsa és a Vasas—Csepel labdarúgó-mérk. 19.10: Népi zene. 19.50: a KK-n is egy csomót keres. 20.00: Az MTK-VM—FTC mérk. H. u. 20.53: Iránytű. 22.03: Könnyűzene. 22.33: Operettrészletek. 23.00: Egy óra dzsessz. 3. MCSOR 14.05: Operafinálék. 15.05: Kamarazene. Szt. 16.03: Zenekari muzsika. Szt. Közben: 16.40: Mindenki iskolája. 18.05: A rádió dalversenye. Szt. Közben: kb 18.55: Orosz irodalom. Kb. 20.03: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.18: Operakórusok. 20.44: 2000 felé. 21.24: Romantikus zene. Szt. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétémna (sz.). 8.03: Matematika 8. o. (ism. 13.05). 9.05: Környezetism. 1. o. (ism. 14.05, sz.). 9.25: Delta (ism.). 9.30: Columbo (ism., sz.). 11.30: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 14.30 és 15.05: Mindenki iskolája. 16.18: Hírek. 16.25: Videoton—II. Dózsa mérk. (sz.). 18.20: Jövőbelátók Klubja. 19.05: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Isten veted, atomkor! Tv-játék (sz.). 21.10: Jelenségek a világpolitikában. 21.35: Jégkorong VB közv. (sz.). Közben: kb. 22.10: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 18.43: A tv szabadegyeteme (Lsm., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Jégkorong VB közv. (sz.). 21.10: TV Híradó 2. 21.30: iszlám, 4. (sz.). j 1 j 1 ; 1977. május 4., szerda GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA 1977. I. negyedév (az előző év azonos időszakának %-ában) | Szocialista ipar | A bruttó termelési érték volumene | Szocialista ipar élelmiszeripar könnyűipar 164,2 Foglalkoztatottak száma a szocialista iparban 99,6 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 110,3 Foglalkoztatottak száma :B,7 Külkereskedelem (folyó áron) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1977 első negyed évében a szocialista ipar termelése 5,4%-kal emelkedett. Az élelmiszeriparon kívüli ágazatok termelése 4,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az élelmiszer- ipar termelése a tavalyi alacsony szinthez képest 7,6%-kal nőtt. A gépipar termelése 7,7, a vegyiparré 4,9, az építőanyag-iparé 5,2%- kal emelkedett. A kohászat termelése 3,7, a könnyűiparé 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység 5,8%-os emelkedéséből adódott. A foglalkoztatottak száma 0,4%-kal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 10,3%-kal, ezen belül az építőipari vállalatoké 11,3%-kal, az építőipari közös vállalkozásoké 7,6%- kal, az építőipari szövetkezeteké 11,0%-kal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 11,3%-kal kevesebb volt a tavalyi január-márciusinál. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 11,8%- kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek január-március havi felvásárlása 11,7%-kal haladta meg az egy évKiskereskedelmi forgalom jyó áron (főin. Ezen belül: élelmiszerek 110. ruházati cikkek 108. vegyes iparcikkek 116, Felvásárlás 111. Ezen belül: növényi termékek 100. állatok 113. állati termékek 114. Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonna/km alapján) 109,iTávolsági utasszállítás (utas/km alapján 101. Foglalkoztatottak havi átlagbére A szocialista iparban 106. A kivitelező iparban 108, Kiskereskedelmi árindex 105- vel azelőttit. Idén 13,4%-kal nőt a vágóállatok felvásárlása is. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele január-márciusban 10,1 °/Q-kal vol több, mint egy évvel korábban Ezen belül a bér- és a bérjellegű bevételek növekedése 4,7%-ot tet ki. A mezőgazdasági termeléssé összefüggő lakossági pénzbevéte számottevően 16,9%-kal nőtt. A pénzbeli társadalmi juttatások összege 15,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 12,3%-kal, összehasonlítható áron 6,7%-kal nőtt. A kiskereskedelmi árszínvonal 5,2%-ka magasabb volt, mint 1976. első negyedévében. Március végén a takarékbetét-állomány 97,4 milliárd forintot tett ki, 4,5 milliárd forinttal többet, mint a múlt év végén A szocialista szektor beruházásaira január-márciusban 25,9 milliárd forintot fordítottak, folyt áron 28,9%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A behozatal értéke — folyt áron — 35,2%-kal, a kivitel 30,6%-kal több volt mint tavaly január-márciusban. nélkül 104.9 Élelmiszeripar 107,6 Szocialista ipar összesen 105.4 Ezen belül: kohászat 103,7 gépipar 107.7 vegyipar 104.9 építőanyag-ipar 105,2 Behozatal 136.2 Kivitel 130.6 Magyar—norvég gazdasági kapcsolatok Norvégia nem tartozik hazánk , hagyományosan nagy kereskedelmi partnerei sorába — a két ország árucsere-forgalma a magyar külkereskedelem 0,3%-át képviseli. Ennek ellenére, a magyar—norvég kereskedelem a múlt években, ha kismértékben is, egyenletesen bővült. Ezt jelzi egyebek között, hogy 1976-ban exportunk ötszöröse, importunk négyszeres volt a másfél évtizeddel ezelőttinek. A két ország közötti kereskedelmi forgalmat az 1970-ben aláírt, hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás, valamint az ugyancsak 1970-ben született gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás szabályozása. Ami a két ország forgalmát illeti, exportunk 1976-ban 161 millió forintot, importunk pedig 410 millió forintot tett ki. A magyar kivitel elsősorban anyag- és félkész termékekből áll. Norvég külkereskedők főként hengerelt árut, acél- és alumínium kábelt,paraffint vásárolnak tőlünk — e termékekből áll exportunk csaknem háromnegyede. Norvégia évek óta vásárlója mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinknek, igaz, eladásaink csupán néhány termékre — almára, egyéb friss és gyorsfagyasztott gyümölcsre, főzelékfélére, illetve borra — korlátozódnak. Húsipari termékeink — elsősorban a szigorú norvég szabványelőírások következtében — eddig nem jutottak be a piacra. Ezenkívül szállítunk még Norvégiának különféle tartós fogyasztási cikkeket — lakástextíliákat, bútorokat, bőr- és szőrmeárut, izzólámpákat és fénycsöveket. Kedvezőtlen a magyar exportban, hogy a gépipari termékek részesedése még az egy százalékot sem éri el. A hazai gépipar teljesítőképességét figyelembe véve, ez az alacsony részesedés egyszersmind azt is jelzi, hogy lehetőségeinl még nincsenek kihasználva. Norvégiából származó behozatalunkban a legnagyobb helyet s halászati termékek foglalják el Jelentős mennyiségben vásárolunk hallisztet, halfilét , tonhalat, ahogyan köznyelvünk nem mindig helyesen mondja, hiszen a „tonhal” nem mindig tonhalból készült és halolajat. Importlistánkon emellett különféle papíráruk, erőátviteli kábelek, ónazol lemez, magnézium is szerepel kisebb-nagyobb mennyiségben. Igaz Norvégiából importálunk laboratóriumi és stúdióberendezéseket valamint optikai készülékeket is ám gépipari vásárlásaink — hasonlóan eladásainkhoz — nem számottevőek. Ipari kooperáció is csak szűk körben bontakozott ki eddig a két ország vállalatai között. A szakemberek szerint, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a két ország szorosabb ipari együttműködésének nincs hagyománya. Éppen ezért a jövőben mindkét ország számára hasznos lenne az áruforgalom bővítése, valamint szerkezetének javítása mellett, termelési együttműködés szélesítése, elmélyítése is. A magyar külkereskedők úgy ítélik meg, hogy Norvégia fontos piac lehet számunkra, hiszen a két ország gazdasága lehetőséget nyújt a kereskedelem fejlesztésére, ám e cé eléréséhez szükség van a hatóságok és az érdekképviseleti szervek nagyobb támogatására is közös érdekeltség eddiginél jobb megalapozásában. K. Ny. J.