Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
10 NÉPSZABADSÁG 1977. június 15., szerda KÖZGAZDASÁG így is lehet beruházni INTERJÚ SZERB FERENCCEL, A VEGYÉPSZER VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Holnap, június 16-án Nyergesújfalun felavatják a Magyar Viscosa Gyár új, korszerű, szintetikus textilipari szálgyártó üzemét, a PAN II-t amely a sikeres beruházás eredményeként az előírtnál hat hónappal hamarabb kezdte meg az üzemszerű termelést. Erről a nem lebecsülendő fegyvertényről beszélgettünk Szerb Ferenccel, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat vezérigazgatójával. Fegyelem, szervezettség, rugalmasság — A PAN II tervszerű, gyors megvalósítása ellenpéldája a hazai beruházási gyakorlatnak, amelyre a kivitelezések elhúzódása és a költségek gyakran jelentős túllépése nyomja rá a bélyegét. Sokakat érdeklő kérdés: hogyan csinálták? — Vállalatunk, a Vegyépszer, mint a neve is utal rá, a kivitelezés alapvető folyamatait átfogó, széles vertikumú tevékenységet végez: saját maga épít, szerel és vegyipari gépeket gyárt. Ez kedvező lehetőségeket jelentett számunkra, amikor a PAN II-t három évvel ezelőtt átvettük a lebonyolítás addigi szervezőjétől, az időközben más feladattal megbízott Petrolbertől, s elvállaltuk a beruházás komplex kivitelezését, a határidő és a költség-előirányzatok megtartását, az üzem kifogástalan működéséért való felelősséget, a megvalósításban részt vevő vállalatok tevékenységének fővállalkozói jellegű koordinálását. Mielőtt a vállalkozás részleteiről szólnék, szeretném aláhúzni, hogy a beruházások gyorsabb, hatékonyabb megvalósítását ma legfőképpen a kivitelezésben részt vevő önálló vállalatok közti szerződéses fegyelem lazasága, a szervezési feladatok bonyolultsága nehezíti. A kivitelezésben közreműködő vállalatok nem az adott beruházás határidejének megtartásában, hanem árbevételük és nyereségük növelésében érdekeltek. S ha a program valahol felborul, s ha lehetőségük van rá, akkor válogatnak az egyidejűleg folyamatban levő munkáik közt. Az elvonulásra, vagy a kezdés halogatására, az időhúzásra mindig van jog szerinti kibúvó is. Hiszen, mint Nyergesújfalun is, számtalanszor meggyőződhettünk róla, például a szerelésre kész állapotot lehet úgy értelmezni, hogy a munkaterület tisztára ki legyen seperve, de úgy is, hogy miközben az építés még folyik, már zavartalanul lehet szerelni is. Ilyen és hasonló dolgok miatt szokták azt mondani, hogy a beruházáson részt vevő, sokszor több tucatnyi vállalat tevékenységének jó megszervezése olyan reménytelen vállalkozás, mintha a beruházó egy marék bolhát akarna összefogni. Ha a PAN II-nél nem egy vállalat, a Vegyépszer végzi az építési és szerelési munkáknak mintegy a felét, akkor ott sincs másképp. — A Vegyépszernek hogyan sikerült még időelőnyhöz is jutnia? — Mi a saját részlegeink vezetőit bármikor tudtuk utasítani, fegyelmezni, jutalmazni, amit a kooperáló vállalattal természetesen nem tehetünk meg. S ha a program valamilyen külső vagy belső ok miatt „csúszott”, a részlegvezetők mozogtak, mégis megcsinálták, amit kellett. Amikor a gépgyárunk késett valamilyen berendezés szállításával, mert nem kapott idejében anyagot, az elmaradást pótolták a szerelők. Tavaly karácsony táján kiderült, hogy az üzemi nyomáspróbáknál fogyatékosságok vannak, szerelőink huszonnégy órán belül a helyszínen voltak, s a hibát még az ünnepek előtt kijavították. Egy ilyen operatív akció lebonyolítása abban a helyzetben más vállalattal elképzelhetetlen lett volna. Pedig akkor nagyrészt már ettől függött, hogy a megszerzett időelőnyt képesek leszünk-e tartani vagy elveszítjük. A PAN II összes építési és technológiai szerelési munkáinak mintegy 49%-át a mi részlegeink végezték. A program szerinti feladatokat a beruházás minden részvevőjével rendszeresen egyeztettük, s a végrehajtást folyamatosan ellenőriztük. Az „idegen” vállalkozók által végzett munkáknál mi is ki voltunk téve az imént említett problémáknak. A tapasztalatok azonban azt igazolták: a komplex kivitelezést lebonyolító kivitelező vállalat — ez esetben a Vegyépszer — rugalmasabban tud alkalmazkodni a vele szerződött alvállalkozókhoz. Egy vállalaton belül minden további nélkül megvan a lehetősége a munkák gyors átcsoportosításának. Szükség esetén a PAN it-n is tudtunk változtatni a feladatok sorrendiségén, ha az idegen kivitelező nem tudott hozzánk igazodni. Miért vállalták? — Milyen kockázattal járt az, hogy a Vegyépszer a beruházás komplex kivitelezésére vállalkozott? — A hazai gyakorlatban ma még ritka, hogy kivitelező vállalat bonyolítsa le a beruházást, s hogy saját maga vállalkozzon az üzem kulcsra kész átadására. Mint ahogy korábban Nyergesújfalun a már említett Petrolber volt a lebonyolító, s mi addig ott csak a szokásos szerződéses viszonyban végeztük a vállalt kivitelezési feladatokat. S ha feltételezzük, hogy a PAN II az előző felállásban s történetesen a tervezettnél drágábban valósul meg, akkor a Petrolier, mint lényegében irodai szervezet, a többletet, saját pénzügyi fedezet híján, minden további nélkül áthárítja a beruházóra. A Vegyépszer ezt semmiképpen sem tehette meg. Nekünk a Magyar Viscosa már jogosan mondhatja: ha a vállalt fix árat túllépted, az a te dolgod, én többet nem fizetek. Ha a beruházás netán elhúzódik, mi elesünk a lebonyolításért járó minimális díj egy részétől. Ha pedig a tervezettnél drágábban építünk és szerelünk, a kockázat száz százalékig minket terhel, a költségtúllépés a mi nyereségünket, fejlesztési és személyi jövedelemnövelési lehetőségeinket csökkenti. Szerencsére a dolgok másként alakultak. A próbaüzemi indítás határidejét partnereinkkel vállvetve öt hónappal és nyolc nappal sikerült előbbre hoznunk. S a viszkozagyáriakkal szorosan együttműködve a próbaüzemelésnél is nyertünk egy hónapot, az előirányzott költségekből pedig számottevő summát megtakarítottunk. — A megtakarításból bizonyára a Vegyépszer is részesült? — Egyetlen fillért nem kapunk belőle. — Akkor mégis miért vállalták a kockázatot? — Elsősorban azért, mert önmagunknak is be akartuk bizonyítani, hogy a munkaerőgondok és feszültségek közepette is van mód a beruházások szervezettebb kivitelezésére. Sok nálunk az olyan szakember, aki szenvedélyesen keresi az új utakat, s nem sajnálja az ezzel járó többletmunkát és fáradságot a siker eléréséért. Ami az anyagiakat illeti, az öt hónap határidő-rövidítés közvetett haszna nálunk az, hogy a PAN II-n foglalkoztatott létszámot hamarabb át tudtuk vinni más, számunkra szintén fontos munkára. Van azonban számottevő népgazdasági haszon is: a fél évvel előbb megkezdett üzemszerű termelés exportnövelő és importmegtakarító többletproduktuma. Ebből a Vegyépszer semmit nem kap, tehát a vállalati anyagi érdekeltség elve itt ugyanúgy, mint más hasonló esetekben, nem érvényesül. S ezt egyáltalán nem tartom jónak. — Ezért oly ritka nálunk hazai beruházási fővállalkozás? — Az egyik ok mindenesetre ez. S hadd tegyem hozzá: sajnálatos, hogy a fővállalkozás anyagi ösztönzését a tavaly megjelent rendelet sem oldotta meg. Ezért mi sem eszerint vállalkozunk, mert a kockázat mértéke túl nagy, és nem áll arányban az esetleg elérhető nagyobb nyereséggel. A másik ok, hogy egész beruházási előkészítési rendszerünk kevés teret hagy a vállalkozásnak. A nagyberuházások előkészítésével a beruházó és a felügyeleti szerv foglalkozik, s a jóváhagyás többnyire becsült — a beruházó által sokszor tudatosan alátervezett — adatok alapján történik. A beruházás magvalósítási idejét és költségét becslések alapján előíró kötelező elhatározások a későbbiekben szinte kizárják az érdemi vállalkozást. A jóváhagyás előtt viszont a beruházó nem tudja nekem azt mondani: fővállalkozz! Hiszen nincs mire, mert nincs kiviteli terv, költségvetés, és így tovább. Ám a legsúlyosabb gond a szerződéses fegyelem lazasága, a koordinálás kérdése. Csináld magad? — Akkor hát a megoldás kulcsa a „csináld magad", azaz a vertikális kivitelezés bővítése? — Meggyőződésem, hogy ez nagyon fontos feltétele a fővállalkozásnak. Az, hogy egyes szakterületek speciális profilú vállalatai mellett a jelenleginél nagyobb számban legyenek vertikális tevékenységre felkészült kivitelező vállalatok is. Ilyen irányban fejlődik egyébként a Könnyűipari Építő és Szerelő Vállalat, a Kipszer. A Vegyépszerhez hasonló szervezetű vállalatot szándékoznak létrehozni a bányászati beruházások komplex kivitelezésére is. A vertikalitás nálunk sem jelenti azt, hogy mindent meg tudunk csinálni magunk, de annyit igen, hogy ne kelljen házalnunk még viszonylag csekély szakipari munkákkal is, hogy tehát a munka szervezettsége a szokottnál kisebb mértékben függjön más vállalatoktól, s mi is rugalmasabban, jobban tudjunk velük együttműködni. Mindezt azért kell ennyire kiemelni, mert a kooperációs zavarok miatt jelenleg általában több idő vész el a beruházásokon, mint amennyit a meghatározott szakmai tevékenységekre szakosodott vállalatok termelékenyebb munkájával nyerhetünk. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi különféle monopolhelyzetű, szakosított monstrum építőipari kivitelező vállalatok, a dolog természeténél fogva sokszor még a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudnak eleget tenni a fokozott követelményeknek, mert a kapacitásuk annyira túlterhelt és szétzilált. — A Vegyépszer nincs ilyen veszélynek kitéve? — Mindig nagyon meggondoljuk, hogy mire vállalkozzunk, és nem engedjük magunkat lehetetlen helyzetbe hajszolni. Valami kicsit azért mi is túlvállaltunk, hogy legyen mozgási lehetőségünk s szükség esetén át tudjuk csoportosítani erőinket. Mennyi lehet ez a túlvállalás? Nem tudnék rá receptet adni, öt-tíz százalék? Tény, hogy nem lehet nagy. Mert utólag, ha a baj bekövetkezik, már nem lehet azzal mentegetőzni: kérem, muszáj volt vállalnom, erre a minisztérium vagy más szerv utasított. Nem könnyű következetesnek lenni, hiszen végtére is a NIM vállalata vagyunk, mégsem léphetünk a kapacitás szétforgácsolásának útjára, mert azzal vége lenne minden lehetséges előnynek. — Magyarországon a PAN II-höz hasonló nagyságú beruházások megvalósítási ideje a felmérések szerint általában öt év, s a nyergesújfalui üzemé mindössze 30 hónap. Megismételhető-e ez a bravúr? — Amit a PAN II-n csináltunk, abban nincs semmi boszorkányság. A trükkje csak az, hogy a beruházás komplex formában valósuljon meg, amelyben lehetőség van az előírt program szervezett, fegyelmezett betartására. Ezért a sikeres vállalkozás bizonyos területeken, hasonló feltételekkel, másutt is megismételhető. Nyergesújfalu nekünk az első ilyen jellegű, igazán jelentős vállalkozásunk. Korábban csak kisebbeket csináltunk ebben a formában, s jelenleg két új, még ebben a tervidőszakban kezdődő milliárdos beruházás komplex kivitelezéséről tárgyalunk. A most szerzett tapasztalatokat azokon szeretnénk gyümölcsöztetni. Oroszi István KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Inge Borkh és Kim Borg énekel. 9.00: Katedra. 9.30: Találkozás egy ciklonnal. 9.45: Népi zene. 10.05: Az ember biológiai jövője. III. 10.35: Zenés képeskönyv. 10.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.05: Barokk muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Népi zene. 13.59: Ezeregy délután. 14.24: Kósa György művei. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kórusművek. 18.10: Summásdalok — munkásdalok. 16.30: Sosztakovics: I. szimfónia. 17.07: Olvasó a labirintusban. 17.32: A Síik együttes műsorából. 17.45: Népzenekedvelőknek. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Levelek Nyugatról. 19.49: Erkel: Hunyadi László, I. felv. 20.53: Kis magyar néprajz. 21.03: Brahms: Kettősverseny. 21.35: Nóták. 22.30: Filmzene. 22.42: A gondolatok sorsa. 22.57: Kórushangverseny. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ , 8.05: A Fonográf együttes felv. 8.33: Örökzöld dallamok. 9.33: Hegedűmuzsika. 11.33: A Szabó család. 12.00: Madrid hercege. Operettrészt. 12.33: Csajkovszkij kamaramuzsikájából. 13.33: Kórusmuzsika gyermekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: A Fekete-erdő lánya. Operettrészi. 14.15: Kamarazene. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Slágermúzeum. 15.37: Petri Miklós énekel. 15.50: Három ország, 3 énekegyüttes. 16.15: Fülemile Tibor faggottozik. 16.33: Eisler-dalok. 16.48: Népdalfeldolgozások. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Árhullám. 18.10: Fúvószene. 18.33: 3x 3. Táncdalok. 19.03: Katonadalok. 19.30: Szórakoztató zene. 20.00: Ez is az is ... 22.00: Dzsesszfelvételek. 22.23: Romantikus dalok. 3. MŰSOR 14.05: Cár és ács. Operarész. 15.02: Századunk mesterműveiből. 16.03: Várakozások. 16.55: Corelli-felvételek. Szt. 17.30: Katedra. 18.05: Lanner-melódiák. 18.29: Manón. Operarészt. Szt. 19.33: Külföldi tudósoké a szó. 19.48: Mozart-zongoraversenyek. Szt. 20.58: Juhász Ferenc: A tékozló ország. 21.49: Új lemezeinkből. Szt. 22.28: Vujicsics: Kurucok emlékezete. 22.41: Giorgio Tozzi énekel. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Delta (ism.). 9.30: Ágnes nővér. Mb. NDK-tv-film * (ism., sz.). 11.05: Lehet egy kérdéssel több? 11.35: A koala (ism., sz.). 14.30, 15.05 és 15.40: Mindenki iskolája. 16.33: Hírek. 16.40: És így tovább ... 17.35: Amazóniától Dél-Brazíliáig. Rövidfilm, I. (sz.). 17.55: Vendégünk a tudósító. 18.40: Szépen, jól magyarul... 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Fórum gazdaságpolitikai kérdésekről. Szó lesz több olyan fontos kérdésről, amely a közvéleményt is foglalkoztatja, így a hatékonyságról, a gazdasági egyensúlyról, a nemzetközi kapcsolatokról, az életszínvonalról. 21.30: Színházi album. 22.40: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 18.33: A tv szabadegyeteme (ism., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Beethoven: V. szimfónia (sz.). 20.35: A KISZ Központi Művészegyüttese Irodalmi Színpadának előadása. 21.10: TV Híradó 2. 21.30: Olimpiai nap. A berlini nemzetközi atlétikai versenyről (felv., sz.). Gyors fejlődés, de még sok lehetőség a magyar—finn gazdasági kapcsolatokról A második világháború óta gyorsan fejlődő Finnország az iparilag fejlett tőkésországok közé tartozik. Egész sor iparág — leginkább a fa-, cellulóz- és papíripar, a gépipar sok ága, a vegyipar, a textil- és bőripar — a legkorszerűbb színvonalú lett, s a mezőgazdaság felesleget is termel. Ennek megfelelően Finnország igen kiterjedt külkereskedelmet folytat. Ebben jelentékenyen segíti békeszerető, aktív semleges külpolitikája, s ezt fejezi ki a KGST-vel 1973-ban megkötött együttműködési egyezmény is. Finnországnak nyilvánvalóan előnyös, ha a tervgazdálkodást folytató, konjunkturális ingadozásoktól mentes, hosszú időszakra előretekintő szocialista országokkal szorosak a kapcsolatai. Ez az infláció és a munkanélküliség nagy gondját is segít csökkenteni. A szocialista országoknak viszont azért jó partner Finnország, mert korszerű, jó minőségű termékeket kínál. 1973 óta Finnországnak a KGST-tagországokkal lebonyolított kölcsönös forgalma kereken két és félszeresére (ezen belül 1976-ban 12%-kal) nőtt, gyorsabban, mint külkereskedelme általában. 1976-ban a finn külkereskedelemben 24% volt a KGST- országok részesedése. Hazánk és Finnország 1968-tól 1976-ig meghétszerezte egymással fenntartott forgalmát, de a magyar kivitel értéke így is csak 35 millió dollár. 1975-ben lépett életbe a tízéves, hosszú lejáratú gazdasági, ipari, műszaki-tudományos együttműködési megállapodás, s ugyanettől érvényes a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezmény. Ennek igen lényeges eleme, hogy az idei év közepétől — kivételeiktől eltekintve — eltörlik a másik országból származó áruk vámját. Ez a megállapodás, illetőleg az ezt létrehozó szándék megpezsdítette a fejlődést; intenzívebbé vált a Magyar Kereskedelmi Kamara finn tagozatának működése, rendszeresebbek egymás országaiban a bemutatók, a szakmai napok, az előadások, hatásosabb a piackutatás, egymás jobb megismerésére, a fokozott kapcsolatépítésre. Ez idő szerint Magyarország egyebek között acél hengerelt árukat, acélcsöveket, különféle alumíniumipari termékeket, erőművi berendezéseket, friss zöldséget és gyümölcsöt szállít Finnországnak, míg onnan főleg papír, cellulóz, illetve fa- és papíripari gép érkezik hozzánk. Mindeme fejlődés ellenére a kölcsönös árucsere aránya csak elenyésző egymás külkereskedelmi forgalmában, s kiváltképp csekély a fejlettebb formájú kapcsolat, a termelési együttműködés, a harmadik piacokon való együttes fellépés, közös vállalatok létrehozása stb. Amikor magyar gazdasági szakemberek — vagy akár újságírók — Finnországban járnak, a finn partnerektől jólesően hallanak elismerést a megismert magyar árucikkekről, érdeklődést tapasztalnak a fejlett magyar termékek iránt. A továbblépés lehetőségeinek szorgos tanulmányozása, új módszerek felkutatása, a mostaninál szélesebb és szervesebb együttműködés rövid és hosszú távon sok előnyt tartogat mindkét országnak, népnek. Lázár György ma kezdődő finnországi látogatása, a finn vezetőkkel folytatandó megbeszélése minden bizonnyal a kapcsolatbővítés közös törekvését tanúsítja majd, s újabb ösztönzést ad a lehetőségek teljesebb valóra váltására. Sz. J.