Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

6 Az ismeretterjesztés közkatonái A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a magyar értelmiség egyik legnagyobb tömegszervezete, küldöttközgyűlésére készül. A nagy múltú szervezet sok ezer értelmiségit tömörít soraiba: olyanokat, akik szívvel-lélekkel kiveszik részüket a tudományos ismeretterjesztő munkából. E hadsereg három közkatonájának a képét szeretnénk most felvillantani. # SZÉKELY ANDRÁS nyugdíjas, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola volt docense jó tíz esztendőt nyugodtan letagadhatna a 74 évéből, teljes szellemi és fizikai frisseség jellemzi. Huszadik éve aktív munkája a TIT- nek, és sokoldalúságát bizonyítja, hogy bár elsősorban közgazdász, és ilyen jellegű előadásokat is tart, időnként egy-egy történelmi, filozófiai jellegű előadásra is „kölcsön kérik”. A termelékenység, a hatékonyság, a beruházáspolitika, az üzem- és munkaszervezés, a piackutatás, a kereskedelempolitika kérdései iránt — mint mondja — mindig eleven az érdeklődés. A fizikai munkások — 40—50 fős hallgatóságának általában 60 százaléka közülük tevődik ki — főként a munkahelyi tapasztalat alapján igyekeznek megismerkedni az elméleti kérdésekkel; legutóbb a Ganz-Mávag Művelődési Házban tartott előadás után két munkás is odament hozzá, hogy a témához olvasnivalót, irodalmat kérjen. Székely András szereti a fiatalokat, mert — mint mondja — érzelmileg is legaktívabban ők reagálnak a hallottakra. Erős kritikai érzékük azonban többnyire a jobbnak, a korszerűbbnek a jól megfogalmazott igényével párosul. Beszélgetésünk napján csak egy fél órát tudott kiszakítani Székely András zsúfolt programjából: délután fél 2-től Veresegyházon, a MEKOFÉM ipari szövetkezetnél, a műszakváltás időszakában tartott előadást a szocialista életmód kérdéseiről, hogy még ugyanezen a napon, késő délután, Budapesten, az ipari szövetkezet központjában találkozzék a hallgatósággal. Ez a téma mindig és mindenütt nagy érdeklődést kelt. Az előadást követő vita is tükrözi, mennyire neuralgikus pontja társadalmunknak például a meg nem szolgált munkáért felvett pénz, vagy a nők érvényesülésének még sokfelé tapasztalt indokolatlan korlátai... FODOR ERIKA, a József Attila gimnázium kémia-fizika tanára „véletlenül” került kapcsolatba a TIT-tel: a kőbányai Pataky István Művelődési Otthonban a „gyes”-en levő kismamáknak szervezett esti gimnázium fizikatanára megbetegedett, s egy ismerőse megkérte, helyettesítse. Az egyszeri beugrásból rendszeres TIT-munka lett, s mint mondja, időközben ezt maga is megszerette. A TIT középfokú tanintézeti akciójának keretében több előadást tartott már középiskolás diákoknak a röntgensugárzásról, különböző csillagászati témákról, és tavaly is, az idén is intenzív egyetemi előkészítő tanfolyamon segít két csoportnak is felkészülni fizikából, most éppen a Radnóti gimnáziumban. Adminisztrációs segítséget nyújt a népszerű Kis Fizikusok Baráti Körének munkájához; ezt a TIT általános iskolásoknak szervezte, s a központilag megadott feladatokat a kisdiákok nyolc fordulóban oldhatják meg s küldhetik be a TIT-központba. A hasznos akcióban a fővárosban 150—200 általános iskolás vesz részt. Örömmel újságolja, hogy ősztől a József Attila gimnáziumban is indul egy-egy fizika- és kémiaszakkör, amelynek tevékenységét a TIT támogatja. A tanárnő ennek a tantervét, tanmenetét segítette összeállítani, s így szeptembertől kezdve kéthetenként — két-két órában, zömében kísérleti bemutatókkal — megindulhat az ő iskolájában is a színvonalas szakköri munka. DR. GÁBOR LÁSZLÓ fővárosi bírósági tanácselnök másfél évtizede aktív TIT-előadó. Csaknem 20 éven át volt a bíróság közlekedési csoportjának a vezetője. Főleg közlekedésjogi kérdésekkel foglalkozik; e téren országos névre tett szert, cikkeit, tanulmányait rendszeresen közli a Belügyi Szemle, a Magyar Jog, a Jogtudományi Közlemények; legutóbb az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kiadásában látott napvilágot Alkohol és közlekedésbiztonság címmel egy nagyobb munkája. Egyébként a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésjogi szakosztályának elnöke több mint egy évtizede. Már az idén is több tucatnyi előadást tartott a TIT szervezésében a közlekedési balesetek okairól, megelőzésük lehetőségeiről, a közlekedési szabálysértések büntetőjogi következményeiről. — Nagy hasznát veszem annak — mondja —, hogy a közlekedési, a közlekedésbiztonsági témájú előadásoknál sokéves ítélkezési gyakorlatra támaszkodhatom. Hallgatóságom zömében gépkocsivezetőkből (vagy ilyen pályára készülőkből), kocsikísérőkből, továbbá mérnökökből, orvosokból, egyéb foglalkozású magán-gépkocsivezetőkből verbuválódik. Legutóbb a borsodi műszaki hetek keretében tartottam előadást a közlekedési ítélkezési gyakorlatról. A Műszaki Egyetemen, az új KRESZ gyakorlati alkalmazásával foglalkozó szabadegyetemi kurzuson öt előadásom hangzott el ebben az oktatási évben, egyebek közt a gyalogosok közlekedésének szabályairól, a leggyakrabban elkövetett szabálysértésekről, a közlekedési bűncselekmények, illetve szabálysértések bírósági ítélkezési gyakorlatáról. Elmondja még — mint jól bevált módszert —, hogy az Erőterv Vállalat mintegy negyven gépkocsivezetője egy-egy tárgyalását is végighallgatta a bíróságon. A Duna Tsz-ben 70—80 gépkocsivezetőnek három turnusban tartott előadásokat; ugyancsak jól ismerik már a Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítő Vállalatnál, a Gázműveknél, s még egy sor munkahelyen. Sokszor bizony reggel 7-kor, sőt nemegyszer 6- kor kellett megtartania egy-egy vállalatnál a soron következő előadást — vagy éppen este 8-kor. Dr. Gábor Lászlót azonban ez sem zavarja. Úgy érzi, TIT-munkájával fontos missziót teljesít, s ez minden fáradságot megér. — Hallatlanul nagy az érdeklődés a közlekedési kérdések iránt — fűzi még hozzá —, s ez nem csoda, hiszen — s ezt már hivatalos kiadványból sorolja — hazánkban a nyilvántartott vezetői engedélyek száma meghaladja az egymillió-hétszázezret. Az országban összesen egymillió-hatszázezer gépjármű, ezen belül 645 000 személygépkocsi vesz részt a közlekedésben. Bíró is, TIT-előadó is. Mi a véleménye — e kettős minőségében —, nő-e hazánkban a közlekedési kultúra? — Feltétlenül. A gépkocsivezetők nagy többségükben képzettebben, udvariasabban közlekednek, mint korábban. Ugyanakkor fel kell figyelni arra az aggasztó jelenségre, hogy bár az ittasságból származó balesetek száma is csökkent, riasztóan nő — ezen belül — a súlyos alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett közlekedési szabálysértések, illetve bűncselekmények száma. A gyalogosok által okozott közlekedési balesetek száma is emelkedett. Hogy az ő közlekedési fegyelmük nem megfelelő, azt legkirívóbban az idősebbeknél tapasztalhatjuk. Ezzel a korosztállyal külön is kellene valamilyen módon foglalkozni, mert riasztóan sok öreg veszti életét közlekedési balesetek következtében. Íme, három vázlatos portré a tudományos ismeretterjesztés sok ezer közkatonája közül. Más-más területen tevékenykednek, de közös jellemzőjük — s ez egyben a TIT sokezres előadói gárdájáé is —, hogy nagy hivatástudattal, lelkiismeretesen végzik ismeretterjesztő tevékenységüket, amely alkotó életük szerves része, fontos tartozéka. Gilaki László Függönykészítést és felszerelést (színpadi és egyéb függönyöket is), továbbá falkárpitozást, hangszigetelést budapesti és vidéki közületi és magánmegrendelőinknek RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK KÁRPITOS IPARI SZÖVETKEZET 1084 Budapest Vill., Déry Miksa u. 15. Telefon: 138-883. 1977. június 29., szerda NÉPSZABADSÁG Már Pakisztánig járnak a Hungarocamionok (Tudósítónktól.) A Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat a közelmúltban bonyolította le az eddigi legnagyobb fuvarfeladatát Pakisztánba, pontosabban az indiai határ közelében fekvő Lahoréba. Az oda-vissza mintegy 15 000 kilométeres távolságot előre meghatározott menetrend szerint tette meg az 54. pótkocsis szerelvény, a Magyar Kábel Művek miskolci és balassagyarmati gyárában készített termékekkel, visszafelé pedig pakisztáni, illetve indiai importárukkal. Magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok I. A kapitalista berendezkedésű német állam és a szocialista országok külkereskedelmi kapcsolatai, illetve gazdasági érintkezésük és együttműködésük formái, fontosak és tanulságosak a kelet—nyugati kapcsolatok immár hat évtizedes történetében. Történelmi tény, hogy a szovjethatalom még élethalálküzdelmét vívta az intervenciósokkal, amikor Oroszország vasútvonalain megjelentek az első Krupp-óriásmozdonyok. Lassú kibontakozás — Nem mintha a Krupp-ház a bolsevikok győzelmét kívánta volna előmozdítani — mondta minap a cég szóvivője e kapcsolatokra emlékezve —, de a mozdonyok exportja 1920-ban lét és nemlét kérdése volt a termelés folyamatosságáért küzdő cégnek, s a munkahelyeikért aggódó munkásoknak egyaránt. Márpedig a szovjet kormány nemcsak rendelt, hanem pontosan fizetett is. E szokását azóta is megtartotta — hangzott a megállapítás. Ma már eléggé ismertek a részletei annak a szerteágazó gazdasági érintkezésnek, amely a weimári köztársaság esztendeiben alakult ki az akkori Németország és a Szovjetunió között. E gazdasági kapcsolatokat szakította meg Hitler rablóhadjárata a Szovjetunió ellen. A második világháború után a Szovjetunió, illetve az új szocialista országok gazdasági kapcsolatfelvétele előbb a nyugatnémet megszállási övezetek gazdasági köreivel, majd az 1949-ben életre hívott szövetségi köztársasággal, szinte azonnal megtörtént ugyan, a kibontakozás azonban lassú és ellentmondásos volt. Az NSZK-ban sokáig nem tudtak felülkerekedni azok a körök, melyek a hidegháború egyik ellenszerének a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok kiépítését tartották. Az úgynevezett keleti kereskedelem, s ennek egyik alkotó elemeként a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok is, Adenauer kormányzásának éveiben alá voltak rendelve az akkor még érvényben volt politikai doktrínának: a szocializmus visszaszorítása volt a cél, nem pedig a kapcsolatok építése. A fordulat a gazdasági kapcsolatokban előhírnöke volt a hetvenes évek elején a politikai kapcsolatokban is bekövetkezett lényeges változásoknak. Az is tény, hogy mielőtt hatalomra jutott volna a Brandt—Scheel kormány, a nagyipar egyik-másik vezető személyisége is sokat tett, hogy olvadásnak induljon a hidegháború jege. Olyan személyiségek, mint Otto Wolf von Amerongen, acélgyáros és egyben hosszú esztendők óta a gazdasági élet úgynevezett Keleti Bizottságának elnöke, tehát a szocialista kapcsolatokat kereső és előmozdító gazdasági körök egyik szóvivője, vagy Berthold Beitz, a Krupp-alapítvány vezetője, korábban a tulajdonos teljhatalmú megbízottja, előbb kerestek és találtak legmagasabb szintű tárgyalópartnereket, akár Moszkvában, Budapesten vagy Varsóban, mint a hajdani bonni kabinetek miniszterei. Legnagyobb nyugati partnerünk Magyarország külkereskedelmi partnereinek sorában az NSZK kisebb megszakításokkal hosszú esztendők óta a legjelentősebb tőkés eladó és ebben a relációban rendszerint a legfontosabb vevő is. S ami e kapcsolatok nagyságát illeti, az egy évtized alatt megnégyszereződött, s kis megtorpanásoktól eltekintve, egyenletesen fejlődött. Míg az összforgalom 1965-ben 594 millió márkára rúgott, tavaly már megközelítette a 2,7 milliárd márkát (folyó árakon). Különösen dinamikus volt a fejlődés 1970 óta, aminek egyik magyarázata nyilvánvalóan a megjavult politikai légkör. Az NSZK-ból származó importunkban fontos szerepük van a technológiai jellegű szállításoknak, behozatalunknak nemcsak áruértéke fontos, hanem a cikkekben megtestesülő modern technológia, illetve annak bekapcsolása a mi termelésünkbe és termékszerkezetünkbe. Ha az NSZK-ba irányuló kivitelünket is szemügyre vesszük, akkor ennek alakulásán meglehetősen jól mérhetjük népgazdasági szintű törekvéseink sikerét, versenyképességünk fokozódását Európa egyik legigényesebb piacán. Amíg ugyanis 1965-ben a magyar exportnak mindössze 8,9 százalékát alkották ipari fogyasztási cikkeink, tavaly az NSZK-ba küldött áruinknak negyedrésze már ebbe az árucsoportba tartozott. A nagy, katalógus alapján szállító áruházak mind több magyar gyártmányú villanytűzhelyet, jégszekrényt, tv-készüléket adnak el a nyugatnémet háztartásoknak. Az ipari anyagok és a félkésztermékek exportja is jelentősen növekedett: 22 százalékról 36,8 százalékra. Ami ebből anyagexportunkat illeti, az ennek zömét kitevő hengerelt acéláruk ára manapság nem éppen fényes a világpiacon. Tartósan különben sem tudjuk a bővülő importunkat növekvő nyersanyagexporttal ellentételezni. A megoldás a kooperáció szélesítése, és általában gép- és berendezésexportunk növelése. Ezen árucsoport aránya exportunkban ugyanis meglehetősen alacsony, nem felel meg a magyar gépipar teljesítőképességének. Jó hírünk megalapozása Mindent egybevetve a nyugatnémet gazdasági elemzők a magyar népgazdaság nagy sikerének minősítik (ezt hangsúlyozta e sorok írójának Otto Wolf von Amerongen is) azt, hogy egyetlen évtized alatt megváltoztattuk az NSZK piacán évszázados hírünket, jelentősen módosítottunk azon, hogy mi elsősorban mezőgazdasági exportőrök voltunk. 1965-ben az NSZK-ba irányuló összkivitelünknek még kétharmada volt mezőgazdasági cikk, jórészt nem túlságosan finomított, tehát értékesebbre feldolgozott formában. Az arány tavaly már csak 33,7 százalék volt, a feldolgozottság pedig magasabb fokú és jobb, mint korábban. Az elért eredményeknél is többre vihettük volna, ha közös piaci importtilalmak, illetve például a textilexportunkat fékező kvótamegállapítások nem hatnak fékezőleg. A nemzetközi gazdasági érintkezésben az ilyen jelenségek nem nagyon egyeztethetők össze sem a GATT-tal, sem a helsinki elvekkel, hiszen az akadályok leépítése mellett kötelezték el magukat a kormányok. Olykor a szükséges árualap hiánya, vagy a kevésbé hatékony piackutatás, vagy éppenséggel a piac igényeire való nehézkes, késlekedő reagálás az elmaradás oka. Alig néhány esztendő alatt olyan országok jelentek meg a nyugatnémet piacon is, amelyekről azelőtt legfeljebb hallani lehetett. A Hertie, a Quelle, a Horten és a többi áruház polcain ma konzerveken, gyümölcsleveken, de mind gyakrabban friss árun is az olvasható. Készült Brazíliában, Dél- Afrikában, Tajvanon, Dél-Koreában. Vonatkozik ez más fogyasztási cikkekre is. A hagyományos magyar szállítónak is támaszkodnia kell presztízsére. Az áru csomagolásának és elnevezésének is sugároznia kell minőségének rangját! Hajdú János (Folytatása következik.)