Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
10 trním ima m mwM A túrázó, nyaraló dolgozók kényelméért Segíteni a csoportos túrázókat Az utóbbi időben mind többször esik szó az egészséges testedzés, s ezen belül a turizmus fontosságáról. Növekszik azok tábora, akik azt vallják, a megnövekedett szabad időt talán nem is lehet hasznosabban, egészségesebben eltölteni, mint egy-egy jól szervezett, csoportos túrával. Én magam nyolc éve tartozom a gyalogos turisták táborába. Sok szép vidéket bejártam, sok élményt gyűjtöttem, de olykor sajnos bosszúságok is értek. Ezek közül említek egyet. Ahhoz, hogy az ember megközelítse az ország különböző szép tájait, a „gyalogos” turistának is szüksége van közlekedési eszközre. A menetrendszerű vonat- vagy autóbuszjáratok gyakran nem felelnek meg erre a célra, különösen, ha nagyobb csoportos túráról, kirándulásról van szó. A menetrendszerű járatokon az egy csoportban történő utazás szinte elérhetetlen, holott a sportkörök tagjainak már a közösen megtett út is nagy élmény. Ahol a túrázók rendelkezésére állnak a vállalati autóbuszok — mint ez több ceglédi üzemnél megvan —, ott nincs akadálya, hogy hamar, jó hangulatban, együtt közelítsék meg a túrahelyet. A rendelkezés, a közforgalmú autóbuszok kivételével, lehetővé teszi az üzemi autóbuszok igénybevételét ilyen célra. De hiába van ez a lehetőség, sportkörök szervezése, ha a vállalatok, az intézmények gazdasági vezetői ezekkel nem mindig törődnek eléggé. Munkahelyemen — a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyáregységénél — a pártszervezet és a szakszervezet kezdeményezésére létrejött a természetjárók szakosztálya. De a szakosztálynak az autóbusz használatát nem engedik meg, különböző kifogásokkal Másfél éve tart a huzavona. A vállalat tulajdonát képező két autóbusz használatlanul áll vasárnaponként. Holott az autóbuszvezetők térítésmentesen is szívesen vállalnák az utakat, s szakosztályunk kifizetné a busz használatáért a kilométerpénzt, amint ezt a rendelkezés előírja. Szerintem érdemes támogatni az efféle utazást. A tömegsport a csoportos kirándulás, a turizmus — azon túl, hogy egészséges — kedvező hatással van a részvevők emberi magatartására, életszemléletére. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy még a munka is jobban megy egy-egy sikerült túra után. Varga Ferenc Cegléd LEVELESNE ÓVATOS — Előbb maga, kedveském! (Mészáros András rajza.) Milyen intézkedés történt? A szennyezett területen „Harmichárom család nevében fogtam tollat — írta Búza Mihályné (Velence, Kis u. 33.). —A házaink közelében levő kis tavat feltöltik, hogy a helyén játszóteret építsenek a gyerekeknek. Ez rendben is lenne, de a feltöltés ürügyén sokan ide hordják a szemetet és valóságos szeméttelep létesült itt. Nagyon tartunk már a fertőző betegségek jelentkezésétől.” Senkár István, a székesfehérvári járási hivatal elnökének válasza: „Megértéssel fogadtuk a lakosság bejelentését, s minthogy gyors intézkedést kívánt panaszuk, azonnal megkerestem Velence nagyközség Tanácsa elnökét és kértem soron kívüli intézkedését. Ezzel egyidejűleg a járási hivatal műszaki osztályának dolgozói is megnézték, mit kell tenni, hogy az elakadt munka miatt a lakók ne szenvedjenek hátrányt. Sikerült elérni, hogy erőgépeket irányítsanak a szóban forgó területre, ahol megkezdik a tereprendezést, a felgyülemlett szemetet elföldelik. Rövidesen elvégzik ezt a munkát, így megszűnik a vizesárok. Azután folyamatosan befejezik a föld feltöltését, hogy a játszóteret kialakíthassák.” A Táborhegyen „Mi, táborhegyi lakók, hosszabb ideje kénytelenek vagyunk sötétedés után gyér világítás mellett közlekedni — írták a Budapest, III., Táborhegyen levő Üde utcai lakók. Ugyanis szakaszonként elromlott a közvilágítás, s hónapok óta hiába kérjük a kijavításukat, a szerelők csak nem érkeznek ide.” Németh Lajos, a Budapesti Elektromos Művek üzemigazgatójának válasza: „Jogosan panaszkodtak a táborhegyi lakók. A napokban szerelőink kimentek a jelzett területre és a lámpákon sorra elvégezték a szükséges karbantartási munkákat.” EGY KÉT MONDATBAN GARAMSZEGI GYÖRGY (Budapest, XX., Horgászpart u. 9.) leveléből: . A Kecskemétről 5.45 órakor Budapestre induló autóbuszon az utasok Táborfalvától Budapestig kénytelenek állni Nem szólva az Örkényi és a dabasi utasokról, akók ugyan bérletesek, de örülhetnek, ha egyáltalán felférnek a kocsira. A nyári menetrendtől változást reméltünk, mert az a hír járta, hogy Sári községből gyorsjárat indul Budapestre Minthogy ez nem valósult meg, útitársaim nevében kérem a pótjárat beindítását." GÁBOR SÁNDOR (Budapest, XIV., Nagy Lajos király út) írja: ,,Zuglóban, a 70-es troli végállomásánál van egy új aluljáró amelynek a Mexikói útra nyíló feljáratát nemcsak lépcsősen hanem lejtősen is kiképezték. A közelben van a mozgássérültek otthona, ennek lakói használják elsősorban a lejtős feljárót kocsijaikkal. A lejtős terület sima felületén egy betonba ágyazott idom akadályozza a közlekedést, a kiemelkedésen a kocsik kerekei fennakadnak. Szükséges a felület kijavítása, mielőtt baleset történne itt.” NÉPSZABADSÁG 1977. június 39., csőtől _ Szabad partokat a fürdőzöknek partvonalat, bizony sokszor több kilométeren át egy-két ember lézeng, vagy üres épületek tátonganak. Aztán jönnek száz méterek, ahol ember ember hátán nyüzsög, és a pihenés örömét elveszi a zsúfoltság. A Duna-kanyarnak lassan a „parcellák kanyarja” nevet lehetne adni. A Szelidi-tó partján csak egy keskeny, viszonylag kicsi strand van, a többi partszakaszát kiparcellázták. Fehér Klára Vakáció Magyarországon című könyvének olvasása adott indítékot arra, hogy szót kérjek. Talán sikerül vele az illetékesek figyelmét felhívni, és megakadályozni egy jelenleg megtervezett újabb hibás elgondolást. Idézek a könyvnek azon fejezetéből, amelyben a kiskörei víztározóról van szó. „A Tisza volt árterületén a közeljövőben tó létesül. Az Alföld Balatonja. Kétszer akkora lesz, mint a Velencei-tó. A víz mélysége eléri majd a két, két és fél métert. A tó egészen Tiszafüredig nyúlik majd. Körös-körül már parcellázzák a területet. Több ezer kisembernek lesz itt telke, nyaralója, gyümölcsöse, vidám vakációja.” Ez nagyon szép dolog, és nagyon jó lesz annak a több ezer kisembernek. De mi,a többiek, tízmilliónyian vagyunk, és Magyarország kicsi. Ne osszuk szét a legszebb tájainkat néhány ezer embernek, még akkor se, ha kisemberek. Én nem a parcellázás beszüntetését javaslom. Nagyon is egyetértek vele, hogy az embereknek legyen egy meghitt, nyugodt helyük, lehetőleg szép környezetben, ahol a zsúfolt városok és munkahelyek fáradalmait kipihenhetik. De ezt meg lehet másképpen is oldani. Talán úgy, hogy az új tó parti sávját 200—300 méter szélességben teljesen szabadon hagyják, a nem telektulajdonos, kirándulni vágyó lakosságnak strandok, kempingek, sétányok létesítése céljából. Az e mögötti területet nyugodtan parcellázzák fel a sok kisember között. Más országokban, ahol több ezer kilométeres tengerpartok vannak, ott is az az általános, hogy a part mindenkié, és mögötte épülnek a szállodák, villák stb. Jó lenne, ha a jövőben vigyáznánk arra, hogy szép tájainkat mindenki élvezhesse. Dr. Kiss Józsefné egyetemi adjunktus, Budapest Régóta járom Magyarország szép tájait, hegyeit, a Balaton környékét, a Duna-kanyart. Az utóbbi időben egyre elszorulóbb szívvel látom, hogy a megszokott turistautakat több helyen kerítés zárja el: „Magánterület” kiírással. Ha a hétvégi pihenőt a Balatonparton szeretném tölteni, nem férek a vízhez, mert az egész part szinte teljesen valamilyen tulajdonban van, így leginkább csak a rettenetesen zsúfolt strandokra és kempingekbe mehetünk. Ha csónakból végigtanulmányozzuk a Kivilágítatlan kerékpárok Házunk előtt új, betonozott sugárút vezet. Egyik este az út túlsó oldalán volt dolgom, kellő körültekintés után, nyugodtan sétáltam át az útkereszteződésnél. Már majdnem átértem, amikor fél méterre előttem egy fiatalember 25—30 kilométeres sebességgel robogott el kivilágítatlan kerékpárral. Figyelni kezdtem: öt perc alatt tizennégy bicikli ment el mellettem, s mindössze háromnak volt világítása. A KRESZ ellen nappal is sok kerékpáros vét, gyakran látni, amikor ketten, sőt hárman egymás mellett párhuzamosan haladnak az úttesten. Szükségesnek tartom ezt szóvá tenni, mert — különösen vidéken — százezrek közlekednek e járműveken, s hanyagságukkal bajt, balesetet idézhetnek elő. Monostori Márton Mezőberény ■ I« ‡ •V'XjK ^ V „ N ^ н * ff •’v.’z ~ ^ ' v * ÍL' KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK TSZ-TAGOK NYUGDÍJA KORHATÁR Deák Istvánná (Gyula) tsz-tag jövő év májusában lesz 57 éves, szomszédasszonya pedig ez év októberében. Mindkettőjüket úgy tájékoztatták, jövőre mehetnek nyugdíjba. Lehetséges-e ezt Lehetséges. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-től kezdődően — öt éven át — évente egyegy évvel leszállítják. Ennek megfelelően 1980-ra a tsz-tagok ugyanolyan életkorban mehetnek majd nyugdíjba, mint a munkások és alkalmazottak. Jelenleg, vagyis 1977- ben a korhatár férfiaknál 63 év, nőknél 58. 1978-ban a korhatár ismét csökken egy évvel, férfiaknál 62 év, nőknél 57 év lesz, Ön az 57. életévét a jövő év májusában tölti be. Nyugdíjba tehát ezt követően mehet. Szomszédasszonya viszont, mivel az 57 évet ebben az évben eléri, a nyugdíjat már 1978. január 1-től kérheti. kereseti Átlag Szalai István tsz-tag (Nyársapát): Kérheti-e a tsz-tag, hogy nyugdíja megállapításánál a legeredményesebb éveket vegyék figyelembe, ugyanúgy, mint azoknál, akik nem tagként dolgoznak? Kérheti. Az öregségi nyugdíj öszszegét a tsz-tagok részére is a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Az említett három év szempontjából azonban csak az a naptári év vehető figyelembe, amely alatt az igénylő legalább 150, (nő 100) munkanapot teljesített. SZOLGÁLATI idő Vízhányó Ferenc (Kalocsa): Jelenleg ipari munkásként dolgozik, de kilenc évig tsz-tag volt. Beszámítják-e ezt a kilenc évet a nyugdíj megállapításánál? Csak akkor, ha nem hatvanéves korában kéri a nyugdíjat, hanem a tsz-tagokra előírt korhatár elérésekor. (1977-ben 63 év, 1978-ban 62, 1979-ben 61, és 1980-ban 60.) E rendelkezéstől eltérően a férfi a hatvanadik, a nő az ötvenötödik életévének a betöltésétől jogosult mezőgazdasági szövetkezet tagjaként szerzett szolgálati idő figyelembevételével öregségi nyugdíjra, ha az utolsó mezőgazdasági szövetkezeti tagságának megszűnése után nem mezőgazdasági szövetkezetnél tízévi szolgálati időt szerzett, meg kell állapítani a családi pótlékot. Azt javasoljuk, ügyében az R. 48 §. (1) b. pontjára hivatkozva reklamáljon a kifizetőhelynél. CSALÁDI PÓTLÉK EGY GYERMEK UTÁN Igmándi János (Sümeg) kérdezi: Milyen esetben jár egy gyermek után családi pótlék, s mennyi ennek összege? Az a szülő, akinek egy gyermeke van, családi pótlékra akkor jogosult, ha egyedülálló, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Jár a biztosított részére egy gyermek után is családi pótlék akkor, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette a családi pótlék, később azonban a gyermekek száma egy főre csökkent. (Például azért, mert a nagyobb gyermek, vagy gyermekek, kinőttek a családi pótlékra jogot adó korból.) A családi pótlék egy gyermek után havi 360 forint. A GYERMEK SZÁMÍTÁSBA VÉTELE Bodrogi Sándor (Hajdúböszörmény) újszülött gyermekére hivatkozva családi pótlékot igényelt. Elutasították azzal, hogy egy gyermeket nevel. Azt, hogy két iskolás gyermeke után tartásdíjat fizet, nem vették figyelembe. Mint írja, változtatni kellene a rendelkezésen. Levélírónk nyitott kapukat dönget. Az ide vonatkozó rendelkezést két évvel ezelőtt módosították. Az új szabályozás értelmében a gyermekek számának megállapításánál figyelembe kell venni a biztosítottnak a háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyermekét is. Ez a szabály azonban csak arra a gyermekre vonatkozik, akit egyébként családi pótlékra jogosító gyermekként figyelembe lehet venni (16 éven aluli, középiskola nappali tagozatán tanul és 19. életévét még nem töltötte be.) Önt tehát, a tényleges helyzetnek megfelelően, a jogosultság elbírálásánál többgyermekes szülőnek kell tekinteni, s ennek megfelelően a saját háztartásában nevelt gyermek után ÜZENJÜK Csepregi Gyulának, Budapestre. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megállapításainak helyesbítését 15 napon belül lehet kérni a Belügyminisztérium közrendészeti osztályától. A kérelmet a bizonyítványt kiállító rendőrkapitánysághoz kell benyújtani. Mellékelni kell az okirati bizonyítékokat és a kifogásolt erkölcsi bizonyítványt is. Vincze Pálnak, Székesfehérvárra: Ha a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagnak nincs a tsz-szel kötött írásbeli munkamegállapodása akkor — a jogszabályok által meghatározott keretek között — bármikor, bárkivel munkaviszonyt létesíthet. Ehhez nincs szükség a tsz-vezetőség hozzájáruláséra. Kiss Gyulának, Mátrafüredre, Osztatlan közös tulajdonban levő több lakásos épület társasházzá való átalakítása esetén — általában — nem kell fizetni vagyonátruházási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a társasházzá történő átalakítás során megváltozik az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányada. Maczó Tihamérnak, Budapestre. Tértivevényes hivatalos irat levélszekrény útján nem kézbesíthető. Az ilyen küldeményt a címzetten kívül helyettes átvevőnek (felnőtt családtagnak) vagy a címzett postai megbízottjának lehet kézbesíteni. Ha ezek egyike sem található, a kézbesítőnek — levélszekrényben vagy más alkalmas helyen — értesítőt kell hagynia. Gál Ferencnek, Győrbe. A társbérlő más személyt — házastársának és családtagjának kivételével — csakis a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Ebből következően az albérlő befogadásához feltétlenül szükséges a másik társbérlő hozzájárulása. Sebők Józsefnénak, Budapestre, Villamossal, autóbuszal történő utazáshoz az a nyugdíjas jogosult a kedvezményes havibérlet használatára, akinek nyugdíjas igazolványa (igazolása) van, s utolsó havi csekkszelvényével bizonyítja hogy nyugellátását folyamatosan kapja, tehát nincs olyan keresőfoglalkozása, munkaviszonya, amely miatt nyugdíjának folyósítását szüneteltetik Zombori Lajosnénak, Miskolcra. Javaslata megkésett, több mint egy éve városukban is működik az ön által hiányolt társadalmi szervezet. Tavaly márciusban a megyei lap is hírt adott a miskolci „Dohányzás Ellen Küzdők Társasága” megalakulásáról. Elnöknek Rózsa Kálmánt, a városi tanács elnökét választották meg; a társaság tevékenységéről, terveiről ő tájékoztathatja. RENDELKEZÉSEK IDEIGLENES ADÓMENTESSÉG Tóth Sándor (Debrecen): Milyen mezőgazdasági ingatlanok mentesülnek ideiglenesen a mezőgazdasági jövedelemadó fizetése alól? Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő. Az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2—20, erdőnél 20, szőlőnél 4 év. Ideiglenesen mentes a tanácsi kezelésben levő állami föld a használatba vételtől számított öt évig, feltéve, hogy használója nem művelt földet vesz igénybe. Ideiglenesen mentes az adó fizetése alól továbbá az a földterület, amelyre a használó zöldségtermesztésre szocialista szervezettel termékértékesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. lakbérlelakás Hajdú Endre (Szolnok): A lakó beszámíthatja-e a lakbérbe azokat a költségeket, amelyeket a lakás korszerűsítésére fordít? Minden olyan munkálatnak a költsége teljes egészében lelakható, amelynek eredményeként nőtt a lakószobák száma, vagy bővült a lakás alapterülete, vagy emelkedett a lakás komfortfokozata. A lakbérnek csupán 25 százalékát kell fizetnie egészen addig, amíg a lakbér másik része, a hetvenöt százalék ki nem egyenlíti a költségeket. GARÁZSÉPÍTÉS Gyurkó András (Miskolc): Lehet-e lakásszövetkezet tulajdonában levő ingatlanon garázst építeni, s az kinek a tulajdonába kerül? Az ilyen garázs építésének akkor nincs akadálya, ha ezt a lakásszövetkezet alapszabálya megengedi. A garázst építtetheti maga a lakásszövetkezet, de építtetheti a lakásszövetkezeti tag is. Ha a lakásszövetkezet építteti, akkor a szövetkezet tulajdonát képezi, s azokat csak garázs céljára és a közgyűlés által kijelölt személyek használhatják fel. Az a garázs, amelyet szövetkezeti tag épített, szintén a lakásszövetkezet tulajdonába kerül, kivéve, ha a lakásszövetkezet igazgatóságával kötött szerződés szerint a tulajdonjog az építtetőt illeti meg.