Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

10 trním ima m mwM A túrázó, nyaraló dolgozók kényelméért Segíteni a csoportos túrázókat Az utóbbi időben mind több­ször esik szó az egészséges test­edzés, s ezen belül a turizmus fon­tosságáról. Növekszik azok tábora, akik azt vallják, a megnövekedett szabad időt talán nem is lehet hasznosabban, egészségesebben eltölteni, mint egy-egy jól szerve­zett, csoportos túrával. Én magam nyolc éve tartozom a gyalogos turisták táborába. Sok szép vidéket bejártam, sok él­ményt gyűjtöttem, de olykor saj­nos bosszúságok is értek. Ezek kö­zül említek egyet. Ahhoz, hogy az ember megközelítse az ország kü­lönböző szép tájait, a­ „gyalogos” turistának is szüksége van közle­kedési eszközre. A­ menetrendsze­rű vonat- vagy autóbuszjáratok gyakran nem felelnek meg erre a célra, különösen, ha nagyobb csoportos túráról, kirándulásról van szó. A menetrendszerű járatokon az egy csoportban történő utazás szinte elérhetetlen, holott a sport­körök tagjainak már a közösen megtett út is nagy élmény. Ahol a túrázók rendelkezésére állnak a vállalati autóbuszok — mint ez több ceglédi üzemnél megvan —, ott nincs akadálya, hogy hamar, jó hangulatban, együtt közelítsék meg a túrahe­lyet. A rendelkezés, a közforgalmú autóbuszok kivételével, lehetővé teszi az üzemi autóbuszok igény­­bevételét ilyen célra. De hiába van ez a lehetőség, sportkörök szervezése, ha a vállalatok, az in­tézmények gazdasági vezetői ezek­kel nem mindig törődnek eléggé. Munkahelyemen — a Pest-Nóg­­rád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat ceglédi gyáregysé­génél — a pártszervezet és a szakszervezet kezdeményezésére létrejött a természetjárók szak­osztálya. De a szakosztálynak az autóbusz használatát nem enge­dik meg, különböző kifogásokkal Másfél éve tart a huzavona. A vállalat tulajdonát képező két autóbusz használatlanul áll va­sárnaponként. Holott az autóbuszvezetők térí­tésmentesen is szívesen vállalnák az utakat, s szakosztályunk kifi­zetné a busz használatáért a kilo­méterpénzt, amint ezt a rendel­kezés előírja. Szerintem érdemes támogatni az efféle utazást. A tömegsport a csoportos kirándulás, a turizmus — azon túl, hogy egészséges — kedvező hatással van a részvevők emberi magatartására, életszem­léletére. Nem túlzok, ha azt mon­dom, hogy még a munka is job­ban megy egy-egy sikerült túra után. Varga Ferenc Cegléd LEVELESNE ÓVATOS — Előbb maga, kedveském! (Mészáros András rajza.) Milyen intézkedés történt? A szennyezett területen „Harmichárom család nevében fogtam tollat — írta Búza Mi­­hályné (Velence, Kis u. 33.). —A házaink közelében levő kis tavat feltöltik, hogy a helyén játszóte­ret építsenek a gyerekeknek. Ez rendben is lenne, de a feltöltés ürügyén sokan ide hordják a sze­metet és valóságos szeméttelep létesült itt. Nagyon tartunk már a fertőző betegségek jelentkezé­sétől.” Senkár István, a székesfehérvári járási hivatal elnökének válasza: „Megértéssel fogadtuk a lakosság be­jelentését, s minthogy gyors intézke­dést kívánt panaszuk, azonnal meg­kerestem Velence nagyközség Tanácsa elnökét és kértem soron kívüli intéz­kedését. Ezzel egyidejűleg a járási hi­vatal műszaki osztályának dolgozói is megnézték, mit kell tenni, hogy az elakadt munka miatt a lakók ne szenvedjenek hátrányt. Sikerült elér­ni, hogy erőgépeket irányítsanak a szóban forgó területre, ahol megkez­dik a tereprendezést, a felgyülemlett szemetet elföldelik. Rövidesen elvég­zik ezt a munkát, így megszűnik a vi­zesárok. Azután folyamatosan befeje­zik a föld feltöltését, hogy a játszóte­ret kialakíthassák.” A Táborhegyen „Mi, táborhegyi lakók, hosszabb ideje kénytelenek vagyunk söté­tedés után gyér világítás mellett közlekedni — írták a Budapest, III., Táborhegyen levő Üde utcai lakók. Ugyanis szakaszonként el­romlott a közvilágítás, s hónapok óta hiába kérjük a kijavításukat, a szerelők csak nem érkeznek ide.” Németh Lajos, a Budapesti Elekt­romos Művek üzemigazgatójának vá­lasza: „Jogosan panaszkodtak a tá­borhegyi lakók. A napokban szere­lőink kimentek a jelzett területre és a lámpákon sorra elvégezték a szük­séges karbantartási munkákat.” EGY KÉT MONDATBAN GARAMSZEGI GYÖRGY (Buda­pest, XX., Horgászpart u. 9.) levelé­ből: . A Kecskemétről 5.45 órakor Bu­dapestre induló autóbuszon az uta­sok Táborfalvától Budapestig kény­telenek állni Nem szólva az Örké­nyi és a dabasi utasokról, a­kók ugyan bérletesek, de örülhetnek, ha egyáltalán felférnek a kocsira. A nyári menetrendtől változást remél­tünk, mert az a hír járta, hogy Sári községből gyorsjárat indul Budapest­re Minthogy ez nem valósult meg, útitársaim nevében kérem a pótjárat beindítását." GÁBOR SÁNDOR (Budapest, XIV., Nagy Lajos király út) írja: ,,Zugló­ban, a 70-es troli végállomásánál van egy új aluljáró amelynek a Mexikói útra nyíló feljáratát nemcsak lépcső­sen hanem lejtősen is kiképezték. A közelben van a mozgássérültek ott­hona, ennek lakói használják elsősor­ban a lejtős feljárót kocsijaikkal. A lejtős terület sima felületén egy be­tonba ágyazott idom akadályozza a közlekedést, a kiemelkedésen a ko­csik kerekei fennakadnak. Szükséges a felület kijavítása, mielőtt baleset történne itt.” NÉPSZABADSÁG 1977. június 39., csőtől _ Szabad partokat a fü­rdőzöknek­­ partvonalat, bizony sokszor több kilométeren át egy-két ember lé­zeng, vagy üres épületek tátonga­­nak. Aztán jönnek száz méterek, ahol ember ember hátán nyüzsög, és a pihenés örömét elveszi a zsú­foltság. A Duna-kanyarnak lassan a „parcellák kanyarja” nevet lehet­ne adni. A Szelidi-tó partján csak egy keskeny, viszonylag kicsi strand van, a többi partszakaszát kiparcellázták. Fehér Klára Vakáció Magyaror­szágon című könyvének olvasása adott indítékot arra, hogy szót kérjek. Talán sikerül vele az ille­tékesek figyelmét felhívni, és megakadályozni egy jelenleg meg­tervezett újabb hibás elgondolást. Idézek a könyvnek azon fejezeté­ből, amelyben a kiskörei víztáro­zóról van szó. „A Tisza volt árte­rületén a közeljövőben tó létesül. Az Alföld Balatonja. Kétszer ak­kora lesz, mint a Velencei-tó. A víz mélysége eléri majd a két, két és fél métert. A tó egészen Tisza­füredig nyúlik majd. Körös-körül már parcellázzák a területet. Több ezer kisembernek lesz itt telke, nyaralója, gyümölcsöse, vidám va­kációja.” Ez nagyon szép dolog, és na­gyon jó lesz annak a több ezer kisembernek. De mi,­­a többiek, tízmilliónyian vagyunk, és Ma­gyarország kicsi. Ne osszuk szét a legszebb tájainkat néhány ezer embernek, még akkor se, ha kis­emberek. Én nem a parcellázás beszüntetését javaslom. Nagyon is egyetértek vele, hogy az emberek­nek legyen egy meghitt, nyugodt helyük, lehetőleg szép környezet­ben, ahol a zsúfolt városok és munkahelyek fáradalmait kipi­henhetik. De ezt meg lehet más­képpen is oldani. Talán úgy, hogy az új tó parti sávját 200—300 mé­ter szélességben teljesen szabadon hagyják, a nem telektulajdonos, kirándulni vágyó lakosságnak strandok, kempingek, sétányok lé­tesítése céljából. Az e mögötti te­rületet nyugodtan parcellázzák fel a sok kisember között. Más orszá­gokban, ahol több ezer kilométe­res tengerpartok vannak, ott is az az általános, hogy a part minden­kié, és mögötte épülnek a szállo­dák, villák stb. Jó lenne, ha a jövőben vigyáz­nánk arra, hogy szép tájainkat mindenki élvezhesse. Dr. Kiss Józsefné egyetemi adjunktus, Budapest Régóta járom Magyarország szép tájait, hegyeit, a Balaton kör­nyékét, a Duna-kanyart. Az utób­bi időben egyre elszorulóbb szív­vel látom, hogy a megszokott tu­­ristautakat több helyen kerítés zárja el: „Magánterület” kiírással. Ha a hétvégi pihenőt a Balaton­­parton szeretném tölteni, nem fé­rek a vízhez, mert az egész part szinte teljesen valamilyen tulaj­donban van, így leginkább csak a rettenetesen zsúfolt strandokra és kempingekbe mehetünk. Ha csó­nakból végigtanulmányozzuk a Kivilágítatlan kerékpárok Házunk előtt új, betonozott sugárút vezet. Egyik este az út túlsó oldalán volt dolgom, kellő körültekintés után, nyugodtan sétáltam át az útkeresz­teződésnél. Már majdnem átértem, amikor fél méterre előttem egy fia­talember 25—30 kilométeres sebesség­gel robogott el kivilágítatlan kerék­párral. Figyelni kezdtem: öt perc alatt tizennégy bicikli ment el mel­lettem, s mindössze háromnak volt világítása. A KRESZ ellen nappal is sok ke­rékpáros vét, gyakran látni, amikor ketten, sőt hárman egymás mellett párhuzamosan haladnak az úttesten. Szükségesnek tartom ezt szóvá ten­ni, mert — különösen vidéken — százezrek közlekednek e járműve­ken, s hanyagságukkal bajt, balesetet idézhetnek elő. Monostori Márton Mezőberény ■ I« ‡ •V'XjK ^ V „ N ^ н * ff •’v.’z ~ ^ ' v * ÍL' KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK TSZ-TAGOK NYUGDÍJA KORHATÁR Deák Istvánná (Gyula) tsz-tag jö­vő év májusában lesz 57 éves, szomszédasszonya pedig ez év ok­tóberében. Mindkettőjüket úgy tá­jékoztatták, jövőre mehetnek nyug­díjba. Lehetséges-e ezt Lehetséges. A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok öregségi nyugdíj­­korhatárát 1976. január 1-től kezdő­dően — öt éven át — évente egy­­egy évvel leszállítják. Ennek meg­felelően 1980-ra a tsz-tagok ugyan­olyan életkorban mehetnek majd nyugdíjba, mint a munkások és­ al­kalmazottak. Jelenleg, vagyis 1977- ben a korhatár férfiaknál 63 év, nőknél 58. 1978-ban a korhatár is­mét csökken egy évvel, férfiaknál 62 év, nőknél 57 év lesz, Ön az 57. életévét a jövő év májusában tölti be. Nyugdíjba tehát ezt követően mehet. Szomszédasszonya viszont, mivel az 57 évet ebben az évben eléri, a nyugdíjat már 1978. január 1-től kérheti. kereseti Átlag Szalai István tsz-tag (Nyársapát): Kérheti-e a tsz-tag, hogy nyugdíja megállapításánál a legeredménye­sebb éveket vegyék figyelembe, ugyanúgy, mint azoknál, akik nem tagként dolgoznak? Kérheti. Az öregségi nyugdíj ösz­­szegét a tsz-tagok részére is a nyug­díjazás évében a nyugdíj megálla­pításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt nap­tári év közül az igénylőre legked­vezőbb három naptári év alatt el­ért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Az említett három év szempontjából azonban csak az a naptári év vehető figyelembe, amely alatt az igénylő legalább 150, (nő 100) munkanapot teljesített. SZOLGÁLATI idő Vízhányó Ferenc (Kalocsa): Jelen­leg ipari munkásként dolgozik, de kilenc évig tsz-tag volt. Beszámít­­ják-e ezt a kilenc évet a nyugdíj megállapításánál? Csak akkor, ha nem hatvanéves korában kéri a nyugdíjat, hanem a tsz-tagokra előírt korhatár elérése­kor. (1977-ben 63 év, 1978-ban 62, 1979-ben 61, és 1980-ban 60.) E ren­delkezéstől eltérően a férfi a hatva­nadik, a nő az ötvenötödik életévé­nek a betöltésétől jogosult mező­gazdasági szövetkezet tagjaként szerzett szolgálati idő figyelembe­vételével öregségi nyugdíjra, ha az utolsó mezőgazdasági szövetkezeti tagságának megszűnése után nem mezőgazdasági szövetkezetnél tízévi szolgálati időt szerzett, meg kell állapítani a családi pótlé­kot. Azt javasoljuk, ügyében az R. 48 §. (1) b. pontjára hivatkozva rek­lamáljon a kifizetőhelynél. CSALÁDI PÓTLÉK EGY GYERMEK UTÁN Igmándi János (Sümeg) kérdezi: Milyen esetben jár egy gyermek után családi pótlék, s mennyi ennek összege? Az a szülő, akinek egy gyermeke van, családi pótlékra akkor jogosult, ha egyedülálló, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Jár a bizto­sított részére egy gyermek után is családi pótlék akkor, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette a csa­ládi pótlék, később azonban a gyer­mekek száma egy főre csökkent. (Például azért, mert a nagyobb gyermek, vagy gyermekek, kinőttek a családi pótlékra jogot adó kor­ból.) A családi pótlék egy gyermek után havi 360 forint. A GYERMEK SZÁMÍTÁSBA VÉTELE Bodrogi Sándor (Hajdúböször­mény) újszülött gyermekére hivat­kozva családi pótlékot igényelt. El­utasították azzal, hogy egy gyer­meket nevel. Azt, hogy két iskolás gyermeke után tartásdíjat fizet, nem vették figyelembe. Mint írja, vál­toztatni kellene a rendelkezésen. Levélírónk nyitott kapukat dön­get. Az ide vonatkozó rendelkezést két évvel ezelőtt módosították. Az új szabályozás értelmében a gyer­mekek számának megállapításánál figyelembe kell venni a biztosított­nak a háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyer­mekét is. Ez a szabály azonban csak arra a gyermekre vonatkozik, akit egyébként családi pótlékra jo­gosító gyermekként figyelembe le­het venni (16 éven aluli, középis­kola nappali tagozatán tanul és 19. életévét még nem töltötte be.) Önt tehát, a tényleges helyzetnek meg­felelően, a jogosultság elbírálásánál többgyermekes szülőnek kell tekin­teni, s ennek megfelelően a saját háztartásában nevelt gyermek után ÜZENJÜK Csepregi Gyulának, Budapestre. A­ hatósági erkölcsi bizonyítvány meg­­állapításainak helyesbítését 15 napon belül lehet kérni a Belügyminiszté­rium közrendészeti osztályától. A ké­relmet a bizonyítványt kiállító rendőrkapitánysághoz kell benyújtani. Mellékelni kell az okirati bizonyíté­kokat és a kifogásolt erkölcsi bizo­nyítványt is. Vincze Pálnak, Székesfehérvárra: Ha a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagnak nincs a tsz-szel kötött írásbeli munkamegállapodása akkor — a jog­szabályok által meghatározott kere­tek között — bármikor, bárkivel munkaviszonyt létesíthet. Ehhez nincs szükség a tsz-vezetőség hozzá­járulásér­a. Kiss Gyulának, Mátrafüredre, Osz­tatlan közös tulajdonban levő több lakásos épület társasházzá való át­alakítása esetén — általában — nem kell fizetni vagyonátruházási illeté­ket. Az illetékfizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a társas­­házzá történő átalakítás során meg­változik az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányada. Maczó Tihamérnak, Budapestre. Tértivevényes hivatalos irat levélszek­rény útján nem kézbesíthető. Az ilyen küldeményt a címzetten kívül helyet­tes átvevőnek (felnőtt családtagnak) vagy a címzett postai megbízottjának lehet kézbesíteni. Ha ezek egyike sem található, a kézbesítőnek — levélszek­rényben vagy más alkalmas helyen — értesítőt kell hagynia. Gál Ferencnek, Győrbe. A társbér­lő más személyt — házastársának és családtagjának kivételével — csakis a másik társbérlő hozzájárulásával fo­gadhat be a lakásba. Ebből követke­zően az albérlő befogadásához fel­tétlenül szükséges a másik társbérlő hozzájárulása. Sebők Józsefnénak, Budapestre, Vil­lamossal, autóbuszal történő utazás­hoz az a nyugdíjas jogosult a ked­vezményes havibérlet használatára, akinek nyugdíjas igazolványa (igazo­lása) van, s utolsó havi csekkszelvé­nyével bizonyítja hogy nyugellátását folyamatosan kapja, tehát nincs olyan keresőfoglalkozása, munkaviszonya, amely miatt nyugdíjának folyósítását szüneteltetik Zombori Lajosnénak, Miskolcra. Ja­vaslata megkésett, több mint egy éve városukban is működik az ön által hiányolt társadalmi szervezet. Tavaly márciusban a megyei lap is hírt adott a miskolci „Dohányzás Ellen Küzdők Társasága” megalakulásáról. Elnök­nek Rózsa Kálmánt, a városi tanács elnökét választották meg; a társaság tevékenységéről, terveiről ő tájékoz­tathatja. RENDELKEZÉSEK IDEIGLENES ADÓMENTESSÉG Tóth Sándor (Debrecen): Milyen mezőgazdasági ingatlanok mentesül­nek ideiglenesen a mezőgazdasági jövedelemadó fizetése alól? Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő. Az adómentesség idő­tartama gyümölcsösnél 2—20, erdő­nél 20, szőlőnél 4 év. Ideiglenesen mentes a tanácsi kezelésben levő állami föld a használatba vételtől számított öt évig, feltéve, hogy használója nem művelt földet vesz igénybe. Ideiglenesen mentes az adó fizetése alól továbbá az a földterü­let, amelyre a használó zöldség­­termesztésre szocialista szervezettel termékértékesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. lakbérlelakás Hajdú Endre (Szolnok): A lakó beszámíthatja-e a lakbérbe azokat a­ költségeket, amelyeket a lakás kor­szerűsítésére fordít? Minden olyan munkálatnak a költ­sége teljes egészében lelakható, amelynek­ eredményeként nőtt a la­kószobák száma, vagy bővült a la­kás alapterülete, vagy emelkedett a lakás komfortfokozata. A lakbér­nek csupán 25 százalékát kell fizet­nie egészen addig, amíg a lakbér másik része, a hetvenöt százalék­ ki nem egyenlíti a költségeket. GARÁZSÉPÍTÉS Gyurkó András (Miskolc): Lehet-e lakásszövetkezet tulajdonában levő ingatlanon garázst építeni, s az ki­nek a tulajdonába kerül? Az ilyen garázs építésének akkor nincs akadálya, ha ezt a lakásszö­vetkezet alapszabálya megengedi. A garázst építtetheti maga a lakásszö­vetkezet, de építtetheti a lakásszö­vetkezeti tag is. Ha a lakásszövet­kezet építteti, akkor a szövetkezet tulajdonát képezi, s azokat csak ga­rázs céljára és a közgyűlés által ki­jelölt személyek használhatják fel. Az a garázs, amelyet szövetkezeti tag épített, szintén a lakásszövetke­zet tulajdonába kerül, kivéve, ha a lakásszövetkezet igazgatóságával kö­tött szerződés szerint a tulajdonjog az építtetőt illeti meg.

Next