Népszabadság, 1977. július (35. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
10 NÉPSZABADSÁG 1977. július 13., szerda Export, termékszerkezet, gazdaságosság A magyar lenipar tapasztalatai A termelési szerkezet korszerűsítése, a versenyképesség és a hatékonyság növelése, a helyes döntések meghozatala különösen nehéz és bonyolult feladat azokon a területeken, ahol a vállalatok a nyersanyagtermeléstől a készáru kibocsátásáig széles körű, vertikális tevékenységet folytatnak. Ilyen területen dolgozik a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat (LSZV) is. A len reneszánsza A hazai és a külföldi piacokon Budaflax márkanéven szereplő, csaknem hétezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tevékenysége felöleli a mezőgazdasági lentermelés ésrost-előállítás, valamint az ipari feldolgozás egész folyamatát. Szerteágazó feladatait vállalatunk öt fonó-, szövő-, kikészítő-gyáregységében, hét lengyárában és több telephelyen végzi, s 60—80 mezőgazdasági nagyüzemmel működik együtt. A vállalat termelési értéke eléri az évi kétmilliárd forintot, árbevételének 30%-a exportból — nagyrészt tőkés piaci értékesítésből — származik. A természetes alapanyagú textíliák iránti kereslet a világpiacon és hazánkban ismét nő, s amint üzleti körökben gyakran megállapítják, a len reneszánszát éli. Az LSZV jelenleg évente 4000 tonna lenfonalat és 30 millió négyzetméter szövetet termel. A lenipar, termékei jellegzetes tulajdonságú cikkek, különleges helyet foglalnak el a lakosság öltözködésében és a lakáskultúrában. A nagy múltra és jelentős hagyományokra visszatekintő magyar lenipar ma a lenen kívül pamutot és különféle szintetikus szálat használ fel, s az utóbbiak lennel való, a használati értéket javító keverési aránya gyorsuló ütemben nő. Vállalatunk az V. ötéves tervidőszakban csak akkor tudja a növekvő igényeket kielégíteni, ha növeli lenfonal- és szövettermelését, minőségét nemes kikészítéssel tovább javítja. Ezt irányozza elő az LSZV termelési és struktúrafejlesztési terve is, mely szerint 1980-ban 28,8%-kal több fonalat és 9,6%-kal több szövetet kell termelni, mint 1975-ben, készáruexportunk mennyiségét pedig 44%kal kell növelnünk. A termékszerkezet átalakítását különösképpen sürgeti, hogy az LSZV munkáslétszáma a IV. ötéves tervidőszakban csaknem 20%-kal csökkent, ezért a termelés változatlan szinten tartása is csak a termelékenység növelésével és műszaki fejlesztéssel lehetséges; — a könnyűipari rekonstrukció, amely segítséget adott és ad ahhoz, hogy elavult gépi berendezéseinket folyamatosan kicseréljük, a munkakörülményeket javítsuk, a termelést nagymértékben automatizáljuk; — az a követelmény, hogy a szabályozó módosítások hatására 1976- ban erősen visszaesett vállalati jövedelmezőségi színvonalat a termelés, a gazdálkodás, az export hatékonyságának fokozásával gyorsuló ütemben emeljük. Gyártmányaink egy részének gazdaságossági rangsorolását 1973- ban végeztük el először, a későbbiekben pedig a teljes áruválasztékot felülvizsgáltuk. Termékeinket a tiszta árbevétel és a ráfordítások egybevetésével három csoportba soroltuk: 1. Gazdaságos az a termék, amelynek jövedelmezősége eléri vagy meghaladja; 2. nem gazdaságos, amelynek jövedelmezősége nem éri el a vállalat átlagos jövedelmezőségi szintjét; 3. veszteséges az a termék, amelynek tiszta árbevétele nem fedezi a ráfordításokat. Tervet dolgoztunk ki a nem gazdaságos termelés visszafejlesztésére, amelynek főbb eszközei a profiltisztítás, új gyártmánycsaládok kialakítása, a fonaltartalom tipizálása, valamint a túl sokféle áru számának mérséklése. Gyártmányfejlesztési tevékenységünk alapján kollekciónkat évente 100 —140 (kimintázott) termékkel frissítjük fel. Két fő rendező elv A profiltisztítással, a gyártási tételnagyság növelésével 1975- ben elértük, hogy gazdaságos termékeink volumene és aránya az össztermelésen belül jelentősen megnőtt. (Készszövet-termelésünk több mint harmada ekkor már 18 termék gyártásából adódott.) Amíg 1970-ben a vállalat nyereségét növelő szövetmennyiség 32% volt, a jövedelmezőséget átlagos szinten tartotta a szövetmennyiség 26%-a, csökkentette 42%-a. Ugyanez 1975-ben: a vállalati nyereséget növelő szövettermelés aránya 56% volt, a nyereséget szinten tartotta 19%, csökkentette 25%. Ez az összefüggés is igazolja a termékszerkezet kedvező irányú változását. Az LSZV vállalatfejlesztési stratégiáját két fő elv köré csoportosítja : „ A lenrost komplex hasznosításával gazdaságossá tenni az egész magyar lenipart. (Lenpozdorjabútorlap-gyárunk épül Komáromban, s az eddig fonásra a leniparban fel nem használt kóc feldolgozására speciális fonoda létesül Szombathelyen.) Gyártmánycentrikus, dinamikus struktúraátalakító munka, amelyben a gazdaságosan termelhető gyártmányok aránya folyamatosan nő, a nem gazdaságos termékeké pedig csökken. A termékszerkezet fejlesztése 1977-ben továbbra is a fonalak finomítása, a szintetikus arány növelése felé mutat. Ez egybeesik mind a nemzetközi igénnyel, mind pedig a nemzetközi fejlődéssel, de ugyanígy a hazai követelményekkel. A szövetvariációk számát főleg a fonalak anyagösszetételének változtatásával, valamint különféle kikészítési eljárások alkalmazásával növeljük. A korszerű termelőberendezések kihasználásának s a szűkében levő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának fontos forrása jelenleg is a gyártási tételnagyságok optimalizálása. Az adott körülmények között még tőkés exportra sem célszerű túlzottan szétaprózott, kis tételeket gyártani. Amíg a piac megismeri és igényli Az új cikkeknél rendszerint hosszabb időre van szükség, amíg a piac megismeri és igényli a korszerűbb, nagyobb használati értékű, esztétikusabb, de általában arányosan többe is kerülő, az árban is versenyképes termékeket. Ezzel is számolva, erőinket 1977 folyamán s a későbbiekben is, elsősorban a külföldön már bevezetett, keresett, előnyösen értékesíthető termékcsoportokra, piaci pozícióink megszilárdítására és kiszélesítésére koncentráljuk. A termékváltás időszakában azért kell ezt a politikát követnünk, mert az új termékek kialakításáig, termelésük és exportjuk felfuttatásáig zömmel ezek a stabil cikkek (divatszövetek, kemping- és sátorszövetek, műszaki szövetek, tömlők, ponyvák stb.) hozzák számunkra a műszaki fejlesztéshez szükséges devizabevételt, segítik a vállalati eredmény növelését. Struktúrapolitikánkban figyelemmel kell lennünk arra is, hogy hazai közületi és más megrendelőinknek szállított kötöttáras termékeink tekintetében (az összes belföldi értékesítésnek 20%-a), az LSZV-nek ellátási kötelezettsége van. A veszteséges termelés viszszafejlesztése ilyen körülmények közt ezen a területen csak úgy lenne lehetséges, ha az ellátásról vagy annak egy részéről hazai termékek helyett a népgazdaság számára is előnyös importbeszerzéssel gondoskodnánk. A gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés nagyon költséges tevékenység. Vállalatunk a IV. ötéves tervben 190 millió forintot ruházott be, s korszerűsítési terveink megvalósítására a mostani tervidőszakban több mint 700 millió forintot fordítunk. Ezzel azonban az LSZV — a textilipar sok más, dinamikusan fejlődő vállalatához hasonlóan — 1980-ig, sőt azon túl, már kimerítette fejlesztési célú bankhitelképességét. Ezért a továbbiakban még behatóbban kell foglalkoznunk a fejlődés belső tartalékainak feltárásával, a meglevő gépek és berendezések jobb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésével, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb hasznosításával. Ide kapcsolódik a lenipari vertikum első lépcsője, a lentermelés és nyersanyaggazdálkodás nagy horderejű kérdése is. A magyar lenipar nyersanyagszükségletének 60%-át a hazai mezőgazdasági lentermelés elégíti ki, a fennmaradó 40%-ot felerészben szocialista, illetve tőkés import fedezi. A hazai nyersanyagbázis a MÉM és a könnyűipari tárca összehangolt irányításával, vállalatunk közreműködésével az utóbbi három évben számottevően fejlődött. Megvalósult a len betakarításának teljes gépesítése, a műtrágya-felhasználás megkétszereződött, új, nagy hozamú fajtákat vontak be a termelésbe, s vállalatunk a hazai ellátás biztosítására a kóró felvásárlási árát az utóbbi években kétszer is felemelte. A hazai nyersanyagbázis Mindezek hatására a termelés korábbi visszaesése megállt, a termelési kedv növekedett, a rostlen önköltsége azonban tavaly 52%-kal nagyobb volt, mint 1971- ben. Erre az idestova 15 éve változatlan állami dotáció már távolról sem nyújt fedezetet. Ugyanakkor a lentermelés korszerűsítésére és ösztönzésére nagyrészt saját erőből megtett intézkedések mind nehezebben elviselhető (1976-ban például 60 millió forint át nem hárítható) anyagi terhet róttak, illetve rónak a most már mezőgazdasági rendszergazda szerepet is betöltő textilipari vállalatra. Az említett intézkedések nélkül azonban a hazai lentermelés megszűnt volna. (1971- ben még 136, 1975-ben már csak 63 gazdaságban termeltek réstlent, s megcsappant a termőterület is, miközben a feldolgozó textilipar nyersanyagigénye nőtt.) Vállalatunk e nehéz helyzetből való kijutásra több irányú erőfeszítést tett. A résztelepeket, első lépésként, a közvetlen felhasználó fonógyárak irányítása alá helyeztük. Létrehoztuk a vállalati önálló mezőgazdasági osztályt, megbízva a korszerű betakarítás gépesítésének és más teendőinek megszervezésével. Ezen túl létrehoztuk a MÉM által elismert „Budakalászi Roszlentermesztési Rendszert”, átvettük a szaktárcától az agrotechnikai kutatásokat, roszlennemesítést végző kutatóállomást, megszerveztük a műtrágya és a növényvédő szer közvetlen ellátását, gépbérleti (leasing) hitelt vettünk igénybe mezőgazdasági gépek vásárlására, saját vállalati szervizhálózatunkkal gondoskodunk a gépek biztonságos üzemeltetéséről, valamint intézkedéseket hoztunk a szálhozam javítására és a technológiai fegyelem erősítésére. A lenellátási probléma súlyát érzékelteti: amennyiben hazai nyersanyag helyett tőkésországokból kellene tilost lent behozatnunk, az évi 5 millió dollárjába kerülne az országnak a jelenlegi árakon. Ezzel szemben áll, hogy leniparunk közvetlen tőkés exportja 1976-ban 6,2 millió dollár volt, közvetett exportja pedig 2,4 millió dollár. S kivitelünk a tervek szerint 1980-ig eléri a 10 millió dollárt. Leniparunk termékei a legfejlettebb tőkésországokban is keresettek, a titost len világpiaci ára pedig várhatóan tovább növekszik. Ezért is érdemes lenne megfontolni, hogy a pénzügyi szabályozás a mezőgazdasági lentermelés megfelelő mértékű dotációját a jövőben a lenipari termékek exportkötelezettségének emelésével kapcsolja össze. Az eddiginél szigorúbb feltételekhez kötött támogatás így hamarabb megtérülne, közvetlenebb módon segítené a külkereskedelmi egyensúly és cserearány javítását. Jobban össze kell hangolnunk az ipar és a külkereskedelem érdekeltségét és együttműködését is. Amíg ugyanis az LSZV érdekei jelenleg alapvetően az export devizahozam javításához fűződnek, a külkereskedelem nyeresége a hozamtól függetlenül, devizabevétele mennyiségi növelésétől függ. Így a piaci ármunka javításának ösztönzése háttérbe szorul, ami kedvezőtlenül befolyásolja exportunk gazdaságosságát. Ezért kezdeményeztük külkereskedelmi vállalati szerződéses kapcsolataink felülvizsgálását és olyan feltételek kialakítását szorgalmazzuk, amelyek mindkét partnert jobban ösztönzik a fokozott erőkifejtésre, az eredményesebb exporttevékenységre. Beck Tamás a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Berlioz, Rómeó és Júlia. Részi. 9.14: Az algériai film ma. 9.39: Zenés képeskönyv. 9.44: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.05: A senki-szigeti nagy kaland. 5. rész. 10.27: „Teher alatt nő a pálma .. 10.47: Kamarazene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: új falusi krónika. 13.40: Népi zene. 14.11: A kevi dénárok. Rádiójáték gyermekeknek. 15.10: Kóruspódium. 15.32: Saint-Saens: Az állatok farsangja — szvit. 16.10: Napkeleti barátaink. Mongóliáról. 16.32: Geszler György: Zongoraötös. 16.51: Gulyás László: Széki muzsika. 17.07: Hurrá, nyaralunk! 17.33: Jach, f-moll zongoraverseny. 17.43: A daléneklés mesterei. 13.15: Könyvszemle. 19.15: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 20.00: Nóták. 20.37: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Háromfelű, opera. 22.20: Kína — Mao után. 23.31: Szimfonikus zene. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.33: Nótacsokor. 9.33: Lehár operettjeiből 11.33: A Szabó család. 12.00: Énekegyüttesek. 12.33: Rimszkij-Korszakov operáiból. 13.33: Gyermekrádió. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Daljátékrészletek. 14.10: Tartini, ördögtrilla szonáta. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Slágermúzeum. 15.36: Népdalok. 15.55: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 16.10: Fúvószene. 16.33: Könnyűzene. 16.51: Radnai György énekel. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Joan Sutherlandénekel. 18.15: Közv. a Hungária Kupa vízilabdatornáról. 18.33: Népdalcsokor. 18.45: Komjáthy György műsora. 19.50: Falufejlődés. 20.03: Mozgófénykép. 20.53: Arcok, találkozások, emlékek. 21.38: G. Bécaud Budapesten. 22.01: TáncZene Varsóból. 22.33: Victor Máté szerzeményeiből. 23.20: Operettrészletek. 3. MŰSOR 14.05: Bach-művek. Szt. 15.23: Szelecsényi Norbert zongoraestje. Szt. 16.03: Kereszteslovagok. 1. r. 17.08: Dzsesszfelvételekből. Szt. 17.40: A Dunánál. 18.05: Az MTV énekkara énekel. Szt. 18.34: Történelmi operákból. 19.33: Fúvószene. Szt. 20.39: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 21.04: Zenekari muzsika. Szt. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Focisuli. 9.55: Delta. 10.20: Arséne Lupin. Mb. fr. sor. (sz.). 11.10: Lehet egy kérdéssel több? 16.33: Hírek. 16.40: Fedőneve: Jégmadár. Mb. szovjet film. 17.55: Postafiók 250. 18.15: Aki korán kel. A riportműsor az Újpesti Gépelemgyárba kalauzol. Megismerkedhetünk egy licenc sorsával, az annak alapján megindult gyártás évek során bekövetkezett fejleményeivel. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.10: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: FÓRUM — KUBÁRÓL (sz.). Magyar növényvédőszer-bemutató Moszkvában Az első önálló magyar növényvédőszer-kiállítást, amelyet a CHEMOLIMPEX rendez, hétfőn nyitották meg Moszkvában. A bemutatón mintegy 50-féle növényvédőszert — gombaölő, rovarölő és gyomirtó készítményeket, rágcsálóirtókat és a többit — állítanak ki. A rendezvény idején szakmai előadás-sorozatra is sor kerül; keretében az alkalmazástechnikai tapasztalatokkal ismerkedhetnek meg a szovjet mezőgazdasági szakemberek. A bemutató az egyik első gyakorlati lépés a tavaly decemberben aláírt és 1990-ig érvényben levő magyar—szovjet agrokémiai egyezmény megvalósításához. A szerződés alapján Magyarország négy terméket szállít majd a Szovjetunióba. Az eddig aláírt magánjogi szerződések alapján idén 16 millió rubelért, 1985-ben pedig mintegy 50 millió rubelért exportál növényvédő szert a CHEMOLIMPEX a Szovjetunióba. Az import oldalán 11-féle alapanyag szerepel, többségét eddig tőkés piacokról vásárolták. A hosszú lejáratú kormányközi egyezményben szereplő termékeken kívül újabb készítményeket is bemutat a CHEMOLIMPEX Moszkvában. (Világgazdaság.) 21.38: Krétarajz a fiatal Illyés Gyula- 12. MŰSORról, 18.23: Tv-szabadegyetem (ism., sz.). 22.40: TV Híradó S. I 19.30: TV Híradó. Az évszaknak megfelelő hőmérséklet A Szovjetunió európai területének középső és déli részére észak felől hűvös, nedves levegő áramlik. A hűvös levegő vonulását hőmérsékletcsökkenés, valamint elszórtan záporok, zivatarok kísérik. Nyugat- és Közép-Európában viszont szárazabbra fordult az időjárás, és a hőmérséklet ismét eléri az évszaknak megfelelő értéket. Zivatarokról csupán Franciaország nyugati területeiről érkezik jelentés. A Kárpát-medence irányába száraz, meleg levegő áramlik, így ma estig túlnyomóan napos, száraz időre számíthatunk. Hazánkban tegnap a déli határvidék kivételével túlnyomóan napos, száraz idő volt. Napközben még sokfelé megélénkült az északi szél, sőt főképp a Dunántúlon még erős széllökések is voltak, de a szél ereje a hétfőihez képest lényegesen csökkent. Általában 10, 14 órán át sütött a nap. A hőmérséklet csúcsértéke az ország nagy részén 24—28 fok között alakult. Várható időjárás ma estig: Kevés felhő, száraz idő. A nappali szél tovább mérséklődik. A nappali 1977. szum 12, 11 óra______________________ fölmelegedés kissé erősödik. A legmagasabb hőmérséklet 25—30 fok között alakul. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 21 fok volt, a Duna vízállása Budapestnél 262 centiméter. Mára 255 centiméter várható. hideg ramUs «—* meleg írtmit c‡£‡ ■■ | hide* is t meleg rerege «áUszt»mafo (friss) £ m, t k : 14 V I**r‡ K int bt