Népszabadság, 1977. július (35. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
10 1977. július 27., szerda NPSZABADSÁG A szarvasmarha-tenyésztési program a megvalósulás útján Kormányzatunk az előző öt évben három ízben is napirendre tűzte a szarvasmarha-tenyésztést. Legutóbb tavaly tekintette át a Minisztertanács teljeskörűen az ágazatot. Ez egyáltalán nem véletlen. Amíg az egy lakosra jutó összes hústermelés Ausztriában 70 kilogramm, Csehszlovákiában 76 kilogramm, addig hazánkban 83 kilogramm volt 1975-ben. Az egy lakosra jutó tejtermelésben viszont fordított a helyzet, mert nálunk az egy lakosra jutó évi 183 kilogrammal szemben az NDK- ban például 440, Csehszlovákiában 376 kilogramm az évi tejtermelés. Ezek az adatok is érzékeltetik, hogy hazánkban a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági termelés legtöbb feszültséggel, ellentmondással terhelt ágazata. Pedig tavaly ez az ágazat adta a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12%-át, az állattenyésztésnek pedig kereken harmadát. Egy helyben topogás után fejlődés A világ szarvasmarha-állománya az utóbbi 25 év alatt 785 millióról 1,2 milliárdra emelkedett, vagyis 53%-kal nőtt. Ugyanezen idő alatt a világ népességének növekedése 63% volt. Ennek következtében a növekvő átlagos tejhozam ellenére, az egy főre jutó tejtermelés 114 literről 108 literre csökkent. A szarvasmarha-állomány alakulása országonként is rendkívül differenciált. Hazánkban ezer lakosra 74 tehén jut. Az európai átlag ennek kétszerese. Az adatok világosan bizonyítják, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar szarvasmarha-tenyésztés helyezése szerény. Az erőfeszítések, az intézkedések hatására tavaly a hazai szarvasmarha-tenyésztésben kedvező fordulat következett be. A múlt évben — hosszú idő múltán először — sikerült a nagyüzemi tehén- és üszőállomány növelésével pótolni a kistermelői állomány csökkenését. A szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány szektorok közötti arányának az utóbbi 15 évben bekövetkezett változása szerint a szarvasmarha-tenyésztés mindjobban a nagyüzemekbe tevődik át. Tizenöt év alatt a nagyüzemi szarvasmarha-állomány aránya (az országos állomány) 33%-ról 71%-ra, a tehénállományé pedig 27%-ról 66%-ra növekedett. Ma tehát egyértelműen megfogalmazható: a szarvasmarha elsősorban a nagyüzem állata. Ezért a nagyüzemi állomány fejlesztését kell alapvetőnek tekinteni. Meg kell azonban ezzel kapcsolatban is jegyezni, hogy az állomány tervszerű növekedése csak az állami gazdaságoknál következett be, a termelőszövetkezetek csak most kezdenek felzárkózni és tesznek eredményes erőfeszítéseket. A nagyüzemi tehénlétszám növelése mellett semmiképpen sem mondhatunk le a kistermelés tehénállományáról sem. A náluk tavaly bekövetkezett 12 ezres tehénlétszám-csökkenés meghaladja a tervben feltételezettet. A kistermelésben a tennivalók — a kedvezőtlen jelenségeit megváltoztatásáért — eléggé közismertek a szarvasmarha-tenyésztés területén is. Most már a tetteken a sor. Az állománynál kedvezőbben alakult 1976-ban a tejtermelés. A tenyésztők az előirányzott 1940 millió liter helyett több mint kétmilliárd liter tejet fejtek. A termelés növekedése kizárólag a fajlagos hozamok növeléséből származik. Egy tehén átlagos tejtermelése 2768 kilogramm volt, ami 238 kilóval haladta meg az 1975 évit. Ilyen arányú termésnövekedésre a tehenészeti ágazatban hosszú évek óta nem volt példa. Kedvezően alakult az utóbbi évek tenyésztési politikájának eredményeként a tejelő típusú állomány kialakítása. Megfelelő ütemű a keresztezés is. Jelenleg 721 nagyüzem 330 ezer tehénnel és üszővel folytat tejirányú keresztezést. Teljesítette mezőgazdaságunk a vágómarha-termelési tervet is. 1976-ban 340 ezer tonna vágómarhát értékesítettek a tenyésztők. Az egy tehénre számított vágómarha-termelésben Európában évek óta az elsők között vagyunk. Az idei év első öt hónapjának eredményei azt bizonyítják, hogy a kormányintézkedések kedvező hatása tartós, és mindjobban kibontakozik. Az első fél év végi állatszámlálási adatok szerint a múlt év azonos időszakához viszonyítva 24 ezerrel nőtt a tehén- és üszőállomány. A növekedés valamennyi szektorra jellemző, tehát a háztájira, a kistermelésre is. Ez utóbbi — figyelembe véve a korábbi tapasztalatokat, külön is örvendetes, s e téren is mutatja a kormányintézkedések kedvező hatását. Ez év első hat hónapjában tovább növekedett a tejtermelés. A tejfelvásárlás 15,2 százalékkal, kereken 116 millió literrel több, mint az előző év azonos időszakában. A tejtermelés és -felvásárlás alakulásából arra lehet következtetni, hogy mezőgazdaságunk az idei tejtermelési tervet túlteljesíti. Eredményeink mellett azonban gondjaink is akadnak. Jelenleg a szakosított tehenészeti telepeken országos átlagban csak 9,2 tehén és 23 855 liter tej termelése jut egy telepi dolgozóra. A legjobb konstrukcióban épített telepeken az egy dolgozóra számított évi tejtermelés ennek több mint tízszerese; a rendelkezésünkre álló mai technikai feltételek mellett jogos igény tehát az egy főre számított 120 ezer liter tej termelése. Összhangban az igényekkel Ami a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztési feladatait illeti, a szükségletekből és az igényekből kiindulva, kettős cél érdekében kell tevékenykedni: — elsősorban a tejtermelést kell — a növekvő belső felhasználással összhangban — mindenképpen fokozni — másfelől a hústermelést kell a hazai felhasználás és az export bővítése céljából növelni. Az ágazat ötödik ötéves tervi feladatai ennek jegyében születtek. E szerint 1977-ben 2010 millió liter, 1980-ban pedig 2350 millió liter tejet kell termelni. Ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi egy főre jutó 137 liter tej- és tejtermékfogyasztás 1980-ra 155 literre növekedjék. A növekvő tejtermelés fedezi a tejporgyártás nyersanyagszükségletét is. 1977-ben az egy tehénre jutó hozam terveink szerint meghaladja a 2850 litert, s 1980-ban elérjük a 3200—3250 literes szintet. Nyilvánvaló, hogy e feladatok üzemenként, tenyészetenként igen differenciáltan jelentkeznek. Ezért termeléspolitikánk is ennek megfelelően alakul. Lényegében a termelő üzemek három nagy körét különböztetjük meg. 1. 1980-ban a legtöbb tenyészetet a tehénállomány 62—65 százalékát képező, kettős hasznosítású magyartarka tehén jellemzi. Megítélésünk szerint az állomány termelését az ilyen üzemek nagy részénél tehenenként évi 3000—3500 literre kell növelni. 2. A tervidőszak végére a tehénlétszámnak 22—25 százalékát adja a tejirányú keresztezésből származó állomány. Ezeknél a tehenészeteknél a tehenenkénti 3500—4000 liter körüli termelési szint felel meg a követelményeknek. 3. Az intenzív tejelő tehenészetek állománya 1980-ban a tehénlétszámnak 2—4 százalékát képviseli. Ezen tehenektől 5000—6000 literes évi átlagtermés várható. Korántsem ilyen egyértelmű a húsirányú szakosodás. Annak ellenére sem az, hogy a szakosodás e területen is megkezdődött. E területen még alapvető kérdéseket kell tisztáznunk mind a tenyésztési, mind pedig a tartástechnológiában, a gazdaságosságban egyaránt. A hústermelésben fontos szerepet kap a tejelő és a kettőshasznosítású állomány is. A tej- és a hústermelés növekvő feladatai teljesítésének nincsenek genetikai akadályai. Rendelkezünk mindazokkal a fajtákkal és törzstenyészetekkel, amelyek a fejlődést lehetővé teszik. Ez egyben azt is követeli, hogy a kettőshasznosítású magyartarka, a fajtiszta holstein-fríz és a speciális hústípusú fajták fenntartását és nemesítését még az eddiginél is magasabb színvonalon végezzük. A tenyésztési munka sokrétűbbé, az eddiginél bonyolultabbá vált. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eredményes tenyésztői munka elválaszthatatlan a nemzetközi együttműködéstől. Ezért tenyészállat-importőrből tenyészállat-exportőrré és -importőrré kell lennünk. Ehhez ma már sok feltétellel rendelkezünk. A gyorsabb fejlődés főbb feltételei Az állomány termelőképességének kihasználása, valamint a termőterületek gazdaságosabb hasznosítása érdekében alapvető változást kell elérni a takarmánygazdálkodásban. A szarvasmarhaállomány ellátásában a tömegtakarmányok a meghatározók, ugyanakkor az utóbbi években éppen ezen a területen haladtunk a legkevesebbet. Fontosnak tartjuk tehát a tej- és a hústermelés színvonalához igazodó, hatékony takarmánytermelés megvalósítását. Lényeges, hogy a tömegtakarmány ne költséges, bonyolult és hosszú ipari transzmisszió után (szárítás, darálás, perettálás stb.) kerüljön feletetésre, hanem az egyszerű, olcsó tartósító eljárások alkalmazásával (nedves tárolás, silózás stb.). A húshasznosítású állományok takarmányozásánál a lehető legolcsóbb módszereket kell keresni. Meg kell teremteni a kukoricaszár minél nagyobb mértékű betakarításának, silózásának és hasznosításának technikai feltételeit. A szarvasmarhatartó telepek technológiai előírásait 1976. elején módosítottuk. Ennek során messzemenően számoltunk azzal, hogy feladatainkat a szarvasmarhatartásban is csökkenő munkaerővel kell megoldani. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legkedvezőbb munkatermelékenységi mutatók a 600 és annál nagyobb kötetlen tartású, fejőházas fejessel üzemelő telepeken érhetők el. A 300 férőhely e tekintetben a gazdaságos telepméret alsó határa. A fejlesztési célok meghatározásánál továbbra is elsőrendű feladat a meglevő épületek rekonstrukciója. A szarvasmarhatartás beruházásait segítjük a tervek tipizálásával is. Ez a munka folyamatos, célunk az, hogy a legújabb üzembe helyezett tejtermelő telepeken bevált megoldások minél rövidebb időn belül sorozattervek formájában álljanak rendelkezésre. A szarvasmarha-tenyésztés ötödik ötéves terve teljesítésének a kormányhatározat megfelelő közgazdasági környezetet teremtett. A számítások és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az a gazdaság, amely a 2700 literes tehenenkénti árutejtermelést legalább 7%-kal növeli, az a kormányhatározatban rögzített 15%-os költségarányos nyereséget eléri. A kormányhatározat kedvező fogadtatásra talált a termelőüzemekben. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítása jó úton halad. # Váncsa Jenő MÉM, miniszterhelyettes A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Zenevár. 8.40: Népművelők fórumai 8.55: Zenekari muzsika. 10.05: Hang — Játék. 10.25: Kamarazene. il.io: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.25: Áriák. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népi zene. 14.09: Mesejáték. 15.10: Operettfelvételek. 16.10: A természet hangjai. 16.38: Operettrész. 17.07: Olvasó a labirintusban. 17.32: Nóták. 17.47: Britten: Változatok egy Frank Bridge-témára. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Az öttusa-bajnokságról. 19.20: Ady-műveltségi verseny. 21.00: Verbunkosmuzsika. 21.15: Kis magyar néprajz. 21.20: Évfordulók nyomában... 22.20: perui riport. 22.30: Morley-madrigálok. 22.45: Világproblémák. 23.00: Vonósnégyesek. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIÓ 8.05: Fúvószene. 8.33: Slágermúzeum. 9.33: A 04, 05, 07 jelenti 11.33: A Szabó család. 12.00: Charity, te édes! Részi. 12.33: Zenekari muzsika. 13.33: Kurtág: Játékok. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Leányvásár. Részi. 14.35: Szovjet dalok. 14.46: Zongoraművek. 15.06: Nemzetiségeink zenéjéből. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Fúvósművek. 16.50: Dzsesszfelvételek. 17.00: ötödik sebesség. 18.04: Népi muzsika. 18.48: Tánczene Kubából. 19.28: Százéves a hangrögzítés. 20.33: Hét pofon. Zenés játék, mir. 21.12: Istenek, megváltók, próféták. 22.25: Könnyűzene. 22.50: Nótacsokor. 23.30: Operettkettősök. 3. MŰSOR 14.05: Bolgár operafelvételek. 14.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 15.10: Zenekari muzsika. Szt. 16.56: D. Alekszejev zongoraestje. Szt. 18.00: Puccini: A Nyugat lánya. 3 felv. opera. Szt. Közben: 19.09: A Dunánál 20.56: Mendelssohn-hangverseny. Szt. 22.10: Szenthelyi Miklós hegedül. Szt. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Focisuli V. rész (ism.). 9.55: Delta (ism.). 10.25: Ha majd nagy nő leszek. Md. NSZK-film (ism.). 12.00: Vitaműsor a szakszervezeti bizalmi jogköréről (ism.). 12.45: Lehet egy kérdéssel többi (ism.). 16.28: Hírek. 16.35: Magyar rövidfilmek (sz.). 17.20: Varázsolló. Képzőművészeti műsor gyerekeknek 1. (sz.). 18.00: Nyugdíjasok műsora. 18.30: Forradalmár vagy színes polgár? Riportfilm I. (ism., sz.). 18.50: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Kék fény. 21.00: Most mutasd meg! Társasjáték. 21.30: Művészeti magazin (sz.). 22.15: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 18.28: A tévé szabadegyeteme (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Mikisz Theodorakisz hangversenye (sz.). 20.55: TV Híradó 2. 21.25. Házassági hétforduló. Mb. NDK tévéfilm (sz.). A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Kevesebb szenet bányásznak az EGK-ban Az EGK széntermelése 19,6 millió tonna volt idén májusban 1,6%-kal több, mint egy hónappal korábban, de 3,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbi 20,3 millió tonnánál. 1977 első öt hónapjában a közösség bányáiból 102,8 millió tonna szenet hoztak felszínre, 3,2%-kal kevesebbet a tavalyi 106,3 milliónál. Az alacsony széntermelés a szakértők szerint mindenekelőtt a nyugat-európai acélipar elhúzódó recessziójával magyarázható. A főként az acélgyártásban használt kokszolható szén termelése esett ugyanis a legmeredekebben: 6,8%-kal, 23,56 millió tonnára (1977 első négy hónapjában), az egy évvel korábbi 25,28 millióról. (Világgazdaság.) Japán műbőr a Szovjetunióban A Szovjetunió már hosszabb ideje vásárol Japántól műbőrt. A Szojuzpusnyina szovjet külkereskedelmi vállalat tíz év alatt 6,6 millió négyzetméternyi műbőrt vásárolt a Kurarai cégtől, 43 millió dollárért. A Szovjetunióba irányuló japán műbőrszállítások hamarosan elérik a 10 millió négyzetmétert és értéküket tekintve a 70 millió dollárt. A Szojuzpusnyina külkereskedelmi vállalat nemrég a japán Marubeni Corporation céggel kötött szerződést 1 millió négyzetméter Clarino típusú japán műbőr szállítására. A műbőrt a cipőgyártásban használják fel. (Rynki Zagraniczne.) Baromfihús-kereslet a Közel-Keleten Rohamosan növekszik a Közel- Keleten a baromfihús iránti kereslet. A térségben az összbaromfihús-fogyasztás felét az import biztosítja. A fagyasztott baromfi bevitele az 1975-ös rekord után tavaly tovább nőtt, és előzetes adatok szerint elérte a 150 ezer tonnát, ami az 1971-es importmennyiség tízszerese. Az Egyesült Államok tavaly a Közel- Kelet legnagyobb baromfihússzállítója lett, megelőzve a nagy riválist, Franciaországot. A magyar baromfiexportnak is jelentős része irányul a közelkeleti országokba. Vágott baromfiból 1974-ben a 94 ezer tonnát meghaladó kivitelből kétezer tonnát vettek fel a közel-keleti országok. 1975-ben már ebbe a térségbe 18 918 tonnát szállítottak a magyar vállalatok, a teljes kivitel 17,3%-át (Világgazdaság) Újabb esők A Dél-Skandinávia felett örvénylő ciklon hatására, annak nyugati oldalán nagy mennyiségű hideg levegő áramlik Európa nyugati, majd középső részei fölé. Nyomában — főleg az Alpok térségében — a nagy hőmérséklet-különbségek miatt heves záporok és zivatarok alakulnak ki. Ezeket az időjárási jelenségeket erős, sok helyen viharos erősségű széllökések kísérik. Kontinensünk többi részén az évszaknak megfelelő időjárás uralkodik. Hazánkban kedden eleinte az ország északnyugati részén növekedett meg a felhőzet, és főleg a Kisalföld területén alakultak ki heves záporok, ugyanakkor az északnyugati, északi szél is megerősödött. A felhő- és csapadékzóna elég gyorsan az egész Dunántúlt beborította és lényegesen lehűtötte a levegőt. A Balaton térségében viharos erejű északi szél tombolt a délelőtti órákban. Délután az Alföld fölé is áthúzódott a felhőzóna, de a csapadékhullás csak a késő délutáni, esti órákban indult meg. A hőmérséklet az esős Dunántúlon csak 14—18, a keleti részeken viszont még 25—31 fokig emelkedett. Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozik a felhőzet, többfelé újabb eső, zápor. A nyugati, északnyugati szél megélénkül. Hűvös idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 22 fok. A Duna vízállása Budapestnél 273 centiméter volt, mára 245 centiméter várható.