Népszabadság, 1977. július (35. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

10 1977. július 27., szerda N­­PSZABADSÁG A szarvasmarha-tenyésztési program a megvalósulás útján Kormányzatunk az előző öt év­ben három ízben is napirendre tűzte a szarvasmarha-tenyésztést. Legutóbb tavaly tekintette át a Minisztertanács teljeskörűen az ágazatot. Ez egyáltalán nem vé­letlen. Amíg az egy lakosra jutó összes hústermelés Ausztriában 70 kilogramm, Csehszlovákiában 76 kilogramm, addig hazánkban 83 kilogramm volt 1975-ben. Az egy lakosra jutó tejtermelésben viszont fordított a helyzet, mert nálunk az egy lakosra jutó évi 183 kilogrammal szemben az NDK- ban például 440, Csehszlovákiá­ban 376 kilogramm az évi tejter­melés. Ezek az adatok is érzékel­tetik, hogy hazánkban a szarvas­marha-tenyésztés a mezőgazdasá­gi termelés legtöbb feszültséggel, ellentmondással terhelt ágazata. Pedig tavaly ez az ágazat adta a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12%-át, az állattenyész­tésnek pedig kereken harmadát. Egy helyben topogás után fejlődés A világ szarvasmarha-állomá­nya az utóbbi 25 év alatt 785 mil­lióról 1,2 milliárdra emelkedett, vagyis 53%-kal nőtt. Ugyanezen idő alatt a világ népességének növekedése 63% volt. Ennek kö­vetkeztében a növekvő átlagos tejhozam ellenére, az egy főre jutó tejtermelés 114 literről 108 literre csökkent. A szarvasmarha-állomány ala­kulása országonként is rendkívül differenciált. Hazánkban ezer la­kosra 74 tehén jut. Az európai át­lag ennek kétszerese. Az adatok világosan bizonyítják, hogy nem­zetközi összehasonlításban a ma­gyar szarvasmarha-tenyésztés he­lyezése szerény. Az erőfeszítések, az intézkedé­sek hatására tavaly a hazai szarvasmarha-tenyésztésben ked­vező fordulat következett be. A múlt évben — hosszú idő múltán először — sikerült a nagyüzemi tehén- és üszőállomány növelésé­vel pótolni a kistermelői állomány csökkenését. A szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány­ szektorok közöt­ti arányának az utóbbi 15 évben bekövetkezett változása szerint a szarvasmarha-tenyésztés mind­jobban a nagyüzemekbe tevődik át. Tizenöt év alatt a nagyüzemi szarvasmarha-állomány aránya (az országos állomány) 33%-ról 71%-ra, a tehénállományé pedig 27%-ról 66%-ra növekedett. Ma tehát egyértelműen megfogalmaz­ható: a szarvasmarha elsősorban a nagyüzem állata. Ezért a nagy­üzemi állomány fejlesztését kell alapvetőnek tekinteni. Meg kell azonban ezzel kapcsolatban is je­gyezni, hogy az állomány tervsze­rű növekedése csak az állami gaz­daságoknál következett be, a ter­melőszövetkezetek csak most kez­denek felzárkózni és tesznek ered­ményes erőfeszítéseket. A nagyüzemi tehénlétszám nö­velése mellett semmiképpen sem mondhatunk le a kistermelés te­hénállományáról sem. A náluk tavaly bekövetkezett 12 ezres te­­hénlétszám-csökkenés meghalad­ja a tervben feltételezettet. A kistermelésben a tennivalók — a kedvezőtlen jelenségeit megvál­toztatásáért — eléggé közismer­tek a szarvasmarha-tenyésztés te­rületén is. Most már a tetteken a sor. Az állománynál kedvezőbben alakult 1976-ban a tejtermelés. A tenyésztők az előirányzott 1940 millió liter helyett több mint két­milliárd liter tejet fejtek. A ter­melés növekedése kizárólag a faj­lagos hozamok növeléséből szár­mazik. Egy tehén átlagos tejter­melése 2768 kilogramm volt, ami 238 kilóval haladta meg az 1975 évit. Ilyen arányú termésnöveke­désre a tehenészeti ágazatban hosszú évek óta nem volt példa. Kedvezően alakult az utóbbi évek tenyésztési politikájának eredményeként a tejelő típusú ál­lomány kialakítása. Megfelelő ütemű a keresztezés is. Jelenleg 721 nagyüzem 330 ezer tehénnel és üszővel folytat tejirányú ke­resztezést. Teljesítette mezőgazdaságunk a vágómarha-termelési tervet is. 1976-ban 340 ezer tonna vágómar­hát értékesítettek a tenyésztők. Az egy tehénre számított vágó­marha-termelésben Európában évek óta az elsők között vagyunk. Az idei év első öt hónapjának eredményei azt bizonyítják, hogy a kormányintézkedések kedvező hatása tartós, és mindjobban ki­bontakozik. Az első fél év végi állatszámlálási adatok szerint a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva 24 ezerrel nőtt a te­hén- és üszőállomány. A növeke­dés valamennyi szektorra jellem­ző, tehát a háztájira, a kister­melésre is. Ez utóbbi — figyelem­be véve a korábbi tapasztalatokat, külön is örvendetes, s e téren is mutatja a kormányintézkedések kedvező hatását. Ez év első hat hónapjában tovább növekedett a tejtermelés. A tejfelvásárlás 15,2 százalékkal, kereken 116 millió li­terrel több, mint az előző év azo­nos időszakában. A tejtermelés és -felvásárlás alakulásából arra le­het következtetni, hogy mezőgaz­daságunk az idei tejtermelési ter­vet túlteljesíti. Eredményeink mellett azonban gondjaink is akadnak. Jelenleg a szakosított tehenészeti telepeken országos átlagban csak 9,2 tehén és 23 855 liter tej termelése jut egy telepi dolgozóra. A legjobb konstrukcióban épített telepeken az egy dolgozóra számított évi tej­termelés ennek több mint tízsze­rese; a rendelkezésünkre álló mai technikai feltételek mellett jogos igény tehát az egy főre számított 120 ezer liter tej termelése. Összhangban az igényekkel Ami a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztési feladatait ille­ti, a szükségletekből és az igé­nyekből kiindulva, kettős cél ér­dekében kell tevékenykedni: — elsősorban a tejtermelést kell — a növekvő belső felhasználással összhangban — mindenképpen fo­kozni­ — másfelől a hústermelést kell a hazai felhasználás és az export bő­vítése céljából növelni. Az ágazat ötödik ötéves tervi feladatai ennek jegyében szület­tek. E szerint 1977-ben 2010 millió liter, 1980-ban pedig 2350 millió liter tejet kell termelni. Ez lehe­tővé teszi, hogy a jelenlegi egy főre jutó 137 liter tej- és tejter­mékfogyasztás 1980-ra 155 literre növekedjék. A növekvő tejterme­lés fedezi a tejporgyártás nyers­anyagszükségletét is. 1977-ben az egy tehénre jutó hozam terveink szerint meghaladja a 2850 litert, s 1980-ban elérjük a 3200—3250 literes szintet. Nyilvánvaló, hogy e feladatok üzemenként, tenyészetenként igen differenciáltan jelentkeznek. Ezért termeléspolitikánk is ennek meg­felelően alakul. Lényegében a termelő üzemek három nagy kö­rét különböztetjük meg. 1. 1980-ban a legtöbb tenyészetet a tehénállomány 62—65 százalékát képező, kettős hasznosítású magyar­­tarka tehén jellemzi. Megítélésünk szerint az állomány termelését az ilyen üzemek nagy részénél tehe­nenként évi 3000—3500 literre kell növelni. 2. A tervidőszak végére a tehén­létszámnak 22—25 százalékát adja a tejirányú keresztezésből származó állomány. Ezeknél a tehenészetek­nél a tehenenkénti 3500—4000 liter kö­rüli termelési szint felel meg a kö­vetelményeknek. 3. Az intenzív tejelő tehenészetek állománya 1980-ban a tehénlétszám­nak 2—4 százalékát képviseli. Ezen tehenektől 5000—6000 literes évi át­lagtermés várható. Korántsem ilyen egyértelmű a húsirányú szakosodás. Annak el­lenére sem az, hogy a szakosodás e területen is megkezdődött. E területen még alapvető kérdése­ket kell tisztáznunk mind a te­nyésztési, mind pedig a tartás­­technológiában, a gazdaságosság­ban egyaránt. A hústermelésben fontos szerepet kap a tejelő és a kettőshasznosítású állomány is. A tej- és a hústermelés növek­vő feladatai teljesítésének nincse­nek genetikai akadályai. Rendel­kezünk mindazokkal a fajtákkal és törzstenyészetekkel, amelyek a fejlődést lehetővé teszik. Ez egyben azt is követeli, hogy a ket­tőshasznosítású magyartarka, a fajtiszta holstein-fríz és a spe­ciális hústípusú fajták fenntartá­sát és nemesítését még az eddi­ginél is magasabb színvonalon végezzük. A tenyésztési munka sokrétűbbé, az eddiginél bonyo­lultabbá vált. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eredményes tenyésztői munka elválaszthatat­lan a nemzetközi együttműködés­től. Ezért tenyészállat-importőr­ből tenyészállat-exportőrré és -importőrré kell lennünk. Ehhez ma már sok feltétellel rendelke­zünk. A gyorsabb fejlődés főbb feltételei Az állomány termelőképességé­nek kihasználása, valamint a ter­mőterületek gazdaságosabb hasz­nosítása érdekében alapvető vál­tozást kell elérni a takarmány­gazdálkodásban. A szarvasmarha­állomány ellátásában a tömegta­­karmányok a meghatározók, ugyanakkor az utóbbi években éppen ezen a területen haladtunk a legkevesebbet. Fontosnak tart­juk tehát a tej- és a hústermelés színvonalához igazodó, hatékony takarmánytermelés megvalósítá­sát. Lényeges, hogy a tömegta­karmány ne költséges, bonyolult és hosszú ipari transzmisszió után (szárítás, darálás, perettálás stb.) kerüljön feletetésre, hanem az egyszerű, olcsó tartósító eljárások alkalmazásával (nedves tárolás, silózás stb.). A húshasznosítású állományok takarmányozásánál a lehető leg­olcsóbb módszereket kell keres­ni. Meg kell teremteni a kukori­caszár minél nagyobb mértékű betakarításának, silózásának és hasznosításának technikai feltéte­leit. A szarvasmarhatartó telepek technológiai előírásait 1976. ele­jén módosítottuk. Ennek során messzemenően számoltunk azzal, hogy feladatainkat a szarvasmar­hatartásban is csökkenő munka­erővel kell megoldani. A gyakor­lati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legkedvezőbb munkater­melékenységi mutatók a 600 és annál nagyobb kötetlen tartású, fejőházas fejessel üzemelő telepe­ken érhetők el. A 300 férőhely e tekintetben a gazdaságos telep­méret alsó határa. A fejlesztési célok meghatáro­zásánál továbbra is elsőrendű feladat a meglevő épületek re­konstrukciója. A szarvasmarha­tartás beruházásait segítjük a tervek tipizálásával is. Ez a mun­ka folyamatos, célunk az, hogy a legújabb üzembe helyezett tej­termelő telepeken bevált megol­dások minél rövidebb időn belül sorozattervek formájában állja­nak rendelkezésre. A szarvasmarha-tenyésztés ötö­dik ötéves terve teljesítésének a kormányhatározat megfelelő közgazdasági környezetet terem­tett. A számítások és a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy az a gazdaság, amely a 2700 literes te­henenkénti árutejtermelést leg­alább 7%-kal növeli, az a kor­mányhatározatban rögzített 15%-os költségarányos nyeresé­get eléri. A kormányhatározat kedvező fogadtatásra talált a termelőüze­mekben. A szarvasmarha-tenyész­tési program megvalósítása jó úton halad. # Váncsa Jenő MÉM, miniszterhelyettes A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Zenevár. 8.40: Népművelők fórumai 8.55: Zenekari muzsika. 10.05: Hang — Játék. 10.25: Kamarazene. il.io: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.25: Áriák. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népi zene. 14.09: Mesejáték. 15.10: Operettfelvételek. 16.10: A természet hangjai. 16.38: Operettrész­.­­ 17.07: Olvasó a labirintusban. 17.32: Nóták. 17.47: Britten: Változatok egy Frank Bridge-témára. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Az öttusa-bajnokságról. 19.20: Ady-műveltségi verseny. 21.00: Verbunkosmuzsika. 21.15: Kis magyar néprajz. 21.20: Évfordulók nyomában... 22.20: perui riport. 22.30: Morley-madrigálok. 22.45: Világproblémák. 23.00: Vonósnégyesek. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIÓ 8.05: Fúvószene. 8.33: Slágermúzeum. 9.33: A 04, 05, 07 jelenti 11.33: A Szabó család. 12.00: Charity, te édes! Részi. 12.33: Zenekari muzsika. 13.33: Kurtág: Játékok. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Leány­vásár. Részi. 14.35: Szovjet dalok. 14.46: Zongoraművek. 15.06: Nemzetiségeink zenéjéből. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Fúvósművek. 16.50: Dzsesszfelvételek. 17.00: ötödik sebesség. 18.04: Népi muzsika. 18.48: Tánczene Kubából. 19.28: Százéves a hangrögzítés. 20.33: Hét pofon. Zenés játék, mi­r. 21.12: Istenek, megváltók, próféták. 22.25: Könnyűzene. 22.50: Nótacsokor. 23.30: Operettkettősök. 3. MŰSOR 14.05: Bolgár operafelvételek. 14.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 15.10: Zenekari muzsika. Szt. 16.56: D. Alekszejev zongoraestje. Szt. 18.00: Puccini: A Nyugat lánya. 3 felv. opera. Szt. Közben: 19.09: A Dunánál 20.56: Mendelssohn-hangverseny. Szt. 22.10: Szenthelyi Miklós hegedül. Szt. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Focisuli V. rész (ism.). 9.55: Delta (ism.). 10.25: Ha majd nagy nő leszek. Md. NSZK-film (ism.). 12.00: Vitaműsor a szakszervezeti bi­zalmi jogköréről (ism.). 12.45: Lehet egy kérdéssel többi (ism.). 16.28: Hírek. 16.35: Magyar rövidfilmek (sz.). 17.20: Varázsolló. Képzőművészeti mű­sor gyerekeknek 1. (sz.). 18.00: Nyugdíjasok műsora. 18.30: Forradalmár vagy színes polgár? Riportfilm I. (ism., sz.). 18.50: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Kék fény. 21.00: Most mutasd meg! Társasjáték. 21.30: Művészeti magazin (sz.). 22.15: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 18.28: A tévé szabadegyeteme (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Mikisz Theodorakisz hangver­senye (sz.). 20.55: TV Híradó 2. 21.25. Házassági hétforduló. Mb. NDK tévéfilm (sz.). A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Kevesebb szenet bányásznak az EGK-ban Az EGK széntermelése 19,6 mil­lió tonna volt idén májusban 1,6%-kal több, mint egy hónap­pal korábban, de 3,4%-kal keve­sebb az egy évvel korábbi 20,3 millió tonnánál. 1977 első öt hó­napjában a közösség bányáiból 102,8 millió tonna szenet hoztak felszínre, 3,2%-kal kevesebbet a tavalyi 106,3 milliónál. Az alacsony széntermelés a szakértők szerint mindenekelőtt a nyugat-európai acélipar elhúzó­dó recessziójával magyarázható. A főként az acélgyártásban hasz­nált kokszolható szén termelése esett ugyanis a legmeredekebben: 6,8%-kal, 23,56 millió tonnára (1977 első négy hónapjában), az egy évvel korábbi 25,28 millióról. (Világgazdaság.) Japán műbőr a Szovjetunióban A Szovjetunió már hosszabb ideje vásárol Japántól műbőrt. A Szojuzpusnyina szovjet külkeres­kedelmi vállalat tíz év alatt 6,6 millió négyzetméternyi műbőrt vásárolt a Kurarai cégtől, 43 mil­lió dollárért. A Szovjetunióba irá­nyuló japán műbőrszállítások ha­marosan elérik a 10 millió négy­zetmétert és értéküket tekintve a 70 millió dollárt. A Szojuzpusnyina külkereske­delmi vállalat nemrég a japán Marubeni Corporation céggel kö­tött szerződést 1 millió négyzet­­méter Clarino típusú japán mű­bőr szállítására. A műbőrt a ci­pőgyártásban használják fel. (Rynki Zagraniczne.) Baromfihús-kereslet a Közel-Keleten Rohamosan növekszik a Közel- Keleten a baromfihús iránti ke­reslet. A térségben az összba­­romfihús-fogyasztás felét az im­port biztosítja. A fagyasztott ba­romfi bevitele az 1975-ös rekord után tavaly tovább nőtt, és előze­tes adatok szerint elérte a 150 ezer tonnát, ami az 1971-es im­portmennyiség tízszerese. Az Egyesült Államok tavaly a Közel- Kelet legnagyobb baromfihús­szállítója lett, megelőzve a nagy riválist, Franciaországot. A magyar baromfiexportnak is jelentős része irányul a közel­­keleti országokba. Vágott barom­fiból 1974-ben a 94 ezer tonnát meghaladó kivitelből kétezer ton­nát vettek fel a közel-keleti or­szágok. 1975-ben már ebbe a tér­ségbe 18 918 tonnát szállítottak a magyar vállalatok, a teljes kivitel 17,3%-át (Világgazdaság) Újabb esők A Dél-Skandinávia felett örvénylő ciklon hatására, annak nyugati olda­lán nagy mennyiségű hideg levegő áramlik Európa nyugati, majd kö­zépső részei fölé. Nyomában — főleg az Alpok térségében — a nagy hő­mérséklet-különbségek miatt heves záporok és zivatarok alakulnak ki. Ezeket az időjárási jelenségeket erős, sok helyen viharos erősségű széllöké­sek kísérik. Kontinensünk többi ré­szén az évszaknak megfelelő időjárás uralkodik. Hazánkban kedden eleinte az ország északnyugati részén növekedett meg a felhőzet, és főleg a Kisalföld terüle­tén alakultak ki heves záporok, ugyanakkor az északnyugati, északi szél is megerősödött. A felhő- és csa­padékzóna elég gyorsan az egész Du­nántúlt beborította és lényegesen le­­hűtötte a levegőt. A Balaton térségé­ben viharos erejű északi szél tombolt a délelőtti órákban. Délután az Alföld fölé is áthúzódott a felhőzóna, de a csapadékhullás csak a késő délutáni, esti órákban indult meg. A hőmér­séklet az esős Dunántúlon csak 14—18, a keleti részeken viszont még 25—31 fokig emelkedett. Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozik a felhőzet, többfelé újabb eső, zápor. A nyuga­ti, észak­nyugati szél megélénkül. Hű­vös idő. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 19—24 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 22 fok. A Duna vízállása Budapestnél 273 centiméter volt, mára 245 centiméter várható.

Next