Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
1977. augusztus 2., kedd NÉPSZABADSÁG Befejeződött a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülése A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 46. ülését 1977. július 26. és 28. között tartotta Moszkvában. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésen részt vettek Jugoszlávia képviselői, megfigyelőként pedig a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői. A bizottság meghallgatta A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST-tagállamok baráti együttműködése a mezőgazdaság fejlődésében című beszámolót megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság javaslatát a KGST-tagállamokkal való együttműködésről a mezőgazdaság terén. A bizottság ülésén megvitatták a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közötti kölcsönös szállításokba kijelölt gyümölcs és bogyós növények iránti minőségi és növényegészségügyi követelményeket, az országok együttműködését a szabványosításban és a mezőgazdaság gépesítésében. Jóváhagyták az állattenyésztő komplexumok hatékony védekezési rendszerét a veszélyes állatbetegségek behurcolása ellen, valamint a sertés- és baromfivész megelőzésére irányuló intézkedést. A bizottság ülése a barátság és a kölcsönös egyetértés jegyében folyt le. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI Fogadás a kínai nagykövetségen Mu Hui-min, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja hétfő este a nagykövetségen fogadást adott a kínai népi felszabadító hadsereg alapításának 50. évfordulója alkalmából. Megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérkari főnökhelyettes, a magyar néphadsereg több tábornoka és tisztije, a Külügyminisztérium képviselői, ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. Fogadás a svájci nemzeti ünnep alkalmából Dr. René Stoudmann, Svájc budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Elutazott a Deutsche Bundesbank elnöke Elutazott vasárnap dr. Otmar Emminger, az NSZK-beli Deutsche Bundesbank elnöke, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A vendéget fogadta dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Madarasi Attila pénzügyi államtitkár. A két ország gazdasági kapcsolatairól és nemzetközi pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. Tudósok atombomba-ellenes tanácskozása Hirosimában A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombombázás 32. évfordulója alkalmából Japánban folyó tudományos és békemozgalmi akciósorozat fontos állomásaként Hirosimában vasárnap nemzetközi szimpozion kezdődött, amelynek részvevői hétfőn és kedden meghallgatják a japán és külföldi szakemberek által a két városban végzett helyszíni vizsgálatok eredményeit. A kutatók tanulmányozták az atomrobbanás fizikai és biológiai hatását, valamint az atomsérültek jelenlegi egészségi állapotát, orvosi ellátását, élet- és családi körülményeit. Ezt követően állítják össsze az ENSZ jövőre esedékes leszerelési világértekezlete elé terjesztendő első átfogó jelentést, amelynek célja, hogy megismertesse a nemzetközi közvéleménnyel az egykori atomtámadás közvetlen pusztításának és utóhatásának valódi adatait. Az orvoskutatók tapasztalatai szerint nagyobb mértékben fordul elő fehérvérűség azok között, akik a robbanás idején a két város valamelyikében voltak, vagy közvetlenül utána odalátogattak. Kimuutattak sugárfertőzésre viszszavezethető, de csak két vagy három évtized múltán jelentkező rákos megbetegedéseket is. (MTI) Belga kohászok harca az elbocsátások ellen Az athus Brodange-i kohászati üzemben folytatódott a munkások harca a tervezett elbocsátások ellen. Bejelentették, hogy a hétfői napra Athus városát „holt várossá” nyilvánítják. A kereskedők nagy része bezárta boltjait, s így fejezte ki szolidaritását a munkásokkal. A dolgozók egy időre ismét eltorlaszolták a városba vezető útvonalakat. Az üzem munkásai ismételten hangoztatták, hogy a küzdelmet mindaddig folytatják, míg a tőkések és az érintett belga, valamint a luxemburgi kormány megfelelő megoldást talál. A belga kormány — az MTI tudósítójának megbízható forrásából származó értesülése szerint — a következőket akarja javasolni a luxemburgi kormánynak: 1. Ne bocsássanak el egyetlen alkalmazottat se, hanem állítsanak le néhány üzemrészt. 2. Szállítsák le a nyugdíjkorhatárt 55 évre az üzem dolgozóinál. 3. Az év végéig, az üzem megfelelő átszervezése után, ismét megindítanák a leállított üzemrészeket. 4. Mindazok számára, akik mégis munka nélkül maradnának más munkaalkalmat teremtenek, vagy Belgiumban vagy Luxemburgban. A javaslatot kedden vagy szerdán kívánja a brüsszeli kormány a luxemburgi kormánnyal megvitatni. Ha ez utóbbi elfogadja a belga javaslatot, sor kerülhet a munkásokat képviselő szakszervezetekkel történő tárgyalásra. (MTI) Amerikai vasmunkások sztrájkja (Washingtoni tudósítónktól.) Hétfőn több tízezer amerikai vasipari munkás lépett sztrájkba, hogy kiharcolja a fizetésemelést az új munkaszerződésekben. A sztrájkmozgalom egyelőre szórványos, helyi jellegű. De emlékeztetnek arra, hogy a legutóbbi — 1959-ben lezajlott — vasmunkássztrájk is így kezdődött, majd kiszélesedett és 116 napon át tartott. SZOLNOK MEGYEI SZÁMVETÉS Aratás után Nyár derekán, amikor a kombájnok visszasorolnialk a gépudvarra, a magtárak falát feszíti a betárolt gabona, a nagyüzemi búza,táblák helyén eke után feketés rilka földiszámvetést készítenek megyénkben is a mezőgazdasági nagyüzemek. Bár még sok a bizonytalansági tényező, megítélik, hogyan teljesülnek a mezőgazdasági termelési célok, és felmérik, milyen további feladatokra kell az erőket összpontosítani. A népgazdaság ötéves terve szilárd támpontot ad a mezőgazdasági üzemeknek termelési szerkezetük kialakításához, a fejlesztésekhez. A gazdaságok idejében megismerték az 1977. évi országos és megyei célokat, így adottságaiknak megfelelően megtervezhették az üzemi termelés anyagi -műszaki feltételeit, sőt a termésértékesítést is. Felkészülten kezdhettek tehát hozzá az idei, közismerten magas, 7—8 százalékos termelésfejlesztési előirányzatok teljesítéséhez. Ma már augusztusban, járunk Megyénkben — s így van ez országosan is — a mezőgazdasági művelhető területnek több mint egyharmadáról már átment a mérlegen a termés. A búzatermelés fzíinomlala pedig lényegesen befolyásolja az egész mezőgazdaság tervteljesítését. 1977- ben ár- és belvizek pusztítása miatt 4 százalékkal kevesebb volt búzaterületünk, mint tavaly, de a termésátlag 9—10 százalékos növelésével mégis öszszességében mintegy 4 százalékkal több termést takarítottak be üzemeink. Céljainknak megfelelően az idén a búzatermelés szárnyomlalában kiegyenlítődés következett be a gazdaságiak között Az évek óta élenjáró gazdaságokhoz felzárkózott sok államigazdaság és termelőszövetkezet. A hektáronkénti termés nagyobb a tavalyinál, meghaladja a 40 mázsás átlagot Gondos munkával A búzatermelésre nem volt az idén se kedvezőbb az időjárás a jó átlagosnál. Csoda sem történt, csupán annyi, hogy az őszi vetésieken gondosan elvégezték a növényvédelmet, megadták a növényinek a tejtrágyát, elismerésre méltó gyorsasággal befejezték az aratást, ezzel is biztosítva a magas hektolitersúlyt. Külön említést érdemel, hogy a termőterületnek több miint 80 százalékán intenzív, de nagy sütőipari értéket képviselő búzafajtákat termeltek a gazdaságok. Kétségkívül megkönnyítette, segítette az aratók hozzáértő, lelkiismeretes munkáját és a pártszervek és a gazdasági vezetők szervező tevékenységét az a tény is, hogy 70 100 hektár búzánk iparszerű termelési rendszerhez tartozott, és az, hogy a kombájnkapacitás 10 százalékkal nőtt. Azaratás utáni mérlegünkhöz tartozik az is, hogy a tervezett termést adta az 5100 hektár borsó, viszont a 8600 hektár őszi árpa 10,5 százalékkal, a 7100 hektár káposztarepce 11,2 százalékkal több termést adott a tervezettnél. A nagy területet — csaknem 70 000 hektárt elfoglaló fontos takarmánynövényünkön, a kukoricán megtermékenyültek a csövek, és a fővetésnek minősített táblák nagy termést ígérnek. Sajnos az ár- és belvízborítások miatt it a kukoricából mintegy 6000 hektárt csak június elején tudtunk elvenni, és ezek a nyár eleji szárazság miatt csak július elején keltek ki, így ezen a területen szemterméssel biztonságosan számolni nem lehet. Ahhoz, hogy az ágazat a tervezett eredményt elérje és a takarmányegyensúly meglegyen, át kell nadra ersíteni a 16 500 hektárnyi fővetésű silókukorica egy részét szemtermésre. Ezzel együtt a kései, valamint a másodvetésű kukoricákból és a kukoricaszárból nagy értéket képviselő kukoricapellet és silótakarmány készítésére kell törekedni. Terveinkteljesítésében segít az is, hogy a mintegy 25 000 hektár háztáji, valamint illetményföldi kukorica a nagyüzemivel együtt szintén az iparszerű termelési rendszerben várhatóan nagy termésátlagot ad. Az iparszerű termelés ebben az ágazatban különösen nagy teret hódított, kiteljesedett. Ennek köszönhető, hogy azokon a földeken, melyeken 8—10 évvel ezelőtt 18—20 mázsa volt a hektáronkénti kukoricatermés, most 70 —80 mázsára van. kilátás. ígéretes ősz Szakembereink próbaméréseket végeznek a cukorrépa gyökeréve, értékelve, mennyiit nyom és mennyi benne a cukor. Jó termést ígér ez a növény is, mert a szakértelem, a mesterséges beavatkozás ellensúlyozza azokat az elemi károkat, amelyek a tavasszal érték a vetéseket. 16 124 hektárról takarítunk be termést, mivel 500 hektárnyi területről a vetés teljesen kipusztult. A zöldségtermelés minden szektorban erőteljesen fejlődik, és a termőterület meghallandja a 7200 hektárt. Üzemeink az esős nyarat, valamint az öntözési lehetőségeket kihasználva nagy területen termelnek zöldséget másodvetésként. Az ágazatban bízvást számíthatunk a megtervezett és zömében szerződéssel lekötött termések elérésére. Megyéinkben fokozatosan teret hódít egyes zöldségfélék iparszerű termelése. Például mégy gazdaságban 15 630 tonna vöröshagymát állítanak elő, ez a mennyiség mintegy 1,5 millió ember egész évi szükségletét fedezi. Lényegesen javult a zöldségtermelés szerkezete, de még mindig keveset termelnek egyes zöldségfélékből, például zöl paprikából. A tavalyi rendkívül gyenge rizstermés után, a rizstermelő gazdaságok állami megsegítése következtében nem csokiként a termelési kedv, a vetésterület eléri a több évi átlagot. Az ország riizsstermelésének több mint 50 százalékát megadó Szolnok megyei rizstelepeken a növényállomány állapota alapján jó közepes termés várható. Gazdaságaink újabb lépést tettek előre a rét- és legelőgazdálkodásban. A jól telelt és ápolt gyepek szénatermeléssel és legeltetéssel a tavalyinál mintegy 18—20 százalékkal több állati termék előállítását tesszük lehetővé. Egyes gazdaságokban — a jászboldogiházai Aranykalász, a zagyvarékasi Béke tsz-ekben — a hektáronkénti szémaértékben számolt hozam meghaladja a 100 mázsát. Az idén példásan betakarították az utak, a gátak, a csatornák füstermését is. Becsült adatok szerint Szolnok megyében 3200—3500 vagonnyi szénát nyertek ilyen módon, ami mintegy 8000 hektár területet mentesíített Szálfástakarmány-termeléstőll, és ez a szénameninyiség elegendő 6200 szarvasmarha évi szálas fialkormány-ellátáséra. Az értékelés során az állami gazdaságok, tsz-ek vezetői konkrétan feltárják, hol van elmaradás és miként lehet azt pótolni, és egyáltalán milyen további lehetőségek kínálkoznak az eredmények növelésére. Megyénkben 65 000—70 000 hektáron az öntözéssel növelhetjük a kukoricát, a cukorrépa a zöldség, a szálas takarmányok hozamát. A növényvédelmi munkákkal óvnunk kell termőfelüneteiiket a károsodástól. Veszteségmentesen kell végezni a betakarítást. A gyümölcs és zöldség betakarításábrain, a kukorica, a cukorrépa utánszedésében számítanunk kell a családtagok, a tanuló ifjúság és a nyugdíjasok munkájára. A takarmányvagy alomértéket képviselő mellékterméket is be kell takarítani, és a kérődzőállatokkal hasznosítani, hogy több szemtermény jusson az abhalkfogyasztó állatoknak. Éle az adottságokkal Az idén aszarvasmarha-ágazatban vannak a legfeszítettebb feladataink. A félév eredményei mégis azt bizonyítják, hogy terveink reálisak, hiszen eddig 8 százalékkal növekedett az állomány, az év végére pedig 1976-hoz képest 10 százalékkal lesz több a szarvasmarhánk. Lényeges eredmény, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban is mutatkozik mérsékelt növekedés. A tejtermelésben 1976. évben megindult folyamat tovább erősödik, az első félévben ugyanis 14 százalékkal növekedett a hozam. Sajnos a vágómarha-termelés a nagyarányú létszámnövelés, valamint a még mindig kicsi fajlagos borjúszaporulat miatt a múlt évihez viszonyítva valamelyest csökkenni fog. Biztonságosan számuk utaltunk viszont a sertéstenyésztési terveink teljesítésére is. A meghiszllalt állatok száma mintegy 25 százalékkal fogja meghaladni a tavalyit, és eléri az 550 ezret, melyből 220 ezret a kisgazdasságok értékesítetnek. Eltérően a múlt évitől, a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyensúlyozott és viszonylag összhangban van a malacnevelés és -hizlalás. Hlassomblam gyorsom, fejlődik a baromfihús-termelés is, melyből mintegy 18 500 tonnát értékesítenek a gazdaságok, 9—10 százalékkal túlszárnyalva az 1976. évit. Elismeréssel szólhatunk a kisál- Ikatenyésztő szakcsoportokról, és kistermelőkről* 1 * 12, akik az össztermelésnek 33 százalékát adják. A Nagykunságban és a Jászságiban a hagyományos juhtenyésztés is fejlődik, üzemeink az idén azonban még nem tudják teljesíteni az ötéves terveikben önmaguk álltal meghatározott létszámot. Az erőteljes létszámfejlesztés következménye, hogy a vágójuh-értékesítés sem haladja meg a tavalyit. Most már világosan látjuk, hogy a juhágazat fejlődésének útja is az iparszerű termelés lehet. Hizlaló kilátások Mezőgazdasági üzemeink az éves termelési tervek teljesítésén felül a jövőre is gondoltalak, 1977. évben 1 milliárd 530 millió forint beruházást valósítanak meg. Az összberuházáson belül csaknem 50 százalékot képvisel az építési beruházás, mellyel 3500 szarvasmarha, 14 000 sertés, 12 300 juh és 320 000 baromfi számára teremtenek új férőhelyet. Megfelelő ütemben folyik a régi állattenyésztési telepek korszerűsítése. Megyénk agrárgazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági dolgozók jövedelme — a szükséges felhalmozási arány biztosítása közepette — a tervezett körül alakuljon. Nyilvánvaló, hogy a legjobban gazdálkodó üzemekben nagyobb lesz a kereset, illetve részesedés, ahol viszont az eredmények szerényebbek, ott a boríték is vékonyabb lesz. Az elemi károk miatt nehéz helyzetbe jutott termelőszövetkezetek megfelelő anyagi segítséghez jutnak. Számvetésünk mérlege alapján tovén ltartjuk azt a következtetést, hogy az 1977. évi, a népgazdaságinál egy-két százalékkal nagyobb megyei mezőgazdasági termelési céljainkat eddig időarányosan teljesíteniük, és a további feladatok teljesítéséhez a feltételek kedvezőek. Az 1977. évi termésnek még jó része a földieken van. A mezőgazdaság dolgozói azonban már a jövő évi termelésit is előikasitatják. Szórják a talajerő visszaáipótlását szolgáló szerves- és műtrágyát, a traktorok barázdákat hasítanak a földbe, amelybe tavasszal a kukorica, napraforgó, cukorrépa eresztheti gyökerét, ■más gépiek az őszi gabonának készítik a magágyat. Hiszen mindenki tudja, hogy az alföldi talaj csak akkor ad magas termést, ha idejében és jól megművelik. Dr. Bereczki Lajos a Szolnok megyei tanács elnökhelyettese 3