Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

1977. augusztus 2., kedd NÉPSZABADSÁG Befejeződött a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülése A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottsága 46. ülését 1977. jú­lius 26. és 28. között tartotta Moszkvában. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kül­döttsége. Az ülésen részt vettek Jugoszlávia képviselői, megfigye­lőként pedig a Vietnami Szocia­lista Köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság képviselői. A bizottság meghallgatta A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST-tagál­­lamok baráti együttműködése a mezőgazdaság fejlődésében című beszámolót­ megvizsgálta a Viet­nami Szocialista Köztársaság ja­vaslatát a KGST-tagállamokkal való együttműködésről a mező­­gazdaság terén. A bizottság ülésén megvitatták a KGST-tagállamok és Jugoszlá­via közötti kölcsönös szállítások­ba kijelölt gyümölcs és bogyós növények iránti minőségi és nö­vényegészségügyi követelménye­ket, az országok együttműködését a szabványosításban és a mező­­gazdaság gépesítésében. Jóvá­hagyták az állattenyésztő komp­lexumok hatékony védekezési rendszerét a veszélyes állatbeteg­ségek behurcolása ellen, valamint a sertés- és baromfivész megelő­zésére irányuló intézkedést. A bizottság ülése a barátság és a kölcsönös egyetértés jegyében folyt le. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI Fogadás a kínai nagykövetségen Mu Hui-min, a Kínai Népköz­­társaság budapesti nagykövetsé­gének katonai és légügyi attaséja hétfő este a nagykövetségen foga­dást adott a kínai népi felszaba­dító hadsereg alapításának 50. év­fordulója alkalmából. Megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérka­ri főnökhelyettes, a magyar nép­hadsereg több tábornoka és tiszti­je, a Külügyminisztérium képvi­selői, ott volt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. Fogadás a svájci nemzeti ünnep alkalmából Dr. René Stoudmann, Svájc bu­dapesti nagykövete, hazája nem­zeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett dr. Ba­kos Zsigmond könnyűipari állam­titkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kultu­rális élet több más vezető szemé­lyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Elutazott a Deutsche Bundesbank elnöke Elutazott vasárnap dr. Otmar Emminger, az NSZK-beli Deut­sche Bundesbank elnöke, aki Tí­már Mátyásnak, a Magyar Nem­zeti Bank elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A vendéget fogadta dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár. A két ország gazdasági kapcsolatairól és nem­zetközi pénzügyi kérdésekről tár­gyaltak. Tudósok atombomba-ellenes tanácskozása Hirosimában A Hirosima és Nagaszaki elle­ni amerikai atombombázás 32. évfordulója alkalmából Japánban folyó tudományos és békemozgal­mi akciósorozat fontos állomása­ként Hirosimában vasárnap nem­zetközi szimpozion kezdődött, amelynek részvevői hétfőn és kedden meghallgatják a japán és külföldi szakemberek által a két városban végzett helyszíni vizs­gálatok­­ eredményeit. A kutatók tanulmányozták az atomrobbanás fizikai és biológiai hatását, vala­mint az atomsérültek jelenlegi egészségi állapotát, orvosi ellátá­sát, élet- és családi körülményeit. Ezt követően állítják össsze az ENSZ jövőre esedékes leszerelési világ­értekezlete elé terjesztendő első átfogó jelentést, amelynek célja, hogy megismertesse a nem­zetközi közvéleménnyel az egy­kori atomtámadás közvetlen pusztításának és utóhatásának valódi adatait. Az orvoskutatók tapasztalatai szerint nagyobb mértékben for­dul elő fehérvérűség azok között, akik a robbanás idején a két vá­ros valamelyikében voltak, vagy közvetlenül utána odalátogattak. Kimuutattak sugárfertőzésre visz­­szavezethető, de csak két vagy három évtized múltán jelentkező rákos megbetegedéseket is. (MTI) Belga kohászok harca az elbocsátások ellen Az athus Brodange-i kohászati üzemben folytatódott a munká­sok harca a tervezett elbocsátá­sok ellen. Bejelentették, hogy a hétfői napra Athus városát „holt várossá” nyilvánítják. A keres­kedők nagy része bezárta bolt­jait, s így fejezte ki szolidaritá­sát a munkásokkal. A dolgozók egy időre ismét eltorlaszolták a városba vezető útvonalakat. Az üzem munkásai ismételten han­goztatták, hogy a küzdelmet mindaddig folytatják, míg a tő­kések és az érintett belga, vala­mint a luxemburgi kormány meg­felelő megoldást talál. A belga kormány — az MTI tudósítójának megbízható forrás­ából származó értesülése szerint — a következőket akarja javasolni a luxemburgi kormánynak: 1. Ne bocsássanak el egyetlen al­kalmazottat se, hanem állítsanak le néhány üzemrészt. 2. Szállítsák le a nyugdíjkorhatárt 55 évre az üzem dolgozóinál. 3. Az év végéig, az üzem megfe­lelő átszervezése után, ismét meg­indítanák a leállított üzemrészeket. 4. Mindazok számára, akik mégis munka nélkül maradnának más munkaalkalmat teremtenek, vagy Belgiumban vagy Luxemburgban. A javaslatot kedden vagy szer­dán kívánja a brüsszeli kormány a luxemburgi kormánnyal meg­vitatni. Ha ez utóbbi elfogadja a belga javaslatot, sor kerülhet a munkásokat képviselő szakszer­vezetekkel történő tárgyalásra. (MTI) Amerikai vasmunkások sztrájkja (Washingtoni tudósítónktól.) Hétfőn több tízezer amerikai vasipari munkás lépett sztrájkba, hogy kiharcolja a fizetésemelést az új munkaszerződésekben. A sztrájkmozgalom egyelőre szórvá­nyos, helyi jellegű. De emlékez­tetnek arra, hogy a legutóbbi — 1959-ben lezajlott — vasmunkás­sztrájk is így kezdődött, majd ki­­szélesedett és 116 napon át tar­tott. SZOLNOK MEGYEI SZÁMVETÉS A­ratás után Nyár derekán, amikor a kom­bájnok visszasorolnialk a gépud­varra, a magtárak falát feszíti a betárolt gabona, a nagyüzemi bú­­za,táblák helyén eke után feke­tés r­ilk­a föld­i­számvetést készí­tenek megyénkben is a mezőgaz­dasági nagyüzemek. Bár még sok a bizonytala­nsági tényező, meg­ítélik, hogyan teljesülnek a me­zőgazdasági termelési célok, és felmérik, milyen további felada­tokra kell az erőket összpontosí­tani. A népgazdaság ötéves terve szi­lárd támpontot ad a mezőgazda­sági üzemeknek termelési szer­kezetük kialakításához, a fej­lesztésekhez. A gazdaságok ide­jében megismerték az 1977. évi országos és megyei célokat, így adottságaiknak megfelelően meg­tervezhették az üzemi termelés anyagi -műszaki feltételeit, sőt a termésértékesí­tést is. Felkészül­ten kezdhettek tehát hozzá az idei, közismerten magas, 7—8 szá­­­zalékos termelésfejlesztési elő­irányzatok teljesítéséhez. Ma már augusztusban, járunk Megyénkben — s így van ez or­szágosan i­s — a mezőgazdasági művelhető területnek több mint egyh­armadáról már átment a mérlegen a termés. A búzater­melés f­zíinomlala pedig lényege­sen befolyásolja az egész mező­­gazdaság tervteljesítését. 1977- ben ár- és belvizek pusztítása miatt 4 százalékkal kevesebb volt búzaterületünk, min­t ta­valy, de a termésátlag 9—10 szá­zalékos növelésével mégis ösz­­szességében mintegy 4 százalék­kal több termést takarítottak be üzemeink. Céljainknak megfele­lően az idén a búzatermelés s­zárn­­yom­lalában kiegyenlítődés követ­kezett be a gazdaságiak között Az évek óta élenjáró gazdasá­gokhoz felzárkózott sok állami­­gazdaság és termelőszövetkezet. A hektáronkénti termés nagyobb a tavalyinál, meghaladja a 40 má­zsás átlagot Gondos munkával A búzatermelésre nem volt az idén se kedvezőbb az időjárás a jó átlagosnál. Csoda sem törté­n­t, csupán annyi, hogy az őszi veté­sieken­ gondosan elvégezték a nö­vényvédelmet, megadták a nö­vényinek a tejtrágyát, elismerés­re méltó gyorsasággal befejezték az aratást, ezzel is biztosítva a magas hektolitersúlyt. Külön említést érdemel, hogy a termő­területnek több miint 80 százalé­kán intenzív, de nagy sütőipari értéket képviselő búza­fajtákat termeltek a gazdaságok. Kétségkívül megkönnyítette, segítette az aratók hozzáértő, lel­kiismeretes munkáját és a párt­­szervek és a gazdasági vezetők szervező tevékenységét az a tény is, hogy 70 100 hektár búzánk iparszerű termelési rendszerhez tartozott, és az, hogy a kombájn­­kapac­itás 10 százalékkal nőtt. Az­­aratás utáni mérlegünkhöz tar­tozik az is, hogy a tervezett ter­mést adta az 5100 hektár borsó, viszont a 8600 hektár őszi árpa 10,5 százalékkal, a 7100 hektár káposztarepce 11,2 százalékkal több termést adott a tervezett­nél. A nagy területet — csaknem 70 000 hektárt­­ elfoglaló fon­tos takarmánynövényünkön, a kukoricán megtermékenyültek a csövek, és a fővetésnek minősí­tett táblák nagy termést ígérnek. Sajnos az ár- és belvízborítások miatt it a kukoricából mintegy 6000 hektárt csak június elején tudtunk elvenni, és ezek a nyár eleji szárazság miatt csak július elején keltek ki, így ezen a te­rületen szemterméssel biztonsá­gosan számolni nem lehet. Ahhoz, hogy az ágazat a terve­zett eredményt elérje és a takar­­mányegyensúly meglegyen, át kell nadra ersíteni a 16 500 hektár­nyi fővetésű silókukorica egy ré­szét szemtermésre. Ezzel együtt a kései, valamint a másodvetésű kukoricákból és a kukoricaszár­ból nagy értéket képviselő kuko­­ricapellet és silótakarmány készí­tésére kell törekedni. Terveink­­teljesítésében segít az is, hogy a m­integy 25 000 hektár háztáji, va­lamint illetményföldi kukorica a nagyüzemivel együtt szintén az iparszerű termelési rendszerben várhatóan nagy termésátlagot ad. Az iparszerű termelés ebben az ágazatban különösen n­agy teret hódított, kiteljesedett. Ennek kö­szönhető, hogy azokon a földe­ken, melye­ken 8—10 évvel ez­előtt 18—20 mázsa volt a hektá­ronkénti kukoricatermés, most 70 —80 mázsára van. kilátás. ígéretes ősz Szakem­bereink próbamé­rése­ket végeznek a cukorrépa gyöke­réve­, értékelve, men­nyiit nyom és mennyi benne a cukor. Jó termést ígér ez a növény is, mert a szakértelem, a mestersé­ges beavatkozás ellensúlyozza azokat az elemi károkat, ame­lyek a tavasszal érték a vetése­ket. 16 124 hektárról takarítunk be termést, mivel 500 hektárnyi területről a vetés teljesen ki­pusztult. A zöldségtermelés minden szek­torban erőteljesen fejlődik, és a termőte­rület meghallandja a 7200 hektárt. Üzemeink a­z esős nya­rat, valamint az öntözési lehető­ségeket kihasználva nagy terüle­ten termelnek zöldséget másod­­vetéskén­t. Az ágazatban bízvást számíthatunk a megtervezett és zömében szerződéssel lekötött termések elérésére. Megyéinkben fokozatosan teret hódít egyes zöldségfélék iparszerű termelése. Például mégy gazdaságban 15 630 tonna vöröshagymát állítanak elő, ez a mennyiség mintegy 1,5 millió ember egész évi szükség­letét fedezi. Lényegesen javult a zöldségtermelés szerkezete, de még mindig keveset termelnek egyes zöldségfélékből, például zöl paprikából. A tavalyi rendkívül gyenge rizstermés után, a rizstermelő gazdaságok állami megsegítése következtében nem csokiként a termelési kedv, a vetésterület el­éri a több évi átlagot. Az ország riizsstermelés­ének több mint 50 százalékát megadó Szolnok me­gyei rizstelepeken a növényállo­mány állapota alapján jó közepes termés várható. Gazdaságaink újabb lépést tet­tek előre a rét- és legelőgazdál­kodásban. A jól telelt és ápolt gyepek szénatermeléssel és le­geltetéssel a tavalyinál mintegy 18—20 százalékkal több állati termék előállítását tesszük lehető­vé. Egyes gazdaságokban — a jászboldogiházai Aranykalász, a zagyvarékasi Béke tsz-ekben — a hektáronkénti szémaértékben számolt hozam meghaladja a 100 mázsát. Az idén példásan beta­karították az utak, a gátak, a csatornák füstermését is. Becsült adatok szer­int Szolnok megyé­ben 3200—3500 vagonnyi szénát nyertek ilyen módon, ami mint­egy 8000 hektár területet m­en­te­­­síített S­zálfástakarmány-termelés­­tőll, és ez a szénameninyis­ég ele­gendő 6200 szarvasmarha évi szá­las fialko­rmány-ellá­táséra. Az értékelés során az állami gazdaságok, tsz-ek vezetői konk­rétan feltárják, hol van elmara­dás és miként lehet azt pótolni, és egyáltalán milyen további le­hetőségek kínálkoznak az ered­mények növelés­ére. Megyénkben 65 000—70 000 hektáron az öntö­zéssel növelhetjük a kukoricát, a cukorrépa a zöldség, a szálas ta­karmányok hozamát. A növény­­védelmi munkákkal óvnunk kell termőfelün­etei­iket a károsodás­tól. Veszteségmentesen kell vé­gezni a betakarítást. A gyümölcs és zöldség betaka­rításábrain, a ku­korica, a cukorrépa utánszed­ésé­­ben számítanunk kell a család­tagok, a tanuló ifjúság és a nyug­díjasok munkájára. A takarmány­vagy alomértéket képviselő mellékterméket i­s be kell taka­rítani, és a kérődzőállatokkal hasznosítani, hogy több szem­termény jusson az abh­alkfogyasz­­tó állatoknak. Éle az adottságokkal Az idén a­­szarvasmarha-ága­zatban vannak a legfeszítet­­tebb feladataink. A félév ered­­­­ményei mégis az­t bizonyítják, hogy terveink reálisak, hiszen eddig 8 százalékkal növekedett az állomány, az év végére pedig 1976-hoz képest 10 százalékkal lesz több a szarvasmarhánk. Lé­nyeges eredmény, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban is mu­tatkozik mérsékelt növekedés. A tejtermelésben 1976. évben meg­indult folyamat tovább erősödik, az első félévben ugyanis 14 szá­zalékkal növekedett a hozam. Sajnos a vágómarha-termelés a nagyarányú létszámnövelés, valamint a még mindig kicsi fajlagos borjúszaporu­lat miatt a múlt évihez viszonyítva valame­lyest csökkenni fog. Biztonságo­sa­n s­zámu­k­ utaltun­k viszont a ser­téstenyésztési terveink teljesíté­sére is. A meghiszllalt állatok szá­ma mintegy 25 százalékkal fogja meghaladni a tavalyit, és eléri az 550 ezret, melyből 220 ezret a ki­sgazd­asságok értékesítetnek. Eltérően a múlt évitől, a háztáji és kisegítő gazdaságokban ki­egyensúlyozott és viszonylag össz­hangban van a malacnevelés és -hizlalás. Hlassomb­lam­ gyorsom, fejlődik a baromfihús-termelés is, melyből mintegy 18 500 tonnát értékesíte­nek a gazdaságok, 9—10 száza­lékkal túlszárnyalva az 1976. évit. El­ismeréssel szólhat­unk a kisál- Ikatenyésztő szakcsoportokról, és kistermelőkről* 1 * 12, akik az összter­melésnek 33 százalékát adják. A Nagykunságban és a Jász­ságiban a hagyományos juhte­nyésztés is fejlődik, üzemeink az idén azonban még nem tudják teljesíteni az ötéves terveikben önmag­uk álltal meghatározott létszámot. Az erőteljes létszám­fejlesztés következménye, hogy a vágójuh-értékesítés sem haladja meg a tavalyit. Most már vilá­gosan látjuk, hogy a juhágazat fejlődésének útja is az iparsze­­rű termelés lehet. Hizlaló kilátások Mezőgazdasági üzemeink az éves termelési tervek teljesíté­sén felül a jövőre is gondoltalak, 1977. évben 1 milliárd 530 mil­lió forint beruházást valósítanak meg. Az összberuházáson belül csaknem 50 százalékot képvisel az építési beruházás, mellyel 3500 szarvasmarha, 14 000 sertés, 12 300 juh és 320 000 baromfi számára teremtenek új férőhe­lyet. Megfelelő ütemben folyik a régi állattenyésztési telepek kor­szerűsítése. Megyénk agrárgazdasági hely­zete lehetővé teszi, hogy a me­zőgazdasági dolgozók jövedelme — a szükséges felhalmozási arány biztosítása közepette — a tervezett körül alakuljon. Nyil­vánvaló, hogy a legjobban gaz­dálkodó üzemekben nagyobb lesz a kereset, illetve részesedés, ahol viszont az eredmények szerényeb­­bek, ott a boríték is vékonyabb lesz. Az elemi károk miatt nehéz helyzetbe jutott termelőszövetke­zetek megfelelő anyagi segítség­hez jutnak. Számvetésünk mérlege alapján tovén ltartju­k a­z­t a következte­tést, hogy az 1977. évi, a népgaz­daságinál egy-két százalékkal nagyobb megyei mezőgazdasági termelési céljainkat eddig idő­arányosan teljesíteniük, és a to­vábbi feladatok teljesítéséhez a feltételek kedvezőek. Az 1977. évi termésnek még jó része a földieken van. A mező­gazdaság dolgozói azonban már a jövő évi termelésit is előikasita­­tják. Szórj­ák a talajerő visszaáipót­­lását szolgáló szerves- és mű­trágyát, a traktorok barázdák­a­t hasítanak a földbe, amelybe ta­vasszal a kukorica, napraforgó, cukorrépa eresztheti gyökerét, ■más gépiek a­z őszi gabonának készítik a magágyat. Hiszen min­denki tudja, hogy az alföldi talaj csak akkor ad magas termést, ha idejében és jól megművelik. Dr. Bereczki Lajos a Szolnok megyei tanács elnökhelyettese 3

Next